Molnárok Lapja, 1908 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-04 / 1. szám
Budapest, 1998 január 4 MOLNÁROK LAPJA lett is, kizártnak tekinthető, márpedig, hogy milyen nehéz feladat az elvesztett külföldi fogyasztópiaczoknak a külföldi versenytől újból való elhódítása, úgyhogy lisztünket, amely eddig az egész világpiacon a legmagasabb értékelésben részesült, áldozatok nélkül újból bevezethessük : ez e helyütt nem szorul bővebb bizonygatásra. Difficile est satiram non scribere. Igaz ugyan, hogy — netán a tarifális akadályoktól eltekintve — szabad forgalmunk Ausztriával szemben további 10 évre biztosítva marad, de ezen vívmány, amelyek alapvető jelentőségét korántsem ismerjük félre, pusztán a legelemibb, múlhatatlan következménye az általunk Ausztria összes iparczikkeinek nyújtott vámmentességnek. Miért is kellett az 1917 után megteremtendő önálló vámterület előkészítésének ezen új időszakát azzal inaugurálnunk, hogy lisztexportunkat, amely nélkül nagy búzatermelésünknek annak idején leendő kedvező értékesítése el sem képzelhető, önkezünkkel agyonüssük? Vagy talán mérvadó helyen még mindig nem ismerték fel azt a tényt, hogy még rossz termésű években is több finomlisztet gyártunk, mint amennyit Ausztria egymagában átvenni képes? Még most is, noha az ország összes nagyobb malmai augusztus közepe óta hetenkint átlag csak 5 napig őrölnek — az összes többi lisztfajtáknak csaknem teljes hiánya mellett — 050,000 métermázsa (25 millió koronányi értékű) finomliszt-készlet (0, 1, 2) nyomása alatt nyögünk; további 500.000 g (19 millió korona értékben) ilyen fajtájú lisztet a bizományi raktárak dús dotálása által levezettünk és igy könnyen megérthető, hogy a 0,6-ig terjedő egyes lisztfajták közötti árkülömbözet, amely egykor 122 koronát tett, métermázsánként 40, azaz negyven fillérre szorult össze, valósággal gúnyszámba megy ez a világhírű magyar műmalmászatban, de sőt tekintve a kenyérlisztfajtáknak önhibánkból keletkezett mértéktelen megdrágulását, valósággal antiszociális szörnyűség előtt állunk, amelyet semmiféle adómentes létminimummal nem lehet jóvá tenni és amely ilyen fejletlen iparú, a kivándorlás átkától sújtott országban semiképen nem menthető. Hogy miképen orvosolhatnék ezt az eredendő bajt — amelynek megszüntetése nélkül sem a magyar, sem az osztrák malomiparnak állandó virágzása nem képzelhető — ezzel a problémával alkalomadtán külön czikkben behatóan fogunk foglalkozni. Az 1907 január— júliusi 7 hónapos időszakban lisztexportunk volt. Az 1906. év ugyanazon időszakában : Ausztriába és Boszniába 4,515.467 q 3,813.067 q Vámkülföldre 412.648 q 419.321 q összesen 4,928.115 q 4,232.388 q ennek egyenértéke búzában kifejezve 6,570.820 q 5,643.184 q Az új aratási Campagne augusztus—novemberi 4 hónapos időszakában lisztkivitelünk volt: 1906. ugyanazon időszakában : Ausztriába és Boszniába 2,026.753 q 2,762.583 q Vámkülföldre 166.587 q 277.472 q összesen 2,193.340 q 3,040.055 q ennek egyenértéke búzában kifejezve 2,924.453 q 4,053.406 q Tehát lisztkivitelünk az új Campagne első 4 havában 1,128.954 q búzaegyenértéknek megfelelő mennyiséggel csökkent; szintúgy a buzakivitel is 957,891 q-val csökkent. A budapesti malmok buzaőrlése következőleg alakult: 1907 1906 1905 január—július 4,820.659 q 4,420.332 q 3,550.000 q aug.—decz. kb. 3,000.000 q 3,650.000 q 3,657.000 q január—decz. kb. 7,820,659 q 8,070,332 q 7,207.000 q Nagyobbára a 0, 1, 2 számú finomlisztfajtákból álló lisztkészletekben a redukált üzem daczára, nemcsak hogy nem állott be jelentékeny apadás, hanem csodálatos módon 300.00 Mm.-nyi gyarapodás és minthogy a vámkülföldi lisztexport teljesen megbénult, Cseh és Morvaországban a búzaárak bőséges kínálat mellett 3 372 koronával a budapesti ár- és fuvarparitás alatt maradnak. Galiczia ez idei nagyobb szükségletének többlete főleg az ország északkeleti malmainak esik javára, minthogy továbbá a búzakiaknázásnak 25—30 %-át képező takarmányczikkek (korpa és takarmányliszt) erős árcsökkenésével állunk szemben: az őrlési üzem további megszorításának valószínűsége elkerülhetetlennek látszik, aminthogy tényleg az üzemnek heti négy napra leendő közös megszorítását célzó tárgyalások folyamatban vannak. Rozsból meglehetősen nagy mennyiségeket exportált Németország Csehországba, Sziléziába, Salzburgba, Tirolba és Galicziába is és a menynyiben a megcsappant fogyasztás daczára is később a búza importja is szükségessé válnék, úgy ezen import a lisztexport lehetetlensége folytán nem a budapesti importparitás alapján, hanem a hamburg-ellai útvonalon, esetleg Trieszten át directe Ausztriába fog irányulni, ahol azonban ezidőszerint a búzaárak még mélyen a budapesti fuvarparitás alatt vannak, úgy hogy a theoreticre egységes búzavédvám az osztrák gazdák kárára, ellenben azok hűséges szövetségeseinek, a derék osztrák molnároknak gaudiumára és javára Ausztriában még sokkal kevésbbé érvényesül. A jövő évi terméscampagneba való átmenet nehézségeit minden esetre jelentékenyen enyhíteni fogja az a körülmény, hogy a Campagne beálltával az összes ó-búza, ó-rozs és régi lisztkészletek teljesen fel lesznek emésztve. Világos, hogy az áprilisi és októberi búza és rozs árai között fennálló magas deportot tekintve (búzánál 430, rozsnál 472 - 100 kilónként) még az új termés megjelenése előtt egyrészt az utolsó szem búza és rozs is eladásra kerül, másrészt a molnárok, kereskedők, pékek és fogyasztók mindmegannyian törekedni fognak az új kampagneba készletek nélkül átjutni. Noha a lejárt évnek rendkívül kedvező konjunktúrái erősen csorbát szenvedtek a finomlisztfajták nehézkes kelendősége révén, mindazonáltal a métermázsánként 10—12 koronára rugó korszakos áremelkedés (vajmi ritkán visszatérő) alkalmat nyújtott arra, hogy a malmok előzetes búzabevásárlás útján túltehessék magukat a lisztüzlet időnkénti nehézségein és az elkerülhetetlen árbeli áldozatokon. Azok a híresztelések, amelyek szerint több budapesti malom mérlege veszteséggel zárul, aligha válnak valóra, sőt úgy halljuk, hogy azok legtöbbje igen jó, vagy legalább kielégítő eredménynyel dolgozott, a várható osztalékok a következők: Első Bpesis 60 K (tavaly 60 K) Viktoria 36 K (tavaly 30) Hungária — (tavaly 0 ) Gizella 5 ', o (tavaly 3'32 °/o Erzsébet 5 °/o (tavaly 0) Concordia 5 °/o (tavaly 0 Hengermalom '? (tavaly 0) Az Első Budapesti malom égisze alatt dolgozó Lujzamalom és Molnárok és Sütök malma, mint hírlik, szintén kielégítő eredményeket értek el és mérsékelt osztalékot fognak fizetni. A vidéki malmok mérlegeire nézve nem rendelkezünk megbízható információkkal, de úgy halljuk, hogy az eladatlan készletek értékének emelkedése révén azok legtöbbje is igen kielégítő eredményt ért el. Bacher Enni, hozzákezdenek a faggatáshoz, hogy hogyan lehetséges, hogy nincs egy garasom sem a házban, holott azelőtt a malomnak mindig volt őrleni valója, most meg napokig áll. Erre hozzáfogtam és elbeszéltem, hogyan volt azelőtt, amikor az emberek még olyan fekete kenyeren éltek, mint a föld és mégis minden molnár megelégedett volt. Elmondtam továbbá, hogyan kerültek nyítások a malmokba és hogyan győzték ezek a versenyt azon malmokkal szemben, amelyek kevésbbé jól voltak berendezve. — Ti nem emlékezhettek, de születtek tudják, hogy malmom 20 éven keresztül minden nap forgott, 4—5 órai utat tettek meg, hogy csak az én malmomban őrölhessenek, gyakran levelezőlapon jelezték, hogy előbb sorra kerüljenek. A féltékenység a más szerencséje iránt, nem hagyja azonban nyugodni az embereket. Akiknek halvány sejtelmük nincs a malomról, malmokat építettek mindenfelé. Most, mikor már annyi a malom, mint a pelyva, egyiknek sincs őrleni valója. Ez arra hajtotta a molnárokat, hogy kocsikon járják be a falvakat, hogy így kolduljanak össze egy kis őrlendőt. Ha ezeket szemléli az ember, a középkorban kell, hogy érezze magát, amikor még javában dúlt a rablóvilág. Ahogy akkoriban utaztak a kereskedők áruikkal, úgy jár most a molnár kocsija faluról-falura. A különbség azonban az, hogy míg akkoriban a kereskedő egy bizonyos díj lefizetése után kellő védelmet nyert a rablólovagokkal szemben, míg most a szegény molnár elől minden őrleni valót elcsen a jobbmódú, aki jobban bírja a csavarozást, pedig az államnak hasznára sincsen. Sőt úgy látszik, hogy ezt tétlenségével támogatja is, ahelyett hogy törvényes útonmódon üldözné ; talán azért, hogy az ilykép gyakrabban gazdát cserélő malom átiratási és egyéb illetéki kiadásokkal jövedelme szaporodjék ? Micsoda igazságtalan az a törvény, mely halálbüntetés terhe alatt tiltja, hogy agyonüssem a kocsizó molnárt, de ugyanakkor megengedi, hogy az utolsó falat eleséget is kivegye a számból és én kénytelen legyek éhen halni ? A mi okos törvényhozóink gondoskodnak róla, hogy ha egy törvényt hoznak, hátul egy kapu hagyassék, melyen keresztül az egész elől kibújni lehessen. Én legalább nem tudok róla, hogy e tárgyban szaktanácskozmányt hívtak volna szakférfiakból egybe, hogy azok egyöntetű megállapodással határozhassanak. Meg vagyok győződve, ha az illetékes körök csak egynéhány embert küldenének az országban szét, a dolgon segítve volna. Az állam gondoskodik, hogy szubvencióval új iparágakat honosítson, de nem gondoskodik a meglevők erősítéséről. Milyen nagy segítség volna az, ha az állam a piszkos konkurrenczia elől védelmet nyújtana. Itten vendégeim megszakították beszélgetésemet. Amit elmondtam, igaznak tűnt fel nekik. Ők is csodálkoztak azon, hogy az állam mennyire megnehezíti a házalást, de ilyen piszkosság kiirtásához nem fog. — De miért is nem kezdtek ti valamit, miért nincs fogalmatok a tisztességről, amellyel egymás iránt tartoztok ? Mi magunk is beláttuk, hogy 10 °/c őrlődésért manapság nem lehet őrölni. Ti nem követelhetitek az embertől, hogy mi menjünk hozzátok és megkérjünk titeket, hogy hát emeljétek fel az őrlés díját, hiszen ma mindennek dupla az ára, mint 20 évvel ezelőtt, amikor még 10°/o őrlőpénzt vettetek. Ha mi szólnánk így hozzátok, kinevetne a világ. Hány molnár mondta már, hogy : buta paraszt, pedig hát látjátok , ti vagytok a buták. Bár te nem őrölsz olyan olcsón, mint a többiek, kivételt teszünk veled és ezentúl téged keresünk fel őrleményeinkkel. Most pedig köszönjük a vendégszeretetedet. A pénzkölcsönzést pedig nem kell komolyan venned, csak tréfa volt. A bort, amit elfogyasztottunk, megfizettük, a vacsorát és a borovicskát pedig úgy akarjuk viszonozni, hogy vasárnapra, karácsony estére meghívtunk téged a feleségeddel hozzánk vendégül. Egyikünk reggel eljön értetek a kocsijával és örülni fogunk, ha idősebb fiad is velünk tart feleségestül. Most pedig pihend ki magad, mert lehet, hogy holnap is ilyen kemény napod lesz. Jó éjszakát ! A vasárnapi viszontlátásra ! % 11