Molnárok Lapja, 1913 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-10 / 19. szám
Budapest, 1913. május 10. MOLNÁROK lapja QP □O KÖZLEMÉNYEK PB . Múlt számunkhoz postautalványt mellékeltünk és kérjük annak sürgős fölhasználását. Az 1913. évi lapnak diját a tisztelt olvasóknak háromnegyed része nem fizette még be, ami a lapkiadónak súlyos anyagi gondot okoz; nyomatékosan fölkéri tehát a szaklap barátait és valamennyi olvasóját, hogy ezen gondokon minden egyes könnyítsen azzal, miszerint a saját járandóságát befizeti. Akinek az előfizetése még nem is járt le, az se törődjön azzal, hogy egy két héttel korábban rendezi el az előfizetést, mert a küldemények pontosan javára könyveltetnek. — A szaklap az 1912. és 1913. években a rendkívüli üzleti viszonyok következtében nagy veszteségeket szenvedett, amit nem titkolunk. A tisztelt olvasóknak áll elsősorban érdekében az, hogy a szaklap megerősödhessen, erre pedig csak egy út vezet, ha mindenki eleget tesz a vele szemben fennálló kötelezettségének. A kiadóhivatal.* Tanári kinevezés. A király Tettamanti Jenő okleveles gépészmérnököt, lapunk régi munkatársát, a „ Gépészet” rovatunk vezetőjét, a selmeczbányai bányászati főiskola II. géptani tanszékére rendes tanárrá nevezte ki. Ipari vizhasználati társulat. A m. kir. földmivelésügyi miniszter folyó évi 19159. szám alatt kelt elhatározásával a Fernezély és Zazar jobbparti ipari vizhasználati társulat alapszabályait jóváhagyta. Czégjegyzési hírek. Molnár J. műmalma (Kézdioroszfalu), czégtulajdonos Molnár Kálmán Máv. ellenőr, budapesti lakos, Molnár Józsiás czégbirtokosi minőségének megszűnése mellett Molnár Kálmán budapesti lakosnak czégbirtokosi minősége és dr. Molnár Dénes kézdivásárhelyi lakosnak önálló czégvezetői jogosultsága, továbbá a kézdivásárhelyi főtelep megszűnése mellett a kézdioroszfalui főtelep bejegyeztetett. — Pesti hengermalomtársaságnál König Lajos igazgatósági tag ebbeli minősége és czégjegyzési jogosultsága elhalálozás folytán megszűnt. — Özv. Landauer Józsefné és társai gőzmalom (Mohács) czégnél Weisz A. Adolf társtagnak a közkereseti társaságból 1913. évi január hó 1-én való kilépése és czégjegyzési jogosultságának megszüntetése bejegyeztetik. — Első Csákóval hengergőzmalom, mint szövetkezetnél Müller János igazgatósági tagsági minősége megszűnt. A malomigazgató nem kereskedősegéd. „Az üzlet vezetésével megbízott „ügyvivő“-igazgató nem minősíthető oly kereskedősegédnek, hogy az alkalmazási viszonyból főnöke ellen támasztott igényének érvényesítése végett elsősorban az iparhatóság elé kellene menni.“ (Curia 4/1913. V. sz.— 1913. márczius 27-én.) Királymalom, Hedrich és Strauss r.-t. (1912/13. hetedik üzletév, igazgatók: Strauss Mór és Löwenstein Béla) április 30-án tartotta meg közgyűlését. Az igazgatóság jelentése ez: Mérlegünk a múlt évihez képest gyengébb eredményt mutat. Oka ennek az, hogy a rossz fogyasztás folytán őrlőképességünket teljesen kihasználni képesek nem voltunk és hogy az általános viszonyok az egész üzletmenetet kedvezőtlenül befolyásolták. A tiszta nyereség 1912/13. évre 285,640'44 K, ezen összegből fordittatik az értékcsökkenési alapra 100,000‘— K, 12 % az igazgatóság alapszabályszerű jutalékára 22,276'85 K, a tartalékalap dotálására 9,282'02 K, a felügyelőbizottság tiszteletdíjára 2,500'— K, fordittatik. A fenmaradó 151,581'57 K-hoz hozzáütve az 1911/12. évi nyereség-átvitelt 15,830'97 K , 167,412'54 K, melyből 4% osztalékra (20,000 darab részvény után a 8 K) jut a 160,000'8 K, a fenmaradó 7,412'54 K új számlára vezettetik elő. Mérlegadatok: Vagyon: Gyári épületek, raktártelepek és felszerelések 3.442,974-19 K. adósok 1.789,297-53 K. Utánvételek 1,350-76 K. Készletek nyerstermények és kész gyártmányokban 3.476,722-95 K. Zsákok 107,924-55 K. Anyagok és tartalékrészek 47,246-50 K. Ló- és kocsiállomány 47,000-— K. Pénztár 25,518-57 K. Szénkészlet 3,750’— K. Küldvények 58,173-26 K. Előre fizetett biztosítási dijak 50,353'—K. Teher-. Részvénytőke 4.000,000'— K. Hitelezők 3.793,414-78 K. Elfogadványok 218,273 — K. Tartalék-alap 67,002-12 K. Fel nem vett osztalék 150'— K. Leírás értékcsökkenés czimén 670,000— K. hozzá leírás 1912/13. évre -1- 100,000’- K, 1 770,000'- K. 1912/13. évi tiszta nyereség 201,471-41 K. Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, Hoffmann Sándor péczeli motormalomtulajdonos f. hó 4-én, életének 47-ik, boldog házasságának 15-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Béke hamvaira. Lisztkereslet Kínában. Amerikai konzuli híradás szerint Kínában legújabban óriási mérvben föllendült a liszt iránti kereslet. Különösen kemény, erős, aczélos búzából készült lisztet keresnek, ellenben a gyönge minőségű liszt iránti érdeklődés csökken. Pátens-lisztet csakis az európai lakosságot kiszolgáló sütőműhelyek használnak. Több amerikai malom létesített újabban Honkongban ügynökségeket, mert a lisztimport ezen kikötő közvetítésével történik. Itt említjük meg, hogy a minap Minneapolisban nagy feltűnést keltett egy Fischer nevű exportszakember előadása, aki az amerikai malomiparosokat óhajtotta figyelmeztetni arra, hogy Kínában milyen nagymérvű érdeklődés nyilvánul újabban liszt iránt. Az előadó szerint az összes minneapolisi és környékbeli termés elégtelennek fog bizonyulni, ha a közeljövőben Kína lakossága valóban áttér a búzaliszt fogyasztására, ez pedig — az előjelekből ítélve — közeli eshetőségnek látszik. Halál a lisztkamrában. F. hó 6-án a budapesti Hungária-malom egyik munkása, Tolbore János beleesett a lisztkamrába s az ott felhalmozott nagymennyiségű lisztben megfulladt. Fűrésztelep-nagyobbítás: Saskőváralján (Felsőmagyarország) a Glesinger J. Ph. czég fűrésztelepét megnagyobbította; üzemerő gyanánt az Umrath és Társa czég (Prága-Budna és Budapest) forrógőz-lokomobilja szolgál. Hatósági kenyérgyár Moszkvában. A nagyvárosok sorra létesítenek hatósági kenyérgyárakat, legújabban Moszkva város határozta el, hogy egy ilyen kenyérgyárral gyarapítja a közüzemeket. Két tervet dolgozott ki a városi tanács: az egyik szerint a városi kenyérgyár 90,000 kg. kenyeret gyártana, a másik terv szerint 35.000 kg.-ot. Nemcsak a városi intézményeket, kórházakat, árvaházakat, menházakat látnák el, hanem kicsinyben is árusítanák a városi kenyeret, úgy mint nálunk, Budapesten. A brazíliai lisztvám. Hírt adtunk arról, hogy a brazíliai kormány jogtalan előnyöket nyújt az Egyesült Államok malomiparának, amennyiben kedvezményes vámban részesíti az amerikai lisztimportot, holott a többi importáló ország, így mi is, kénytelen vagyunk a magasabb lisztvámot fizetni. A brazíliai kormány ezen előzékenységét megmagyarázza az, hogy néhány év óta milyen óriási mérvben emelkedett a kereskedelmi forgalom az észak- és délamerikai Államok között. Ezt érdekesen igazolja egy mostani statisztika. 10 évvel ezelőtt ugyanis az Egyesült Államok összes kivitele Délamerikába 41 millió dollárra rúgott, tavaly ellenben 150 millióra. Ugyanakkor Délamerikából Északamerikába importáltak 107 millió dollár értékű árut, tavaly ellenben 240 millió dollárt. Különösen kiemelendő, hogy az Egyesült Államok ezen kivitelének 85 %-a esik ipari termékekre, holott Európa kivitelének csak 47%-át képezik ipari termékek. Egy tanulságos levél. Londoni laptársunk, a „Miller“ közli az alábbi igen tanulságos levelet, amely élénken igazolja, hogy a külföldi kartársak mind más szemmel nézik a szaklapot. Szól a levél így: „Tisztelt Szerkesztő Úr! Hálásan köszönöm, hogy engem levélben tetszett figyelmeztetni a lejárt előfizetési időről. Ma postán elküldöm tartozásomat és remélem, hogy ezentúl is mindig pontosan elküldi felszólítását, ha történetesen megfeledkezem az előfizetésről. Felhasználom ezen alkalmat, hogy legnagyobb elismerésemet fejezzem ki a szaklap különböző czikkeit illetőleg, amelyek ép annyira érdekesek, mint hasznosak.“ Laptársunk megemlíti, hogy a levélíró dicséretét igen nagyra becsüli és a jövőben is igyekszik majd azt kiérdemelni. Nálunk ellenben gyakran megesik, hogy az ilyen fizetésfelszólító levelet sértésnek minősítik. Hiába, a szaklap igaz értékét nálunk még csak kevesen becsülik meg érdem szerint. A hazai fürdők ismertetése. Fürdő és forrásismertetést adott ki az orsz. balneológiai egyesület a kebelébe tartozó hazai fürdőkről és forrásokról. A díszes könyv 180 oldalas, sikerült képek takarítják s minden irányban felvilágosítással szolgál a fürdőkbe utazóknak. Magyarország fürdőtérképe és a közvetlen vonatok menetrendje teszik még használhatóbbá az ügyes könyvet.zért megrendelhető lapunk kiadóhivatalában. „Géperővel“ czímmel új műszaki havi folyóirat jelent meg dr. Hahn Hugó szerkesztésében, amely a speciális mezőgazdasági, ipari gépekről és automobilokról hoz közleményeket. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal: Budapest, VIII.,Üllői út 52/b. Csendes lisztüzlet. A héten igen csendes volt a lisztüzlet és csak igen kis eladások történtek. Felsőmagyarországi malmok valamit eladtak Galicziába, itteni malmok inkább a belföldön helyeztek el kis tételeket K. 16.30—50-es nullás alapon. Ősszre teljesen szünetel még az üzlet. Korpa az eső folytán lanyha. Az őszi finomkorpa ára visszaesett K 6-ról K 5.70-re. Zsebnaptárunk 1913. évi kiadása még kedvezőbb fogadtatásra talált a műszaki társadalomban, mint az 1912. évi. Különösen nagy számban vették a gépészek és művezetők, de nem csökkent azon malomtulajdonosok, főmolnárok és egyéb malmi alkalmazottak száma sem, akik a zsebnaptárt az idén beszerezték. Zsebnaptárunk tartalma az idén is osztatlan tetszést aratott, különösen a Gyengeáramú elektrotechnika, Erősáramú elektromos készülékek szakszerű kezelése, Községi és kisebb helységközi villamostelepek, mint iparüzemek mellékága, Mechanikai erőátvitelek, Gőzgép-vezérművek, Szerszámgépek kezelése, Malomipari könyvvitel czimü czikkei révén, melyek gyakorlati alapon tartottak és zsebnaptárunkat az 1912. évi kiadás mellé nélkülözhetetlen szakkönyvvé avatják. Sorjában érkeznek hozzánk az idén is azok a levelek, amelyekben az elismerésnek, köszönetnek és hálának megnyilatkozásai találhatók. Pl. Matáncsovits Vilmos molnár (Hosszuhetény) a következőket írja: „Ami az 1913. évi szaknaptárt illeti, mondhatom, hogy igen hasznos gyűjtemény, amely nekünk molnároknak igen sok tanácscsal és tudnivalóval szolgál, amelyért nem 250 koronát küldtem volna be Önöknek, hanem annak kétszeresét és ajánlom is minden molnárnak, hogy e csekély árért ezt a kitűnő szakkönyvet megszerezze. Részemről kijelentem, hogy mindenkor híve maradok a szakdolgokkal annyira teleárasztott zsebnaptárnak.“ Orgon Sándor elektrotechnikus (Székesfehérvár) a következőkép is: „A szaknaptárt megkaptam és arról kijelenthetem, hogy egy valóságos remekmű, amely olyan nélkülözhetetlen e szakmában, mint egy falat kenyér.“ Wister Hugó kir. iparfelügyelő (Trencsén) 1913. február 5-én kelt levele így hangzik: „A mai postával vett zsebnaptárért fogadja kérem leghálásabb köszönetemet. Nem fogom elmulasztani az érdekeitek figyelmét ezen zsebkönyvre fölhívni, amely igazán czéltudatosan oldja meg a feladatát és amelynek tartalma tanulságos és értékes gyakorlati és elméleti szakügyeket tárgyal.“ A zsebnaptárnak 1912. és 1913. évi kiadása kiadóhivatalunkban még kapható egyenként 2’50 korona előzetes beküldése ellenében. Óriási bisquit-gyár. Az amerikai bisquit-iparban eddig is egyik legelőkelőbb helyet foglalta el a National Bisquit Co., amely 5000 munkást foglalkoztat. A társulatnak Newyorkban három nagy gyára van üzemben és most épül a negyedik teljesen vasbetonból és aczélgerendákból. Az új gyár 2000 munkást foglalkoztat majd és hír szerint a világ legnagyobb sütőipari üzeme lesz. A gyárépület 10 emeletes és hogy tűz esetén a munkások minden veszély nélkül elhagyhassák az épületet, olyan 6 tűzmentes tornyot építenek, az épület külső falain, amelyek még füstöt sem bocsátanak be, mert légmentes ajtókkal vannak elzárva. Nem fordulhat elő tehát, hogy ezen a menekülésre szolgáló helyiségeket is ellepi a füst és így a munkások tűz esetén esetleg megfuladhatnának. Az 1913. évre szóló ausztriai malom czimtár (tésztagyár-, rizshántoló- és keményítőgyár ipari kézikönyv, kiadja Hanel Rudolf. Compassverlag Wien IX/2, Wiederhofergasse 7. Ára 5 korona.) E kitűnő kézikönyvnek, amely különlenyomatként készül a nagy ausztriai ipari évkönyv után, megjelent az 1913-ra szóló évfolyama. Ez a kézikönyv kitűnő szolgálatot teljesít mindenkinek, akinek bármi érdeke fűződik a malomiparhoz. Fel vannak sorolva benne az összes ausztriai malomipari cégek pontos czímükkel, az alkalmazottak számával, az üzem pontos megjelölésével (a termelés neme és nagysága, munkások száma, hajtóerő neme és nagysága, exportirány, sürgönyczim, telefonszám, postatakarékpénztári számla száma stb.) A kézikönyv második része a nemzetközi malomipari statisztikát tartalmazza és ismerteti a létező malomipari 595