Molnárok Lapja, 1905 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-07 / 1. szám

10 síik szerint csoportosulnak. E csoportosítás szerint beszélnek a tőzsdén „kuk­szról“. Az árutőzsdén ritkán találkozni oly tőkések­kel, mint aminek az értéktőzsdében megfordul­nak. A mezőgazdák és iparosok ritkán fordul­nak meg a tőzsdében, már azért sem, mert legtöbbnyire távol laknak a tőzsdéktől. A mező­gazdák ügynökeiket, a malmok igazgatóikat vagy képviselőiket küldik a tőzsdékre. Egyéb­ként csak az ügynökök, alkuszok és bizományo­sok vannak jelen. Az árunak az ára a kereslet és kínálat arányában változik. A kereslet nyomán rend­szerint felemelkedik, a kínálat nyomán meg leszáll az áru ára. De mivel a tőzsdében talál­kozó kereslet és kínálat igen nagykörű, ameny­­nyiben felöleli az egész világkereskedelmet, gyakorta fordulnak elő oly árváltozások, amelyek az illető áru helyi keresletének és kínálatának viszonyával sehogy sem áll arányban. Az ár­­szabályozó tényezőn kívül nagy befolyással van az árak alakulására még a jövendő is, mert a tőzsdén nemcsak jelenben kielégítést kereső szükséglet és a jelenben meglévő termelés kerülnek egymással szemben, hanem a közve­tetten bekövetkező jövő termelései és szük­ségletei is. Különösen számba kerülnek itt a nyerstermények jövendő aratásainak eshetőségei, amelyek a határidőü­gyletek keretében jutnak az üzérkedés keretébe. Azt szokták mondani, hogy a tőzsde olyan, mint a legérzékenyebb mérleg. Értik ez alatt azt, hogy a tőzsde ármegállapító feltételei meg­mozdulnak a legcsekélyebb gazdasági és politikai esemény hallatára, vagy gyakorta arra is, hogy valamelyes változás bekövetkezése várható. Az a rengeteg sok érdek, amely a tőzsdén kötött ügyletek eredményeként leszűrődött árak­hoz fűződik, megkívánja, hogy a keresletnek és kínálatnak árai, valamint a kereslet és kíná­lat­ küzdelméből kikerült árak közre kerüljenek. A közönséges piac­i forgalomban minden árunak kettős ára van; az egyik, az alacsonyabb az, amelyet a kereslet ajánl meg, amikor az árut venni akarja,­­ a másik, a magasabb ár, amelyet a kínálat követel. Mennél nagyobb a valósággal megkötött ügyletek száma és mennél jobban simul a kereslet nagysága a kínálathoz, annál csekélyebb az a különbözet, amely a kettő között van. A kereslet részéről megkínált árfolyamot „pénz“ névvel szokták megjelölni, a kínálat részéről ez az összeg, amelyet az eladó „árujáért“ kér. Nálunk a kenyéráruk minőségét egy hekto­liter kilogramm súlyban állapítják meg. A világ­forgalom tárgyát alkotó áruk árára nagy befo­lyással van a teljesítés helye is, minthogy nem lehet a vevőre nézve mindegy, ha a búzát Brailában vagy Pozsonyban veszi át. Az átvétel helye szerint különböző árjegyzésekre a követ­kező jelzéseket használják a raktárban — ha a vevő az árut az eladó raktárában köteles át­venni, — france vagyonban, franco a hajón — ha az eladó a maga költségén köteles az árut kocsiba, illetőleg hajóba rakatni; cost and freight — ha az eladó köteles a tengeri szállí­tás költségét viselni; cost, insurance and freight, — ha még a tengeri biztosítási költségeit is fizeti; ex quay, ex warehouse — ha az árut az eladó a rakodóparton vagy a rakodó­állomás közraktárában köteles átadni. Az árfolyamok változásában jut kifejezésre az a közhangulat, amelyet a tőzsdén a keres­letet és kínálatot, szabályozza, amely a kínálat és a kereslet magatartását, törekvéseit irányítja. Azt mondják, hogy a tőzsde „szilárd“, ha az árfolyamok fölfelé haladó irányzat szerint vál­toznak, vagy pedig állandóan bizonyos magas­ságban erősen tartják magukat: mozgalmas a tőzsde, ha nagyobb árfolyamváltozások vannak, csöndes tőzsdéről beszélnek, ha a kötött ügy­letek száma csekély, lanyha a tőzsde, ha nem igen mutatkozik kedv az üzletkötéshez, bágyadt, ha a lassan lefele tartó árfolyamokat semmi sem tartja fönn irányzatukban és petyhüdtnek látszik a vállalkozási kedv; kedvetlen, ha hiányzik minden ok és alkalom, ami az üzér­kedésbe kedvet öntene; élénk, ha általában nagyobb a vásárlásra irányuló hajlandóság; emelkedő a tőzsde irányzata, ha az árfolyamok felszállnak ; csökkenő, ha az árfolyamok lemenő irányt követnek. Az árfolyamok megállapítása akként történik, hogy az áruüzleti titkár jegyzéket vezet a gabonacsarnokban délelőtt kész­áruban létrejött kötésekről és azt ugyancsak délelőtt 3/4 12 óra­kor a tőzsde hirdető tábláin kifüggeszti. Az ár­jegyző-bizottság délután 1 órakor tartja ülését, melyen megállapítják úgy a készáru, mint a határidőre kötött ügyletek árfolyamait. A meg­állapítás olykép történik, hogy a forgalomban előfordult és följegyzett árakból külön a keres­let részéről, külön a kínálat részéről megköve­telt árakból kiszámítjuk minden áruczikk átla­gos árát, a kereslet átlagos ára alkotja a hiva­talos árjegyző „pénz“ rovatában kitüntetett árt, a kínálat átlagos ára pedig a hivatalos árjegyző ,,áruk rovatában kitüntetett árt. A tényleg létre­jött kötéseknél előforduló különféle árakat külön rovatban jegyzik fel. A határidőügyleteket, amenyiben leszámolásra vannak kötve, nem a felek bonyolítják le egy­más között, erre a czélra a tőzsdékkel szoros kapcsolatban külön hivatalok vannak szervezve. Ezen vázlatból kitűnik az, hogy a tőzsde­ügyletek kötéséhez semmiféle különös qualificatió nem kell, mint ahogy tényleg vannak oly tőzsde­tagok, kik jóformán a nevüket sem bírják le­írni, ennek daczára, ha megvan a kellő körül­tekintésük, főleg pedig, ha jó értesülései vannak, aránylag rövid idő alatt óriási nyereségre tehet szert, ámbár a veszteség eshetőségének is ki van téve, mégis ritkán fordul elő, hogy egy tőzsdetag fizetésképtelenné válljon. Ilyenképpen inkább a vidéki kereskedők és gazdálkodók vesztik el vagyonukat, kik a tőzsde ezernyi érdekkörében nem bírnak jártassággal. Balassovich: MOLNÁROK LAPJA _ Az olajpogácsa kiviteli tilalom megszüntetése ellen. A takarmányhiány következtében úgy a ma­gyar, mint az osztrák kormány megtiltotta a szálas és az előtakarmányok kivitelét. Az Országos­­Magyar G­azdasági Egyesület megbízható forrásból azt az értesítést kapta, hogy az osztrák kormány meg akarja szüntetni az olajpogácsa kivitelére vonatkozó tilalmat, s ez okból tárgyalást folytat a magyar kor­mánynyal is. Az OMGE decz. 30-án sürgős fölterjesz­tést intézett e miatt a földmivelésügyi miniszterhez, amelyben azt kéri, hogy az osztrák kormány e szán­déka ellen foglaljon erős állást. A fölterjesztésben különösen hangoztatja az O. M. G. E., hogy a ta­karmányhiány veszedelme még nem múlt el teljesen, s a kiviteli tilalom fölfüggesztése különösen meg­drágítaná ezt a külömben fontos erőtakarmányt. Budapest, 1900. január 7. A siker arányának meghatározása. — Fleurent értekezése. — (3. folytatás.) (Francziából: Szentgyörgyi József). A siker extrahálása közben nitrogéntartalmú anyag felkeresése. Miként az az előbbi fejezetben felsorolt