Molnárok Lapja, 1905 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-07 / 1. szám
10 síik szerint csoportosulnak. E csoportosítás szerint beszélnek a tőzsdén „kukszról“. Az árutőzsdén ritkán találkozni oly tőkésekkel, mint aminek az értéktőzsdében megfordulnak. A mezőgazdák és iparosok ritkán fordulnak meg a tőzsdében, már azért sem, mert legtöbbnyire távol laknak a tőzsdéktől. A mezőgazdák ügynökeiket, a malmok igazgatóikat vagy képviselőiket küldik a tőzsdékre. Egyébként csak az ügynökök, alkuszok és bizományosok vannak jelen. Az árunak az ára a kereslet és kínálat arányában változik. A kereslet nyomán rendszerint felemelkedik, a kínálat nyomán meg leszáll az áru ára. De mivel a tőzsdében találkozó kereslet és kínálat igen nagykörű, amenynyiben felöleli az egész világkereskedelmet, gyakorta fordulnak elő oly árváltozások, amelyek az illető áru helyi keresletének és kínálatának viszonyával sehogy sem áll arányban. Az árszabályozó tényezőn kívül nagy befolyással van az árak alakulására még a jövendő is, mert a tőzsdén nemcsak jelenben kielégítést kereső szükséglet és a jelenben meglévő termelés kerülnek egymással szemben, hanem a közvetetten bekövetkező jövő termelései és szükségletei is. Különösen számba kerülnek itt a nyerstermények jövendő aratásainak eshetőségei, amelyek a határidőügyletek keretében jutnak az üzérkedés keretébe. Azt szokták mondani, hogy a tőzsde olyan, mint a legérzékenyebb mérleg. Értik ez alatt azt, hogy a tőzsde ármegállapító feltételei megmozdulnak a legcsekélyebb gazdasági és politikai esemény hallatára, vagy gyakorta arra is, hogy valamelyes változás bekövetkezése várható. Az a rengeteg sok érdek, amely a tőzsdén kötött ügyletek eredményeként leszűrődött árakhoz fűződik, megkívánja, hogy a keresletnek és kínálatnak árai, valamint a kereslet és kínálat küzdelméből kikerült árak közre kerüljenek. A közönséges piaci forgalomban minden árunak kettős ára van; az egyik, az alacsonyabb az, amelyet a kereslet ajánl meg, amikor az árut venni akarja, a másik, a magasabb ár, amelyet a kínálat követel. Mennél nagyobb a valósággal megkötött ügyletek száma és mennél jobban simul a kereslet nagysága a kínálathoz, annál csekélyebb az a különbözet, amely a kettő között van. A kereslet részéről megkínált árfolyamot „pénz“ névvel szokták megjelölni, a kínálat részéről ez az összeg, amelyet az eladó „árujáért“ kér. Nálunk a kenyéráruk minőségét egy hektoliter kilogramm súlyban állapítják meg. A világforgalom tárgyát alkotó áruk árára nagy befolyással van a teljesítés helye is, minthogy nem lehet a vevőre nézve mindegy, ha a búzát Brailában vagy Pozsonyban veszi át. Az átvétel helye szerint különböző árjegyzésekre a következő jelzéseket használják a raktárban — ha a vevő az árut az eladó raktárában köteles átvenni, — france vagyonban, franco a hajón — ha az eladó a maga költségén köteles az árut kocsiba, illetőleg hajóba rakatni; cost and freight — ha az eladó köteles a tengeri szállítás költségét viselni; cost, insurance and freight, — ha még a tengeri biztosítási költségeit is fizeti; ex quay, ex warehouse — ha az árut az eladó a rakodóparton vagy a rakodóállomás közraktárában köteles átadni. Az árfolyamok változásában jut kifejezésre az a közhangulat, amelyet a tőzsdén a keresletet és kínálatot, szabályozza, amely a kínálat és a kereslet magatartását, törekvéseit irányítja. Azt mondják, hogy a tőzsde „szilárd“, ha az árfolyamok fölfelé haladó irányzat szerint változnak, vagy pedig állandóan bizonyos magasságban erősen tartják magukat: mozgalmas a tőzsde, ha nagyobb árfolyamváltozások vannak, csöndes tőzsdéről beszélnek, ha a kötött ügyletek száma csekély, lanyha a tőzsde, ha nem igen mutatkozik kedv az üzletkötéshez, bágyadt, ha a lassan lefele tartó árfolyamokat semmi sem tartja fönn irányzatukban és petyhüdtnek látszik a vállalkozási kedv; kedvetlen, ha hiányzik minden ok és alkalom, ami az üzérkedésbe kedvet öntene; élénk, ha általában nagyobb a vásárlásra irányuló hajlandóság; emelkedő a tőzsde irányzata, ha az árfolyamok felszállnak ; csökkenő, ha az árfolyamok lemenő irányt követnek. Az árfolyamok megállapítása akként történik, hogy az áruüzleti titkár jegyzéket vezet a gabonacsarnokban délelőtt készáruban létrejött kötésekről és azt ugyancsak délelőtt 3/4 12 órakor a tőzsde hirdető tábláin kifüggeszti. Az árjegyző-bizottság délután 1 órakor tartja ülését, melyen megállapítják úgy a készáru, mint a határidőre kötött ügyletek árfolyamait. A megállapítás olykép történik, hogy a forgalomban előfordult és följegyzett árakból külön a kereslet részéről, külön a kínálat részéről megkövetelt árakból kiszámítjuk minden áruczikk átlagos árát, a kereslet átlagos ára alkotja a hivatalos árjegyző „pénz“ rovatában kitüntetett árt, a kínálat átlagos ára pedig a hivatalos árjegyző ,,áruk rovatában kitüntetett árt. A tényleg létrejött kötéseknél előforduló különféle árakat külön rovatban jegyzik fel. A határidőügyleteket, amenyiben leszámolásra vannak kötve, nem a felek bonyolítják le egymás között, erre a czélra a tőzsdékkel szoros kapcsolatban külön hivatalok vannak szervezve. Ezen vázlatból kitűnik az, hogy a tőzsdeügyletek kötéséhez semmiféle különös qualificatió nem kell, mint ahogy tényleg vannak oly tőzsdetagok, kik jóformán a nevüket sem bírják leírni, ennek daczára, ha megvan a kellő körültekintésük, főleg pedig, ha jó értesülései vannak, aránylag rövid idő alatt óriási nyereségre tehet szert, ámbár a veszteség eshetőségének is ki van téve, mégis ritkán fordul elő, hogy egy tőzsdetag fizetésképtelenné válljon. Ilyenképpen inkább a vidéki kereskedők és gazdálkodók vesztik el vagyonukat, kik a tőzsde ezernyi érdekkörében nem bírnak jártassággal. Balassovich: MOLNÁROK LAPJA _ Az olajpogácsa kiviteli tilalom megszüntetése ellen. A takarmányhiány következtében úgy a magyar, mint az osztrák kormány megtiltotta a szálas és az előtakarmányok kivitelét. Az OrszágosMagyar Gazdasági Egyesület megbízható forrásból azt az értesítést kapta, hogy az osztrák kormány meg akarja szüntetni az olajpogácsa kivitelére vonatkozó tilalmat, s ez okból tárgyalást folytat a magyar kormánynyal is. Az OMGE decz. 30-án sürgős fölterjesztést intézett e miatt a földmivelésügyi miniszterhez, amelyben azt kéri, hogy az osztrák kormány e szándéka ellen foglaljon erős állást. A fölterjesztésben különösen hangoztatja az O. M. G. E., hogy a takarmányhiány veszedelme még nem múlt el teljesen, s a kiviteli tilalom fölfüggesztése különösen megdrágítaná ezt a külömben fontos erőtakarmányt. Budapest, 1900. január 7. A siker arányának meghatározása. — Fleurent értekezése. — (3. folytatás.) (Francziából: Szentgyörgyi József). A siker extrahálása közben nitrogéntartalmú anyag felkeresése. Miként az az előbbi fejezetben felsorolt kísérletekből kitűnik, a mész-szulfáttal és mészchlorürrel telített vizek alkalmazása folytán a vegyelemzésnek alávetett siker bizonyos aránya, mely az egész terméknek 0.4- -0.5° %-a között váltakozik, teszi szükségessé. Ha ezen feltevés helyes, akkor a nitrogéntartalmú anyagnak ezen 0.4—0.5%-a a mosóvízben a keményítő tartalmú anyag mellett kell, hogy feltalálható legyen. Ezen eltűnt anyagot tehát, hogy e kérdésben minden kételyt megszüntessünk, föl kell keresnünk és súlyát meghatároznunk, avégből, hogy ily módon a kutatás módszerének egyenlegét megállapítsuk. . Azonfelül a megméréshez szükséges siker extrahálása tisztán mechanikai művelet lévén, a szilárdság daczára, melyben általánosságban jelentkezik, ezen anyag fölötte nyulékony, minek következtében bizonyos szakemberekben az a gondolat érlelődött meg, hogy annak egy része a gyúrás közben elkopás folytán mindig megsemmisül, amely arány minden egyes esetben és más és más vegyésznél változik, hogy ez volt a vegyelemzési eredményekben észlelt eltérések oka, és hogy minden esetben a siker kivonat-aránya nem az igazságnak volt megfelelő kifejezése. Mi kétséget sem szenved, hogy ezen véleménynek meg van a bizonyos értéke, mely bizonyos tekintetben értékjelző. Jelen tanulmány ama fejezetében, melyben kimutattam, hogy a sikér a búzalisztek teljesen határozott alkatrésze, egyúttal bebizonyítottam azt is, hogy kedvező körülmények mellett a sikér vesztessége a gyúrás mechanikai műveletében jelentéktelen, azonfelül az ezen módszer szerint nyert eredmények alig különböznek egynéhány századrészszel azoktól, melyek vegyi után aránysúly segélyével kiadódnak. Ebből következik tehát, hogy a sikernek mosás általi aránysúlya, tökéletesen pontos és elfogadható, és hogy ügyes szakember kezében mindig egybehangzó eredményeket fog szolgáltatni, ellenben különbözőket azon esetben, ha látjuk, hogy ezen szakemberek, vegyelemzéseiket azonos módon viszik véghez. Ámbár ennek helyessége tisztán előtűnik azon következtetésekből, melyek az I. fejezetből levonhatók, úgy tűnt nekem, hogy nem volna czélszerűtlen azokon kissé megállapodni. Alanti kísérletek felelnek, miként azt azonnal látni fogjuk, a kettős feltevésre: 1- szer. A lisztből előállított tészta mosásakor tényleg távozik-e siker az előzőkben jelzett legkedvezőbb feltételek mellett? 2- szer. Újból feltalálható-e a keményítőn kivnl a mészsulfáttal, mészchlorűrrel és konyhasóval telített vizek által elmosott sikér ? Vizsgáljuk az első esetet. Ismeretes, hogy a búzalisztben oldható nitrogéntartalmú anyag bizonyos arányban előfordul. Vizsgáljuk, hogy az általam normálisnak mondott gyúrás alatt a siker eltűnik-e, vizsgáljuk továbbá, hogy a lefolyó keményítős vízben megtalálható-e a nitrogéntartalmú anyagnak azon „AVANCE“ nyersolaj-motorok és lokomobilok,nem benzinnel hajtatnak, tehát a pénzügyőri ellenőrzés, adómentes benzin kérvényezése stb. nem szükséges.) Szerkesztetnek azonban ugyanezen gépek petróleum-maradványokkal, petrolin-, petróleum-, benzin- és spiritusz-hajtásra is. Üzemköltségek a motor nagyságához képest óránkint és lóerőnként 274—102 fillér, szavatosság mellett. Rendkívül csendes és egyenletes járásuak, tehát minden üzemre alkalmasak. — Nincsenek szelepek, sem gyújtócső, sem lámpa, tehát tűzveszély és robbanás kizárva. Kimerítő felvilágosítást ingyen és bérmentve ad:Wohanka és Társa, Budapest, V., Váczi-kört 16.