Mezőgazdák, 1935 (42. évfolyam, 1-11. szám)

1935-01-26 / 1. szám

4. oldal »MEZŐGAZDÁK« 1935. január hó 26. tettén, hogy a szaktudás az a biztos fegyver a gazda kezében, mellyel az eddig nem eléggé kihasznált rét- és legelőterületeit jövedelmezőbbé tudja tenni. A zöldmezőmozgalom tulajdonképen akkor indult el hazánkban, amikor a m. kir. földmívelésügyi minisztérium az alsófokú rét- és legelőjavítási tanfolyamokat indította el a legeltetési társulati vezetők, illetve a községi legelők irányítói részére. Itt hullott el az a mag, mely 1926 óta mindaddig, amíg maga a gazdatársadalom is be nem kapcsolódott ebbe a munkába, egyedül képviselte a ma már széles körben kiterebélyesedett zöldmezőmozgalom csíráit. Később ezt a módszert átvette az Alföldi Zöldmező Szövetség is és műkö­dési területén eddig 21 tanfolyamot rendezett és 836 gazdá­nak juttatta a zöldmezőgazdai oklevelet. Ezek a tanfolyamok képezik a tulajdonképeni alapját a zöldmezőmozgalomnak. Ugyanis a tanfolyamot végzett gazdák nemcsak legelőjavítási kérdésekben fordultak hozzánk, hanem egyéb ügyekben is kérték segítő támogatásunkat. Erre vonatkozólag utalnom kell azokra a kedvezményes akciókra, melyek tagjainkat tekintélyes megtakarításokhoz juttatták. Elég, ha utalok fűmag-, rézgálic-, korpa-, kocsikenőcs-, réti só-, gyümölcsfa-, stb. akcióinkra, avagy a szénaértékesítés problémáira, hogy megállapíthassam az Alföld legkülönbözőbb helyén élő zöld­mezőgazdáink szervezőképességét és fenntartó erejét. A most felsorolt akcióink az elmúlt esztendőben 182 ezer pengőt képviseltek, melyhez hozzá kell adnunk 46.032 pengőt, mint a múlt évi akcióinkkal kapcsolatosan a gazdák javára meg­takarított tekintélyes összeget. A ma már több mint 17 ezer tagot számláló Alföldi Zöldmező Szövetség évek óta érzi hiányát egy olyan lebonyo­lító szervnek, amely a mind nagyobb arányokat öltő és a kereskedelem területeire kiterjeszkedő tevékenységet jelent­hetik. Felvetődött tehát annak a szükségessége, hogy a külön­böző igénylések, melyek a beszerzéssel és értékesítéssel kap­csolatosak, egy arra alkalmas és arra hivatott szerv birtokába kerüljenek. Ilyen szervet csakis valamilyen agrárérdeket szol­gáló szövetkezetben látjuk a legalkalmasabbnak és így történt az is, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével sikerült szorosabb kapcsolatba kerülnünk. Az az érzésem, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete teljes mértékben olyannak mutatkozik, hogy Szövetségünk a beszerzés és értékesítés kérdéseiben benne mindenkor lebonyolító szervét láthatja. A városháza közgyűlési termét és karzatát zsúfolásig megtöltötte a gazdaközönség. A gyűlést barczai Beliczay Géza m. kir. gazdasági főtanácsos, felsőházi tag, OMGE alelnök, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület elnöke nyitotta meg, köszönetet mondva a jelenlevő polgármesternek, aki a közgyűlés termét rendelkezésre bocsájtotta, majd meleg szavakkal üdvözölte a megjelent előadókat. A bevezető előadást a sertéstenyésztés általános kérdéseiről Örömösy Dezső, a MOE igazgatója tartotta meg, majd dr. Rácz Mihály gazd­­akad.­igazgató ismertette a sertéstenyésztésnek azokat az irányelveit, amelyeket a tenyészállatok kiválasztásánál különösen a vérfelfrissítés céljából a kanok megválasztásánál kell követni. A különféle malacbetegségek megelőzését, a malacok szokványszerű takarmányozásában és megfelelő szellős, nem nedves és kellő hőmérsékletű, világos istállózás­ban látja. Végül Csáky Ferenc igazgató nagy érdeklődés közepette ismertette előadásának bevezetéséül a sertéstúlkínálatot előidéző körülmények összejátszását, amelyek a következők: 1. Az elmúlt években a kedvezőbb konjunktúra fel­szaporított mangalica kocalétszám és a kétszeri elütéseknek a szélesebb körben való elterjedése. 2. A sertéspestis elleni védekezés sikere, amellyel már a múlt évben a kisgazdatenyészetekben sok százezer sertés volt megmenthető, amelyek más években a sertéspestis áldozatául estek. 3. Az elmúlt évben 40—50%-kal olcsóbb volt a takarmány, annak megfelelően, nagy volt a hízlalási kedv is. 4. Végül a belterjes irányzat elterjedését jelölte meg, mint olyan körülményt, amely több ezer sertés kihízását 6—8 hónappal előre tolta és az elmúlt év sertéskínálatát növelte. Pedig ez a mennyiség a régebbi hízlalási rendszer mellett csak ez évben, a későbbi hónapokban került volna a piacra. 5. Felhívta a figyelmet arra, hogy a betegségek elleni védekezés és a belterjes irányzat hatását egyelőre oly állandó tényezőnek kell tekinteni, amelyeknek a kínálatra a jövőben is emelő hatása lesz. A termelést fokozó tényezők ismertetése után rátért azon körülmények tárgyalására, amelyekből a sertésfeleslegek felszívódására lehet következtetni. Rámutatott arra, hogy a kocalétszám csökkentése, a félig hízott sertések piacra dobása már­is megkezdte a sertésirtást, emellett bizonyít az újévkor tapasztalt és rég nem látott pecsenyemalacáradat is. Felnövekedett zsír- és élősertéskivitelünk már ez év első hónapjaiban folyamatban van, míg a múlt évben csak a negyedik hóban kezdődött és csak az ötödik és hatodik hónapban vett fel nagyobb arányokat. Remény van arra, hogy az év első hónapjaiban megindult kivitel még a követ­kező hónapokban emelhető lesz. Csáky Ferenc igazgató előadása Békéscsabán. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének fel­kérésére Békéscsabán, január 5-én Csáky Ferenc, kőbányai sertéshízlaló telepünk igazgatója előadást tartott. Előadásá­nak címe: „Kevesebb sertésen termeljünk több, kiválóbb és olcsóbb élősúlyt. A expresszhízlalás.“ volt. A legtökéletesebb, a legmegbízhatóbb, a legolcsóbb KETÍTŐ-1, NEVELŐGÉPEK az összes baromfigazdasági felszerelések, AUTOMATA TAKARMÁNYKEVERÉK, HÚS-, HAL- ÉS VÉRLISZT stb. előtakarmányok, eredeti norvég CSUKAMÁJOLAJ legelőnyösebben SZŐLÉSZETI,OSZTÁLYUNKNÁL szerezhetők be. „Minden ügyünkben vegyük igénybe szövetkezetünket!“

Next