Molnárok Lapja, 1912 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-06 / 1. szám

12 MOLNÁROK LÁPJA Budapest, 1912 január 6. bir. Ebből az ötödik kiőrlési sikszita második felébe vezetve, 1-ső keret 70 sz. sodr., 2-ik keret 14 sz., 3- ik keret 15 sz., 4-ik 16 sz., 5-ik keret fele 9. sz., fele 7. sz. selyemszitaszövet alkalmazva. Hetedik derczekiőrlés szitarendszere. Két henger­szék, négy pár 300X800 mm. sima aczélhengerekkel. Az előzőknél való beeresztés és igazítás betartásá­val. Központfutó előszita 700/2500 vitlával, 40 sz. sodronyszövettel. Egy kétrészü, 1500/1500 mm. sik­szita egyik fele 1-ső keret 70 sz. sodr., 2-ik keret 14 sz., 3-ik keret 15 sz., 4-ik keret 16 sz., 5-ik keret fele 9 sz., fele 7 sz. selyemszitaszövettel. Nyolczadik derczekiőrlés szitarendszere. Két pár sima aczélhenger egy hengerszékben, igy két henger­szék négy pár 300X800 mm. hengerpárokkal. Iga­zítás előzők szerint. Egy előszita, 700/2500 mm. központfutó vitlákkal, 40 sz. sodr.-behuzattal. Sik­szita előzőnek fele; 1-ső keret 70 sz., 2-ik keret 14 sz., 3-ik keret 15 sz., 4-ik keret 16 sz., 5-ik keret fele 9 sz., fele 7 sz. selyemszitaszövettel be­húzva alkalmas. Első finomdercze-kiörlés szitarendszere. Egy két­részü sikszita 1500/1500 □ mm. 5 szitáló kerettel; egyik fele 1-ső keretre 80 sz. phosphorbronz-, 2-ik keretre 14 sz., 3-ik keretre 15 sz., 4 ik keretre 16 sz., 5-ik keret első felére 17 sz., utolsó felére 8 sz. selyemszitaszövet bevonattal; két pár Lá Fertő 52" franczia kőpár után, langyos meleg őrléssel bírásig való aláeresztéssel. Második finomdercze-kiörlés szitarendszere. Az előző sikszita második fele; 1-ső keretre 80 sz. phosphorbronz-, 2-ik keretre 14 sz., 3-ik keretre 15 sz., 4-ik keretre 16. sz., 5-ik keret első felére 17 sz., utolsó felére 8 sz. selyemszitaszövet alkalmazásával két pár 52" Lá Ferté franczia kövekhez. Harmadik finomdercze-kiörlés szitarendszere. Ugyan­csak két pár 52" Lá Ferté franczia kőpár után, langyos meleg őrlésre igazítva, eléggé aláeresztve, kétrészü sikszita egyik felére vezetve, 1500/1500 mm2 5 szitáló kerettel, 1-ső keretre 80 sz. phosphorbronz-, 2-ik keretre 14 sz., 3-ik keretre 15 sz. 4-ik keretre 16 sz., 5-ik keret első felére 17. sz., utolsó felére 8 sz. selyemszitaszövet alkalmazandó. Negyedik finomdercze-kiörlés szitarendszere. Két pár 52" Lá Ferté franczia kő után, előző igazítás­sal. Az előző szita második felének 1-ső keretére 80 sz. phosphorbronz-, 2-ik keretre 14 sz., 3-ik keretre 15 sz., 4-ik keretre 16 sz., 5-ik keret első felére 17 sz., utolsó felére 8 sz. selyemszitaszövet beosztással. ?.- Ötödik"finomdercze-kiörlés szitarendszere. Közép­barna derczeőrlésre két pár 52" Lá Fer é franczia kő után. Egy kétrészü sikszita egyik fele, 1500/1500 mm2 1-ső keretére 80 sz. phosphorbronz-, 2-ik keretére 13 sz., 3-ik keretére 14 sz., 4-ik keretére 15 sz., 5-ik keret első felére 16 sz., utolsó felére 8 sz., selyemszitaszövet beosztással. Hatodik finomdercze-kiörlés szitarendszere. Barna derczekiőrlésre két pár 52" Lá Ferté kő után, az előző szita második fele 1-ső keretre 80 sz. phos­phorbronz-, 2-ik keretre 13 sz., 3-ik keretre 14 sz., 4- ik keretre 15 sz., 5-ik keret első felére 16 sz., utolsó felére 8 sz. selyemszitaszövet-bevonattal alkal­mazható. Első korpakiőrlés szitarendszere. Töretkorpa és a darakiőrlés-darakorpa kiőrlésére. Két hengerszékben, négy pár 300X800 mm. 700 rovátkás hengerekkel. A felvonó-kiöntés, két sugárba, két 700/2500 mm. vitlás központfutó előszitába foly és rajta 30 sz. sodronyszövet van. Kétrészü sikszita egyik felébe dolgozva, 1-ső keretre 50 sz. sodr. 2-ik keret 70 sz., 3-ik keret 14 sz., 4-ik keret 15 sz. 5-ik keret fele 16 sz., utolsó fele 8 sz. selyemszitaszövettel megfelel. Második korpakiőrlés szitarendszere. Két pár Lá Ferié 52" kő után felvonóból két sugárba vezetve, két 700/2500 mm. vitlás előszita 30 sz. sodrony-, szövettel továbbítja. Ezekből az előző szita egyik felébe, 1500/1500 mm. 1-ső keretre 50 sz. sodrony- 2 ik keretre 70 sz., 3-ik keretre 13 sz., 4-ik keretre 14 sz., 5-ik keretre 15 és 8 sz. selyemszitaszövettel dolgozva. Tartalék-szitarendszer. Oly nagy malomban, mely­nek szitarendszere itt van leírva, tartaléksziták is szükségesek. Ezeken szükség esetén régibb lisztek, vagy korpás lisztek szitálandók át. Sikszitás beren­dezésnél egy kétiészü 1500/1500 mm. 2X5=10 szi­tálókeretes sikszita elégséges. Egyik fele fehér, másik fele barna őrlemény szitálására vehető. A fehér felére 1-ső keret 60 sz. sodr., 2-ik keret 14 sz., 3-ik keret 15 sz., 4-ik keret 15 sz., 5-ik keret fele 9 sz., utolsó fele 7 sz. selyemszitaszövet-bevonattal alkal­mazható. A barna fele 1-ső keret 60 sz. sodr. 2-ik keret 13 sz., 3-ik keret 14 sz., 4-ik keret 15 sz. selyemszitaszövettel lehet ellátva. A leirt szitarendszerekre megjegyzendő, ami ter­mészetesen magától is értetődik, hogy ahol több­keretes sziták vannak, a szitálási munka azok szerint osztandó be. Például egy 12 szitáló töretés-szitánál 1- ső keret 16 sz., 2-ik keret 20 sz., 3-ik keret 24 sz., 4-ik keret 40 sz., 5-ik keret 60 sz., 6-ik keret 80 sz., 7-ik keret 14 sz., 8-ik keret 15 sz., 9-ik keret 15 sz., 10-ik keret 16 sz., 11-ik keret 9 sz., 12-ik keret 7 sz., a hatodik keret 80 ősig sodrony-, a 7-ik kerettől végig selyemszitaszövet-bevonattal alkalmas az első töretéstől a negyedik töretésig. Az ötödik törettől nyolczig, az első keret 20 sz., 2- ik 26 sz. bevonati al czélszerübb; a többi marad­hat a leirt módon. Épp igy a lisztszitáknál is több dercze-és lisztszita szerepel. A sok-keretüek rende­sen kisebb térfogatuak. A töretési szitarendszer hatásosabb munkavégzése iránt ugyancsak megjegyeztetik, hogy a hetedik töretésig a siksziták fölött, 3 méter hosszú és 95 cm. átméretü, erős szitahengerek szereltessenek be a töret-elválasztás czéljára; ha 4 méter hosszuk, annál alkalmasabb osztályzást végeznek. Ennek előnye a szakemberék előtt első pillanatra tisztán felismerhető. E czikk szerzője, ennek magyarázatát más alkalomra hagyja. Ami a sima- és fogós-szitákat illeti, azoknak rit­kábbaknak lennie nem szabad a magas malmászat- ban, sőt a töretésnél a simaliszt-sziták a töretés elején egy számmal sűrűbbek is lehetnek, ha az illető évben száraz búza van. A malom az üzemvezető-főmolnár keze alatt olyan dolog, mint az ecset a művész kezében ; miként a főmolnár őrlési művészetét a lisztáru mutatja, épp igy a festő művészetét a szólamlásig hű festmény ! A malomipar nem kézművesség, melyet bizonyos formákra lehetne huzni, de a nyersáru sokféle ter­mészete, épp annyiféle eljárást kíván; a kikészítésnél ennek betartásával, az őrlőjáratok és szitálógépek munkája összhangra igazitandók és folytonos éber­séggel kell a működést ügyelni! Daczára annak, hogy a molnárság művészi elsajá­títása nehéz dolog, mégis oly sok alkoholmérgezett kontár lebzsel ebben, akik hibáikat mindig a ter­ményben volt hibának tüntetik fel részben önzésből, hiúságból, részben tudatlanságból. Gzinderi Varga József, főmolnár. A rizs és ásványi anyagok jelenléte e búzalisztben. Daczára Bellier kitűnő módszerének, amellyel a búzalisztben a rizstartalom meghatározható, nem ritkán fordul elő, hogy a kémikusok vagy szakértők rizsnek a jelenlétét konsta­tálják olyan búzalisztben, ahol ez tényleg elő nem for­dul és nem konstatálják ott, ahol a rizstartalom 4%. Legutóbb Párisban érdekes pör került tárgyalás alá. Egy pék panaszára egy Loches-i nagy malom tulajdono­sát vádolták meg azzai, hogy rizs hozzákeverésével búza­lisztjét hamisítja s ezt egy párisi, nem-hivatalos vegy- kisérleti állomás analysisével igazolta. A tárgyaláson ki­hallgatott szakértőnek azonban sikerült bizonyítania, hogy a panasz megokolatlan, minthogy a liszt nem mutatja a rizs nyomait. E szakértő, aki a toulousei városi vegykisérleti állomás vezetője 1907. óta, a következő eljárást követi, hogy a gyakran előforduló téves analysiseknek elejét vegye. Ez a módszer a szakértő hosszú gyakorlata folyamán min­denkor bevált. E módszer használata megbízható és gyors: csupán 1/i órát követel, mely alatt bizonyos­sággal megállapítható 0.5% rizsnek a jelenléte is a búza­lisztben. Miután a gluten elkészült és a mosóvíz közvetlenül gyüjtetett egy nagy álló üvegbe, gyorsan mozgatandó, miközben egy 5 cm3-es szívócsövet merítünk a keményítős folyadékba. A vett minta, amelynek térfogata kb. 5 cm3, bevezettetik a centrifugáló csőbe és két percig centrifugálandó 2000 percenkénti forgássebesség mellett. A keményitőlerakodás ekkor már annyira tömör, hogy a fölülúszó folyadék tel­jesen leönthető. Ekkor 5 cm3 Bellier-féle reaktiót (85 rész viz, 5 rész kaliumoxyd, 15 rész glycerin) keverünk bele és egy keve­rővei, amelynek kautsukvége % centiméternyire kiáll, a keményítőt körben keverjük, amig egy átlátszó keményí­tőt kapunk, aminek eléréséhez öt percnyi idő szükséges. 30°—40° C.-nyi hőmérsék mellett a keményitőképződés a leggyorsabb. Hozzáteszünk 25—30 cm3 vizet, a keményítőt keverés­sel feloldjuk és azután 5 percig centrifugáljuk. Aztán oly módon lengitjük föl, hogy a csőben csupán ty4—*/* cm3-nyi opálos folyadék maradjon vissza, amelyben egyesülve vannak a rizsnek egyszerű vagy összetett keményítő szem­cséi, a dara, továbbá az ásványanyagok részecskéi, a melyek a lisztbe kerültek volna. Amennyiben ásványi anyagok volnának jelen, szén- chloriddal meghatározható azok mennyisége és termé­szete. Hogy ennek a kísérletnek érzékenységéről fogalmunk legyen, elég megemlíteni, hogy 0.5% rizsnek hozzáadá­sával a górcsövi preparátumok nagymennyiségű darát, egyszerű vagy összetett szemcséket mutatnak. Artézi kutak veszedelme. A földmivelésügyi minisztéri­umban dr. Bartóky József államtitkár elnöklete alatt szak­értekezlet volt azzal kapcsolatban, hogy az ártézi kutak fúrása — a vízjogi törvény kiegészítéséről és módosítá­sáról szóló törvényjavaslatban — hatósági engedély köté­séhez van tervbe véve, a kérdésben érdekelt tudomány­ágak részéröl támasztható kívánalmakat vitatták meg. Az előadó dr. Lóczy Lajos volt, aki hazai és külföldi példákkal illusztrálta azt a veszélyt, mely az ártézi kutak elszaporodása és a fölösleges viz elpocsékolása mellett a viz apadásában jelentkezik. Ily körülmények között az államra hárul az a kötelesség, hogy a felszökő viz elpo- csékoltatásának hathatós rendszabályokkal gátat vessen, mi czélból első sorban az szükséges, hogy a meglévő ártézi kutak törzskönyveztessenek s a rendelkezésre álló adatok tanulmány tárgyává tétessenek. Ismertette az ártézi kutak külömböző típusait és azt javasolta, hogy az érdekelt szakok véleményeiknek Írásban való beadá­sára kéressének fel, melyeket azután egy szükebb bizott­ság tenne tanulmány tárgyává. Javasolta továbbá, hogy a kultúrmérnöki hivatalok a meglévő ártézi kutaknak s a rájuk vonatkozó műszaki adatoknak összeírására uta- sittassanak, az ártézi kutak fúrásának engedélyezésénél’ pedig az legyen az irányelv, hogy uj ártézi kút fúrása addig meg nem engedhető, mig ugyanazon községben már meglévő kútnak feleslege, elfolyó vize van és hogy a kutakon a vízpazarlást meggátoló technikai herendezés alkalmaztassák. Dr. báró Eötvös Loránd az altalajmedenczék tudomá­nyos megismerése czéljából néhány helyen igen mély fúrások létesítését javasolta. Halaváts Oyula, Zsigmondy Béla, Kájlinger Mihály, dr. Cholnoky Jenő és többek hozzászólása után az elnöklő államtitkár abban foglalta össze a vita eredményét, hogy az értekezlet a törvényjavaslatban tervbe vett újításokat osztatlanul helyesli és kéri a kormányt, hogy az ártézi kutakat állandó tanulmány tárgyává tegye, a meglévő ártézi kutak törzskönyvének és statisztikájának össze­állításáról gondoskodjék, hogy a javaslat törvényrevál- tával a végrehajtási rendelet intézkedéseinek megalko­tásához szükséges tapasztalati adatok rendelkezésre áll­janak, végül kívánatosnak tartja, hogy 2—3 helyen az altalaj tudományos megismerése czéljából igen mély fúrá­sok is létesittessenek. REX­Benzin-, nyersolaj- és sziuógáz­MOTOROK Legolcsóbb üzem. Egyszerű kezelés. REX Műszaki és gépipari Részv.-Társ. Budapest, "V., Alkotmány-u. 3S. sz. Közvetítők dijaztatnak

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék