Mezőgazdák, 1939 (46. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-15 / 1. szám

1939. január 15. »MEZŐGAZDÁK« telnek, sőt az állandóan nedves, levegőelégtelenségben szenvedő talajban a szerves anyagok savanyú humusszá bomlanak ; nitrogénben — mivel a talaj nitrogént felvevő képessége gyenge vagy semmi — elszegényednek. Az ilyen talajban a gyökérszőröcskék,­­szívócskák nem fejlődnek ki, a növény lombozata elsárgul, a gyümölcsfák elsárguló leve­leiket lehullatják, egyesek barnafoltosságban, zsugorodásban, összesodródásban pusztulnak el. 6. Tartós vízbőség miatti levegőhiány vagy -elégtelenség okozza: a) a kalászosok kisavanyodását, amikor a vetéseket nagy esőzések miatt hosszabb ideig víz borítja; b) a gyümölcsfák gyökérrothadását; c) kalászosok kipállását, a télvégi hóolvadás után. Az a)—b) esetekben a talaj-, eső- és árvíz töményíti, megfekszi a talajt, elzárja a benne élő növény gyökérzetétől a levegőt, azaz a növény megfullad. Az ilyen fulladásnak a tünetei: a gyökérzet rendellenes duzzadása, megvastago­­dása, daganatok keletkezése s ezek szétfakadása, végre rothadása, korhadása, a gyökérzet részbeni vagy teljes elhalása, ker­esetben a még teljesen átfagyott talaj felső kérge és az azon lévő hó a nappali felmelegedés következtében felolvad, alsó, még fagyott rétege, melyben a gyökérzet él, a nappali olvadásból keletkezett hó és fagy vizét nem tudja magába szívni, a nappali meleg és a talaj felszínét elborító, felengedett fagyból és felolvadt hóból keletkezett víz a vetést kipullasztja. 7. Hosszantartó szárazságot követő bő esőzés okozta betegségek : a) szövetszakadások, gyümölcsfák faszövetein és levél­­zetén, különösen szilva-, körte- birsalmacsemetéknél, bur­gonyaszárakon ; b) fiasodások a burgonyánál, csicsókánál, kétnövésűség a kalászosoknál, tengerinél; d) másodvirágzások a gyümölcsfáknál; e) fölmagzások zöldség-, répafélék, stb.-nél. 8. Táplálékhiány vagy -elégtelenség is igen sokszor idézhet elő gazdasági növényeink és gyümölcsfáink életében betegséget. Főbb növényi tápanyag okozta betegségi tünetek : a) Az egyik legfontosabb növényi tápanyag, a nitrogén hiányának, elégtelenségének következményei: gyenge csírá­zás, fogamzás, gyökérképződés, bokrosodás, növekedés, a földfeletti és a földalatti részek közötti aránytalanság — például a gyökér a nitrogént keresve, hosszú, sovány lesz, a szár rövid, törpe, a lombozat sovány, halvány, sárgászöld, majd barnás színeződésű lesz, végül elpusztul. A virágok közt sok a meddő, s a megtermékenyültek nagy része is lehull a fejlődés első szakában, úgynevezett virág- és gyü­mölcsrúgás lép fel, a megmaradt termés, gyümölcs silány lesz. A helytelen, aránytalan nitrogénbőség a gyökérzet, a szár, a lombozat dús növését, teltségét, ebből kifolyólag szövetgyengeséget, szakadásokat, duzzadásokat, kalászosok­nál megdőlést, stb. okoz. b) Foszforhiány és elégtelenség következményei: A gaz­dasági növények, gyümölcsfák a talaj foszforhiánya miatt, ellenállóképességük csökkenése következtében, a legtöbb esetben hajlamosabbak gombák általi fertőzésre, leveleik megsárgulnak, pirosas, majd sötétbarnafoltosak lesznek, a levélnyelek, szárrészek meggörbülnek, az egész felépítés gyenge, puha, a virág-, gyümölcs-magképződés silány, kalá­szosoknál a mag fehérjében szegény lesz. c) Káliumhiány és elégtelenség következményei: Arány­talan fejlődés az egyes növényrészek között, például gabona­neműeknél a szár és a levél a kalász és a szem rovására fejlődik, a tartalék-táplálóanyagok képződése igen kismérvű, ezzel kapcsolatban a szénhidrátok kevés volta miatt a termés mennyisége és minősége csökken. Feltűnő a káliumhiány a gyümölcsösöknél, az ilyen gyümölcs ízetlen, színtelen, fénytelen, tehát eladhatatlan jobbízlésű fogyasztónak. 9. Meleg és napsütés okozta gazdasági növény- és gyü­mölcsfabetegségek : Gazdasági növényeink és gyümölcsöseink élete, mint minden élőlényé is, bizonyos hőmérséklethez kötött. Ebből következik, hogy a kelleténél nagyobb vagy kisebb meleg a szervezetekben elváltozásokat, betegségeket idéz elő. A legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet, melynél a növényi szervezet még vegetálni, gazdaságosság szempontjából élni képes, a fajok, fajták és a fajták keretein belül az egyedek szerint is változik. Általában mondhatjuk, hogy minél plazmadúsabbak növényeink, gyümölcsfáink egyes szerveinek szövetei, annál ellenállóbbak a hőfelesleggel szemben és minél lazább felépítésű plazmatestük, annál kevésbbé ellenállóak. A fagypont és 0 fok alatti hőmérséklet fagyásokat, a 40 fok feletti hőmérséklet pedig égési sebeket, ebből kifolyólag betegséget vagy halált okozhat. Legveszedel­mesebb gazdasági növényeink és gyümölcsfáink életében : meleg, erős naptűrés esetén a szárazság és a zivatarok után hirtelen fellépő hőség, nagy hideg esetében a nedvesség, párateltség és ezeknek minden átmenet nélküli váltakozása. Ilyen betegségek fagyás esetében: a fagyrák, különösen fasebek helyén fellépő taplósodás betegsége, felfagyás, kifagyás és a megfagyás betegsége. Napégetés esetében : a napperzselés, napszúrás és rozsdásodás betegségei, melyek­nek kezdeti tünete levélzsugorodás, fonnyadás, sodródás, sárgulás, végül égési sebeket mutató elszáradás lehet. Ezen élettani betegségek az élősködő szervezetek okozta beteg­ségekhez igen sok tünetben hasonlóak, ezekkel gyakran összetéveszthetők, legfontosabb ismertetőjelük, hogy legtöbb esetben a hőváltozásnak legjobban kitett növényfelületi részeken észlelhetők. 10. A jégverés legtöbbször oly, nagy anyagveszteséggel járó, sebeket okozó élettani betegség, amely legtöbb esetben a gazdasági növények és gyümölcsfák szerveinek szöveteiben oly változásokat okoz, hogy ezek végleg vagy hosszabb időre szüneteltetik az egészséges állapot­ biztosította gyümölcsöző életüket és egyéb élettani betegségeknek, élősködő szervezetek okozta megbetegedéseknek nyitott kapui, melegágyai lehetnek. 11. Villámcsapás, szél és egyéb külső behatások, termé­szetes vagy mesterséges úton előidézett sebek, ezekből eredő élettani betegségek hasonlóak a jégveréshez. Ezen élettani kárt okozó jelenségek különösen gyümölcsfáinknál és a már szárban lévő kikalászolt vagy termést feltüntető gazdasági növényeinknél szembetűnőek és az ellenük való védekezés éppen úgy, mint a jégverés esetében, a természetes és mester­séges sebek okozta betegségeket kivéve, csaknem lehetetlen. 12. Füst, vegyi anyagok, azaz gázok által okozott betegségeket mérgezéseknek nevezzük. Ilyen mérgezések a gyárak által kiontott füst, kénessavas, klórsavas, flórsavas, kátrányos és aszfaltgőzök és a gázok még hosszú sorától okozott mérgezésekből származó élettani betegségek. Az ilyen mérgezések tünetei: a levelek színváltozása, például a sárgás­­barna-fekete színű, száraznak látszó levéllemezen élénkzöld színű erezet, a levéllemez széleinek beszáradása, a levél­lemezeken égési foltocskák. Ezen mérgezések iránt legtöbb­ször a csersavtartalmú növényrészek fogékonyak. S. D. oki. mezőgazda 3. oldal Trágyalészivattyúk és trágyaléhordókat horganyzott vaslemezből olcsón szállítunk. A hordók bármely parasztszekér bordájára könnyen felerősíthetők. frpg „Toborozzunk új tagokat szövetkezetünknek !“

Next