Molnárok Lapja, 1906 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-06 / 1. szám

Budapest, 1906. január 6. MOLNÁROK LAPJA 11 Hirdetés hírlapokban és folyóiratokban. is. ..A reklám akkor is dolgozik amikor te alszol. A nyomdafesték az üzleti élet vére.“ Barnám. Ha kiválasztottuk a czéljainknak legmegfelelőbb lapot, akkor azt kell meggondolnunk, hányszor hir­dessünk és a lap melyik számában. Hirdessünk-e vasárnap, ha napilapról van szó, vagy pénteken. Hirdessünk-e oly szaklapban vagy folyóiratban, amely a hét közepén jelenik meg, vagy amely szombaton lát napvilágot és vasárnap kerül az olvasók kezébe. Állandó legyen-e hirdetésünk, vagy csak időszakonkint jelentessük meg és ha időszakonkint, mikor legyen ez. E kérdések mind fontosak és e fejezetet ezeknek akarjuk szentelni. Hányszor hirdessünk ? — Ahányszor csak lehet. Ne várjunk azonban evvel, ha az üzlet már rosszul megy és kénytelenek vagyunk mindenféle eszközök után nézni, hogy vevőket szerezhessünk és egyebek között a hirdetést és reklámot is olyan eszköznek tekintjük, amely elmúlt idők hibáit mindenesetre jóvá fogja tenni. Ezekből kerülnek ki a hirdetés és reklám ellenzői, akik a reklámot már későn vették igénybe és a balsikert a reklám hiábavalóságának tudják be. A hirdetés c­égérünk, amelyet mi viszünk azok elé, akik nem haladnak el üzletünk előtt és így azt nem láthatják, vagy nem részesítik azt figyelemben. A hirdetés révén megismerik azt és ha sokszor, számtalanszor látják, meg is jegyzik maguknak. A hirdetéssel úgy vagyunk az üzletünktől, gyárunktól távol lévő fogy­asztóközönséggel, mint czégtáblánkkal a helyben levőkkel szemben. Ha czégtáblánkat csak egy napra, egy hétre akasztjuk ki, éppen úgy nem vesznek azontúl észre és megfeledkeznek rólunk, mint a hirdetéssel nem élő üzletemberről. Természetes, hogy nem minden árut szükséges állandóan, az egész éven keresztül hirdetnünk, pl. szücsárura télen van csak szükség és így valóban nem szükséges, hogy azt tavaszkor és nyáron is hirdessük, de malomgépre, gépolajra, lisztre, szénre nap-nap után van szükség és így nemcsak kívánatos, hanem szükséges, is, hogy ezen czikkeket állandóan hirdessük. De vannak viszont olyan czikkek, amelyeket éppen olyan időben kell hirdetnünk, amikor azokat még nem szerzi be a vevőközönség, hanem csak későbben. A hirdetéssel mintegy elő kell készítenünk a talajt. A gazdáknak télen nincsen még szükségük vetőmagra, gazdasági gépre, zsákra, hanem csak tavasz elejére, amikor a mezei munka kezdetét veszi. Ekkor azonban már vajmi kevés érkezésük lévén a lapok hirdetését figyelni. Télen, amidőn kevés a gazdaság körül a teendő, amikor hosszúak az esték, unalmában a gazda nemcsak a szöveget, hanem a hirdetéseket is jobban nézegeti. A hirdetések ilyenkor megteszik a hatásukat, ha állandó, mert a gazdaembernek mindig ahány lapszámot csak kézhez kap, a hirdetés ötlik szemébe és meg is jegyzi a hirdető czímét, úgy, hogy mindegy szuggesztió alatt állva, ott szerzi be szük­ségletét. Épp úgy vagyunk a városi lakosság őszi és téli háztartási szükségletével. A nyári hónapokban a várostól távol lévő, fürdőhelyeken, nyaralótelepeken tartózkodó közönség idejének jó részét olvasgatással is tölti, több figyelmet szentel a lapoknak, mint a városba való visszatérés után, amikor a lakás rendbe­hozatala a háziasszonyt lefoglalja, az urakat, akik hosszabb ideje távol voltak hivataluktól, ez jobban veszi igénybe. A nyaralás ideje alatt az állandóan szemükbe ötlő hirdetéseket megjegyzik maguknak és a városba való visszatéréskor a lakásban szükségessé vált tárgyakat, őszi ruházatot a hirdetésekből ismeretes c­égeknél szerzik be. Természetesen nem áll ez olyan áruczikkekre, a­melyeket állandóan egy és ugyanazon c­égtől szereznek be évek óta. Ezeknél kisebb a hirdetés sikerének esélye. Az ilyen czikkek hirdetésénél a lapot is jól kell kiválasztanunk. A gazda télen a szaklapoknak szentel figyelmet, a nyaraló közönség a szépirodalmi lapokat olvasgatja. A napilapok kevesebb figyelemre mél­tatnak. Nem hagyhatjuk szó nélkül a nem árukról szóló hirdetések közzétételét. Itt egészen máskép áll a dolog. Itt tapasztalat szerint elegendő, ha háromszor­négyszer hirdetünk egymás után. Pld. ha valamely malom képviselőt keres, akkor elegendő, ha háromszor­­négyszer hirdet egy-egy heti időközökben, ekkor már az ajánlatok egész halmazát kapja, amelyekből kénye­­kedve szerint válogathat. Megemlítettük, hogy a hirdetés sikere a hirdetés czéljából igénybe vett lap megjelenési napjától is függ. Ha állandóan nap-nap után hirdetünk, akkor ez természetesen nem játszik szerepet, de ha a hir­detésekre szánt összeg ezt meg nem engedi, vagy olyan czikkről van szó, amelyet állandóan hirdetnünk nem szükséges, akkor meg kell válogatnunk a hir­detés napját. Ha napilapban hirdetünk, akkor igen czélszerű a hétfői napon megjelenő számokat fel­használnunk. De nem jár sok sikerrel a hirdetés az olyan lapokban, amelyek csak hétfőn jelennek meg. Ezeket nem nagyon olvassák, előfizetőik száma igen csekély, nincsenek elterjedve. A napilapok hétfői számában kevés a szöveg, a lap terjedelme kicsiny és így a hirdetések jobban tudnak érvényre jutni, a hirdetéseket el is olvassák, mert okvetlenül sze­münkbe ötlenek. A vasárnap, vagy ünnepnap meg­jelenő számok, napilapoknál nem ajánlhatók, mert hirdetésünk a hirdetések tömkelegében elvész, hacsak nem gondoskodunk arról, hogy a szerkesztőség a szöveges részben megemlékezzék rólunk. A vasárnapi számokban tehát legfeljebb a szöveg közé, vagy a lap szélére felvett hirdetések érnek valamit. A szaklapokról már elmondottuk volt, hogy ezeket rendesen el szokták tenni olvasóik. Máskor is veszik kezükbe és így a hirdetés értéke nagyobb. Ez nem­csak szakhirdetésekről áll, hanem általános szükség­leti árukról is. Az általános szü­kségleti­ áruknak hir­detése szaklapokban nálunk még igen kevéssé elter­jedt, de külföldön felhasználják a szaklapokat ezen czélra, azon szempontból kiindulva, hogy a szaklapok olvasóközönsége rendszeresen jó módú és így érdemes ott hirdetés útján is vevőket keresni. így Németor­szágban a malomszaklapokban bor, szivar, ruhák, sőt kanári­ madarak is hirdettetnek és úgy látszik jó sikerrel, mert a hirdetők száma szaporodik. A szaklapok ünnepi számaiban közzétett hirdetések a nagy száma daczára a már említett körülménynél, hogy eltétetnek, mintsem veszítenek értékükből. A többi számokat illetőleg igen ajánlható az olyan szaklapban hirdetnünk, amely szombat-vasárnap kerül az olvasó kezébe. Szombat este, munka után, vagy vasárnap a szaklapban okulást kereső olvasó gondo­sabban és alaposabban nézi át a lapot, mintha hét­köznap a munka közben beálló szüneteket felhasz­nálja a szaklap áttekintésére. Eddigi fejtegetéseinkben nem kerülhettük el, hogy a hirdetés tárgyát ne említsük. Ezúttal tehát csak még néhány megjegyzéssel akarjuk a hirdetés tár­gyára vonatkozó fejtegetéseinket kiegészíteni. Neve­zetesen arra kell figyelmeztetnünk a hirdetést igénybe vevő üzletembereinket, hogy ne vegyék fel hirdeté­seikbe az olyan árukat, amelyekről mindenki tudja, — ha a hirdető c­égét a hirdetésben meglátja, — hogy nála kaphatók. így tehát N. N. zsákkereskedő ne hirdesse, hogy nála zsák kapható, hiszen azt úgyis tudjuk, hanem vegye fel hirdetésébe, hogy nála ponyvák, ponyvasátorok kaphatók vagy azok köl­csönbe adatnak. X. Y. malomgépgyárosnak hirdeté­sében nem kell külön feltüntetni, hogy malomgépe­ket gyárt, hanem pl. azt, hogy ilyen vagy olyan szabadalmát képező különleges hengerszékeket stb. készít. Természetes, hogy a szorosan vett árukról szóló hirdetéseken kívül meg kell még külömböztetnünk a következő hirdetéseket is: Állami, megyei, községi, törvényszéki hirdetéseket mint hatóság részéről, ilyenek : törvények, rendeletek életbeléptetése, körözvények, gazdasági természetű hirdetmények , állami, megyei stb. jószágok, erdők, épületek, jogok, (vám, fegyenczmunka, halászat, rév) bérletéről, a közmunkára, közszállításra és katonai szállításra való felhívások, ide