Molnárok Lapja, 1907 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-05 / 1. szám
10 ezer q-ás többletből 130 ezer méter mázsa. A németek tehát kitiltották óriási vámmal a magyar lisztet és vámmentességgel magához ragadják az olcsó magyar korpát, így védelmezte meg az új kereskedelmi szerződésekben a megboldogult külügyminiszter a magyar érdekeket. Az Isten nyugosztalja őt békében darabont minisztertársaival egyetemben, akik így gondoskodtak e szegény országról. Külön kell megemlékeznünk a munkáskérdésről, mely a lefolyt évben ugyancsak felzavarta a hazai malomipar nyugalmát. Júliusban és az ezután következő hónapokban Budapesten és a vidéken egyaránt voltak sűrűen molnársztrájkok és munkazárlatok. Legerősebb a fővárosban volt a munkaszünetelés, mert ez eltartott vagy három hétig. Béremelés és a vasárnapi munkaszünet kérdése állottak a sztrájkok idején előtérben. Sajnos, a békét nem sikerült állandósítani, mert ideiglenesen lettek csupán toldva-foltozva az ellentétek. Különösen a vasárnapi munkaszünet rendezetlensége lehet még sok baj kutforrása. Apró ügyek vannak még hátra a tavalyi év malomipari eseményeiből. Hoszszasan tárgyalták a lisztkiviteli jegyek ügyét; az őrlésforgalom visszaállítása került szóba új formában; a magyar liszt védelmét kérte a kormánytól az ipari és mezőgazdasági érdekeltség közösen és végül az év végén a tarifareform kérdése kerül szőnyegre. Alindemez ügyekben nem történt végleges lépés. A magyar malomipar jövőbeli kilátásairól jobb hallgatnunk. Kétségtelen, ha a tavalyi termés által nyújtott kivételes helyzet előnyei megszűnnek, ismét visszasülyedünk a régi nyomorúságba. Hisz a jelenlegi kormány a szó legteljesebb értelmében semmit sem tesz az ország legjelentősebb iparáért, a malomiparért, így aztán nem csoda, ha gondokkal vagyunk eltelve a hazai malomipar jövője iránt. 1907. — Irta: Kernács Lajos malomtulajdonos. Ismét ránk köszöntött az uj esztendő. Megyünk egyik esztendőből a másikba újabb és újabb kereszttel a vállunkon, régi és uj gondokkal küzdve, újabb reményektől csalogatva. Megyünk s lekötve az élet ezer gondjától csak azon veszszük észre, hogy hajunk őszbe csavarodik, hogy öregeink kidőlnek mellőlünk, — és kicsinyeink nagyra nőnek, — hogy megöregszünk s oly kevés jó volt életünkben s mindig rosszabb idők járnak reánk kismalmosokra. Hova tűntek azok a régi jó idők, mikor az örlőgazda úgy állított be a malomgazdához, mint egy atyafiságos jó baráthoz ? Amikor nem jött szóba, hogy mennyivel olcsóbban őröl, mint a másik, hogy hány , a portás stb. Azért adott az Isten, hogy a másiknak is jusson, tisztességesen megdolgozik érte . . . Mikor a malmos nem csalogatta az őhtőst, kiégett volna a két szeme a szégyentől, a csavarozást pedig gyalázatosabbnak tartották a koldulásnál, mert hiszen csak a béna, sánta és nyomorék koldul. . . Az egészséges ember tisztességesen, becsületesen dolgozik és segíti is az Isten. . . Mikor nem a malomtulajdonos etette, itatta a gazdát, hisz ez vesztegetésszámba ment volna, hanem a gazda kedveskedett egy kis válogatott szűzdohánynyal, a vígan fütyörésző molnárlegénynek meg egy-egy kulacs borral a tavalyi termésből. . . Mikor nem voltak olcsó üzemű modern gépek s mégis aranybánya volt a malom. Régen volt, talán igaz sem volt. Hogy miként van most, fölösleges mondani, tudjuk úgy is. S hogy mért van így, azt olyan igazán megírta tisztelt kartársunk, Homér az »Új idők jelé“-ben, hogy csak az ő szavait kellene ismételni. És ha az elmúlt hosszú esztendőkön lassan végigjártatjuk emlékezetünket, nem is szabad csodálkoznunk a mai helyzeten. Hiszen megváltozott minden. A gazdaság, az ipar, a kereskedelem és a viszonyok változásával együtt változtak az emberek is; más a felfogásuk, gondolkozásuk, véleményük, mások a cselekedeteik. Új viszonyok új nemzedéket teremtettek. Ami a régieknél szent volt, az ezeknél nevetséges ; amit ők szégyennek tartottak, az ezeknél maradiság; ami előttük tisztességtelenség volt, arra ezek cinikusan azt mondják: észszerűség, üzlet. Rossz viszonyok rossz embereket, neveltek, illetve csak új erkölcsöket. Aki birja, az marja a másikat. Mert nem lett erősebb! Nincs ebben semmi elitélni való, nevetséges, ki keres atyafiságot, emberi érzést, vagy gondolkodást ott , ahol üzletről van szó? Mindenben ilyen a helyzet, de különösen nálunk kismalmosoknál. Hogy mi az okozója? Tényleg a szervezetlenség, az értetlenség, a féltékenység, sokszor az intelligencia hiánya, de még többször a rosszakarat. És az is igaz, hogy az utóbbi időben boldogboldogtalan laikus malmot épít. Sok az eszkimó, a fóka mindig kevesebb. Nézzünk csak körül. Az utóbbi időben létesült malmok tulajdonosainak nagy részét jómódú földesgazdák teszik ki. Tehát magától értetődik, hogy ezek nem szakemberek s mégis gombamódra teremnek az ilyen malmok most is. Öthat földesgazda összeáll, mire is gondolna másra, mint malomépítésre ? Ott fog őrlelni Andris, Pista, Péter sógor, nagy koma, kis koma — és ha mégis rosszul puffan, hát még mindig megmarad az ekeszarva. A gyáros berendezi a malmot és az megindul. Az újság vonz, az természetes. És most mit csinál a másik, régi malmos ? — Csak azért is! — Őröl 5°o mellett. És megkezdődött a harcz, életre-halálra. A tisztességtelen verseny, az értetlenség, a rosszakarat kétélű fegyvere, mely egyformán sebez. A vége aztán legtöbbnyire az, hogy vagy az egyik, vagy a másiknak homlokát simítja végig hideg kezével a gyáros. Ettől aztán föleszmél, de már késő. Becsukják a boltot és befejeztetett. S míg az egyik tönkremegy, a másik is csak vájódik. Olyan győzelem ez, mint az egyszeri emberé. Nincs ebben köszönet. Évekig kínlódhat, míg behozhatja a veszteséget, míg valamennyire is zöld ágra vergődhet. Tehát mit érnek el a tisztességtelen versenynyel ? Verem ez, mit másnak ásnak, de maguk is beleesnek. És szomorú dolog, hogy ilyen esztelen és tisztességtelen versenyre okos, intelligens és gazdag malomtulajdonosok is ráállnak. íme, egy élő példa rá Pécska nagy mezőváros 16—18.000 lakossal Aradmegyében, határos Csanádmegyével. Legjobb búzatermő vidékkel bir s azonkívül hires kenyérsütéséről, melyet Aradra szállítanak. Tehát kismalmi lisztszükségletét tekintve, az országban aránylag az első helyek között állhat. Volt négy malma, okos, értelmes, intelligens emberek a tulajdonosai. A malmok mind modern berendezéssel bírnak, úgy hogy módjukban állhat tisztességes, nemes versenyt folytatni. Eddig is elég olcsón dolgoztak: 7% mellett és csavaroztak. Mostanában július havában megindult egy ötödik malom. Erre a másik négy malomtulajdonos ellenakcziót indított. Kihirdették, kidobolták, sőt plakátokat menesztettek, nemcsak Pécskán, hanem a meszsze környéken, még Aradon is, hogy ezentúl 7°/o helyett 5% mellett őrölnek, azonkívül a trieur-hulladékot visszaadják. S akinek van 10 Mm. gabonája, azt — Aradról is — 21 kilométer távolságról ingyen elviszik és helybehozzák. Tehát 50 kg. gabonáért megőröl 10 q gabonát, oda- és visszafuvarozza 21 kim. távolságról. Mi haszna van ? Igaz, hogy ezek az urak jómódú emberek, kik jó ideig megélnének az ilyen tisztességtelen verseny mellett is, addig valószínűleg, mig emezt a malmot tönkre nem tették s az egész vidéket el nem rontották. Megélnek, tehát még az a mentségük sincs, hogy egyezségük a kétségbeesett ember kapaszkodása lenne, saját magát megmenthetni a másik tönkretevésével, amit sok esetben láttunk. Lehet azonban, hogy ezt nem fogják bevárni, hiszen, mint mondom , intelligens embereknek be kell látniuk a helyzet észszerűtlenségét és újabb észszerű, emberséges egyezséget kötnek. Szeged, Nagy-Szalonta, Magyar- és Török- Kanizsa, Horgos, Detta stb. már megmozdultak, belátták a helyzet végzetes czélszerűtlenségét s egyezséget kötöttek. Élni és élni hagyni. Helyt adni a nemes versenynek a tisztesség útján. Lassan ébredeznek szomorú tapasztalataikon kismalmosaink, lassan, de ébredni fognak, hiszen ébredniök kell. És ennek a lassúságnak is megvan a maga mentsége. Minden ilyen akció akkor válik éretté, mikor már tarthatatlan. Már igen közel vagyunk ehhez a ponthoz, tehát a változásnak be kell állani mielőbb, józan kartársi buzdítások és főleg a jó példák nyomán. Adjon Isten boldog új esztendőt nekünk is már egyszer! Egy kis okosságot, atyafiságot, jó érzést és becsületes energiát a szívekbe! Forduljatok vissza, kartársak, a helytelen, téves útról, mely — láthatjátok — úgy sem vezet czélhoz. Hagyjátok el ezt az utálatos marakodást, ezt az ádáz küzködést. Nézzétek, hogy fut az idő, hogy MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1900. január 1. Legegyszerübb föonatika-ide nyersolajmotorok és iotomobilok. szerkezet. —-------------------:-----*— ——,---------------------------------------------------------------------- Lejfijatib javított szerkezet -------------------- „ Nem benzinnel hajtatnak, tehát pénzügyőri ellenőrzés nincs. Hazai nyartmany ! N Adómentes benzin-kérvényezés stb. nem szükségeltetik. "d____ . .® Ságéhoz képest ura lóerőnként 2 |2 ||2 fillér szavatosság mellett. * Rendkívül csendes és egyenletes járásuak, tehát minden üzemre alkalmasak. - --------------- Nincsen szelep, nincsen gyújtócső.----------------- Nincsen lámpa, üzembe helyezés után. Tűzveszély vagy robbanás teljesen kizárva, f Budapesten és a vidéken üzemben lévő különféle nagyságú és különféle üzemhez használt motorok és " ' InkfimibilitifSl Irat ovinofian randallrcTOam knnoált valamint fr.lm lánAnUnr.f