Mezőgazdák, 1944 (51. évfolyam, 1-9. szám)

1944-01-15 / 1. szám

Budapest, 1944 január 15. 3 f . LI. IVf.Svártl. J .*Szerkesztőség is kiadóhivatal: I­V., Alkotmány-utca 29. szám -vV.. * A MAGYAR-ML­ZÜVA­DAK SZÖVETKEZETE ÉS AZ ENNEK KÖTELÉKÉBEN MÜKÖDÖ SZÖVETKEZETEK hivatalos értesítője TAOSAQI ILLETMÉNY, Megjelenik minden hó 15-én Lakásvállalás esetén értesítést idejekorán kérünk IGAZGATÓSÁG : Elnök : Dr. Szomjas Lajos m. ktr. titkos tanácsos, ny. államtitkár, földbirtokos. Aleb­írkök : dr. gróf Somssich Gyula ro. ktr. titkos tanácsos, felsőházi tag, vezérigazgató. d­r. Mutschenbacher Emil m­. kir. gazd. főtanácsos, felsőházi tag, OMGE igazgató. IGAZGATÓSÁG TAGJAI­­ dr. Bárányos Károly földmivelési államtitkár, gráf Béldi Kálmán felsőházi tag, földbirtokos, Csizmadia András m. kir. gazdasági főtanácsos, ország­­győrösi képviselő, földbirtokos, herceg Esterházy László nagybirtokos, dr. Geist Gáspár m. kir. gazdasági főtanácsos, földbirtokos, Uagy­-Kovács Gyula, m kir. gazdasági főtanácsos, felsőházi tag, Jószág-kormányzó, gr. Uhgen-Hédriváry Károly nagybirtokos, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke dr. Ltd­mer József mb­. osztályfőnök, Makay Pál miniszteri tanácsos, ügyel János m. kir. titkos tanácsos, ny. miniszter, országgyűlési képviselő, az Országos Faluszü­vetség elnöke, dr. Körs­i Béla ny. miniszteri osztályfőnök, gréf Somssich László m. kir. titkos tanácsos, felsőházi tag, a Magyar Nemzeti b­ank alelnöke, az OMGE elnöke, dr. Telbisz Imre, a Tiszántúli Ciroktermelők Egyesülete elnöke, földbirtokos, titéz gréf Teleki Béla főispán, földbirtokos. Zalaegerszeg, gréf Teleki Béla, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke,mrsz.képviselő,földbirtokos, báró Jay László m. kir.titkos tanácsos, felsőházi tag ny. állam­titkár, a Gazdák Biztosító Szövetkezete elnöke, dr. Wanseher Frigyes kormányfőtan. ,felsőházi tag, a Hangya szöv. alelnök-vezérigazgatója,dr. Zlinszky György m. kir.gazdasági főtanácsos, vezérigazgató-helyettes.FELÜGYEL­ŐBIZOTTSÁG : Elnök : dr. Várady László ny. miniszteri osztályfőnök Al­­elnök Sziberiky Iván kormányfőtanácsos, a,,Pátria"Irodalmi Vállalat és Nyomdai K.-T. ny. vezérigazgatója. Felügyelőbizottság tagjai: Fáy Andor gazda­sági főigazgató, dr. Ibrig Károly egy. ny. rendes tanár, dr. Kege Károly m. kir. gazdasági főtanácsos, OMGE főtitkár, dr. Trajanovics Lajos min titkár, Zboray Ferenc m. kir. gazdasági főigazgató. Somssich László járdi — 25 éve elnöke az Országos magyar Gazdasági Egyesületnek „Ugyanebben a teremben ugyanaz a férfi áll Önök előtt mondotta Somssich László gróf az OMGE köz­gyűlésén — akit, akkor 1918-ban vezetőjükké választottak s csak kötelességét teljesítette hazája iránt, amidőn vál­lalta a sors s a gazdatársadalom bizalma révén ráruházott feladatkört és vezetőszere­pet.“ — Ezekre a sza­vakra felzúgott a taps az OMGE szép, régi tanácsko­zótermében, melynek abla­kain ebben a pillanatban mintha beáradt volna­ régi hagyományok, az agrár­mozgalom hőskorának tisz­ta, friss, puritán levegője. S­ ha elgondolkozik az ember ezeken a szava­kon, bizony eszébe kell jutnia: huszonöt esz­tendő, milyen apokalip­tikus huszonöt esztendő. Aki figyelő szemmel látott, mi mindent megélt ezalatt a huszonöt esz­tendő alatt. És milyen sok mindennek az ellen­kezőjét. Szabad gazdasági életet, irányított, majd kötött, a végén gúzsba­­kötött gazdasági politika váltotta fel. A káros ellen­zékieskedést, a bírálat sza­badosságát, a kritika üldö­zése, majd megszüntetése követte. Inflációt, deflá­ció. Csak a hibák nem változtak. De azokat is más-m­ás irányban­ követ­­ték el. Nincs olyan közé­leti tisztség, érdekkép­viseleti, gazdasági vezető­­hely, melyben egy, vagy több személyi változás be nem következett volna. Azok közül, akikkel Somssich László gróf közéleti pályáján elindult, már sokan nincsenek élet­ben s kivétel nélkül senki sincsen helyén. Az OMGE tanácstermében ezen a délelőttön valóban „ugyanaz a férfi“ állott, akit a magyar gazdák akkor, „1918-ban vezetőjükké választottak“ s aki azóta ezen a helyen is „csak kötelességét teljesítette hazája iránt“. Hozzá kell tennünk, hogy ezt a kötelességet rendületlenül kiváló tudással, nagy körültekintéssel, finom tapintattal, de ha kellett, elszánt keménységgel teljesítette. Nem kereste a népszerűséget és nem félt a népszerűtlenségtől. Azért, hogy személye ilyen, vagy olyan megvilágítás­ban tűnjék fel, sohasem hozott, a képviselt elvek kárára, áldozatot, így egy korban, ame­lyet a folytonos és ismét­lődő revideálás jellemzett, mely tarkállott az elvi törésekben annyira bővel­kedő politikai pályafutá­soktól — sohasem kény­szerült elvi álláspontját revideálni. Változó gaz­daságpolitikai irányzatok­ban mindig ugyanazokat az elveket, ugyanabban a fogalmazásban képviselte: Semper idem. Az emlékezetes köz­gyűlésen valóban „ugyan­az a férfi“ állott a gazda­társadalom előtt, mely ne­gyedszázaddal előbb veze­tőjévé választotta. Azok az elvi igazsá­gok, melyeket Somssich László gróf mindenkor egy­formán hangoztatott, ma már bővebb bizonyításra nem szorulnak. Sokszor előfordult, hogy a józan, okos szó süket fülekre talált. A tévedések ma már nyilvánvalóak. Túl vagyunk azon, hogy a gyenge és vérszegény, nem ritkán nem is egészen jóhiszemű ellenkező érvelést cáfolni kelljen — hiszen a politika ma már nem érveket hangoztat a tévedések és hibák igazolá­sára, hanem mentségeket sorol fel. Nem kétséges, hogy a magyar gazdasági, társadalmi és állami élet alapja a föld és a földön folyó mezőgazdasági termelés. Ennek rovására gazdasági, ipari, pénzügyi polit

Next