számíthatjuk az árve­rési, örökségi és pályázati hirdetményeket is, az állam­vasutak menetrendjének közzététele ide sorolandó. A magánosok hirdetései: személyekre és tárgyakra, (dolgokra) vonatkozók. I. A személyekre vonatkozókat két kategóriába oszt­hatjuk, vannak: 1. Improduktív és 2. produktív hirdetések. Improduktívek: a családi eseményekről szóló hirdetések, mint az eljegyzési, házassági, szü­letési és haláljelentések, az egyes helyeken szokásos szerencsekivonatok, a levélváltásra és ismeretségkö­tésre való felhívások, és maga a levelezés, a külön­féle „nyilatkozatok“ az „óvások“ kivételével. Produk­­tívek : a személyes szolgálatokat felajánlók hirdetései, tehát a foglalkozást keresők, vagy kínálók, a tanerők, vegyészek, orvosok, mérnökök, ügyvédek, kuruzslók, írók, tőzsdeüzérek hirdetései. A községi ajánlatok, a „támogatást“ keresők és ígérők hirdetéseit szintén ide sorolhatjuk, nemkülönben a könnyelmű hitele­zésből eredő károktól való megóvásra vonatkozó „óvásokat“ is, továbbá a különféle meghatalmazások visszavonását, vagy megbízatást, alkalmazottak kilé­pését vagy belépését magában foglaló hirdetéseket. A képviselet átadásáról illetve átvételéről szóló hir­detéseket ide számíthatjuk. A tárgyi (dologi) hirdetések az állam gazdasági természetű hirdetéseinek felelnek meg, amennyiben pl. kiterjednek jószágok, erdők, földbirtokok, bányák vagy jogok bérletének, vételének, vásárlásának kíná­latára vagy keresletére. Épületek, telkek adás-vételére, lakások és egyéb helyiségek kínálatára, keresletére. Ide tartoznak még a közlekedés, hitel, biztosítás és maga a reklám köréből származó hirdetések, nem­külömben színházak és mulatóhelyek nyújtotta élve­zetekre (hangversenyek, a sport körébe tartozó ver­senyek­, a szabadalmakra, sorsjegyekre vonatkozó hirdetések is. Az örökbeadók, örökbefogadók, a czímek, rend­jelek, okmányok megszerzésével foglalkozók hirdete­­tését itt vesszük fel. Ezen rendszeres összeállításunk nem tart igényt a teljességre , az életben előforduló, a nem szorosan vett árukra vonatkozó hirdetések nap-nap után sza­porodó válfajait kíséreltük meg itt első ízben felso­rolni. A legközelebbi alkalommal a sikeres hirdetés módját fogjuk bemutatni. _r # A „Molnárok Lapja“ karácsonyi száma. Hazai szaklap által ezideig el nem ért rekordot teremtett meg a „ Molnárok Lapja“ karácsonyi száma. A 72. sz. m. kir. postahivatal hivatalos elismervénye (mely nálunk bárki által betekinthető) bizonyítja ugyanis, hogy lapunk ez egyetlen számából 24.150 példányt küldöttünk szét, mely számból csupán 300 ment Budapestre, a többi vidékre. Hogy olvasóinknak némi képet adjunk amaz óriási munkáról, melyet a kará­csonyi számunk elkészítése okozott, felemlítjük a kö­vetkező adatokat: A lap szedésén 46 szedő dolgozott két teljes héten át, míg a lap nyomásához szüksé­ges nyolcz forma (7 forma nyolcz oldalból és egy 4 oldalból áll) elkészült. A nyomásnál 5 gépmester és 12 berakóleány segédkezett, elfogyott összesen Ph­waggon papír. Miután saját nyomdánk ez óriási lapszámot nyom­tatni nem bírta, más három nyomda segédkezett ne­­künk a lap nyomásában. Az expedíc­iót külön könyvkötő­ intézet végezte három nap és három éjjelen át felváltott személy­zettel, mire a kész lappéldányokat 6 külön fuvar szállította a vasúthoz. A postabélyeg költsége 500 koronára, a mellékelt postautalványok költsége 480 koronára rúgott. A karácsonyi szám előállításának összes költsége 11.600 korona volt, miből hirdetések révén csupán 4.400 K térül meg. A „Molnárok Lapja“ tehát több mint 7.000 ko­ronát áldozott arra, hogy karácsony ünnepén még az ország legtávolabb falujában lakó molnár is ol­vashasson szaklapot. Szi­vógáz - m­­o­t­o­rok. Meg nem felelő szivógáztelepeket saját költségünkön visszaveszünk. Álland­ó raktár: Horvát és Herczeg Budapest, VI. Letek. 8. Benzinmotorok. Benzinlokomobilok. Magánjáró benzinlokomobilok. Üzemköltség 08­2 fillér mező és ÚjMént Motorvásárlók! Ne mulaszszák el vétel előtt hozzánk fordulni!

Next