Molnárok Lapja, 1913 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-12 / 15. szám
460 A Balkánháború és a malomipar. A legutóbbi hónapokban sokszor volt alkalmunk szóvá tenni, minő súlyos következményeket ró a nemzetközi malomiparra a Balkán-államok között dúló háború. Különösen kifejtettük azt több ízben, hogy a magyar malomipar viszonyait mily közelről érdekli a Balkánháború, nemcsak a jelent, hanem a jövőt illetőleg, mert hiszen a Balkán-félsziget új területi felosztása folytán az ottani fogyasztási viszonyok olyan eltolódása várható, hogy teljesen új berendezést igényelnek a gazdasági viszonyok és ezek valószínűleg nagyjelentőségű következményekkel fognak járni a magyar malomiparra nézve is. De különben is a Balkán-félsziget háborús eseményei rendkívül közelről érintik az egész nemzetközi malomipart. Nemcsak azért, mert a háború folytán a balkáni malomipar úgyszólván teljesen szünetelt és óriási külföldi importra szorultak a hadviselő felek, hanem azért is, mert az egész Délkeleteurópa igen jelentős gabonaexportját, amely a nemzetközi gabonapiacok és a malomipar szempontjából olyan óriási jelentőségű, hónapok óta nagy veszéllyel fenyegetik a Dardanellák környékén dúló állandó harczok. Egyik laptársunk mostanában egy érdekes czikkben ismertette a Dardanellák óriási gabonaforgalmát és méltatta ezen vizit nagy jelentőségét a nemzetközi gabonakereskedelem szempontjából. Bennünket is oly közelről érdekelnek a közölt érdekes adatok, hogy azokat a következőkben ismertetjük. Ha a nemzetközi gabonapiacok a legutóbbi hónapokban állandóan rettegtek attól, hogy a törökök elzárhatják a Dardanellákat és így fennakadna az orosz és román gabonakivitel, akkor ezen félelemnek valóban alapos oka volt. A veszély még ma sem múlt el, a háború tart még, bár állandóan a béke érdekében fáradoznak az európai nagyhatalmak. A hadviselő felek is úgy látszik teljesen kimerültek. Óriási ember- és pénzáldozatok után rövid idő kérdése lehet csupán, hogy mikor lesznek kénytelenek a hadviselő felek végső kimerültségükben békét kötni, de amíg ez megtörténik, addig a nemzetközi gabonakereskedelem és a malomipar súlyos gondja marad a mostani állapot, amely olyan nagy veszedelemmel fenyegeti a Dardanellákon keresztül lebonyolításra kerülő óriási gabonaforgalmat. Igen érthetők ezen aggodalmak, ha tekintetbe veszszük, hogy ez időszerint Oroszország a világ legnagyobb búzatermelő országa. Több búzát termelnek Oroszországban, mint például az Amerikai Egyesült Államokban és így igen természetes, hogy a nyugateurópai gabonapiaczokat óriási zavarba hoznák, ha történetesen teljesen lehetetlenné válna az orosz gabonakivitel. A román gabonakivitel is igen nagy szerepet játszik a nyugateurópai piaczokon. Onnan is egyetlen út vezet ki csupán a Dardanellák szorosán keresztül és így ezen 47 mértföld hosszú, keskeny tengeri útnak jelentősége teljesen nyilvánvaló. E tengerszoros egyes pontjai alig 1000 méternél szélesebbek, a partokat mindenütt erődítmények övezik. A törökök pedig a tengerszorost egész hosszában tengerparti aknákkal védik, úgy, hogy csakis az ő kalauzolásuk mellett lehetséges az uszályoknak keresztülhaladni a Dardanellákon. Ezt a tengerszorost különben már az emberiség legrégibb története is fontos kereskedelmi útnak ismerte el és az ókornak sok tengeri ütközete folyt le a Dardanellákban az ottani fontos vizi út leírásáért. Hiszen mitológiai eredetű a Dardanellák régi elnevezése is. A régi görögök Hallespontusnak hívták a Dardanellák tengerszorosát, elnevezve azt „Helle“ istennőről, akinek nevével kapcsolatba hozzák az aranygyapjú mondáját. A tengerszoros későbbi neve Dardanus várostól származik, amely az ottani partvidékeknek egyik legnevezetesebb helysége volt. Manapság azonban Gallipoli a tengerszoros legfontosabb városa, a tengerszoros északnyugati sarkán. A modern történelem fontos eseményei is itt folytak le. 1807-ben például az angol hadiflotta heves tengeri csata után tudott csupán a Marmara-tengerbe jutni, miután összelövöldözte a partvidék összes erődítményeit. Sztratégiai szempontból azonban a Dardanellák fontossága abban rejlik, hogy ezek vezetnek egyedül Konstantinápolyba és hogy semmi más tengeri uton Törökország fővárosa el nem érhető. Felismerve a Dardanellák ezen óriási jelentőségét, még 1841-ben az európai nagyhatalmak egy szerződést kötöttek, amelynek értelmében az összes nemzetközi kereskedelmi hajóknak szabad közlekedése biztosítassék a Dardanellákon keresztül. Igaz ugyan, hogy bizonyos megszorításokat alkalmaztak, például csak nappal engedték meg a hajózást bizonyos részekben. Hadihajóknak pedig mindenkor csak külön engedelem alapján szabadott a Dardanellákon keresztül haladni. Lássuk azonban, hogy kereskedelmi szempontból, és különösen gabonakereskedelmi szempontból minő jelentőség jut a Dardanelláknak. Tudvalevőleg az orosz gabona, különösen a búza az utóbbi években óriási jelentőségű tényezővé lett a nyugateurópai gabonapiacokon. Egynéhány statisztikai adattal könnyű igazolni, hogy manapság az orosz gabona nélkül Nyugateurópa nem is tudna létezni. Az Európába évenként importált búzának például is-át szállítja Oroszország. Persze csak a nagy átlagokat véve alapul, mert az orosz gabonatermés igen ingadozó és természetesen bizonyos évjáratokban kisebb a kivitelre kerülő gabonamennyisége. A legfontosabb importpiacza az orosz gabonának Anglia. Az utóbbi években azonban, amint említettük, rendkívüli ingadozó volt ezen import, így például 1901/2-ben csak 2,52 millió orosz búza került angliai piacokra, 1904/5-ben mér 240 millió q. Tavaly ismét csökkent a bevitel 45 millió q-ra. Látható tehát, hogy az orosz gabonaexport rendkívüli módon ingadozik. Hogy minő nagy része van az orosz gabonának az angol gabonakereskedelemben, bizonyítják a következő adatok. A három utolsó évben Anglia összesen 296 millió q külföldi búzát importált, ebből csak Oroszországra 52 millió q esett. Ha tekintetbe vesszük, hogy a 10 év előtti megfelelő időszakban 280 millió q, összes bevitelből, csak 30 millió q. esett Oroszországra, látható hogy az orosz gabonaexportnak jelentősége Anglia tekintetében milyen óriási módon emelkedett. Oroszország északi vidékei a Balti-tenger kikötőin át is exportálnak gabonát, azonkívül az ország déli és nyugati határállomásain át is igen jelentős az export a vasúti útirány segélybevételével. Ezen kivitelek azonban elenyészően csekélyek a déloroszországi exporttal szemben, amely a Fekete- és Azov-tenger kikötőin át bonyolíttatik le. Oroszország gabonakivitelének legjelentékenyebb részét tehát a déli kikötők közvetítik és pedig azon egyszerű okból, mert a nagy orosz gabonatermő területek földrajzilag ide gravitálnak. Ugyanis a Feketetenger vidékén terül el az orosz főgabonatermő vidék. Ez egy körülbelül 260 millió acróra rugó széles földsáv, amelynek mezőgazdasági művelése az utóbbi években rendkívüli módon fejlődött és különösen mezőgazdasági gépek alkalmazása vált általánossá, mégis aránylag még most is kezdetleges a gabona művelése és ezért Oroszország gabonatermelése még korántsem érte el maximumát, sőt a művelési módszerek fejlődésével bizonyára igen rohamosan fog emelkedni. Még néhány évvel ezelőtt egy 190 millió q-os orosz búzatermelés igen jó hozamnak számított, az utóbbi években azonban jóval magasabb volt a termelés, kivéve az 1910—11. évi kampányt, amikor különös kedvezőtlen viszonyok folytán csak 230 millió q. volt a búzahozam,atavaly ellenben 336, sőt 1910-ben 355 millió g. búza termett Oroszországban. Közbevetőleg megemlítjük itt, hogy Oroszországban a staisztikai felvételek rendkívül megbízhatatlanok. Összesen csakis 73 tartomány szolgáltat be ilyen statisztikai termelési adatokat. Bár ezeken kívül a gabonatermelés nem jelentékeny, mégis orosz gabonastatisztikáról beszélve, csak mindig részleges eredményekről számolhatunk be, miután csak ezen 73 tartomány hozamadatait ismerjük. Tekintve a délorosz kikötők ezen nagy fontosságát a gabonakivitel szempontjából, továbbá azon körülményt, hogy az egyetlen kivezető tengeri út a Dardanellákon át vezet, igen természetes, hogy az orosz gabonaexport szempontjából a legnagyobb jelentősséggel bír, hogy a Dardanellák tengeri útja mindenkor zavartalanul nyitva rendelkezésre álljon, mert hisz ezen hajózási út használhatóságában beálló minden legcsekélyebb zavar a legsúlyosabb következményekkel járhatna. De nemcsak az orosz gabonaexportot veszélyezteti a Dardanellákon beálló bármilyen forgalmi zavar, hanem kihatással van ez a román, bolgár és török gabonaforgalomra is. Hogy egyáltalában milyen nagyfontosságú hajózási út a nemzetközi gabonakereskedelem szempontjából a Dardanellák szorosa , azt néhány statisztikai adattal könnyű megvilágítani. 1910—11-ben például 133 millió g. gabona haladt át a Dardanellák szorosán. Rendeltetési országok szerint ezen mennyiségekből kapott Hollandia és Olaszország 25—25, Anglia 23, Belgium 20, Francziaország 16 és egyéb kisebb államok vagy 10—12 millió gát. Készakarva nem közöljük az 1911—12-iki kampány statisztikai adatait, mert ezen abnormális évben a Dardanellák gabonaforgalma csak 66 millió q. volt. A fenti statisztikát illetőleg azonban kiemeljük, hogy Hollandia és Belgium részesedése azért olyan feltűnő nagy, mert Nyugatnémetország nagyrésze Antwerpen és Rotterdam kikötők közvetítésével vásárolja az orosz gabonát. Az ezen kikötőkön át érkező gabona tehát csak átmeneti folyamatban érinti Hollandiát és Belgiumot, tényleg azonban Németország rovására írandó. Miként már megemlítettük, a Dardanellák szorosát Törökország uralja. Most, hogy Törökország hosszú időn át Olaszországgal viselt háborút,újabban pedig a Balkán-államokkal került ellentétbe és most egyszerre négy állammal kénytelen harcolni, igen gyakran felmerült az a helyzet, hogy Törökország teljesen elzárja a Dardanellák szorosát, miáltal a nemzetközi gabonapiacokon igen gyakran nagyfokú izgalom volt észlelhető. Tényleg azonban a hajózás csak igen rövid ideig szünetelt a Dardanellákon át, mert az európai diplomácia, különösen Oroszország igen nyomatékosan tiltakozott a nemzetközi kereskedelem és forgalom ilyen nagyfokú károsítása ellen. Amíg a Balkán-háború nem fejeződött be teljesen, addig a nemzetközi gabonapiacok aggodalma nem múlhat el véglegesen, mert hisz addig könnyen beállhat olyan komplikáció, amely ideig-óráig tényleg a Dardanellák elzárását eredményezhetné. Ami az orosz búzákat illeti, különösen a már említett nagy gabonatermő vidék termése, rendkívül kedvelt, nemcsak azért, mert az éghajlati viszonyok folytán a minőségei igen egyöntetűek, hanem azért is, mert ezen orosz búzák rendkívül sikordúsak és aczélosak. Mint érdekes körülményt megemlítjük, hogy a termésnek körülbelül 2/3 a tavaszi és 1/3 a pedig csupán őszi búza. Amerikában többfelé termelnek hasonló minőségeket és pedig úgy Északamerikában és Kanadában, miként Argentiniában is. Ezen búzákat orosz vetőmagból termelik legtöbbnyire és így azok minőségileg igen hasonlók az eredeti orosz búzákhoz. Mégis ha a Dardanellák elzárása folytán az orosz búza hosszabb ideig hiányozna a nemzetközi gabonapiaczokról, ez nem maradhatna hatástalanul a gabonapiaczi áralakulásra és nehéz volna ezen búzákat hosszabb időn át más származékokkal helyettesíteni. Igaz ugyan, hogy ha bármikor is elzárnák a Dardanellákat, a háborús bonyodalmakba bele nem kevert, tehát semleges államok gabonaszállítmányait alig lehetne zavarni, másrészt azonban a hadviselő felek által alkalmazott tengeralatti aknák olyan kockázatossá és veszedelmessé tennék a Dardanellákon való átkelést, hogy már a biztosítótársulatok által kért igen magas biztosítási díjtételek is gyakorlatilag lehetetlenné tennék ezen hajózási útvonal használatát. Néhány statisztikai adattal például érdekesen bizonyítható, hogy a Balkán háborús eseményei mennyire befolyásolták a Dardanellák és főként Oroszország gabonakivitelét. MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1913. április 12 Szivógázgenerátoros motortelepekre faruA ■ mH srmm m m mm — — — — _ ■ x. DIESEL-rendszerű nyersolajmotorok :!XS2!1)OR és fekvő elrendezésű A jelenkor legbiztosabb, legegyszerűbb, legtökéletesebb szerkezete. Porlasztókészülék, gyújtókészülék, előmelegítés nincsen. Bármikor azonnal üzembe hozható. A gép minden egyes része könnyen áttekinthető és hozzáférhető olaj- és hűtővízszükséglete kicsiny. Malmok számára különösen alkalmas, miután szakadatlanul üzemben tartható. — Fogyasztás kb. 180—210 gramm óra- és lóerőnként. Oberurseli Motorgyár Részvénytársaság, Oberursel. Iroda és raktár: BéCS, Vli. Gumpendorferstrasse 72/M. ===== Referencziákkal kívánatra készséggel szolgálunk. ■