Mezőgazdák, 1943 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1943-01-15 / 1. szám

»MEZŐGAZDÁK« 1943. január 15. A gazdasági politikának természetesen az volt az alapiránya, hogy az ország lehetőségig fokozott termelőerői minél nagyobb mértékben állíttassanak a hadviselés szolgálatába, így a gazdasági tevékenység súlypontja olyan termelési területekre helyez­tetett át, amelyeknek munkája a hadviselés szempontjából nagyobb fontosságú. Minden háborús gazdálkodás, természeténél fogva, kötött és irányított. Az irányítás ugyanúgy, mint a gazdálkodás megkötése, főképpen a készletek felhalmozása és felhasználása tekin­tetében a gazdasági kormányzat feladata. Földmívelésügyi kormányzatunkra e nehéz helyzetben súlyos feladatok megoldása várt. A mezőgazdasági termelés színvonalának minőségi és mennyiségi fenntartása elsőrangú hadi érdek. Ezt a fontos célt szem elől téveszteni néha lehet. Más oldalról viszont kétségtelen, hogy azok az eszközök, amelyek a mezőgazdasági termelés fokozásához múlhatatlanul szükségesek, nemcsak fontos üzem­anyagok, de még az emberi és állati munkaerő is egyre kisebb mértékben áll rendel­kezésre. Nem érhet el eredményt semmilyen gazdasági kormányzat, ha nem támogatja felelősségteljes és nehéz munkásságában a gazdatársadalom lelkes és önmegtagadó munka­­vállalása. Tények bizonyítják, hogy a magyar gazdatársadalom ugyanúgy, mint az elmúlt világháborúban, jól ismeri és teljesíti hazafias kötelességét. Bár az időjárás sem volt kedvező, s bár az előbb említett termelés fejlesztését akadályozó körülmények egyre inkább érezhetők voltak, mezőgazdasági termelésünk mégsem hanyatlott vissza, sőt több tekintetben határozott és igen fontos fejlődésről számolhatunk be. Az időjárás, főképpen a szokatlanul hosszantartó, zord tél, mező­­gazdaságunkat hátrányosan befolyásolta. A túlságosan sok csapadék nagyon ártott az őszi vetéseknek és erősen késleltette a tavaszi talaj előkészítő és vetési munkálatokat. Nehézséget és károkat okoztak az árvizek és belvizek is. Súlyosan esett latba, hogy éppen ebben az időben érte jelentékeny vízkár hazánk délkeleti részét, a legjobb búzatermő mezőgazdasági területet. A terméseredmény búzában meglehetősen nagy ingadozást mutat országszerte. A minőség túlnyomóan igen jó. A rozstermés, sajnos, mennyiségileg a várakozáson alul maradt. Az őszi árpa gyenge, a tavaszi árpa közepes, a zab jó közepes termést adott. A tengeri sem felelt meg a várakozásnak. Az állattenyésztés súlyos takarmányellátási nehézségekkel küzdött. A megelőző évi rossz abraktakarmánytermés miatt készletek nem állottak rendelkezésre, sőt a hosz­­szúra nyúlt tél következtében a gazdaságok szálastakarmányellátása sem volt kielégítő. A koranyári időjárás kedvezett a szálastakarmányok fejlődésének, de az utóbb fellépett hosszantartó szárazság miatt a terméseredmény mégis gyenge. Nagy általánosságban úgy foglalhatjuk össze a helyzet képét, hogy a termés­­eredmény mennyiségi eltolódása, a korábbi esztendőkhöz képest, nem lényeges és a külön­böző termelési ágak változó eredményeivel kiegyenlítődik. Reá kell azonban mutatnunk arra, hogy a mezőgazdasági árak az elmúlt esztendőben csak kevés esetben és lényeg­telenül módosultak. Hozzávetőleges számítások szerint a mezőgazdasági lakosság az 1941/42. gazdasági évben ugyanannyi növényi terméket hozott piacra, mint az előző gazdasági évben s ez a mennyiség körülbelül 25%-kal magasabb áron értékesült. A piacra­­hozott élőállatok és állati termékek mennyisége 20%-kal kisebb volt, mint az 1940/41-es gazdasági idényben. Összevetve ezeket az adatokat, a mezőgazdasági lakosság pénz­bevétele a beszámolásunk tárgyát képező időszakban, az előző gazdasági évvel össze­hasonlítva, 12—15%-kal emelkedett. Ezt a mértéket nem haladja meg jelentékenyen az az áremelkedés, amely a mezőgazdasági üzemanyagban bekövetkezett, ellenben egyéb szükségletek kielégítéséhez szükséges cikkek árának emelkedése ennél jóval magasabb. Ennek következtében reá kell mutatnunk arra, hogy a mezőgazdaság helyzete az elmúlt s beszámolásunk tárgyát képező gazdasági esztendőben rosszabbodott. Hangsúlyozni kell ezt, mert van egy olyan propaganda, amely az ugyancsak nehéz körülmények között élő városi fogyasztóknak azt hirdeti, hogy a háború és a ►► Állataink csontozata a szűk takarmányozás követ.◄ 4 ►► o­keztében nem szilárdul meg, lágy és hajlékony marad, a csontok elgörbülnek, az ízületek megduzzadnak.FOSZFORSAVAS 444 ►►► Ennek elkerülésére rendkívül fontos a TAKARMÁNYMÉSZ 444 ► Ezidőszerint kapható ! (CSONTLISZT) adagolása. ► A Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél◄ ►► és vidéki kirendeltségeinél. 44­ 3. oldal

Next