Mezőgazdák, 1936 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1936-01-22 / 1. szám

XLIII. évf. Budapest, 1936. január 22. 1. szám. %/ /(„MEZŐGAZDÁK“ A MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE ÉS AZ ENNEK KÖTELÉKÉBEN MŰKÖDŐ SZÖVETKEZETEK IGAZGATÓSÁG: Elnök: gróf Teleki Tibor a Magyar Szent Korona őre, felsőházi tag, nagybirtokos. Alelnökök dr. Bernét István, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, dr. gróf Somssich Gyula vezérigazgató. IGAZGATÓSÁG TAGJAI: Buday Barna felsőházi tag, az OMGE főszerkesztő-igazgatója, Csizmadia András m. kir. gazd. főtanácsos, országgy. képv., földbirtokos, herceg Esterházy László nagybirtokos, Hagyós Kovács Gyula m. kir. gazd. főtanácsos, jószágkormányzó, dr. Holzwarth Ferenc ministeri tanácsos, dr. Kállay Zoltán ministeri osztályfőnök, Koós Mihály nyugalmazott államtitkár, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Lukács Béla főispán, a Tiszajobb- parti Mezőgazdasági Kamara elnöke, Láng József m. kir. gazd. főtanácsos, a Gazdák Biztosító Szövetkezete vezérigazgatója, Mayer János ny. minister, az Országos Falu Szövetség elnöke, gróf Somssich László felsőházi tag, az OMGE elnöke, dr. Szomjas Lajos ny. államtitkár, felüGYELŐbizottság : Elnök : dr. Várady László ny. ministeri osztályfőnök. Alelnök : Szeleczky Iván, a Pátria Irodalmi és Nyomdai R.sz. vezérigazgatója. Felügyelőbizottság tagjai: dr. Busch Viktor ministeri titkár, Meuser Béla m. kir. gazdasági főigazgató, dr. Spett Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos, uradalmi jogtanácsos, Halász József m. kir. gazd. tanácsos, ny. igazgató. D0 Jm 0m —-----------------------------------— 'Megjelenik havonként egyszer — Szerkesztőség és kiadóhivatal: — V., Alkotmány-utca 29. szám «5? «3. ét HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE «5? 13? »5? ! TROSZai illetmény' Liktivíltozis esetén értesítés! Ideje- Vásárlási visszatérítés. A múlt év utolsó napjaiban megkapták mindazok a tagjaink, akik az elmúlt üzleti évben szövetkezetünket akár mint vásárlók, akár mint eladók foglalkoztatták, az értesítést az igazgatóság, illetőleg a közgyűlés által megállapított vásárlási visszatérítésről. Ez az összeg mindenkinek folyószámlája javára van írva, tehát amennyiben a folyószámlán tartozás volt, ezzel az összeggel csökkent, amennyiben pedig a számla ki volt egyenlítve, ez az összeg mint követelés az illető folyószámla tulajdonosának javán szerepel s áruvásárlásokra rendel­kezésre áll. Meg kell erről az eseményről rövid formában emlékeznünk, hiszen többesztendős nehéz munkának az eredménye az, hogy a szövetkezet anyagi egyensúlyát vissza­nyerve, üzleti összeköttetéseit helyreállítva, ismét maradék­talanul tudja teljesíteni szolgálatát évtizedes hagyományai­nak megfelelően tagjai érdekében. A szövetkezeti árubeszerzés és áruértékesítés nemcsak az üzleti eredménytől függő vásárlási visszatérítés miatt a legelőnyösebb és egyetlen lehetséges szervezkedési formája a gazdaközönségnek, hiszen a szövetkezeti árubeszerzés biztosítja a helyes kiszolgálást, elsősorban tehát azt, hogy az áru minőségében nem csalatkozik a vásárló , hogy az egyéb feltételek is az adott viszonyok között legméltányosab­ban vannak megállapítva. A szövetkezeti értékesítésben viszont a megbízhatóság, a szétágazóbb összekötteté­sek jelentik azt az előnyt, amelyért érdemes minden­kinek a szövetkezet szolgálatait ilyen vonatkozásban is igénybe venni. Kedvező, vagy legalább is nem különösen rossz gazdasági viszonyok és megfelelő vezetés mellett mutatkozó üzleti feleslegből kifizetett vásárlási visszatérí­tések olyan előnyt jelentenek, aminkhöz hasonlót más üzleti szerv ma vásárlóinak nem nyújthat. A szövetkezet ugyanúgy a verseny sodrában áll, mint bármely más szerve a közgazda­­sági életnek s akkor, amikor a szövetkezeti szervezkedés fontosságára a gazdaközönség figyelmét felhívtuk, sohasem kértünk áldozatot, sohasem mondtuk azt, hogy a vásárlási visszatérítés reményében vásároljanak a szövetkezettől magasabb áron, mert mindenkor biztosítottuk a fentebb emlí­tett előnyökön kívül üzletfeleinknek az egyenlő feltételeket. A vásárlási visszatérítés, amelyben tagjaink részesülnek, Ver­senyen felülállóvá teszik szövetkezetünk működését, mert hiszen az a fogyasztási, vagy értékesítési visszatérítés, amely a mai körülmények között jelentékeny összeg, azt jelenti, hogy azzal olcsóbb, illetve előnyösebb a szövetkezet a piacon érvényes legalacsonyabb áraknál. Ez a vásárlási visszatérítés az 1934—35. üzletileg tulaj­donképen csonka esztendő üzleteredménye alapján az áru- és szőlőosztály cikkei után 4%, a mag- és kertgazdasági osztály cikkei után 4%, abraktakarmány után 3%, az érté­kesítési visszatérítés pedig a vásárolt magvak után 2%, a vásárolt bor után hl-ként 1-50 P, gabona után vagononként 12-50 P. Nagyon jelentékeny összeg ez s egyre szaporodnak a gazdaságok, amelyek az idő parancsát megérezve, szövetkeze­tünknél összpontosítják vásárlásaikat és igénybe veszik szövet­kezetünket az értékesítésben is. Ezeknek visszatérítése több ezer pengőre rúg. Ezzel az eredménnyel, amelynek kimun­kálása bizony nagy fáradságot sok munkát igényelt, azt hisszük el Van döntve a kérdés, amely különösen az agrár- és szövetkezeti társadalomtól távolabb állókat annyira foglalkoztatta néhány esztendővel ezelőtt, vájjon érdemes-e bizonyos áldozatok árán az önhibáján kívül válságba jutott

Next