Mezőgazdák, 1932 (39. évfolyam, 1-11. szám)

1932-01-01 / 1. szám

2. oldal »MEZŐGAZDÁK« 1932. január hó „Minden ügyünkben vegyük igénybe szövetkezetünket!“ Melegágyi zöldségtermesztés. A kertészetben el sem tudunk képzelni érdekesebb és jövedelmezőbb munkát a téli és koratavaszi hónapokban, mint a zöldségfélék korai termesztését melegágyban. A kertész alig várja a hosszú, zord téli idő végét, hogy ismét lásson üde, zöld növényzetet. Vagy nem kellemes meglepetés, amikor a szabadban a tél még az utolsó haragját tölti ki, de a melegágyi ablakok alól kész fejessaláta, retek, kalarádé stb. mosolyog a szemlélőre ? De hogy eredményes legyen és haszon is származzon a korai termesztésből a kertésznek, igen nagy figyelmet, körültekintést és szakavatottságot igényel ez a munka. Mert nem elég a jól elkészített, beültetett melegágy. Igen sok fortély, igen sok veszedelme van a korai hajtásnak. A vesze­delmek lehetnek állati ellenségektől, növényi betegségektől vagy az időjárás viszontagságaitól eredők. De ezekre csak később fogunk kitérni. Hogy mikor és hogyan készítsük melegágyainkat, ez attól függ, hogy mit akarunk hajtatni. Mert más az eljárás a káposztafélék hajtatásánál, mint pl. a dinnye-, uborkahajtatásnál. Úgyszintén másképen kell a januári melegágyat készíteni, mint a márciusit. Ennélfogva egyes növények melegágyi hajtására külön-kölön kitérünk majd e lapok hasábjain. A karfiol, kel, kalarábé magvait hajtatásra október hó 20—25-e között vetjük tálcába és kikelésig kihűlt meleg­ágyba, ablak alá vagy hidegházba helyezzük. Kikelés után áttűzdeljük melegágyi föld- és homokkeverékbe, ládákba s ha a kis palánták gyökerei már fejlődnek, kihelyezzük nappalra árnyékos helyre, a szabadba, így elejét vesszük annak, hogy a palánták felnyúljanak. Éjszakára bevisszük ablak alá, nehogy a korai fagyok megcsípjék, mert ha a káposztafélék palántáit fagy éri, azok a hajtatás alatt magszárat fejlesztenek. Késő őszkor a palántákat hidegházba állítjuk és ott óvatos öntözéssel kezeljük. Január közepén készítjük az első melegágyakat, melyek sorait kelet-nyugati irányba állítjuk. A melegágyat árokba rakjuk. Az árkokat a keretek szélessége szerint, 80—100 cm mélyen ősszel, a fagyok előtt ássuk ki és azokat szalmás trágyával vagy falombbal takarjuk, hogy főleg az oldaluk át ne fagyjon, mert ez a melegágyat hűtené. A melegágy földjét mindig ősszel készítjük elő, rostál­juk át. Ha az újonnan jól készített melegágy földje 30—32 Celsius-fok állandó meleg, beültetjük a palántákat egy or­szágos méretű, 125x155 cm-es ablak alá négy sorba, hármas kötésbe: karfiolt, kelkáposztát és fejeskáposztát. A ki­ültetett sorok közét hónapos retekkel vetjük be. Ültetés után, mert az ágy párás levegőjű, a föld pedig nedves, a palántákat nem öntözzük meg, de gondosan figyeljük a hőmérőt. Ha a külső hőmérséklet süllyed, úgy az ágyakat rögtön takartatjuk. Betakarás előtt átnézzük az ágyak hőmérőit, s ha valamelyik magas hőt jelez, úgy azt az ágyat éjjelre 8—4 mm-nyire levegőzzük. Enyhe külső időjárás esetén a takarókat leszedjük s a déli órákban nagyon óvatosan levegőzzük. A palánták ki­­ü­ltetése után, 3—4 nap múlva azokat először langyos vízzel öntözzük meg. Ha a hónapos letek­vetés kikelt, a sorokat szükség szerint kiritkítjuk, a palántákat pedig feltöltögetjük. Később, amikor mind gyakoribb a napos, enyhe idő, a palánták gyorsabban növekednek s akkor bár óvatosan, de minél több levegőt juttatunk növényeinknek, különben azok felnyurgulnának, kapáltatjuk az ágyakat s ilyen kezelés mellett az első karfiolt április elején vágjuk. Melegágyainkat gonddal figyeljük, hogy azonnal be­avatkozzunk, amint az első egérrágást észrevesszük. Az egér ellen üveglapra dióval töltött virágcserepet állítunk, fordítva. Ha ennek dacára az egér mégis rágcsálna, úgy az elrágott palánták hegyei simára vágva, eldugványozhatók és jól ki­fejlődnek. Főleg a levegőzéssel kell óvatosan eljárni, mert a magas levegőzés után igen gyakran megjelenik a levéltetű, ami ellen dohánylúggal lehet permetezni. De nem ritkán fellép, főleg a hónapos hetekben a lisztharmat is, ami ellen kén­porozással jól lehet védekezni. A fejessaláta hajtatása hasonló a káposztafélékhez. Különbség az, hogy az októberi vetés után ezt nem tesszük szabadba, hanem közel az ablakhoz, 10—15 Celsius-fokú házban helyezzük el a melegágyba ültetésig. A salátánál a sor- és növénytávolság 15—18 cm, miután a hajtatható saláták kicsinynövésűek. A fejessaláta-ágy levegőzését nagy körültekintéssel kell végezni, mert a lisztharmat könnyen meglepi. Azt lehet mondani, hogy a saláta kifejlődéséig az időjáráshoz mérten csak 1—10 cm magas levegő elegendő. Öntözni nagyon keveset kell, az összeborult fejek öntözését teljesen mellőzzük. Jól kezelt melegágyban az ültetést követő 6—7. hétig vághatjuk a salátát. Igen jól bevált melegágyi fajták: a bemutatott karfiol­ból a 301. számú „Erfurti törpe“, Piaci kerből a 350. számú „Bécsi korai“, fejeskáposztából a 375. számú „Enkhuizen diadala“, fejessalátából az 563. számú „Böttner-féle“, a hónapos retekből a 733. számú „Non plus ultra“. Dinnye, uborka, tök hajtatását február közepén kezdjük melegágyban. Ezeket a növényeket korán hajtatni nem ajánlatos, miután levegőzni keveset vagy semmit sem lehet, a hideg iránt pedig nagyon érzékenyek. Magjukat január 301 Karfiol, Erfurti törpe 563 Fejessaláta, Böttner-féle 575 Fejeskáposzta, Enkhuizen diadala 350 Kelkáposzta, legkorábbi, bécsi

Next