Molnárok Lapja, 1905 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-25 / 8. szám

170 30.245*57; értékpapírok 720; óvadékul letett értékpapírok 72.470; kü­ldvények 12.179*74; terményre adott előlegek 45.015*88; biztosítás (előre fizetett díjak) 20.116*61; terménykészlet 143.958*84; őrleménykészlet 486.701*52; pénz­tári maradvány 5816*51 kor. — (Teher): rész­tőke 500.000; tartalékalap 328.762*76; érték­­csökkenési tartalékalap, a malomépületek, gőz­gépek, malomberendezés, iparvágány stb. hasz­nálata által okozott értékcsökkenés: 1903. év végéig tartalékba téve 331.618*29; ez évről tartalékba tétetett 32.280*23; tisztviselők által gyűjtött nyugdíjalap 40.767*74 ; munkások beteg­­segélyző pénztára 4874*01; elfogadványok 100.000; óvadékok 127.584*43; tartozások folyó­számlán 569.464*26; fel nem vett osztalékok 3695; nyereség-áthozat az 1903. évről 324*83; ez évi nyereség 62.142'1 9 korona. Pécsi sertéshizlaló és áruraktár r.-t. (XV. üz­letév, vezérigazgató : Götz Gyula) márczius 5-én tartja közgyűlését. Az igazgatósági jelentés így szól: A lefolyt 1904-ik évről összeállított zárszámadásainkat van szerencsénk eme jelentésünk kapcsán a mélyen tisztelt közgyűlés elé terjeszteni. Rövidre szabott jelentésünk keretében lehetetlen az egész év történetével bőven foglalkozni, azért csak általánosságban jelezzük, hogy az 1904-ik év, daczára a kedvezőtlen és bizonytalan állapo­toknak, melyek az év nagy részét lefogva tartot­ták, az elért eredményt tekintve a jobb évek­hez tartozik. Egyedül a gőzmalmunkban fejthet­tünk ki nagyobb tevékenységet, mely üzletágunk­ban a kínálkozó jobb konjunktúrák kihasználá­sával, sikerült kielégítő eredményt elérnünk. Tekintettel azon körülményre, hogy gőzmal­munk jelenlegi berendezésével a nagyobb kívá­nalmaknak már meg nem felelhetünk, elhatá­roztuk, hogy gőzmalmunkat újabb modern gép és malomberendezésekkel szereltetjük fel, úgy­hogy jövőben azon előnyös helyzetben leszünk, hogy csekélyebb üzemköltséggel nagyobb telje­sítési képességet fogunk elérni, melyhez hozzá­járul, hogy az eddig is jónak elismert őrlemé­nyeink kitűnő minőségben jutnak a piac­ra és jobb kelendősége biztosítva leend. A lefolyt év­ben az ingó és ingatlan berendezéseinkből "összesen 10.000 koronát viszünk át az érték­­csökkenési tartalékalap javára, mely dotáczió folytán ezen alapunk 143.725*10 K emelkedik fel. A tartalékalap az alant kitüntetett összeggel együtt 13.347*96 K tesz ki. A kétes követelések tartalékalapja 12.000 K, tehát összes rezerváink kitesznek: 169.073*06 Korona. Ezek után javaslatba hozzuk, hogy a mérleg­ben kitüntetett nyereség a következőkép osz­­lassék fel: 10% az igazgatóságnak 1465*66 K; 5% a tartalékalapra 659*55 K; 4°/« osztalékra (K 16.­% 12.000*— K; új számlára 4075*77 K ; Összesen 18.200*98 K. A mérleg­ számla : Vagyonoldala : Készpénz­­készlet 26.585*04; épületek 331.555*74; szerel­vények 14.885*74; gép- és malom­berendezés 77.359*14; adósok folyószámlában 136.305*19; gabona és őrlemények 54.942*90; zsirkészlet 6899*76; tengeri- és árpakészlet 10.533.47; értékpapírok 4420*1; lovak, kocsik, felszere­lések 4889*12 ; óvadékok 422*58; előre fizetett biztosítási díj 564*41 kor. — Teheroldal: rész­vénytőke 300.000.— ; értékcsökkenési tartalék­­alap 143.725*10; tartalékalap 12.688*41; kétes követelések tartalékalapja 12.000.­—; hitelezők 181.196*02; letétek 1400; fel nem vett osz­talék 152*—; nyereség 18.200*98 kor. Borsod-miskolczi gőzmalom r.-t. (vezérigazga­tók : Schrecker S. L. és Mannheimer Leó) márczius hó 5-én tartja rendes közgyűlését. Az igazgatóság alábbi évi jelentésben számol be: Hazai malomiparunkra az elmúlt esztendő­ben nehéz idők jártak. Az eseményeknek várat­lan fejlődése és a józan számításnak minden vonalon jelentkezett meddősége okozta ezt. Reményeink, melyeket az év terméséhez fűz­tünk, nem váltak be. Kivitelünk, mely már amúgy is szűk korlátok között mozgott, rész­ben országosan gyenge átlagtermésünk, részben malomiparunk versenyképességének hanyatlása folytán még inkább összezsugorodott. A csalódá­sokhoz egyébb is hozzájárult, de ezt nem a viszonyoknak és körülményeknek kell betudnunk, hanem valamennyiünk hibájául kell felróvnunk. Mert azokat a szertelenségeket és túlkapásokat, melyeket készítményeink értékesítése körül — az úgyszólván végnélküli határidőkre terjedő eladások folytán megértünk, amelyekre, mint bajaink egyik kutf­orrására kell rámutatnunk, nem a viszonyok szülték, hanem mi marjunk — malmok — hívtuk életre. Mélyen be kell hatol­nunk a dolgok és események szövedékébe, ha e tekintetben a részleteket akarnánk feltárni, ám jelentésünk kerete sokkal szű­kebb, semhogy efelett elmélkedésekbe bocsájtkozhatnánk. Annyit jelezhetünk, —­ és ezt örömmel tesszük , hogy a számottevő malmok intéző körei, okulva a tapasztaltakon, máris igyekeznek oly módokról és eszközökről gondoskodni, amelyek — ha létesíttetnek­­— elég alkalmasak lesznek a bajok orvoslására és malomiparunknak egészséges irányba való terelésére. Őszinte örömünkre szolgál, hogy a kedvezőt­len üzleti viszonyok daczára is kielégítő ered­ménynyel számolhatunk be a 1. közgyűlésnek. Zárszámadásunk, mit a felügyelőbizottság is felülbírált és helybenhagyott, 16.263.740 korona összforgalom mellett és az értékcsökkenési alapba utalt 100.000 K levonása után 318.131*6 K nyereséget tüntet fel. Alapszabályunk szerint ebből 10%, azaz 31.813*10 K a tartalékalap javára esik. A fenn­maradó 286.317*96 korona 12%-tólija, vagyis 34.358*16 K az igazgatóság és a két vezérigaz­gató jutalékát képezi. A közgyűlés rendelkezé­sére eszerint: 251.959*80 K illetve az előző év­ről áthozott 120.066*56 K nyereség maradvány­nyal együtt 372.026*36 K áll, melynek felosztá­sára nézve javasoljuk: méltóztassék elhatározni, hogy osztalékul 10%, azaz részvényenként 20 korona, összesen: 240.000 K fizettessék ki és pedig a közgyűlést követő naptól kezdve; 5000 koronával gyarapittassék a munkások segélyalapja; 2000 korona fordittassék jótékony­­czélokra; 125.026*36 K pedig, mint nyereség­maradvány, vitessék át a következő üzleti év számlájára. Miskolczi malmunk őrlőképességének emelke­dése folytán raktári helyiségeinknek megfelelő kibővítése válván szükségessé, e czélra egy kétemeletes 15.000 mmázsa liszt elhelyezésére alkalmas, szilárd anyagból készült raktári helyi­séget építtettünk, melynek bekerülési értéke: 42.429*8 K már jelen mérlegünkben „Épület számla * terhére el is van számolva. A zármérleg adatai. (Vagyon): Miskolcz, Csány, Szegi. Épületek 530.601*06; gépek 577.064*26; ingatlanok 96.532*16; Csányi-telep 400.000; Szegi-telep 53.300; telep és kerítés 38.915*66; vasút 24.829*48; villanygép 29.122*26; tűzoltó­­felszerelés 3022*96; hídmérleg 3083*48; losoncz­­miskolczi telefon 16.748*34; bútor 3766.10; anyagszer 28.618*95; búza és liszt 2.554.109; zsák 87.022*25; előre fizetett biztosítási díjak 41.156.14; értékpapír 6057*36; lovak és kocsik 10.633*48; malomkellék és műszer 11.120*77; kőszén 2379*79; pénztár 21.841*07; cselekvő váltó 2471*70; Miskolczi takarékegylet 4000; folyószámla-követelések: könyvbeliek 1 millió 413.915*77; búzára adott előlegek 199.735*18; pénzintézeteknél­ követelések 173.623*31 kor. — Losoncz—Hatvan. Losonczi telep 650.000; eme­letes tisztviselői laképület 21.185*52; bútor 1100; anyagszer 26.220*72 ; buza és őrlemény 2.324.528*43; zsák 58.780*69; előre fizetett biztosítási díjak 35.788*54; lovak és kocsik 1000; malomkellék és műszer 1600; kőszén 150; pénztár 16.073*40; tartalékgépalkatrész 1100 ; folyószámla-követelések : könyvbeliek 997.803*05; búzára adott előlegek 47.352*35; pénzintézeteknél­ követelések 6.466*73 kor.­­— (Teher): részvénytőke 2.400.000 ; tartaléktőke 647.511*39; értékcsökkenési tartalékalap számla: 1.088.786*78; levonva : elhasznált géprészek pót­lására fordított kiadásokért 16.333*71 ; Adó­tartalék 120.000 ; osztalék 2255 ; óvadék 109.098*30; tisztviselői nyugdíjalap 253.676*01; Radvány I.-féle nyugdíjalap 4000 ; munkások segélyalapja 35.969*96; folyószámla-tartozások: Miskolcz 5.304.818*99; Csány 79.996*25; Losoncz 54.843*37 ; nyereség - maradvány 1903-ról 120.066*56; folyó évi tiszta nyereség 318.131*65. Összesen 438.197*62 kor. Kábító hatású rozs. Vererda tanár a tengerpartok men­tén fekvő rozsvetemények vizsgálása közben arra a ta­pasztalatra jutott, hogy őrlés és sütés után fiatal és öreg egyénekre egyaránt kábító hatást fejt ki. Megtalálta ennek okát is. A rozs­szemeket ugyanis bizonyos éghaj­lati viszonyok mellett egy gomba­faj vonja be, melynek mérges tulajdonsága van. Az 1904. év esődás nyara egész Közép-Ázsiában bőséges szemesterményt hozott érésre. A szemek képződése és érése folyamán igen zivataros időjárás volt, a nap csak nagy ritkán volt képes a felhőt áttörni. Hasonló időjárási viszonyok uralkodtak európai Oroszország egy részében is. A kazáni, novgorodi és simbiroki kormányzóságban termett rozs embereken és állatokon szintén kábulást okoz. Ezen három kormányzóság lakói ugyanis arról panaszkodnak, hogy a rozskenyér élvezete után főfájást, álmatlanságot és a kezekben és lábakban bágyadtságot tapasztalnak. Az az érzet áll elő, mintha megrészegedtek volna. Különösen gyermekek és öregek észlelik a hatást. A rozsot, mint az északi vidékeken általában, lovaknak is adják takarmányul, amikor is a következő hatások mutatkoznak : Az állatok lecsüggesztik fejüket, támolyog­nak és a kólika jelenségei észlelhetők. Franczia malomtulajdonosok látogatása nálunk. A franczia molnárok nemzeti szövetségének igazgató­tanácsa f. hó 14-én Párisban ülést tar­tott Troubat elnöklete alatt, amikor is Pelletier- Bégue és Cornu kiküldöttek beszámoltak a fran­czia hadügyminiszterrel a liszt­vásárlások és gabona közvetlen vásárlásának módozata tárgyá­ban folytatott értekezletről. A miniszter a mol­nár­ kiküldöttek fejtegetéseit különös figyelemmel hallgatta meg. A szövetséget ezután a gabona- és lisztszállító vasúti kocsik befedésének kér­dése foglalkoztatta. Majd felolvasta a vezér­titkár a Magyarország-Ausztriába tervezett láto­gatásra vonatkozó levelezéseket és egyúttal közölte, hogy a részvételre eddig 35-en jelent­keztek. Végül a folyó szövetségi ügyeket intéz­ték el. Halálozás. Egy joviális, barátjai és ismerősei által nagyrabecsült és szeretett kartársat veszí­tett a magyar molnárság. Alig 55 éves korában, pár napi betegség után folyó hó 18-án elhunyt Békés-Csabán Rosenthal Ignácz gőzmalomtulaj­donos, a „Rosenthal Márton és Fiai b­ezeg főnöke. A kedélyes, de komoly dolgokban mélyreható eszmékkel és az ellenvéleményeknek mindenkor tiszteletben tartásával feltűnő úri­em­ber halálát széles körökben gyászolják. Az el­hunyt tagja volt Békés megye közigazgatási bizottságának, az ottani nagy ipartestületnek 13 éven át elnöke stb., a Vidéki Malomiparosok Orsz. Egyesületének alelnöke. Vele az újabbkori modern malomipar egyik legtipikusabb meg­alkotója szállott sírba. M malomrekonstrukczió Hajdu-Szoboszlón. A jó­hírű Körner és Társai-féle gőzmalom, amely eddigelé még csak régi modorban szerkesztett berendezéssel működött, engedve akkor szelle­mének, a malom egyik részét modern rendszer szerint fogja átalakíttatni, hogy az kifogástalan minőségű kereskedelmi lisztek előállítására is alkalmas legyen. A kapható „Progress“­kefegép­pel fog megjavíttatni. Új hengerszéken kívül Wörner szabadalmazású gyors-elősziták, Wör­­ner-féle siksziták, Wörner legújabb sikszitás­­daratisztító-gépe stb. fogják az új berendezést alkotni. Valamennyi őrlő­ gép egy közös és Wör­­ner-féle tömlős-szűrőkkel ellátott hűtő-berende­­zést nyer, épugy fog a lisztek tökéletes egyenletességű keverésére egy önműködő liszt­­keverő is berendeztetni. Az új szerkezet keresz­tülvitelével a Wörner J. és Társa­dalomépítő vállalata lett megbízva. Kazánkö-ellenes szerek behozatala. Aki csak futólagosan is olvasta lapunkat, tapasztalhatta, hogy állandóan küzdöttünk és most is küzdünk a különféle elnevezés alatt kínált hazánk­­­ellenes szerek használata ellen. Kimutatták MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1905. február 25

Next