Mezőgazdák, 1943 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-15 / 1. szám
»MEZŐGAZDÁK« 1943. január 15. A gazdasági politikának természetesen az volt az alapiránya, hogy az ország lehetőségig fokozott termelőerői minél nagyobb mértékben állíttassanak a hadviselés szolgálatába, így a gazdasági tevékenység súlypontja olyan termelési területekre helyeztetett át, amelyeknek munkája a hadviselés szempontjából nagyobb fontosságú. Minden háborús gazdálkodás, természeténél fogva, kötött és irányított. Az irányítás ugyanúgy, mint a gazdálkodás megkötése, főképpen a készletek felhalmozása és felhasználása tekintetében a gazdasági kormányzat feladata. Földmívelésügyi kormányzatunkra e nehéz helyzetben súlyos feladatok megoldása várt. A mezőgazdasági termelés színvonalának minőségi és mennyiségi fenntartása elsőrangú hadi érdek. Ezt a fontos célt szem elől téveszteni néha lehet. Más oldalról viszont kétségtelen, hogy azok az eszközök, amelyek a mezőgazdasági termelés fokozásához múlhatatlanul szükségesek, nemcsak fontos üzemanyagok, de még az emberi és állati munkaerő is egyre kisebb mértékben áll rendelkezésre. Nem érhet el eredményt semmilyen gazdasági kormányzat, ha nem támogatja felelősségteljes és nehéz munkásságában a gazdatársadalom lelkes és önmegtagadó munkavállalása. Tények bizonyítják, hogy a magyar gazdatársadalom ugyanúgy, mint az elmúlt világháborúban, jól ismeri és teljesíti hazafias kötelességét. Bár az időjárás sem volt kedvező, s bár az előbb említett termelés fejlesztését akadályozó körülmények egyre inkább érezhetők voltak, mezőgazdasági termelésünk mégsem hanyatlott vissza, sőt több tekintetben határozott és igen fontos fejlődésről számolhatunk be. Az időjárás, főképpen a szokatlanul hosszantartó, zord tél, mezőgazdaságunkat hátrányosan befolyásolta. A túlságosan sok csapadék nagyon ártott az őszi vetéseknek és erősen késleltette a tavaszi talaj előkészítő és vetési munkálatokat. Nehézséget és károkat okoztak az árvizek és belvizek is. Súlyosan esett latba, hogy éppen ebben az időben érte jelentékeny vízkár hazánk délkeleti részét, a legjobb búzatermő mezőgazdasági területet. A terméseredmény búzában meglehetősen nagy ingadozást mutat országszerte. A minőség túlnyomóan igen jó. A rozstermés, sajnos, mennyiségileg a várakozáson alul maradt. Az őszi árpa gyenge, a tavaszi árpa közepes, a zab jó közepes termést adott. A tengeri sem felelt meg a várakozásnak. Az állattenyésztés súlyos takarmányellátási nehézségekkel küzdött. A megelőző évi rossz abraktakarmánytermés miatt készletek nem állottak rendelkezésre, sőt a hoszszúra nyúlt tél következtében a gazdaságok szálastakarmányellátása sem volt kielégítő. A koranyári időjárás kedvezett a szálastakarmányok fejlődésének, de az utóbb fellépett hosszantartó szárazság miatt a terméseredmény mégis gyenge. Nagy általánosságban úgy foglalhatjuk össze a helyzet képét, hogy a terméseredmény mennyiségi eltolódása, a korábbi esztendőkhöz képest, nem lényeges és a különböző termelési ágak változó eredményeivel kiegyenlítődik. Reá kell azonban mutatnunk arra, hogy a mezőgazdasági árak az elmúlt esztendőben csak kevés esetben és lényegtelenül módosultak. Hozzávetőleges számítások szerint a mezőgazdasági lakosság az 1941/42. gazdasági évben ugyanannyi növényi terméket hozott piacra, mint az előző gazdasági évben s ez a mennyiség körülbelül 25%-kal magasabb áron értékesült. A piacrahozott élőállatok és állati termékek mennyisége 20%-kal kisebb volt, mint az 1940/41-es gazdasági idényben. Összevetve ezeket az adatokat, a mezőgazdasági lakosság pénzbevétele a beszámolásunk tárgyát képező időszakban, az előző gazdasági évvel összehasonlítva, 12—15%-kal emelkedett. Ezt a mértéket nem haladja meg jelentékenyen az az áremelkedés, amely a mezőgazdasági üzemanyagban bekövetkezett, ellenben egyéb szükségletek kielégítéséhez szükséges cikkek árának emelkedése ennél jóval magasabb. Ennek következtében reá kell mutatnunk arra, hogy a mezőgazdaság helyzete az elmúlt s beszámolásunk tárgyát képező gazdasági esztendőben rosszabbodott. Hangsúlyozni kell ezt, mert van egy olyan propaganda, amely az ugyancsak nehéz körülmények között élő városi fogyasztóknak azt hirdeti, hogy a háború és a ►► Állataink csontozata a szűk takarmányozás követ.◄ 4 ►► okeztében nem szilárdul meg, lágy és hajlékony marad, a csontok elgörbülnek, az ízületek megduzzadnak.FOSZFORSAVAS 444 ►►► Ennek elkerülésére rendkívül fontos a TAKARMÁNYMÉSZ 444 ► Ezidőszerint kapható ! (CSONTLISZT) adagolása. ► A Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél◄ ►► és vidéki kirendeltségeinél. 44 3. oldal