Molnárok Lapja, 1913 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-04 / 1. szám

XX. év 9 budapesti malomipar lMZ-ben. Irta: Bacher Emil, a Pesti Victoria Gőzmalom vezér- igazgatója. A végből, hogy az 1912. évi malomüzlet ab- normis alakulását kellő világításba helyezhessük, ezúttal is újból hangsúlyoznunk kell azon évről- évre újból beigazolódó tapasztalati tényt, hogy finomliszt-termelésünk még normális körülmények közt is tetemesen meghaladja az ausztriai fogyasztó- piacz felvevőképességét és hogy az őrlési for­galomnak 1900 ban eszközölt megszüntetése óta misem történt, hogy finomliszt-feleslegünknek a vámkülföldre irányuló és imperativ szükséget képező lefolyását valamiképen lehetővé tegyük. Gazdasági politikánknak ezen súlyos botlása, amely kivitelünk legrégibb és legfontosabb ágá­nak, a lisztkivitelnek teljes romlását vonta maga után, még az 191 l-i^ci — kivételesen dús liszt- hozadékot és nevezetesen rendkívül magas finom­lisztkiaknázást eredményező — búzatermés ál­dását sem engedte érvényesülni, de sőt az oly­annyira szükséges export-szelep hijján a ter­mészet ezen ajándékában éppenséggel nem volt köszönet. A megnövekedett finomliszthozadék, amelylyel az 1911 augusztus-deczemberi idő­szakban csak 57,262 q vámkülföldi finomliszt­export áll szemben, a finomliszt-feleslegek fel- halmozódását csak annál jobban gyorsította, aminek következményekép malomiparunk az 1912. évnek már küszöbén is IV2 millió méter­mázsára rugó és 50 millió korona tőkét lekötő finomlisztkészlet terhét nyögte, amelynek nyo­mása 'alatt "Magyarország összes nagymalmai kénytelenek voltak üzemüket az 1912. évi ja­nuár—júliusi héthavi időszakban átlagban heti 4—4Va napra redukálni, ami egyfelől a gyár­tási költség tetemes megdrágulásával és — kapcsolatban az Ausztriába exportált finom­lisztek értékének állandó devalváczíójaval — az ország népességének élelmezésére szolgáló ke­nyérlisztek aránytalan drágaságával járt, más­felől pedig állattenyésztésünk nagy kárára állandó korpahiányt eredményezett, úgy hogy ezen fontos erőtakarmány ára métermázsánkint 17 korona magasságáig emelkedett. Szerencsére Ausztria fogyasztóképessége, az 1911-i szűkös ausztriai búzatermés folytán, az 1912. év első felében viszonylag igen kedvező volt, úgy, hogy ausztriai buzalisztkivitelünk az 1812 január-juliusi héthavi időszakban, a tavalyi megfelelő időszakkal szem­ben, 814,950 métermázsányi többletet mutat. Azon, újabb bizonyításra külömben sem szo­ruló ténynek, hogy finomliszttermelésünk fölös­lege mennyire rá van szorulva egy vámkülföldi kiviteli csatornára, meggyőző iskolapéldáját szol­gáltatta az uj termésév is, amelyben Ausztriá­nak mennyiségileg dús búza- és rozstermésben volt része. Az ausztriai termésnek a tavalyival szemben mutatkozó többlete, melyet hivatalosan 3 millió métermázsa búzára és 3’3 millió mé­termázsa rozsra becsülnek, az osztrák malom­iparnak fokozott őrlési tevékenységét tette lehe­tővé és ezenfelül abban is nyilvánul, hogy az uj aratás óta Ausztriában a búza- és rozsárak aránytalanul olcsók és pedig 2—3 koronával a budapesti paritás alatt jegyeznek. Csoda-e, ha ily súlyos versenyviszonyok közt, amelyek le­küzdése még mindig erőteljes malomiparunknak ellenállóképességét is meghaladja, Ausztriába irányuló lisztkivitelünk az uj termésév első há­rom hónapjában (1912. augusztus—október) a tavalyi megfelelő időszak 2.224,131 métermá­Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Csaky-fca 12. Budapest, 1913. január 4. (Telefonszám : 6«—öß.) /A Előfizetési órak: Egy évre 10 K. — félévre 6 K. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. zsájával szemben 1.901,411 métermázsára, csök­kent, tehát 322,720 métermázsával visszaesett, mig vámkülföldi lisztkivitelünk, amely ezen ver­senyküzdelemben támaszunkat képezni Volna hivatott, annyira összezsugorodott, hogy augusz­tusban mindössze 7143 métermázsát, szeptem­berben mindössze 7629 métermazsát, október­ben pedig — a Montenegróba kivitt 2702 Mm. kenyérliszt betudásával — 28,660 métermá­zsát tett. Ne feledjük, hogy az ilyen, sőt még ennél jobban kiélesedett helyzetek annál is inkább megismétlődhetnek, mivel az ausztriai mezőgaz­dasági termelés fokozódó belterjessége meglepően dús, — a magyarországi átlagos hozamokat je­lentékenyen túlszárnyaló — terméseredményeket szolgáltat. Az osztrák lisztpiacz folytonos satu- ráltsága, sőt állandó túlterheltsége és a féktelen verseny olyan helyzetet teremtett, amely meg­felelő kiviteli csatorna hijján nemcsak a magyar, de az osztrák malomipart is komoly veszéllyel fenyegeti; de komoly e veszély mezőgazdaságunk és összes közgazdaságunk szempontjából is, amelynek vitális érdekei szorosan összefüggnek búzatermelésünk okszerű értékesítésével. Való­ban el kellene veszítenünk közvéleményünk józanságába vetett hitünket, ha oly sok évi ke­serves tapasztalat és viszontagság után, föld- mivelésügyi miniszterünk, Serényi grófnak éles­látásra és a helyzet alapos felismerésére valló kezdeményezése sem volna elégséges arra, hogy lisztexportunknak régóta vajúdó kérdését az el- posványosodás jelenlegi szégyenletes helyzetéből kiragadja és végre-valahára az okszerű megoldás útjára terelje. A közel jövő komor képét jóformán csak az a reménysugár deríti föl, amely a fönt ecsetelt kóros állapotok mihamarabbi orvoslásával ke­csegtet. A magyarországi és ausztriai búza- és rozsárak között mutatkozó állandó disparitás (jelenlegi búzaár Prágában 9'40—11'40*) hibás búzáért 8'60—9‘—, Alsó-Ausztriában 10'—KPA); az a nagy árbeli előny, amelyet az osztrák malomipar a nyerstermék beszerzésénél velünk szemben élvez; az osztrák malmok javára még mindig fönnálló, súlyos sérelemszámba menő, mivel a kiegyezés szellemébe ütköző osztrák malomrefakcziák, az osztrák fogyasztóknak az utóbbi hónapokban már teljes tartózkodássá fajult azon ellenkezése, hogy a mi búzaáraink­nak megfelelő magasabb finomliszt-árakat meg­fizessék, a vámkülföldi finomliszt-export teljes lehetetlensége, a magas kamatláb által fokozott kamatveszteségek; egy újabb tetemes üzem- redukczió küszöbön álló szüksége: mindezen körülmények együttvéve valóban sivár képet alkotnak, amelyet 50—60.000 métermázsa kenyérlisztnek Bulgária részére történt soron- kivüli exportja alig javít meg. Még a balkáni háború, valamint a világhábo­rúval fenyegető politikai helyzet szülte izgalmak is csak hátrányokkal jártak a malomiparra nézve, még pedig a kamatláb rendkívüli meg­drágulása és a pénzszükséglet fedezésének (főleg a vidéki malmokat sújtó) nagy nehézségei, valamint a kötések nehézkes lebonyolítása és a vevők lassú fizetése révén, mig másfelől a háborús bonyodalmak mi hatással sem voltak a tulnagy kínálat által demoralizált lisztpiaczok vásárlókedvére. A búza- és lisztárak ingadozását, valamint a lisztkivitelt és buzaforgálmat a következő táb lázatok szemléltetik: la. tiszavidéki búza, készpénzár pr. 50 kg. SS, Hónap Legmaga­sabb ár korona Legalacso­nyabb ár korona Havnnkón^j,, áringadozás koronákban Január 12-25 11-78 —•47 . Február 12-33 11 95 —•38 Márczius 1215 11-40 —•75 Április 12-30 11-60-•70 Május 12-25 11-85 —•40 Junius 12-55 11-85-•70 Julius 12-35 11 80 —•55 Augusztus 12 20 11-45 —•75 Szeptember 11-65 11-20 — ■45 Október 11-85 1115 —•70 November 11-78 11-23 —■55 Deczember 11-80 11-33 —•47 Szokványbuza. 1912 hónap októberi áprilisi Legmaga­sabb ár­folyam Legalacso­ny abb ár­folyam Külömbözet fi llérekben pr. S0 kg. Legmaga­sa bb ár­folyam Legalacso­ny abb ár­folyam Külömbözet fi llérekben pr. 50 kg. Ja n. 11-12 10-72 —•40 11-9Z 11-63 —•29 Febr. 11-23 10-85 —•38 12-08 11-73 —•35 Márcz. 10-96 10-52 —•44 1186 1119 —•67 Ápr. 11-37 10-69 —•68 12-03 1134 —•69 Máj. 11-66 11-20 —•46 (1913) (1913) (1913) Jun. 11-93 11-22 —•71 12-22 11-47 —•75 Jul. 11 60 11-21 —•39 11 91 11-57 —•34 Aug. 11-60 ll-3o —■25 11-96 11-75 —•21 Szept. 1144 11-04-•40 11 94 11-58 —•36 Okt. 11-69 10-77 —•92 12-38 11-75-•63 Nov. — — — 12-08 11-74-•34 Decz. — — 12-05 11-64 —■41 Nullá s-liszt. Folyó terminus Szept.-decz. szállítás 1 cö *3 a .3 1 ClS M g-s Ö ö r„ Ja 1912 s­N f) ás-,§ § _ c -Q a au ci J " ►3 G S o­b bA ►g £5 p, Jan. 17-— I8 60-•40 Febr. 17­1660 —■40 Márcz. 16-70 15-90 —•80 16-30 15-80 —•50 Ápr. 16-80 16 — —•80 16-80 16-20 —•60 Máj. 16-80 16-50 —•30 17-— 16-50 —•50 Jun. 17 — 16-40 —■60 17-20 16 40 —•80 Jul. 16-60 16-20 —•40 16-70 16-20 —50 Aug. 16-40 16-30 —■10 Szept. 16-30 16-—-•30 Okt. 17-20 16-40-■80 Nov. 17-— 16-40 —•60 Decz. 16-40 16-40 — Az 1912 január—júliusi 7 havi időszakban lisztkivitelünk (netto, a behozatal levonásával) a következő volt: Ausztriába és Bősz- 1912 1911 1910 1909 1P0S niába .................... 3.8 2,561 2.997,613 2.275,346 2.759,345 2.677,268 Vá mktilföldre .... 56,993 49,531 63,467 74,719 173,763 3.869,556 3.047,144 2.138,813 2.834,064 2.851,031 buzaegyenérték . . . 5.159,408 4.062,858 3.118,417 3.778,752 3.801,375 Az 1912 augusztus—novemberi 4 havi idő­szakban buzalisztkivitelünk a következő volt: Ausztriába és Boszniába: augusztusban . szeptemberben októberben . . . novemberben . 1912 . . . 521,617 . . . 608,466 . . . 771,328 . . . 775,834 1911 556,647 795,168 872.316 673.316 1910 447,068 637 213 828,821- 707,412 1009 520,818 622,4í2 563,046 641,335 1903 547,623 724,942 682,693 615,029 augusztus—nov.- Vámkiilföldre •ben 2.677,245 2.897,447 2.620,514 2.347,621 2.570,292 augusztusban . 7,143 6,737 14,800 8,203 25,28 szeptemberben 7,629 11,458 14,207 24,8.38 10,8(7 28,560 októberben . . . . . 28 660 28,826 13,436 43,769 novemberben . . . . 17,622 13,381 21.2C0 11,914 26,495 augusztus—nov.­ben 61 054 45,783 89,664 44,375 124,108 *) Budapest—prágai lisztfuvar K 140 50 kg.-onkint. Összes lisztkivilel: 2,738,299 2.943,230 2.710,178 2.391,996 2 694,400 buzaegyenérték . . . 3.651,055 3.924,306 3.613,570 3.189,328 3 592,533

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék