Molnárok Lapja, 1912 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-06 / 1. szám

Budapest, 1912. január 6. MOLNÁROK LAPJA Malomiparunk 1911-ben. (Minden jog fenntartva.) Mi sem jellemzi jobban a malomipar viszonyai­nak sivárságát, mint az a tény, hogy a most kez­dődő év elején éppen úgy ott látjuk határjelző gya­nánt az üzemredukcziót, mint a lefolyt év elején. Mielőtt a lejárt év jelentősebb mozzanataira vissza­pillantást vetnénk, a jobb áttekinthetőség okából előrebocsátjuk az alábbi tabellákat, amelyek a búza- és liszt áringadozásait szemléltetik. la tiszavidéki búza, készpénzár pr 50 kgr. Szokványbúza Az 1911-ik üzleti év első felét a kedvezőtlen — nyilván túlbecsült — 1910-iki termés okozta búza­­hiány, továbbá azon tartózkodás jellemzi, melyet az előző év nagy veszteségei folytán elcsüggedt fogyasz­tók tanúsítottak. E helyzet nehézségeit még fokozta a finomlisztek állandó fölöslege, úgy, hogy a mal­mok üzemüket az 1910/11-iki termésév második fe­lének csaknem egész folyamán kénytelen-kelletlen heti 4 napra korlátozták, mely korlátozás azonban még mindig elégtelennek bizonyult, minélfogva mal­maink még júliusban is kétheti teljes üzemszünetre és augusztusban további hétnapos üzemszünetre kényszerültek. Csakis ezen gyökeres, de — sajnos — egyúttal igen költséges rendszabálynak köszön­hető, hogy a lisztüzlet az új termésév kezdetén ör­vendetesen fellendült. A búzatermés, temérdek vi­szontagság után (késői vetés, a bevetett terület apadása, egérkárok, rozsdakár veszélye, fekvő veté­sek, rovarok, különösen chlorops okozta károk) hála azon fölötte kedvező időjárásnak, mely az érés és aratás idején uralkodott, — néhány megyét kivéve — várakozáson felül sikerült és pedig nemcsak a számszerű hozam — melyet hivatalosan kb. 48 millió métermázsára, kereskedői körökben azonban még többre becsülnek — volt kielégítő, hanem rend­kívül jó, dús liszttartalmú minőségekben is volt részünk. Ily körülmények között az aratás befejez­tével élénk eladási időszak következett be, melyet malmaink jól kihasználtak. A tengeri-, burgonya- és takarmánytermés silánysága folytán lényegesen megdrágult korpa- és takarmánylisztárak nyújtotta előnyt azonban a malmok csak részben tudták ja­vukra fordítani, mert takarmánytermelésük nagy részét már előzőleg olcsóbb árakon eladták volt. Nem vál­ik teljesen valóra azon remények sem, melyek a burgonya és hüvelyes vetemények silányabb termésével és az összes többi élelmiszer drágulásá­val kapcsolatosan az ausztriai finomliszt-fogyasztás rendkívüli emelkedéséhez fűződtek, mert az Ausz­triába irányuló búzalisztkivitel emelkedése, mely az utolsó három — igaz, hogy minden tekintetben abnormis — év átlagával szemben kb. 800.000 métermázsát tesz, nem pótolhatja kellően a vám­külföldi finomlisztkivitel megszűntét, sőt a finom­lisztkészletek már két-három havi teljes üzem után is, úgy a fővárosi, mint a vidéki malmokban annyira felgyülemlettek, hogy ez utóbbiak indítványára a malmok újból a közös üzemmegszorítás költséges expedienséhez voltak kénytelenek folyamodni, midőn tisztán a túl nagy finomliszttömegek nyomása alatt elhatározták, hogy üzemüket 1912 január 1-jétől április 1-jéig terjedőleg heti 4 napra, április 1-jétől július 31-éig pedig heti 4 -7 napra redukálják. Az ausztriai finomliszt-fogyasztásnak — az arány­lag olcsó finomlisztárakhoz viszonyítva — csekély­nek nevezhető emelkedését azzal magyarázzák, hogy a finomliszt-fogyasztás szempontjából jelentős tészta­­neműekhez szükséges hozzávalók, ( a tojás, a czu­­kor, a tej, a mák, a dió, a szilvaiz stb.) Ausztriá­ban is annyira megdrágultak, hogy az emberek takarékosságból inkább a burgonyával készült tészta­­neműeket fogyasztják. És itt újból azt látjuk, hogy jó búzatermés után is — mint amilyen kétségtelenül az idei is — rá vagyunk utalva a vámkülföldi finomlisztkivitelre.. A finomlisztek árdevalvációjának természetes velejárójaként ezúttal is a kenyérliszt­­árak aránytalan megdrágulását és az üzemmegszorí­­tással kapcsolatban a korpa-erőtakarmány igen je­lentékeny áremelkedését tapasztaljuk. A malomüzemek állandó korlátozásával szemben vámkülföldi lisztkivitel híjján az őrlőképességnek folytonos, különösen számos malomműszaki újjáala­kításával járó jelentékeny fokozása kétségtelenül na­gyon aggasztó, de nem eléggé méltányolt kóros tü­net. Az a tény, hogy a közel 600.000 métermázsára rugó búzabehozatallal szemben a vámkülföldre mind­össze kb. 100 000 métermázsa lisztet exportáltunk, m­ki­­ világot vet arra a fonák helyzetre, hogy az im­portált búzából gyártott liszt kivitele esetén malmaink még mindig nélkü­özik a vámrestitúcziót, látjuk is, hogy noha Ausztriába való búzalisztkivitelünk 1911- ben kb. egy millió méter mázsával nagyobb volt, mint az előző évben és ezen kivitel az utolsó három év átlagát mintegy 800.000 métermázsával meghaladja, ez a többlet megközelítőleg sem volt elegendő ahhoz, hogy malmainknak bár redukált finomliszt-gyártását is abszorbeálja, sőt azt látjuk, hogy jelentékeny finomliszt-fölöslegek, melyek a vámkülföldre való ki­­vi­tlt imperative követelik, a vámsorompókon innen maradnak és nyomasztó terhükkel az egész piaczot úgy Magyarországon, mint Ausztriában demoralizálják. A döntő fontosságú augusztus—novemberi időszak­ban lisztkivitelünk Ausztriába és Boszniába az előző évvel szemben csak 276 933 méter mázsával volt na­gyobb, ellenben a vámkülföldre irányuló lisztkivite­lünk 43,881 %-val kisebb volt, vagyis az előző évhez képest újólag 50 %-kal csökkent. , Ha végkimerülésben sínylő lisztexportunkkal, amely az 1911. augusztus—novemberi, tehát a döntő idő­szakban 45 783 méter mázsára zsugorodott össze, szembeállítjuk a vámterületen fölhalmozódott finom­­liszttömeget jelző hatalmas számokat, úgy ez minden­nél ékesen szólóbban bizonyítja egy minél hathatósabb kiviteli csatorna megnyíltának parancsoló szükségét. A november végéig terjedő lisztkivitel számadatait a következőkben van módunk közzétenni: 1911 január—júliusi 7 havi időszakban lisztkivi­telünk (nettó, a behozatal levonásával) a követ­kező volt (ugyanazon időszakokban): 1911 1910 1909 1908 1907 Ausztriába és Boszniába: Vámkülföldre: 2.997,613 49,531 2.275,346 63 467 2.759,345 74,719 2.677,268 173,763 4.207,484 337,381 búzaegyenérték 3.047 144 4.062,858 2.338 813 3.118,417 2.834,064 3.778,752 2.851,031 3.801,375 4 544,865 6.059,820 1911 augusztus—novemberi 4 havi időszakban buzalisztkivitelünk a következő volt: Ausztriába és Boszniába: 1911 1910 1909 1008 1907 A budapesti malmok buzaörlése: 1911 1910 1909 1908 1907 január—júliusban 3.498,068 3.817 221 2.826,666 3.205,842 4.842 652 aug.— deci.-ben*) 3.968,804 3.475,000 3 672,800 3.620 795 3.072 014 jan.—decz.-ben 7.466,872 7.292,221 6.499,466 6.826,637 7.914,666 Nem minden malomnak volt módjában az első félév viszontagságain veszteségek nélkül túlesni, ellenben sikerült a malmoknak azon kedvező eladási konjunk­túrában, mely — hála a silány tengeri- és burgonya­­termés szította vételkedvnek — az őszi campagne-ban beállott, továbbá a különösen kedvező tisztkiaknázás révén is, kielégítő eredményt elérniök. A következő osztalékokat várják : Első Budapesti K 80, Lujza 12, Mo­nárok és Sütők K 40, Hengermalom K 18, Victo­ria K 40, Gizella K 48, Concordia K 20, Hungária K 14-16. A vidéki malmok (a­melyekre vonatkozólag nem rendelkezünk adatokkal) tekintve, hogy a magas ke­nyérliszt- és korpaárakat jobban javukra fordíthatták, mint a budapesti malmok, előreláthatólag mindannyian kielégítő eredménnyel zárják le az évet. Bacher Emil. *) *) A deczember havi őrlést hozzávetőlegesen taksáltuk. Különlegességi gyér: Garvenswerke Központi Igazgatás, Bécs II., Handelsquat No. 130. Városi mintaraktár: GARVENS V. Bécs, I., Schwarzenbergstrasse 6. 1911. Legmagasabb ár korona Legalacso­nyabb ár korona Havonkénti áringadozás koronákban Január.............. 11.85 11.30 —.53 Február.............. 12.20 11.60 —.60 Márczius ... . 12.221/2 11­ 621/2 —.60 Április .............. 12.90 11.901.— Május .............. 13.10 12.40 —.70 Június............... 13.50 12.471/2 L621/2 Julius .............. 12.70 11.10 1.60 Augusztus......... 12.05 11.121/2 —.921/2 Szeptember 12.32Va 11.70 -.621/2 Október ......... 12.45 11.871/2­­.571/, November......... 12.171/2 11.80 —.371/, Dec­ember......... 12.15 11.80 —.35 októberi áprilisi 1911. Legmaga­sabb árfolyam Lega­lcso­­nyabb árfolyam ||b S3-r­e £9 0.W Legmaga­sabb árfolyam­­ Legalacso­nyabb árfolyam Külö­­bözet fillérekben pr 50 kgr. Január.............. 10.9510.60—.35 Február............. 11.1010.55—.55 Márczius ... 10.8610.44—.42—#_—#——#— Április .............. 11.7110.75—.96 Május .............. 11.7011.02—.68 Junius ............. 12.0611.07—.99 12.3311.90—.43 Julius ......... .. 11.7010.671.03 12.­11.02­.98 Augusztus ... _ 11.801086—.9411.9811.09—.89 Szeptember 12.0211.56—.4612.2211.86—.36 Október.............. 12.2011.78—.4212.3211.86-.46 November _. --.-----.-----.--11.961164-.32­­ Deczember_ _­ 11.8611.62—.24 Nullás liszt. Folyó terminus: Szeptember—decemberi szállítás: 1911. Legmaga­sabb ár É-13 sí Havi áringa­dozás koro­nákban per 50 kg. Legmaga­sabb ár Legmaga­sabb ár cö 6 Hí G 2 bp •co co 2­­ N '5 líb Ctf O '5? Uj-o ö Január............ 17.80 17.10­­.70 Február ... 18.— 47.70 —.30— — — Március 18.— 17.60 —.40 17.20 17.— —.20 Április............ 19.20 17.70 1.50 18.20 17.201— Május............ 19.20 18.20 1.— 18.— 17.50­­.50 Junius............ 19.20 18.— 1.20 18.50 17.30 1.20 Julius.......... 18.40 17.­1.40 18.10 16.60 1.50 Augusztus... 17.80 17.— —.80— — — Szeptember 17.80 17.30 —.50— — — Október ... 17.60 17.— —.60— — — November... 17.— 16.70 —.30— — — Dec­ember 16.80— — — — augusztusban szeptemberben októberben novemberben 556,647 795,168 872,316 673,316 447,068 637 213 828 821 707,412 520 818 622,422 563,046 641,335 547 623 724 942 682,698 615,029 453,746 445,020 530,930 539 341 augusztus­novemberben 2.897,4472.620,5142,347,6212.570,2921,969,937 Vám külföldre: augusztusban szeptemberben októberben novemberben 6,737 11,458 14,207 13,381 14,800 24,838 28,826 21,200 8,208 10,817 13,436 11,914 25,284 28,560 43,769 26,495 30,684 81,581 41,675 56,212 augusztus­novemberben 45,783 89,664 44,875 124,108 160,152 Összes lisztkivitel: 2.943,230 2.710,178 2.391,996 2.694,400 2.129,189 búzaegyenérték 3.924,306 3.613,570 3.189,328 3.592,533 2.888,918 Takarmányliszt kivitel január—Júliusban : 1911 1910 1909 Ausztriába és Boszniába 291,894 241,968 268,519 Vám külföldre .............. 53,881 47,754 24,997 Összesen ... 345,775 289,722 293,516 Augusztus—november: Ausztriába és Boszniába : augusztusban 51,468 47,181 51,235 szeptemberben­ 80,607 67,563 56,489 októberben ......... 100,738 89,689 63,794 novemberben ... 70,209 95,000 68,357 Összesen ... 303,022 299,433 239,875 Vám külföldre: augusztusban 13,182 6,320 4,816 szeptemberben ... 8,529 11,476 4,474 októberben ____ 8,680 11,928 8,270 novemberben 8,755 10,500 14,618 Összesen ... 39,146 40,224 32,078 Összes kivitel január—novemberben 342,168 339,657 271,953 Buzakivitel 1911 1910 jan.—jul.-ban 1.851,166 924,743 Buzabehozatal jan.—jul.-ban 332,948 1.634,497 Nettó-kivitel +1.518,218 — 709,754 (Netto-behoz.) Buzakivitel aug.—nov.-ben 2.361,009 2.302,531 Buzabehozatal aug.—nov.-ben 213,091 21,133 Nettó-kivitel +2.147,918 2.281,398 (Nettó-kivitel) Buzakivitel jan.—nov.-ben 4.212,175 3.227,274 Buzabehozatal jan.—nov.-ben 546,039 1.655,630 Nettó-kivitel +3.666,136 +1.571,644 (Nettó-kivitel) 13

Next