kísér­letekből kitűnik, a m­ész-szulfáttal és mész­­chlorürrel telített vizek alkalmazása folytán a vegyelemzésnek alávetett siker bizonyos aránya, mely az egész terméknek 0.4- -0.5° %-a között váltakozik, teszi szükségessé. Ha ezen feltevés helyes, akkor a nitrogéntartalmú anyagnak ezen 0.4—0.5%-a a mosó­vízben a keményítő tar­talmú anyag mellett kell, hogy feltalálható le­gyen. Ezen eltűnt anyagot tehát, hogy e kér­désben minden kételyt megszüntessünk, föl kell keresnünk és súlyát meghatároznunk, avégből, hogy ily módon a kutatás módszerének egyen­legét megállapítsuk. . Azonfelül a megméréshez szükséges siker extrahálása tisztán mechanikai művelet lévén, a szilárdság daczára, melyben általánosságban jelentkezik, ezen anyag fölötte nyulékony, minek következtében bizonyos szakemberekben az a gondolat érlelődött meg, hogy annak egy része a gyúrás közben elkopás folytán mindig meg­semmisül, amely arány minden egyes esetben és más és más vegyésznél változik, hogy ez volt a vegyelemzési eredményekben észlelt elté­rések oka, és hogy minden esetben a siker kivonat-aránya nem az igazságnak volt meg­felelő kifejezése. Mi kétséget sem szenved, hogy ezen véle­ménynek meg van a bizonyos értéke, mely bi­zonyos tekintetben értékjelző. Jelen tanulmány ama fejezetében, melyben kimutattam, hogy a sikér a búzalisztek teljesen határozott alkat­része, egyúttal bebizonyítottam azt is, hogy kedvező körülmények mellett a sikér vesztes­­sége a gyúrás mechanikai műveletében jelen­téktelen, azonfelül az ezen módszer szerint nyert eredmények alig különböznek egynéhány századrészszel azoktól, melyek vegyi után arány­­súly segélyével kiadódnak. Ebből következik tehát, hogy a sikernek mosás általi aránysúlya, tökéletesen pontos és elfogadható, és hogy ügyes szakember kezében mindig egybehangzó ered­ményeket fog szolgáltatni, ellenben különbözőket azon esetben, ha látjuk, hogy ezen szakembe­rek, vegyelemzéseiket azonos módon viszik véghez. Ámbár ennek helyessége tisztán előtűnik azon következtetésekből, melyek az I. fejezetből le­vonhatók, úgy tűnt nekem, hogy nem volna czélszerűtlen azokon kissé megállapodni. Alanti kísérletek felelnek, miként azt azonnal látni fog­juk, a kettős feltevésre: 1- szer. A lisztből előállított tészta mosásakor tényleg távozik-e siker az előzőkben jelzett leg­kedvezőbb feltételek mellett? 2- szer. Újból feltalálható-e a keményítőn kivnl a mészsulfáttal, mészchlorűrrel és konyhasóval telített vizek által elmosott sikér ? Vizsgáljuk az első esetet. Ismeretes, hogy a búzalisztben oldható nitro­géntartalmú anyag bizonyos arányban előfordul. Vizsgáljuk, hogy az általam normálisnak mon­dott gyúrás alatt a siker eltűnik-e, vizsgáljuk továbbá, hogy a lefolyó keményítős vízben meg­található-e a nitrogéntartalmú anyagnak azon „AVANCE“ nyersolaj-motorok és lokomobilok,­­nem benzinnel hajtatnak, tehát a pénzügyőri ellenőrzés, adómentes benzin kérvényezése stb. nem szükséges.) Szerkesztetnek azonban ugyan­ezen gépek petróleum-maradványokkal, petrolin-, petróleum-, benzin- és spiritusz-h­ajtásra is. Üzemköltségek a motor nagyságához képest óránkint és lóerőnként 274—102 fillér, szavatosság mellett. Rendkívül csendes és egyenletes járásuak, tehát minden üzemre alkalmasak. — Nincsenek szelepek, sem gyújtócső, sem lámpa, tehát tűzveszély és robbanás kizárva. Kimerítő felvilágosítást ingyen és bérmentve ad:Wohanka és Társa, Budapest, V., Váczi-kört 16.

Next