Mezőgazdasági Közlöny, 1928-1929 (1. évfolyam, 1-2. szám - 2. évfolyam 1-12. szám)
11. szám
2 MEZŐGAZDASÁGI KÖZLÖNY A Bauernverband a következő szervek útján teljesíti hivatását: közgyűlés, elnök, igazgatóválasztmány, igazgató, Bauernsekretariat s bizalmi férfiak. Ezeknek a szerveknek a működésével azonban nem szükséges részletesen foglalkoznunk. Nagy részük nem tölt ki lényeges karakterisztikus feladatkört, olyat, amely másutt ne volna feltalálható. Az egész szervezet lelke, vagy talán inkább az esze, az a tudományos intézmény, amely Bauernsekretariat néven lett világhíres. Ha a svájci agrárügy sikereinek nyitját keressük, akkor azt itt, ennek a szervnek a munkásságában kell keresnünk. A svájci agrármozgalmak sikere gazdasági és politikai eredményessége röviden szólva abban rejlik, hogy a svájci gazdák a lényegre helyezték a súlyt és nem a formákra. A Bayernsekretariat, amely tulajdonkép csak alárendelt szerve volna a Bauernverbandnak, ma a valóságban a Bauernverband törzse s éppen ez magyarázza meg a svájciak sikereit. Ez a tudományos intézmény állandóan a gazdasági élet üterén tartja kezét, így vezető szerepének nincs erőltetett, oktrojált jellege, tekintélye, népszerűsége, magától adódik. Hiszen a gazdáknak másutt is van jobbrosszabb szervezetük, csak rendszerint az a baj, hogy ha van is ezeknek a tömörüléseknek valamely, a gazdasági életet tanulmányozó tudományos szervük, ez rendszerint alárendelt szerepet tölt be. Legtöbbször a szervezkedés politikája irányítja a tudományos kutatást, ahelyett, hogy a kutatások tárgyilagos eredményére támaszkodnék az egész szervezet gazdasági politikája. Ez volna az egyik magyarázat; a másik az, hogy a jószándék s a helyzet felismerése mit sem ér anyagi eszközök nélkül. A magyar mezőgazdasághoz mérten jelentéktelen svájci mezőgazdaság érdekképviseletének ez a rohamcsapata, a Bayernsekretariat, háromnegyedmilliós költségvetéssel dolgozik ! Ez a második magyarázata a sikereknek, de egyúttal kritériuma is. Ha semmi mást nem tanulhatnánk a svájciaktól, mint azt, hogy: semmi se drága, ami meghozza a kamatját s hogy különösen jó befektetés az érdekképviseletek munkáját anyagiakkal bőségesen alátámasztani, már akkor, de csakis akkor, érdemes az ő rendszerükkel foglalkozni. A Bayernsekretarint keletkezése a múlt századvégi agrárkrízisbe nyúlik vissza. A tengerentúli verseny következményeit Svájc is nagyon érezte. Az árak lemorzsolódtak, ami főleg a szántóföldi termelést erősen veszélyeztette. Az iparban ugyanakkor nagy fejlődés állott be. Ez két irányban éreztette hatását a mezőgazdasággal. Egyrészt az iparnak és az ipari munkásságnak érdeke volt a szabadkereskedelem elveit legalább is az agrártermékekre vonatkozóan érvényre juttassa, másrészt az iparban fizethető nagyobb bérek versenyét a mezőgazdasági üzem nem bírta el. Ennek a helyzetnek a következményeként a szántóföldi termelés rovására mindinkább tért hódított a legelő. Ez viszont annyit jelentett, hogy a mezőgazdaság népességének csak 1/a-a vagy %-e fog kenyeret és megélhetést találni a mezőgazdaságban. A svájci gazdák az elé a probléma elé voltak állítva, hogy vagy összefognak erélyesen érdekeik megvédelmezésére, vagy többségüknek vándorbotot kell a kezébe vennie.* Ekkor alapították meg a Bauernverbandot s mint ennek egyik szervét, a Bauernsekretariatot. A mai üzemi osztályuk s jövedelmezőségi számításaik alapja