Molnárok Lapja, 1912 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-06 / 1. szám
Budapest, 1912. január 6. MOLNÁROK LAPJA Tűzbiztosítás gyártelepeken. Bármily gyártelepről is legyen szó, annak tüzeset ellen való megóvása, biztosítása a tulajdonos fontos érdeke, annál is inkább, mivel minél jobban biztosíta czélszerű berendezések által telepét, annál kisebb lesz a biztosítási társaságok által kivetett járulék , de saját érdeke is az, hogy a berendezés olyan legyen, hogy esetleg beálló tűzeset alkalmával a leggyorsabb segítség mellett a legkisebb kár álljon elő. Gyártelepek tűzbiztosítása, nagyobb telepeknél — ma két főcsoportra oszlik. Először is ma már a nagyobb ipartelepek legtöbbje, különösen azok, melyek a városok kerületén, tehát messzebb kint fekszenek, saját tűzoltóságot szervezett. A szervezés teljesen szakszerű kell, hogy legyen. A legénység a munkások közül választatik, akik a szolgálat fejében bizonyos járulékot kapnak. Állandó tüzérség tartása, üzemszünetek alatt a terület folytonos bejárása, oly intézkedések, melyeket ma már mindenütt találunk. A második csoportja a tűzbiztosításnak a helyiségek oly műszaki berendezése, mely tűzeset esetén a tűz terjedését megakadályozza, illetve tűz kitörését előre jelezze. E szerint ezen védelmi berendezés két főcsoportra oszlik u. m. tűzjelző berendezés és tűzoltóberendezésre. A jelenleg általánosan használt tűzjelzőberendezés villamos árammal kapcsolatosan használatos. Az egyes épületeken üveglap alatt elhelyezett csengők vannak, melyekkel tűz esetén , az üveglap betörése után a tűzoltóság értesíthető. Ezenkívül vannak oly önműködő jelzőberendezések, melyek egy helyiségben működésbe lépnek akkor, mikor a tűz kitör és magasabb hőfok keletkezik, ami által megfelelő kontaktusok segítségével a tüzérség automatikusan értesítve lesz. Az épületk tűzoltó-berendezése rendesen mobil és fix részekből áll. A mobil részek a tömlőszekrény, teljes felszerelésével, u. m. bizonyos hosszúságú kendertömlő, csappal, vezető orsóval, vízcsapkulcs, mentő öv, kötél stb. A tűzoltó-berendezés állandó része a vízvezeték, vízszórók stb. Ide kell számítani az vízhordókat, vízvedreket, azonkívül könnyen gyúlékony anyagok raktárában, vagy oly épületekben, hol vízvezeték nincs, felállított automatikus oltószereket u. m. Puvius stb. Ezek vízzel telt bádogtartányok, legtöbbnyire kúpos vagy hengeres alakúak. Tűzesetkor alul a tartányban elhelyezett szeget be kell ütni, miáltal a benne lévő chémiai szer által nyomás keletkezik és víz, úgymint tömlőből sugár alakjában kiömlik és oltásra használható. Nagyobb épületek tül.biztos berendezésének főrésze a megfelelő vízvezeték, hydransokkal, vizszórókkal stb. felszerelve. Legszoldibb berendezésnél kettős, egymástól független vízvezeék-rendszer használatos, melyek mindegyike külön feltáró tolattyuval bir. Az egyes fővezetékből az épület emeleteire, termeibe elágazások vezetendők ; ezen vékonyabb vezetékben 2 5—3 m. vizszórók vannak beépítve. Egy vizszóró körülbelül 4—8 m 2 terültet véd meg. Ezen önműködő vizszórók oly szerkezetűek, hogy rendes körülmények mellett a vizet teljesen elzárják ; azon esetben, mikor az illető helyiségben tűz keletkezik, a helyiség hőfoka emelkedik, a vizszóró závárzatja mely alacsony hőfoknál olvadó ötvözetből készül (65 C°), kiolvad, a vízsugár szabad lesz és a veszélyt elhárítja. Ha egy vízszóró a magas hőfok folytán működésbe lép, a berendezés olyan, hogy a fővezetékbe beépített főtolattyú önműködően kinyílik, ennek nyitása által villamos kontaktus keletkezik, mely közvetlen összeköttetésben áll a tűzjelző haranggal , úgy hogy már egy szóró működése esetén a tűz jelezve lesz. Ezen berendezés előnye még az is, hogy ha a vezetk bárm nő helyén — tűz beállása nélkül — tömitetlenség, megfolyósodás előállana, a villamos jelzőkészülék működésbe lép és a baj kijavítható. Ezen berendezés a legdrágább, de oly telepeken, mint malmok, vegyi gyárak, fűrésztelepek, famegmunkálógyárak, ahol állandó tűzveszély fennforog, a legjobban beváltak. Kisebb telepek megfelelő földalatti vízvezeték-hálózattal és észszerűen eloszlott hydransok által szintén védhetők tűzeset alkalmával. A berendezés mellett azonban minden telepen kell, hogy ha már saját tűzoltósága nincs is, egynéhány megbízható, ügyes és begyakorlott ember álljon rendelkezésre, kik addig is, míg a rendes tűzoltóság nem érkezik helyszínre, az első segítséget nyújtani tudják és nagyobb kártól a telepét megóvják. Ez adatokat lapunk más helyén kommentáljuk. A magasőrlés szitarendszere. IV. — Utánnyomás vagy fordítás tilos. — Első darabiőrlés szitarendszere. Két hengerszékszékben négy pár: 300X 800 mm. sima aczélhengerekkel. A fogas őrlésnél a szemcse 6-os derezére, a simaőrlésnél erősen, de csak az együtthatóság legyőzéséig, összeszorítva a hungerpárokat; fogasőrlésnél 4 mm. simaőrlésnél 2 mm. vastag sugár beeresztésével. A felvonó-kiöntés két sugárba vezetve, két 700/2500 mm. villás központfutó szitába, 30 sz. platinázott aczélsodronyszövettel behúzva. Egy kétrészű sikszita egyik felébe vezetve, 1500/2000 mm. és 5 szitáló, 3 kiszedhető és 1 fenén- (gyűjtő) kerettel ; első keretre 60 sz. sodrony-, 2-ik keretre 13 sz., 3-ik keretre 14 sz., 4-ik keretre 9 sz., 5-ik keret első felére 8 sz., utolsó felére 7 sz. selyemszita- szövet alkalmazható. Második daraksőrlés szitarendszere. Két hengerszékben a két pár, összesen négy pár 300X 800 mm. munkafelületű, sima aczélhergerekkel. A fogósőrlésnél a szemcse 6-os derezére, a simára őrlésnél erősen, de csak az együtthatóság legyőzéséig, összeszorítva a hengerpárokat, fogósőrlésnél 4 mm., simaőrlésnél 2 mm. vastag sugár beeresztésével. A felvonó-kiöntés két sugárba vezetve, két 700/2500 mm. villás központfutó előszitába, 30 sz. platinázott aczélsodronys övet el behúzva. Az első kiőrlés második részébe öszevezetve, 1500/2000 mm. és 5 sdáckrettel, 1-ső kereke 60 sz. sodrony, 2-ik kertre 13 sz., 3 ik kerere 14 sz., 4-ik kretre 9 sz., 5-ik kerere ehő fére 8 sz., második fére 7 sz. selyemszitaszövet buhnó. Harmadik daraktőrlés szitarendszere. Ugyancsak két hangérzékben, négy pár 300X 800 mm. sima aczé hengerekkel. Az előzők beereszése és igazítása értelmében. A felvonókiöntés két sugárba választva, két 700/2500 mm. villás központfutó előszitába vezetve, 30 sz. plitinázott aczélsodronyszövettel dolgozzon. Ezekből egy, ugyancsak kivészít sikszita egyik fele részébe vezetve, 1500/2000 mm. 5 szitálókeretes, 1ső keretre 60 sz. sodiny, második kerete 13 sz., 3 ik keretre 14 sz. 4 ik keretre 9 sz., 5 ik keretre első félre 8 sz., utolsó félre 7 sz. selyemszövet vehető. Negyedik daraktőrlés szitarendszere. Két hengerszékben négy pár 300X 800 mm. sima aczélhengerekkel. Az előzőknél mondott beeresztés és igazítás mindkét érlésmód értemének betartásával. A felvonó-kiöntés két sugárba vezetve, két 700/2500 mm. vittás körpintfutó előszitába vezetendő, 30 sz. sodronyszövet alkalmazásával. Ezekből a harmadik kiőrlési sikszita második felbe vezetve, 1-ső keret 60 sz. sodr., 2-ik keret 13 sz., 3-ik keret 14 sz. 4-ik keret 9 sz., 5 ik keret fele 8 sz., fele 7 sz. szitaselyembevonattal legyen. Ötödik derezekiörlés szitarendszere. Két hengerszékben négy pár 300X 800 mm. sima aczélhengerekkel dolgozik. A derezet sima lisztre őrlésnél 15—2 mm. vastag sugárbeeresztéssel, a hengerpárok langyos melegig őrlésre igazítandók, csak az együtthatóság legyőzése a porlasztásig. A felvonó-kiöntés egy 700/2500 mm. vi á* központfutó szitába jut 40 sz. sodronybehuzattal Ebből egy kétrészü sikszita egyik felébe, (1500/1500 mm.), 5 szitalókeretére: 1 ső keret 70 sz. sodr., 2 - ik keret 14 sz., 3-ik keret 15 sz., 4 ik keret 16 sz., 5-ik keret fel 9 sz., fele 7 sz. selyemszitaszövetek alkalmazásával. Hatodik derezekiőrlés szitarendszere. Két hengerszékben négy pár 300X 800 mm. sima aczélhengerekkel. A dercze sima lisztre őrlésnél 1,5 mm. vagy 2 mm. vastag sugár beeresztéssel, a hengerpárok langyos melegig őrlésre ireazitandók , porlasztisig. A felvonó-kiöntés egy 700/2500 mm. vitlás körpetfutó előszitába jut, mely 40 sz. sodronybevonattal Lisztkivitelünk novemberben. A statisztikai hivatal jelentése szerint lisztkivitelünk a január—novemberi időszakban igy alakult (g.-okban): I. Búzalisztkivitel. 1910. 1911. évben január- januárnttil nirr Ausztria ..............741.731 41.823.989 639.400 41.674.455 Bosznia-Herczegovina 36.715 229.792 40.126 294.252 Németország ......... 6.525 38.096 4.363 23.079 Svájcz .............. .... 100— 4 Olaszország ......... 487 6.332 814 6.100 Francziaország 2.846 9.268 1.430 8.653 Portugália..............— 98— — Belgium .............. 300 2.937 57 2.044 Németalföld .........— 6.956 426 4.938 Nagy-Britannia____ 7.859 59.058 5.496 43.135 Dánia ....................— 100— — Norvégia ..............— 100— — Szerbia .................... 86 538 111 979 Bulgária ..............— — 105 Montenegro ......... 64 260— 61 Görögország ........ 55 1419 62 Brit birtokok a földk. tengeren..............— 180 20 120 Európai Törökország 80 1.179 206 1.069 Ázsiai —— 24— 14 Brit-India .............. 63 3176 228 Holland-India ......... 203 3.466 226 2.320 Egyptom ..............— 73— 68 Afrikai port. gyarm.— — — 21 Afrikai brit gyarmat— — — 8 Afrikai német gyarm. 14 28— 21 Zanzibár ... ... ...4 19— 10 Észak-Am. Egy.Áll.— 182 91 182 Peru.........................— 39— 50 Brazília... ............... 2.422 21.763 1.079 11.123 Uruguay ...............— 60— 59 összesen 799.454 £1,205.095 693.860 6.073.160 II. Takarmányliszt-kivitel. 1910. 1911. nov. évbe január—n nov. január— nov. Ausztria 101.293 550.438 71.514 600.784 Bosznia-Hercegovina— 37 135 381 Németország ......... 13.336 80.047 8.655 93.122 Olaszország ......... 202 1.326— — Németalföld —— 7.285— — Nagy-Britannia 1.727 5.207— — Oroszország .........— — 100 205 Összesen 116.558 644.340 80.404 694 492 III. Búza- és rozskorpa. 1910. 1911. évben nov. január— nov. nov. január— nov. A) Behozatal: Ausztria ... ... 1.580 28.508 2.001 55.722 Bosznia-Herczegovina— 2.603 401 3.164 Olaszország .........— 6.319 2.755 37.911 Oroszország .........— — 2.740 4.040 Románia ... ... ... 2.558 36.391 7.900133.500 Szerbia ... ............... 1.545 32.856 8.090 96.399 Bulgária. ... ... ... 550 4.660 1649 29.267 Európai Törökország— — 700 700 Ázsiai— — — 800 Összesen 6.233 111.337 26.236 361.503 B) Kivitel: Ausztria ... ......... 61.053 231.774 49.344 312.253 Bosznia-Herczegovina 1.129 2.727 101.970 Németország ... ... 51.073 258.071 9.108 149.974 Olaszország ... ... 3.900 6.951 1.366 Montenegro ... ...— — — 30 Összesen 117 155 499.523 58.462.465.593 11 ÜZEMI TECHNIKA □o Fekvő elrendezésű Diesel-rendszerű nyersolajmotorok olcsó olajok számára.Finnünk ■ * jelenkor legbiztosabb, legegyszerűbb, legtökéletesebb szerkezete. Porlasztikészülék, gyújtókészülék, LlullyUK ■ előmelegítés nincsen. Bármikor azonnal üzembe hozható. A gép minden egyes része könnyen áttekinthető és hozzáférhető olaj- és hűtövizszükséglete kicsiny. Malmok számára különösen alkalmas, miután szakadatlanul üzemben tartható. •" Fogyasztás kb. 180—210 gramm óra- és lóerőnként "^Mi Oberurseli Motorgyár Részvénytársaság, Oberursel. Iroda és raktár: BéCS, V111. Gumpendorferstrasse 72 M. ..............Referencziákkal kívánatra készséggel szolgálunk. =====