Molnárok Lapja, 1910 (17. évfolyam, 1-53. szám)

1910-01-01 / 1. szám

12 Országos fzolgáregyesület alapszabályai. (Folytatás.) XI. Az egyesület I. Elnökség. II. Igazgatóság. III. szervezete. Végrehajtó-bizottság. IV. Közgyűlés. A III. és IV. pontokban foglalt szervezetek az igazgatóság (melynek feje az elnökség) alá tartoznak, azoknak (tehát az igazgatóságnak vagy az elnökségnek) beszámolnak, határozataikat jóváhagyás végett azoknak bemutatni tartoznak. XII. Elnökség. Az elnökség hat tagból áll és pedig : az egyesület elnökéből és öt alelnökből (ezek közül egy ügyvivő alelnök). Az elnököt és az öt alelnököt a közgyűlés választja, megbízatásuk az egyesület meg­alakulásának tartamára szól. Az elnök képviseli az egyesületet kifelé és felfelé, valamint ő az egyesület képviselője minden jogügyletben, kivéve az olyanokat, melyekben törvény szerint külön­leges felhatalmazás szükséges. Akadályoztatása esetén az év minden 2­­/a hónapjában az alelnökök közül min­denkor egy másik helyettesíti. Az elnök feladata : az egyesület czéljának megvalósí­tására a szükséges intézkedéseket megtenni, az igaz­gatósági üléseket előkészíteni, a közgyűlési tárgyakat az igazgatóság előzetes megvitatása alá terjeszteni, a köz­gyűléseken elnökölni, az egyesület működését minden tekintetben ellenőrizni, az igazgatósági gyűlések és köz­gyűlések napirendjét megállapítani, az egyesület ügy­kezelését bármikor felülvizsgálni, irányelveket megjelölni stb., mindazt megtenni, ami az egyesület fejlődésére és érvényesülésére szükséges; okiratokat ellenjegyezni, az egyesület jövedelmeit a meghatározott czélokra fordítani és a pénztári készletek elhelyezéséről gondoskodni. Az alelnökök az elnököt mindenben helyettesítik. XIII. Igazgatóság. Az igazgatóság áll : az elnökségből, a főtitkárból, a titkárból, a jogtaná­csosból és százötven igazgatósági tagból. Feladata : az egyesületet vezetni, annak összes ügyeit elintézni, indítványok fölött határozni, a közgyűlés tár­gyait előkészíteni, a közgyűlés idejét meghatározni, tagok fölvétele végett határozatokat hozni, a közgyűlés utó­lagos jóváhagyásával az egyesület teljes cselekvő­­képességét úgy a tagokkal szemben, mint az egyesület kebelén kívül állandóan fenntartani. Evégből: havonta, de legalább is minden két hónapban az egyesület szék­helyén ülést tart, melyre az összes tagok a­­Molnárok Lapja­ útján és az elnökség és főtitkár vagy titkár által aláírt meghívókkal meghivatnak. Az igazgatóság hatá­rozatképességéhez legalább 11 tag jelenléte szükséges. Az igazgatóság határozatait mindenkor szótöbbséggel hozza meg. Az igazgatósági tagokat a közgyűlés választja egy évre, megbízatásuk leteltével újra megválaszthatók. XIV. Végrehajtó- Az egyesület gyors és sikeres műkő­bizottságö­dése érdekében, valamint az országban elszórtan lakó igazgatósági tagokra való tekintettel 15 tagból álló szűkebb bizottságot alakít az ügyek vitelére. Áll az igazgatóság kebeléből, avagy az igazgatóságon kívül álló rendes tagokból, az egyesület főtitkárából, titkárából és jogtanácsosából. A végrehajtó­bizottság elnöke az egyesület elnöke, aki a végrehajtó­bizottságot az igazgatósággal szemben képviseli, előadója a főtitkár. XV. Számvizsgáló- Az egyesület vagyoni kezelésének és bizottsági vagyoni állapotának (mérleg és zár­számadás) megvizsgálására a köz­gyűlés évről-évre egy 3 tagból álló számvizsgáló­bizottságot küld ki. Az igazgatóság köteles a rendes közgyűlést megelő­zőleg 14 nappal a zárszámadás és mérleg megvizsgálá­sához szükséges adatokat a számvizsgáló-bizottság ren­delk­ezésére bocsátani, amely bizottság a vagyonkezelésre vonatkozó összes adatokat behatóan megvizsgálván, vizsgálata eredményéről, a felmentvény megadása ózdi­jából, a közgyűlésnek írásbeli jelentést adni tartozik. XVI. Közgyűlés. Az egyesület évenként az igazgatóság által kijelölendő helyen és időben köz­gyűlést hív egybe. A közgyűlések vándorgyűlések, azaz minden évben más városban tarthatók, figyelembe veen­dők azonban a közgyűlési hely kitűzésénél az illető helynek közlekedési v­iszonyai. A közgyűlés megtartásá­nak ideje legalább 14 nappal előbb a „Molnárok Lapjá“­­ban tudatandó a tagokkal. A közgyűlés feladata: az elnökség, igazgatóság, számvizsgáló-bizottság, titkár és jogtanácsos választása, a közgyűlés elé utalt személyes vagy általános ügyek elintézése, az egyesület vagyoni állapotát kitüntető mérleg és az esetleges számlák meg­vizsgálása. A közgyűlésen olvastatik fel az igazgatóság jelentése az elmúlt egyesületi évről. A közgyűlésnek joga van az alapszabályokat módosítani vagy azokat kiegészíteni. A közgyűlés elé tartozó javaslatok és kitűzött tárgyak meg­beszélése. A közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagoknak legalább egy tizedrésze azon megjelenik. Határozatait csakis szótöbbséggel hozhatja meg. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlési elnök szavazata dönt. Minden ren­­des tagnak csak egy szavazata van. A szavazás nyilvá­nos és csak az elnökség javaslata szerint lehet titkos. A közgyűlés határozatai jegyzőkönyvbe iktatandók, mely jegyzőkönyveket az elnökség őrzi meg. Hitelesítésére két tag aláírása szükséges. Rendkívüli közgyűlés. Legalább 50 tagnak kívánságára az elnökség rendkívüli közgyűlést hívhat össze, melynek tárgya legalább 7 nappal előbb közlendő a tagokkal. A rendkívüli közgyűlés határozatainak meghozatalához leg­alább 10 tag jelenléte szükséges. XVII. Az egyesület Tiszteletbeli állás: főtitkár, tisztviselői. Díjazott állások: a) titkár, b) jog­tanácsos, c) irodai alkalmazottak. A főtitkárt a közgyűlés választja három évre. A tit­kárt az igazgatóság egy évi próbaidőre, mely után vég­­legesíttetik. A főtitkár az egyesület ügyiratait az elnök­kel együttesen aláírja, a közgyűlési jegyzőkönyvet vezeti, a tagokkal való levelezéseket végzi, az egyesület nevé­ben bárhova intézendő beadványokat és okmányokat fogalmazza, szóval az egyesület ügyvitelét ellátja, rendes jegyzőkönyvet vezet az egyesül­et névsoráról, nyilván­tartja a gyűlések elé kerülő vagy ott már megvitatott ügyeket, statisztikát és évi jelentést készít, az irattárat rendben tartja, a reá bízott küldetésekben eljár, szóval az egyesületet állandóan és helyhez kötötten képviseli. Hivatalból tagjai az igazgatóságnak és végrehajtó­ bizott­ságnak. A titkár a főtitkár akadályoztatása esetén ugyanezen jogkörrel bir. XVIII. Pénzkezelés. Az egyesületi összes tagsági dijak a m. kir. Postatakarékpénztárnál he­lyeztetnek el, oda c­ekk­ek utján direkte küldetnek. Az egyesület vagyona folyó­számlán kezeltetik, melyből 20 koronán felüli összegeket csak az igazgatóság utalhat ki, ezen aluli összegek a titkárság javaslatára az elnök­ség által utalványozhatok. XIX. Hivatalos lap. Az egyesület hirdetményei és egyéb hivatalos közleményei a „Molnárok Lapja“ czimü, Budapesten megjelenő hetilapban közöl­tétnek. * MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1910. január 1. XX. Feloszlatás. Azon esetben, ha az alapszabályokban meghatározott czélokat és eljárást ille­tőleg az egyesület hatáskörét meg nem tartja, a m. kir. kormány, amennyiben további működése által az állam vagy egyesületi tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggeszthető és az ezen felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez ké­pest végleg fel is oszlatható vagy esetleg az alapszabá­lyok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt kötelezhető. (Vége.) ÜZEMI TECHNIKA □ CD Vizmegtaláló készülék. Az automatikus vízmegkereső egy igen egyszerű készülék, amelynek segélyével még olyanok is, akik­nek semmiféle technikai képzettségük nincsen, a leg­könnyebben­ megállapíthatják azt, vájjon található-e tisztavizű forrás ott, ahol e czélból furatáét akarunk eszközölni. A készülék 1000 angol láb mélységig jelzi a víz­­források jelenlétét. Az elv, melyre a készülék működése alapítva van, az elektromos áramok mérése, melyek a föld és a légkör között állandóan keringenek, és amelyek leg­erősebbek az olyan földalatti vízfolyások közelében, melyeknek vize bizonyos fokig elektromossággal telítve van. Ha a földalatti forrás azon pont alatt van, ahol a készülék fel van állítva, akkor az elek­tromos áram mérésére szolgáló tű el­kezd mozogni; a mozgás erősségét a készülékre alkalmazott és gon­dosan elkészített skála (lépték) mutatja. Miután a készülék állását időről-időre változtattuk és ezalatt megfigyeltük a tű mozgását, a kútfúrást azon a helyen fogjuk eszközölni, ahol a tű mozgása a leg­erősebb volt. Ha a tű nyugalmi helyzetéből nem mozdul ki, akkor egész biztosra vehető, hogy azon a helyen, ahol a készülék áll, nincsen földalatti forrás. A készülék különösen azokra nézve értékes, akiknek érdeke, hogy megtalálják a vizet és akik mérlegelni tudják azt a körülményt, hogy milyen fontos már a költséges fúrási munkálatok megkezdése előtt annak az ismerete, hogy bizonyos határokon belül lehet-e majd jó vízforrásra akadni, vagy sem ? Kútfúró-mérnökök a megmondhatói annak, hogy hányszor fúrtak le 1000 lábnál is mélyebbre, anélkül, hogy vizet találtak volna. Az ezrekre menő hiábavaló költséget, melyet ilyen eredménytelen kútfúró-kísér­­leteknél a sárba tiportak, meg lehetett volna taka­rítani, ha a szabadalmazott automatikus vízmegkereső­­készüléket csak 5 perc­re is igénybe vették volna. A megfigyelésre legalkalmasabb idő délelőtt 8 és 12 óra, vagy délután 2,5 óra közötti idő, mert tudvalevő, hogy ebben az időben legerősebb a merő­leges irányú légáramlás. Legtanácsosabb egy szép, tiszta és csendes napot kiválasztani, mert a készülék nem működik olyan kifogástalanul akkor, ha a föld és a levegő nedvességgel van telítve. A készülék pedig egyáltalában nem működik fák alatt vagy vas­szerkezetek közvetlen közelében. A készülék csak olyan vízfolyások jelenlétét mutatja, melyek természetes állapotukban vannak jelen a föld alatt, tehát nem vízcsövekben, valamint nem jelzi azokat a forrásokat sem, melyeknek vize már megtalálta a felszínre vezető utat. A készüléket elismert szaktekintélyek és mérnökök alaposan kipróbálták és ezeknek a szakvéleménye tanúskodik a legjobban a készülék használhatóságáról. Legújabban fémtartalmú talajon végeztek számos kísérletet és pedig a legjobb eredménynyel, mert a tű mozgása a talaj szerint bizonyos sajátosságot Ki a mindenféle őrlésre és darálásra legjobb, legalkalmasabb, mégis legolcsóbb malomköveket keresi s azokat még nem ismerné, tegyen kísérletet a természetes quart­­trachyt-kötetből századok óta készített guk és szívósságuk folytán mindenhol a legjobb hírnévnek örvendenek. újbányái malomkövekkel, melyek keménységük, egyenletes likacsossá­ Malomköveinkre — már egyes darabok szállítá­sánál is — tetemes fuvardíj-kedvezmény van enge­délyezve a Magy. Kir. Államvasutak vonalain. Quarttrachyt-malomköveink feltétlen használhatóságáért — ha a párosítást társaságunk eszközli — az utolsó crollig teljes jótállást vállalunk. Újbányai malomkőgyár részv.-társaság, Újbánya (Barsm­egye). Iparvállalatunkat részletesen ismertető árjegyzéket, valamint kőmintát ingyen és bérmentve küldünk.

Next