Molnárok Lapja, 1912 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-06 / 1. szám

Budapest, 1912. január 6. MOLNÁROK LAPJA 11 Tűzbiztosítás gyártelepeken. Bármily gyártelepről is legyen szó, annak tüzeset ellen való megóvása, biztosítása a tulajdonos fontos érdeke, annál is inkább, mivel minél jobban bizto­sija czélszerü berendezések által telepét, annál kisebb lesz a biztosítási társaságok által kivetett járulék ; de saját érdeke is az, hogy a berendezés olyan le­gyen, hogy: esetleg beálló tüzeset alkalmával a leg­gyorsabb segítség mellett a legkisebb kár álljon elő. Gyártelepek tűzbiztosítása, nagyobb telepeknél — ma két főcsoportra oszlik. Először is ma már a na­gyobb ipartelepek legtöbbje, különösen azok, melyek a városok kerületén, tehát messzebb kint fekszenek, saját tűzoltóságot szervezett. A szervezés teljesen szakszerű kell, hogy legyen. A legénység a munkások közül válasziatik, akik a szolgálat fejében bizonyos járulékot kapnak. Állandó tüzörség tartása, üzem­szünetek alatt a terület folytonos bejárása, oly intéz­kedések, melyeket ma már mindenütt találunk. A második csoporija a tűzbiztosításnak a helyi­ségek oly műszaki berendezése, mely tüzeset esetén a tűz terjedését megakadályozza, illetve tűz kitörését előre jelezze. E szerint ezen védelmi berendezés két főcsoportra oszlik u. m. tűzjelző berendezés és tűzoltó- berendezésre. A jelenleg általánosén használt tüzjelző- uerendezés villamos árammal kapcsolatosan haszná­latos. Az egyes épületeken üveglap alatt elhelyezett csengők vannak, melyekkel tűz esetén — az üveg lap betörése után a tűzoltóság értesíthető. Ezenkívül vannak oly önműködő jelzőberendezések, melyek egy helyiségben működésbe lépnek akkor, mikor a tűz kitör és magasabb hőfok keletkezik, amiáltal meg­felelő kontaktusok segítségével a tüzörség automati­kusan értesítve lesz. Az épü!e ek tűzoltó-berendezése rendesen mobil és fix részekből áll. A mobil részek a tömlőszek- rénv, teljes felszerelésével, u. m. bizonyos hosszúságú kendertömlő, csappal, vezető orsóval, vizcsapkulcs, mentő öv, kötél stb. A tűzoltó-berendezés állandó része a vízvezeték, vizszórók stb. Ide kell számítani az vizhordókat, viz- vedreket, azonkívül könnyen gyu'ékony anyagok rak­tárában, vagy oly épületekben, hol vízvezeték nincs, felállított automatikus oltószereket u. m. P uvius s>b. Ezek vízzel telt bádogtartányok, legtöbbnyire kúpos vagy hengeres alakúak. Tűzesetkor alul a tartányban elhelyezett szeget be kell ütni, miáltal a benne lévő chémiai szer által nyomás keletkezik és viz, úgymint tömlőből sugár alakjában kiömlik és oltásra hasz­nálható. Nagyobb épületek tü/.biztos bfrendezésének főrésze a megfelelő vízvezeték, hydransokáal, viz- szórókkal s'b. felszerelve. Legszo id bb berendezésnél kettős, egymás'ól füg­getlen vizveze ék-rendszer használatos, melyek mind­egyike külön főeháró tolatiyuval bir. Az egyes fő­vezetékből az épület emeleteire, termeibe elágazások vezetendők ; ezen vékonyabb vezetékben 2 5—3 m. vizszórók vannak beépítve. Egy vizszóró körülbelül 4—8 m2 terű etet véd meg. Ezen önműködő vizszórók oly szerkezetűek, hogy rendes körülmények mellett a vizet teljesen elzárjak ; azon esetben, mikor az illető helyiségben tűz kelet­kezik, a helyiség hőfoka emelkedik, a vizszóró závár- zatja mely alacsonv hőfoknál olvadó ötvözetből készül (65 C°), kiolvad, a vizsugár szabad lesz és a veszélyt elhárítja. Ha egy vizszóró a magas hőfok folytán műtödésbe lép, a berendezés olyan, hogy a főveze­tékbe beépített főtolattyu önműködően kinyílik, ennek nyitása által villamos kontaktus keletkezik, mely köz­vetlen összeköttetésben áll a tűzjelző haranggal ; úgy hogy már egy szóró működése esetén a tűz jelezve lesz. Ezen berendezés e.őnye még az is, hogy ha a ve- ze ék bárm nő helyén — tűz beállása nélkül — lömi- tetlenség, megfolyósodás előállana, a villamos jelző- készülék működésbe lép és a baj kijavítható. Ezen berendezés a legdrágább, de oly telepeken, mint mal­mok, vegyi gyárak, fűrész-telepek, famegmunkáló­gyárak, ahol állandó tűzveszély fennforog, — a leg­jobban beváltak. Kisebb telepek megfelelő földalatti vizvezeték-hálo- zattal és észszerűen eloszlott hvdransok által szintén védhetők tüzeset alkalmával. Á berendezés mellett azonban minden telepen kell, hogy ha már saját tűz­oltósága nincs is, egynéhány megbízható, ügyes és begyakorlott ember álljon rendelkezésre, kik addig is, mig a rendes tűzoltóság nem érkezik helyszínre, az első segítséget nyújtani tudják és nagyobb kártól a telepét megóvják. Liszikivitelünk novemberben. A statisztikai hivatal jelentése szerint lisztkivitelünk a január—novemberi idő­szakban igy alakult (q.-ákban): I. Búzáiisztkivitel. 1910. 1911. évben január- január­nftir nnrr Ausztria .............. 74 1.731 4 1,823.989 639.400 E 1,674.455 Bosznia-Herczegovina 36.715 229.792 40.126 294.252 Németország ......... 6.525 38.096 4.363 23.079 Svájcz .............. ... — 10 0 — 4 Olaszország ......... 487 6.332 814 6.100 Francziaország 2.846 9.268 1.430 8.653 Portugália.............. — 98 — — B elgium .............. 30 0 2.937 57 2.044 Németalföld ......... — 6.956 426 4.938 Nagy-Britannia____ 7. 859 59.058 5.496 43.135 Dánia .................... — 10 0 — — Norvégia .............. — 10 0 — — Szerbia .................... 86 5 38 111 979 Bulgária .............. — — 105 Montenegro ......... 64 260 — 61 Görögország ........ 55 1 41 9 62 Brit birtokok a földk. tengeren .............. — 18 0 20 120 Európai Törökország 80 1.179 206 1.069 Ázsiai » — 24 — 14 Brit-lndia .............. 63 3 17 6 228 Holland-lndia ......... 203 3.466 226 2.320 Egyptom .............. — 73 — 6 8 Afrikai port. gyarm. — — — 21 Afrikai brit gyarmat — — — 8 Afrikai német gyarm. 14 28 — 21 Zanzibár ... ... ... 4 19 — 10 Észak-Am. Egy.-Áll. — 182 91 182 Peru......................... — 39 — 5 0 Brazília... ............... 2. 422 21.763 1.079 11.123 Uruguay ............... — 60 — 59 összesen 799.454 £ i,205.095 693.860 6,073.160 II. Takarmányliszt-kivitel. 1910. 1911. nov. évbe január— n nov. január— nov. Ausztria 101.293 550.438 71.514 600.784 Bosznia-Hercz govina — 37 135 381 Németország ......... 13 .336 80.047 8.655 93.122 Olaszország ......... 20 2 1.326 — — Németalföld „ — 7.285 — — Nagy-Britannia 1.727 5.207 — — Oroszország ......... — — 10 0 205 Összesen 116.558 644.340 80.404 694 492 III. Búza- és rozskorpa. 1910. 1911. évben nov. január— nov. nov. január— nov. A) Behozatal: Ausztria ... ... 1.580 28.508 2.001 55.722 Bosznia-Herczegovina — 2.603 401 3.164 Olaszország ......... — 6. 319 2.755 37.911 Oroszország ......... — — 2. 740 4.040 Románia ... ... ... 2.558 36.391 7.900 133.500 Szerbia ... ............... 1. 545 32.856 8.090 96.399 Bulgária_ ... ... ... 55 0 4.660 1-649 29.267 Európai Törökország — — 700 700 Ázsiai „ — — — 800 Összesen 6.233 111.337 26.236 361.503 B) Kivitel: Ausztria ... ......... 61.053 231.774 49.344 312.253 Bosznia-Herczegovina Í.129 2.727 10 1.970 Németország ... ... 51.073 258.071 9.108 149.974 Olaszország ... ... 3.900 6.951 1.366 Montenegro ... ... — — — 30 Összesen 117 155 499.523 58.462 .465.593 Ez adatokat lapunk más helyén kommentáljuk. ÜZEMI TECHNIKA □o A magasőrlés szitarendszere. IV. — Utánnyomás vagy fordítás tilos. — Első darakiőrlés szitarendszere. Két heugerszék- székben négy pár: 300X800 mm. sima aczélhenge- rekkel. A fogós őrlésnél a szemcse 6-os derczére, a simaőrlésnél erősen, de csak az együtthatóság legyőzéséig, összeszoritva a hmgerpárokat; fogós­őrlésnél 4 mm.; simaőrlésnél 2 mm. vastag sugár beeresz'é«ével. A felvonó-kiöntés két sugárba vezetve, két 700/2500 mm. villás központfutó szitába, 30 sz. platinázoti aczélsodronyszövettel behúzva. E<zy két- részü sikszita egvik felébe vezetve, 1500/2000 mm. és 5 szitáló, 3 Kiszedhető és 1 fenén- (gyűjtő) ke­rettel ; első keretre 60 sz. sodrony-, 2-ik keretre 13 sz., 3-ik keretre 14 sz., 4-ik keretre 9 sz., 5-ik keret első felére 8 sz., utolsó felére 7 sz. selyemszita* szövet alkalmazható. Második darakiőrlés szitarendszere. Két henger­székben á két pár, összesen négy pár 300X800 mm. munkafrlületü, sima aczélhergerekkel. A fogósórlés- nél a szemcse 6-os derczére, a simára őrlésnél erősen, de csak az együtthatósig legyőzéséig, össze­szoritva a hengerpárokat; fogósőrlésnél 4 mm., sima­őrlésnél 2 mm. vastag sugár beeresztésével. A fel­vonó-kiöntés két sugárba vezetve, két 700/2500 mm. villás központfutó előszitába, 30 sz. platinázott aczél- sodronys övet el behúzva. Az első kiőrlés második részébe ős zevezetve, 1500/2000 mm. és 5 sdáó- k-rettel, 1-ső kereke 60 sz. sod’ony-, 2-ik kér tre 13 sz., 3 ik kere re 14 sz., 4-tk k retre 9 sz., 5-ik kere re ehő fé re 8 sz., második fó re 7 sz. selyem- szitnszövet bu huó. Harmadik darakiőrlés szitarendszere. Ugyancsak két hanger-zékben, négy pár 300X800 mm. sima aczé hengerekkel. Az előzők beeresz ése és igazítása értelmében. A felvonókiöntés két sugárba választva, két 700/2500 mm. villás központfu'ó előszitába ve­zetve, 30 sz. pl-itinázoti aczélsodronyszövettel dol­gozzon. Ezekből egy, ugyancsak k -irészíi sikszita egyik fele részébe vezetve, 1500/2000 mm. 5 szitáló- kere tel, 1-ső kere're 60 sz. sodnn y-, második ke- re re 13 sz., 3 ik keretre 14 sz. 4 ik keretre 9 sz., 5-ik keretre első felre 8 sz., utolsó félre 7 sz. se­lyemszövet veheiő. Negyedik darakiőrlés szitavendszere. Két henger­székben négy pár 300X800 mm. sima aczéihenge- rekkel. Az előzőknél mondott beeresztés és igazítás mi idkét őrlesmód érie mének betariáfával. A fel­vonó-kiöntés két sugárba vezetve, két 700/2500 mm. vitlas körp inifutó előszitába vezetendő, 30 sz. sod- ronyszövet alkalmazásával. Ezekből a harmadik ki- őrlesi sikszita második fe ébe vezetve, 1-ső keret 60 sz. sodr., 2-ik keret 13 sz., 3-ik keret 14 sz. 4-ik keret 9 sz., 5 ik keret fele 8 sz., fele 7 sz. szitaselyembevonattal legyen. Ötödik derczekiörles szitarendszere. Két henger- széknen négy pár 300X800 mm. sima aczélhenge- rekkei dolgozik. A derczet sima lisztre őrlésnél U5—2 mm. vastag sugárbeeresztéssel, a heng^rpárok langyos melegig őrlésre igazitandók; csak az egvütt- hatósag legyőzése a porlasztásig. A felvonó-kiöntés egy 700/2500 mm. vi á* központfutó szitába jut 40 sz. sodronybehuzattsl Ebből egy kétrészü sikszita egyik felébe, (1500/1500 mm.), 5 szitaló-keietére: 1 ső keret 70 sz. sodr., 2 - ik keret 14 sz., 3-ik keret 15 sz., 4 ik keret 16 sz., 5-ik keret fe e 9 sz., fele 7 sz. selyemszitaszövelek alkalmazásával. Hatodik derczekiőrlés szitarendszere. Két henger- székben négy pár 300X800 mm. sima aczélhenge- rekkel. A dercze sima lisztre őrlésnél 1‘5 mm. vagy 2 mm. vastag sugár beeresztéssel, a hengerpárok langyos melegig őrlésre Jieazitandók ; poi laszti sig. A felvonó-kiöntés egy 700/2500 mm. vitlás köip nt- futó előszitába jut, mely 40 sz. sodronybevonattal Fekvő elrendezésű Diesel-rendszerű nyersolajmótorok olcsó olajok számára. Finnünk ■ * jelenkor legbiztosabb, legegyszerűbb, legtökéletesebb szerkezete. Porlasztikészülék, gyujtókésziilék, LlullyUK ■ előmelegítés nincsen. Bármikor azonnal üzembe hozható. A gép minden egyes része könnyen áttekinthető és hozzáférhető olaj- és hiitövizsziikséglete kicsiny. Malmok számára különösen alkalmas, miután szakadatlanul üzemben tartható. •V Fogyasztás kb. 180—210 gramm óra- és lóerőnként "^Mi Oberurseli Motorgyár Részvénytársaság, Oberursel. Iroda és raktár: BéCS, V111. Gumpendorferstrasse 72|M. ..............Referencziákkal kívánatra készséggel szolgálunk. =====

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék