Molnárok Lapja, 1912 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-06 / 1. szám
12 db. Ebből az ötödik kiőrlési síkszita második felébe vezetve, 1-ső keret 70 sz. sodr., 2-ik keret 14 sz., 3- ik keret 15 sz., 4-ik 16 sz., 5-ik keret fele 9. sz., fele 7. sz. selyemszitaszövet alkalmazva. Hetedik derezekiőrlés szitarendszere. Két hengerszék, négy pár 300X 800 mm. sima aczélhengerekkel. Az előzőknél való beeresztés és igazítás betartásával. Központfutó előszita 700/2500 vitlával, 40 sz. sodronyszövettel. Egy kétrészü, 1500/1500 mm. sikszita egyik fele 1-ső keret 70 sz. sodr., 2-ik keret 14 sz., 3-ik keret 15 sz., 4-ik keret 16 sz., 5-ik keret fele 9 sz., fele 7 sz. selyemszitaszövettel. Nyolczadik derezekiőrlés szitarendszere. Két pár sima aczélhenger egy hengerszékben, igy két hengerszék négy pár 300X 800 mm. hengerpárokkal. Igazítás előzők szerint. Egy előszita, 700/2500 mm. központfutó vidákkal, 40 sz. sodr.-behuzattal. Sikszita előzőnek fele: 1-ső keret 70 sz., 2-ik keret 14 sz., 3-ik keret 15 sz., 4-ik keret 16 sz., 5-ik keret fele 9 sz., fele 7 sz. selyemszitaszövettel behúzva alkalmas. Első finomdereze-kiörlés szitarendszere. Egy kétrészü sikszita 1500/1500 □ mm. 5 szitáló kerettel; egyik fele 1-ső keretre 80 sz. phosphorbronz, 2-ik keretre 14 sz., 3-ik keretre 15 sz., 4 ik keretre 16 sz., 5-ik keret első felére 17 sz., utolsó felére 8 sz. selyemszitaszövet bevonattal; két pár La Ferte 52" franczia kőpár után, langyos meleg őrléssel bírásig való aláeresztéssel. Második finomdereze-kiörlés szitarendszere. Az előző sikszita második fele: 1-ső keretre 80 sz. phosphorbronz, 2-ik keretre 14 sz., 3-ik keretre 15 sz., 4-ik keretre 16. sz., 5-ik keret első felére 17 sz., utolsó felére 8 sz. selyemszitaszövet alkalmazásával két pár 52" La Ferté franczia kövekhez. Harmadik finomdereze-kiörlés szitarendszere. Ugyancsak két pár 52" La Ferté franczia kőpár után, langyos meleg őrlésre igazítva, eléggé aláeresztve, kétrészű sikszita egyik felére vezetve, 1500/1500 mm 2 5 szitáló kerettel, 1-ső keretre 80 sz. phosphorbronz, 2-ik keretre 14 sz., 3-ik keretre 15 sz. 4-ik keretre 16 sz., 5-ik keret első felére 17. sz., utolsó felére 8 sz. selyemszitaszövet alkalmazandó. Negyedik finomdereze-kiörlés szitarendszere. Két pár 52' La Ferté franczia kő után, előző igazítással. Az előző szita második felének 1-ső keretére 80 sz. phosphorbronz, 2-ik keretre 14 sz., 3-ik keretre 15 sz., 4-ik keretre 16 sz., 5-ik keret első felére 17 sz., utolsó felére 8 sz. selyemszitaszövet beosztással. ?. Ötödik"finomdereze-kiörlés szitarendszere. Középbarna derczeőrlésre két pár 52' La Fer " franczia kő után. Egy kétrészű sikszita egyik fele, 1500/1500 mm 2 1-ső keretére 80 sz. phosphorbronz, 2-ik keretére 13 sz., 3-ik keretére 14 sz., 4-ik keretére 15 sz., 5-ik keret első felére 16 sz., utolsó felére 8 sz., selyemszitaszövet beosztással. Hatodik finomdercze-kiörlés szitarendszere. Barna derczekiőrlésre két pár 52' La Ferté kő után, az előző szita második fele 1-ső keretre 80 sz. phosphorbronz, 2-ik keretre 13 sz., 3-ik keretre 14 sz., 4- ik keretre 15 sz., 5-ik keret első felére 16 sz., utolsó felére 8 sz. selyemszitaszövet-bevonattal alkalmazható. Első korpakiőrlés szitarendszere. Töretkorpa és a darakiőrlés-darakorpa kiőrlésére. Két hengerszékben, négy pár 300 X 800 mm. 700 rovátkás hengerekkel. A felvonó-kiöntés, két sugárba, két 700/2500 mm. villás központfutó előszitába foly és rajta 30 sz. sodronyszövet van. Kétrészü sikszita egyik felébe dolgozva, 1-ső keretre 50 sz. sodr. 2-ik keret 70 sz., 3-ik keret 14 sz., 4-ik keret 15 sz. 5-ik keret fele 16 sz., utolsó fele 8 sz. selyemszitaszövettel megfelel. Második korpakiőrlés szitarendszere. Két pár La Ferné 52' kő után felvonóból két sugárba vezetve, két 700/2500 mm. iitrás előszita 30 sz. sodrony-, szövettel továbbítja. Ezekből az előző szita egyik felébe, 1500/1500 mm. 1-ső keretre 50 sz. sodrony- 2 ik keretre 70 sz., 3-ik keretre 13 sz., 4-ik keretre 14 sz., 5-ik keretre 15 és 8 sz. selyemszitaszövettel dolgozva. Tartalék-szitarendszer: Oly nagy malomban, melynek szitarendszere itt van leírva, tartaléksziták is szükségesek. Ezeken szükség esetén régibb lisztek, vagy korpás lisztek szitálandók át. Síkszitás berendezésnél egy kétrészű 1500/1500 mm. 2X5 x 10 szitálókeretes sikszita elégséges. Egyik fele fehér, másik fele barna őrlemény szitálására vehető. A fehér felére 1-ső keret 60 sz. sodr., 2-ik keret 14 sz., 3-ik keret 15 sz., 4-ik keret 15 sz., 5-ik keret fele 9 sz., utolsó fele 7 sz. selyemszitaszövet-bevonattal alkalmazható. A barna fele 1-ső keret 60 sz. sodr. 2-ik keret 13 sz., 3-ik keret 14 sz., 4-ik keret 15 sz. selyemszitaszövettel lehet ellátva. A leírt szitarendszerekre megjegyzendő, ami természetesen magától is értetődik, hogy ahol többkeretes sziták vannak, a szitálási munka azok szerint osztandó be. Például egy 12 szitáló töretes-szitánál 1- iő keret 16 sz., 2-ik keret 20 sz., 3-ik keret 24 sz., 4-ik keret 40 sz., 5-ik keret 60 sz., 6-ik keret 80 sz., 7-ik keret 14 sz., 8-ik keret 15 sz., 9-ik keret 15 sz., 10-ik keret 16 sz., 11-ik keret 9 sz., 12-ik keret 7 sz., a hatodik keret 80 ősig sodrony, a 7-ik kerettől végig selyemszitaszövet-bevonattal alkalmas az első töretéstől a negyedik töretésig. Az ötödik törettől nyolczig, az első keret 20 sz., 2- ik 26 sz. bevonattal czélszerűbb, a többi maradhat a leírt módon. Épp igy a lisztszitáknál is több dereze-és lisztszita szerepel. A sok keretűek rendesen kisebb térfogatúak. A töretési szitarendszer hatásosabb munkavégzése iránt ugyancsak megjegyeztetik, hogy a hetedik töretésig a siksziták fölött, 3 méter hosszú és 95 cm. átmérejű, erős szitahengerek szereltessenek be a töret-elválasztás czéljára; ha 4 méter hosszuk, annál alkalmasabb osztályzást végeznek. Ennek előnye a szakemberek előtt első pillanatra tisztán felismerhető. E czikk szerzője, ennek magyarázatát más alkalomra hagyja. Ami a sima- és fogas-szitákat illeti, azoknak ritkábbaknak lennie nem szabad a magas malmászatban, sőt a töretésnél a simaliszt-sziták a töretés elején egy számmal sűrűbbek is lehetnek, ha az illető évben száraz búza van. A malom az üzemvezető-főmolnár keze alatt olyan dolog, mint az ecset a művész kezében , miként a főmolnár őrlési művészetét a lisztáru mutatja, épp igy a festő művészetét a szólamlásig hű festmény ! A malomipar nem kézművesség, melyet bizonyos formákra lehetne hozni, de a nyersáru sokféle természete, épp annyiféle eljárást kíván; a kikészítésnél ennek betartásával, az őrlőjáratok és szitálógépek munkája összhangra igazítandók és folytonos éberséggel kell a működést ügyelni! Daczára annak, hogy a molnárság művészi elsajátítása nehéz dolog, mégis oly sok alkoholmérgezett kontár lebzsel ebben, akik hibáikat mindig a terményben volt hibának tüntetik fel részben önzésből, hiúságból, részben tudatlanságból. Gzinderi Varga József, főmolnár: A rizs és ásványi anyagok jelenléte e búzalisztben. Daczára Bellier kitűnő módszerének, amellyel a búzalisztben a rizstartalom meghatározható, nem ritkán fordul elő, hogy a kémikusok vagy szakértők rizsnek a jelenlétét konstatálják olyan búzalisztben, ahol ez tényleg elő nem fordul és nem konstatálják ott, ahol a rizstartalom 4%. Legutóbb Párisban érdekes per került tárgyalás alá. Egy pék panaszára egy Loches-i nagy malom tulajdonosát vádolták meg azzal, hogy rizs hozzákeverésével búzalisztjét hamisítja s ezt egy párisi, nem-hivatalos vegykisérleti állomás analysisével igazolta. A tárgyaláson kihallgatott szakértőnek azonban sikerült bizonyítania, hogy a panasz megokolatlan, minthogy a liszt nem mutatja a rizs nyomait. E szakértő, aki a toulousei városi vegykísérleti állomás vezetője 1907. óta, a következő eljárást követi, hogy a gyakran előforduló téves analysiseknek elejét vegye. Ez a módszer a szakértő hosszú gyakorlata folyamán mindenkor bevált. E módszer használata megbízható és gyors: csupán 1/1 órát követel, mely alatt bizonyossággal megállapítható 0,5% rizsnek a jelenléte is a búzalisztben. Miután a glutén elkészült és a mosóvíz közvetlenül gyüjtetett egy nagy álló üvegbe, gyorsan mozgatandó, miközben egy 5 cm3-es szívócsövet merítünk a keményítős folyadékba. A vett minta, amelynek térfogata kb. 5 cm3, bevezettetik a centrifugáló csőbe és két percig centrifugálandó 2000 percenkénti forgássebesség mellett. A keményítőlerakodás ekkor már annyira tömör, hogy a fölülúszó folyadék teljesen leönthető. Ekkor 5 cm3 Bellier-féle reaktiót (85 rész víz, 5 rész kaliumoxid, 15 rész glycerin) keverünk bele és egy keverővel, amelynek kaucsuk vége 1 centiméternyire kiáll, a keményítőt körben keverjük, amíg egy átlátszó keményítőt kapunk, aminek eléréséhez öt percnyi idő szükséges. 30°—40° C-nyi hőmérsék mellett a keményítőképződés a leggyorsabb. Hozzáteszünk 25—30 cm 3 vizet, a keményítőt keveréssel feloldjuk és azután 5 percig centrifugáljuk. Aztán oly módon lengitjük föl, hogy a csőben csupán ty4—*/* cm3-nyi opálos folyadék maradjon vissza, amelyben egyesülve vannak a rizsnek egyszerű vagy összetett keményítő szemcséi, a dara, továbbá az ásványanyagok részecskéi, amelyek a lisztbe kerültek volna. Amennyiben ásványi anyagok volnának jelen, széncloriddal meghatározható azok mennyisége és természete. Hogy ennek a kísérletnek érzékenységéről fogalmunk legyen, elég megemlíteni, hogy 0,5% rizsnek hozzáadásával a görcsövi preparátumok nagymennyiségű darát, egyszerű vagy összetett szemcséket mutatnak. Artézi kutak veszedelme. A földmivelésügyi minisztériumban dr. Bartóky József államtitkár elnöklete alatt szakértekezlet volt azzal kapcsolatban, hogy az ártézi kutak fúrása — a vízjogi törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatban — hatósági engedély kötéséhez van tervbe véve, a kérdésben érdekelt tudományágak részéről támasztható kívánalmakat vitatták meg. Az előadó dr. Lóczy Lajos volt, aki hazai és külföldi példákkal illusztrálta azt a veszélyt, mely az ártézi kutak elszaporodása és a fölösleges víz elpocsékolása mellett a víz apadásában jelentkezik. Ily körülmények között az államra hárul az a kötelesség, hogy a felszökő víz elpocsékoltatásának hathatós rendszabályokkal gátat vessen, mi czélból elsősorban az szükséges, hogy a meglévő ártézi kutak törzskönyveztessenek s a rendelkezésre álló adatok tanulmány tárgyává tétessenek. Ismertette az ártézi kutak különböző típusait és azt javasolta, hogy az érdekelt szakok véleményeiknek írásban való beadására keressenek fel, melyeket azután egy szűkebb bizottság tenne tanulmány tárgyává. Javasolta továbbá, hogy a kultúrmérnöki hivatalok a meglévő ártézi kutaknak s a rájuk vonatkozó műszaki adatoknak összeírására utasíttassanak, az ártézi kutak fúrásának engedélyezésénél pedig az legyen az irányelv, hogy aj ártézi kút fúrása addig meg nem engedhető, míg ugyanazon községben már meglévő kútnak feleslege, elfolyó vize van és hogy a kutakon a vízpazarlást meggátoló technikai berendezés alkalmaztassák. Dr. báró Eötvös Loránd az altalajmedenczék tudományos megismerése czéljából néhány helyen igen mély fúrások létesítését javasolta. Halaváts Gyula, Zsigmondy Béla, Káslinger Mihály, dr. Cholnoky Jenő és többek hozzászólása után az elnöklő államtitkár abban foglalta össze a vita eredményét, hogy az értekezlet a törvényjavaslatban tervbe vett újításokat osztatlanul helyesli és kéri a kormányt, hogy az ártézi kutakat állandó tanulmány tárgyává tegye, a meglévő ártézi kutak törzskönyvének és statisztikájának összeállításáról gondoskodjék, hogy a javaslat törvényreváltával a végrehajtási rendelet intézkedéseinek megalkotásához szükséges tapasztalati adatok rendelkezésre álljanak, végül kívánatosnak tartja, hogy 2—3 helyen az altalaj tudományos megismerése czéljából igen mély fúrások is létesittessenek. MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1912 január 6. REXBenzin-, nyersolaj- és szivógáz-MOTOROK Legolcsóbb üzem. Egyszerű kezelés. REX Műszaki és gépipari Részv.Társ. Budapest, IV., Alkotmány u. 3. sz. Közvetítők díjaztatnak