Mezőgazdasági Közlöny, 1930 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1930-01-01 / 1. szám

MEZŐGAZDASÁGI KÖZLÖNY III. ÉVF. 1930. JANUÁR 1. SZÁM Mezőgazdasági számtartási rendszerek.­ ­— Laur egyszerű számtartási rendszere. — írta: dr. Bodics József. A mezőgazdasági számtartás több célt is szolgál. Első, a legprimitívebb szám­tartásokban is szerepet játszó célja, a vagyonellenőrzés. A következő cél, mely már fejlettebb technikájú számtartást tételez fel, a jövedelmezőség megállapítása. További és magasabbrendűbb célja a számtartásnak, hogy üzemstatisztikai adatokat szolgál­tasson. Az egyes gazdáknak az üzem további vezetéséhez, a gazdák összességének pedig komoly alapokon nyugvó, hathatós agrárpolitikai tevékenységhez. Módszer tekintetében két fő számtartási rendszer használatos : az egyszerű és a kettős. Az említett célokat mind a két rendszerrel el lehet érni. A kettős számtartás azonban még egy lépéssel tovább is visz, amennyiben termelési áganként külön-külön kimutatja a kiadást, a bevételt és a kettő egyenlegeként mutatkozó nyereséget vagy veszteséget. Üzemstatisztikai és üzemvezetési szempontból tehát sokkal több­­oldalúlag használható, mint az egyszerű számtartás. A szakírók közül többen a kettős számtartás ellen foglalnak állást. Sokat vitatott kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme a mezőgazdaságban a kettős számtartás alkalmazásának, vagy sem ? Akik a kettős számtartás létjogosultságát kétségbe vonják, avval érvelnek, hogy üzemáganként nem is lehet a mezőgazdasági üzem jövedelmét kiszámítani, hiszen a mezőgazdasági üzem szerves egész s így csak az egész üzem jövedelmező­ségéről lehet beszélni. A mezőgazdasági üzemnek számlákra való bontása egy cir­­culus vitiosusba vezet, amelyből nincs kiút. Nem lehet pl. megállapítani a zab termelési költségét, amíg nem ismerjük a felhasznált igaerő költségét, ezt az utóbbi számlát kellene előbb lezárni. Igen ám, de a lovak zabot ettek, aminek a termelési költségeit éppen keressük. Sőt itt még nincs is baj — mondják —, a baj csak ott kezdődik igazán, ha megvan számlákra bontva a mezőgazdasági üzem jövedelme, mert mit csináljunk ezekkel a számokkal ? Ha pl. az angol sonkamalacok számláján volt a legnagyobb nyereség, a tehenészetben pedig a legkisebb, mitévő legyek ? Csökkentsem a tehenészetet a sertéstartás javára ? Ez a megoldás az első pillanatra kézenfekvőnek is tűnik fel. A sonkamalacoknak azonban kell a tej s ha csökkentem a tehénlétszámot, csökkentenem kell a sonkamalacok tejadagját is, ami az eddigi számítást felboríthatja. De a tehenészet csökkentése ezenfelül a széna- és abrak­­értékesítést is megtámadja, ugyanis mint ezek fogyasztója, úgyis mint az ezek termeléséhez szükséges trágya előállítója. ff

Next