Molnárok Lapja, 1904 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1904-01-02 / 1. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kerepesi-ut 50. (Erzsééet-kürut I.) I BUDAPEST, m, XI. év Budapest, 1904. január 2. (Telefonszám: 68—75.) szám Előfizetési árak: \ Egy évre 8 K. - félém 4 ft. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Az amerikai liszt versenye. Tudvalevő dolog, hogy finomabb lisztjeink je­lentékeny mennyiségét nem vagyunk képesek sem a hazai piaczon, sem pedig Ausztriában elhelyezni. E körülmény oka egyrészt az, hogy a malomipar technikai haladásával a búzából mind több fehér lisztet nyernek, részint pedig, bog)7 különösen hazánkban aránylag igen cse­kély a fehérliszt fogyasztása. Tudjuk, hogy van­nak egész országrészek, ahol csak zabkenyéren, kukoriczán, burgonyán tengődik a lakosság. Ausztriában, a fejlettebb iparral összefüggő, nagyobb jólétnek megfelelően jobbak a viszo­nyok. de a finom lisztfajták tömeges fogyasz­tásra ott is csak Cseli- és Morvaországban, továbbá természetesen Becsben számíthatnak. Az alpesi tartományok és a tenger-mellék fel­vevő képessége már korlátoltabb, Galiczia és Bukovina pedig jóformán teljesen jelentéktelen liszttermelésünk szempontjából. Amig hazánk nem válik iparos állammá s erre a közös vámterület alapján nincsen ki­látás nem is fog a helyzet változni s a fe- hérlisztböl mindig lesz tetemes feleslegünk, amelyet a vámh'ilföldön kell elhelyezni. A világpiaczokon mindenütt az amerikai rer- senynyel találjuk magunkat szemközt, tehát ennek a viszonyai bennünket nagyon is közelről érdekel­nek. Ez teszi megokolttá, hogy a következőkben vizsgáljuk, veszitett-e az amerikai verseny ere­jéből vagy sem, hol vannak a magyar és ame­rikai malomipar versenyének az ütközőpontjai j és hol nyomul az amerikai verseny leginkább előtérbe. Az Egyesült-Államok mezőgazdasága az utolsó években igen nagy mértékben fejlődött. Az üzem évről-évre raczionálisabb, a jövedelmezőség abban az arányban javul, amint a földnek kon­zervatív módon való művelése a tudományos kísérleti alapon nyugvó, gépekkel űzött modern gazdálkodásnak ad helyet. A vegyész útbaiga­zítja a mezőgazdát, hogy földje milyen gazda­sági ág kultiválására legalkalmasabb, továbbá, hogy milyen trágyaszer felel meg legjobban. A gépészmérnök és a gépgyáros a legmodernebb ® gépeket bocsátja a farmer rendelkezésére, ame­lyekkel időt és költséget takarít meg. Így vált lehetővé, hogy a föld megmunkálásának költ­ségei minimumra redukálódtak. A nyugoti nagy * Farmokon a búzatermelés költsége mintegy 5 dollár (25 korona) acre-enkint, az aratási költ­ség pedig mindössze ' aczent (2Va fillér) bushe- lenkint. Sínek kötik össze a nagy búzatermelő, vidékeket a főforgalmi czentrurüokkal, úgy, hogy a farmer odaszállíthatja a terményét, ahol a legjobb árt kapja. Emellett az amerikai farmer néhány év óta kereskedővé is kiképezte magát : figyelemmel kiséri a piaczi árak alakulását s ért. hozzá, hogy terményét a. megfelelő pillanat­ban hozza piaczra. Az utolsó évek jó termése, az óriási mértékben fejlődő gazdasági élet és a megfelelő árak mind olyan tényezők, amelyek jelentékenyen javítottak a farmer helyzetén. Nemcsak adósságait törieszthette, de keresmé­nye egy részét félre is tehette, ami ismét arra képesíti, hogy a jobb árakat kivárja. Sőt a farmer most már aktiv részi is vesz az értékesítésben, amennyiben szövetkezetekben tömörültek s a forgalmasabb góczpontokon ga­bona-elevátorokat létesítettek, hogy a lehetőség­hez képest kivonják magukat az elevátor-trösz­tök monopóliuma alól. A malomipar viszonyaiban az Unió példátlan gazdasági prosperitása épp úgy érvényesült, mint a mezőgazdaság viszonyaiban. A népesség folyton gyarapszik, részint a nagyarányú ter­mészetes szaporodás, részint a bevándorlás folytán. Hozzájárult, hogy a mesterségesen meg­drágított húsárak a szegényebb néposztályokat az olcsóbb liszt fogyasztására utalták. A mal­mok nem győztek elég lisztet őrölni s mivel az Egyesült-Államokban nem kaptak elég ga­bonát, kénytelenek voltak - különösen a ha­társzélen, a nagy tavak mellett fekvő malmok - kanadai búzát is őrölni. Erre eddig nem volt eset, ami eléggé jellemzi a helyzetet. A külföldi piaczokat azért még sem hanya­golták el, de mivel a belföldi növekedő keres­let az árakat felhajtotta, ez némileg megkönnyí­tette a versenyző országok — köztük Magyar- ország lisztkivitelének a helyzetét. A változott konjuktura különösen az angol malmoknak kedvezett, amelyek abba a hely­zetbe jutottak, hogy kanadai manitobai — búzát kéllő őrlési haszon mellett dolgozhattak fel. A minneapolisi nagy export-malmok egyike, a Humboldt-nuúom, amely a Washburn Crosby Milling Company tulajdona, kizárólag kanadai búzát dolgoz már fel. E végből bond - vám­zár - alá helyezték, vagy ahogy nálunk mű­szaki kifejezéssel mondják, vámkülzetnek nyil­vánították. Kanadában a búzát vámközegek ellenőrzése mellett rakják kocsiba: Miimeapolis- ban a kirakás szintén vámfelügyelet mellett történik s az egész őrleményt lisztet és korpát - újból felügyelet mellett rakják kocsiba és szállítják el Kanada kikötőibe, ahonnét Liver­poolba exportálják. A mineapolisi Great Eastern Elevator Company pedig egyik elevátorában ka­nadai zabot helyez el ugyancsak a fenti eljárás mel­lett s a zabot szintén liszt alakjában exportálja. A kanadai gabona feldolgozása az Unióban egészen uj helyzetet teremtett az amerikai ver­seny-viszonyokat, illetőleg. Ha eddig csak nagy erőfészitéssel állhattuk meg a helyünket, ezután kétszeresen nehéz lesz a küzdelem. Tudni kell, hogy Kanada északnyugati vidékei, különösen Manitoba, Assiniboia és Alberta, a világ legjobb búzatermő vidékei közzé tartoznak. Épp olyan zsíros, fekete ott a talaj, mint minálunk az Al­földön s hozzá szűz. Hogy eddig a kanadai búza nagyobb versenyt nem fejtett ki, annak Északnyugati Kanada gyér lakottsága az oka. A kanadai kormány azonban mindenképen gyar­matosítani igyekszik a még lakatlan óriási terü­leteket s minden bevándorlónak 160 hold (acre) homesteadet, ingyenföldet, ad. A föld termékeny­sége folytán a gabonatermelés jövedelmes s nemcsak Európából, de újabban az Unióból is sűrű rajokban érkeznek a bevándorlók az uj igéretföldjére. Manitoba már meglehetősen ko­lonizálva van, most a többi - nagyságra egy- egv országgal vetekedő terület benépesítése van foganatban. Ha lehet, a kanadai búza még veszedelme­sebb ránk nézve, mint az Egyesült-Államokbeli, mert olcsóbb és minősége is jobb. mint az Unió búzájáé. Sőt azt állítják a kanadaiak de ezt már kötve hisszük hogy búzájuk mi­nőségre még a mi világhírű búzánkat is felül­múlja. Mindenesetre érdekünkben állana a mi részünkről is hitelesen megállapítani, van-e valami alapja a kanadaiak állításának, mert a magyar búza lebecsmérlése lisztünk világhírét is veszélyezteti. Az Unió malomipari czentrumai közt újabban mind fontosabb helyet foglal el Superürr városa a hasonnevű tó mellett, kedvező fekvése folytán az északnyugati buza-termelő vidékek forgalmá­ban mind jelentékenyebb részt vesz s óriási elevátoraival a világ egyik legfontosabb gabona­forgalmi góczpontja. Ä superióri elevátorok befogadóképessége 19,250.000 bushel. Hasonló arányban fejlődött Superior-ban a malom-ipar is. Ma 7 hatalmas malom van ott, amelyek naponta 25,000 hordó liszt gyártására vannak beren­dezve, évenkint pedig 20 millió bushel búzát dolgozhatnak fel. E malmoknak az egész vilá­gon vannak képviselőik; viszont a külföldi na­gyobb gabona- és lisztkereskedők képviselve vannak Supcriorban. A következő összeállításból kitűnik, hogy az egyes piaczokra az Unió és hazánk milyen mennyiségű lisztet exportált. A kivitel az utolsó fiskális évről (1902. julius I 1908 iunius 30.) szól. Lisztkivitel 1.902—3-ban. Egyesült-Államok Magyarország hordó*) métermázsa Anglia ................... 9, 835.886 390.348 Belgium .... 86.964 6.216 Francziaország . . 1.119 77.932 Németország . . . 924.624 172.631 Olaszország . . , 4595 135.596 Hollandia .... . 1,282.681 77.094 Egyéb európai államok **) 554,746 8447 Kanada ................... 23 3.228 Középamerika . . 249.898 Mexiko ................... 54 ,56.3 Kuba......................... 541.530 — Nyugatindia . . . 902.835 Brazília .... 530.893 84.395 Kolumbia .... 92.013 Délamerika . . , 410.959 R0 Kina ................... 92 .388 32 Hongkong .... . 1.402.430 5 Britt-Keletindia . . 544 709 Japán ................... 71 9.496 Filipini-szigetelc . . 10.601 Britt-Austrália . . 559.981 Egyéb Ázsia és Óceáni i 236.781 8710 Brit-Afrika . . . D24.22ÍI 1683 Egyéb Afrika . 51.144 1816 Egyéb államok . . 13.006 64 Összesen . 19,716.634 981.481 Az Unió lisztkivitele a mienket tizennyolcz- szorosan múlja felül. Ha azonban az Ausz­triában és az okkupáit tartományokban irányuló forgalmat is export számba veszszük, az arány reánk nézve kedvezőbben alakul. E piaczokat is számítva az 1902- 3. évben összesen 7,666.521 métermázsa, lisztet exportáltunk, tehát ezen a számítási alapon az amerikai lisztkivitel csak valamivel több, mint kétszerese a magyarnak. Megjegyezzük, hogy az amerikai lisztexport az utolsó évben az előzővel szemben 1,957.431 bar ellel emelkedett és 74 millió dollár értéket képviselt. Ugyanakkor a buzakivitel — a növe­kedő belföldi fogyasztás folytán — az 1901­1902. évi 113 millióról 88 millió dollárra esett. Miként nálunk, Amerikában is versenyképesebb a búza őrölt állapotban, mint eredeti alakjában. Az egyes piaczokat tekintve, iájuk, hogy Angliában mennyire hátraszorultunk az amerikai versenynyel szemben. Igen gyenge a pozicziónk az ibériai félszigeten, Eszak-Európában, Svájcz- ban is. Belgiumban). Hollandiában s főkép Né­metországban már sokkal jobban állunk, Olasz­os Era/ncziaországban pedig uraljuk a piaczot. *) Egy hordó = 90 klg. **) Spanyolország, Svájcz, Törökország, Dánia, Svéd­éé Norvégország, Finnország, Szerbia. í

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék