Molnárok Lapja, 1913 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-02 / 31. szám

Budapest, 1913. augusztus 2. MOLNÁROK lapja magasságot mennyiség ö­t­­“ képletről határozandó H. b Yrg.H meg, ahol m a kontrakczió­­tényező, H az ábrában látható vízszinmagasság mé­terben, b a kifolyó nyílás szélessége méterben. Ezen képletben szereplő p kontrakczió­ tényező alábbi képletből állapítandó meg : P = /“ o a /“o pedig kiszámítandó Po = 0-575 + 0-017 0075H + 018 0-037b + 1'20 képletekből. a 3 r ?dig 3 = 0-025 +­­ H 2 (t­?) + 002 Vegyünk egy példát a­­ vízmennyiség számítására : legyen a csatorna szélessége B = 5­00 m., a nyílás szélessége b = 1­ 5 m., a víz magassága a csatorna­­fenéktől itt = 2­00 m. és H = 0-80 m. Az átömlő vízmennyiség Q = p. 0-8.15 Y 2.9 81.0-8. Itt kell először p-t számítani, hogy pedig ennek ér­ték­t megkapjuk, először 3 értékét kell meghatározni. 0-037 5 = 0025 + 7F8-v, ------- = 0-23, (w) +0-02 ha j-t kiszámítottuk, akkor /‰p is meghatározható : , 0-017 0-075 Po 0-575 + 0.g _1_ 0.lg 12 5 + 12q =0 564. A kiszámított 3 és p 0 értékeket p képletébe he­lyettesítjük : [°25 (t)s+023] (sDl—0 471 /0= q 0-564 \14-Ha most p meg van határozva, Q is kiszámítható: Q = 0-471.0-8.1-6 Y 2.9-81.0 8 = 22­38 m3, másodperczenként ennyi víz ömlik a csatornába. (Folyt köv.) Vizikerék és egy embersúly. Súlyos baleset történt egyik vízimalomban a vizikerékkel egy tengelyen levő fogaskerék javítása alkalmával. Javítás közben ugyanis a kerék megindult és az ott foglalatoskodó munkás kezét elkapta, akinek ennek következtében félkarját le kellett vágni. A munkás azt állította, hogy a viz­­elzárón át csepegő viz indította el a kereket, mig a munkaadó szerint a munkás a kerékre lépett s ezáltal hozatott mozgásba a kerék. Az ügyészség vádat emelt a molnár ellen s mindenekelőtt az volt eldöntendő, hogy a kerék megindulhat-e egy ember súlya alatt. A vizikerék fölülcsapó rendszerű volt, 3­2 m. eséssel s perc­enkénti 12 fordulattal. Egy czella tartalma 47 liternyi s üzem közben félig van töltve, vagyis körülbelül 24 liternyi van benne. Egyszerre 14 vályú lévén töltve, 24x14x 336, vagyis a kerékben egyszerre 340 liter víz van. A kerék perczenként 12 fordulat mellett 8 lóerőt fejt ki. Az üres járat 1­ 5 HP emészt, amihez elég a viz egyötöd része, vagyis 64—70 kg. viz. Ezen súly körülbelül egy ember súlyának felel meg s ha ez a fogaskeréken hat, a megindulás lehetséges, miután ennek sugara 1 méternyi. A lecse­­pegés valószínűtlen ok, miután a vizikerék ládái nem zárnak vízhatatlanul s ami víz beléjük csepeg, ki is szivárog. Ezek szerint a munkás maga volt a baleset előidézője, miután a javítást elvégezhette volna a nélkül, hogy a kerékre lépett volna. Turbina-szabályozó veszélyessége. Ugyancsak szijjelrakás közben szenvedett halálos balesetet egy szombathelyi gépgyár főmérnöke, midőn egyik vízimalomban, hogy az általa szerkesztett turbinaregulátor helyes működéséről átadás előtt még egyszer meggyőződhessen, a turbina­­regulátorhoz tartozó olajszivattyú szíját maga akarta feltenni. A szijfeltevés közben valószínűleg megcsúszott s a szivattyú szíja mellett fekvő, szintén ledobott, de ki nem akasztott és így a tengelyre csavarodott regulátor­­szij magával rántotta a közlőmű csatornájába és mire a közlőművet sikerült leállítani, már kiszenvedett. Hasonló balesetek elkerülése és a közlőmű könnyebb leállíthatása czéljából a turbinaregulátor helyiségében a közlőműre oldható tengelykapcsolat alkalmazása kivon­­tatott, a regulator és olajszivattyu szíja védkorláttal lát­tatott el, az olajszivattyu szijtárcsája tárcsaszerűvé ala­kíttatott át és a szíjak kezelése figyelmeztetőtáblák utján szabályoztatott. A norvég vizierők értékesítése. A Hardanger Elek­trische Tern & Staalwerk részv.­társ, az Elektro­technische Zeitschrift értesülése szerint elhatározta, hogy az üzemét túlságosan nagy üzemköltség miatt beszünteti és 14 000 LE-t bérbead franczia tőke­pénzeseknek levegő-salétrom készítése czéljára. Az Arendals Fossekompani r.-t. tervbe vett vas- és aczél­­művének építkezését egyelőre elhalasztották. A tár­saság a Beilefos-viselés kiépítéséből nyert körülbelül 31.000 LE energiát a következőképpen adta bérbe: 25.000 LE-t a Norske Nitrid Aktieselhabnak, 3000 LE-t az Arendal Smeltewerknek, 3000 LE-t, a Barbu részv.-társ.-nak. A később esetleg fölépítendő vas­művek czéljaira a társaság a folyókban még mintegy 16.000 LE ki nem épített energia fölött rendelkezik. Az 1911. évi VIII. 4 iki törvény 1. §-át, amely a folyóvizeknek ipari czélokat szolgáló szabályozásáról szól, legújabban úgy módosították, hogy minden ipari szabályozó berendezés létesítéséhez királyi en­gedélyre van szükség, ha a szabályozás egy vagy több egyidejűleg kihasználható és legalább 2000 ter­mészetes lóerő energiával bíró folyóvíz vízerejét megnöveli. Villamos feszültség által sújtott betegek gondozása. (Jellinek S. bécsi tanár előadása az osztrák-magyar telep­szövetség budapesti kongreszszusán.) Olvasóink előtt nem ismeretlen a tudós bécsi professzor neve, amennyiben hasonló tárgyú előadását a londoni bal­eseti kongresszusról a Molnárok Lapjá­ban ismertettük. A bécsi tanár előadásában főleg a villamosság által sújtott szerencsétleneken végzett élesztési kísérleteket ismertette. Hosszú gyakorlati tapasztalat alapján azt állította, hogy egyedül a tudatlanságnak és a baleset által okozott izgatottságnak tudandó be, hogy az élesztési kísérletek jelentős százaléka nem eredményes, hanem sikertelen. A nagyszámú hallgatóság előtt egy munkás emberen mutatták be az élesztési kísérleteket, amelyeknek érdekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy az előadó a helyes mentési módok mellett, az összes előforduló hely­telen módokat is bemutatta s minden egyes módozatnál külön reámutatott, hogy miért helytelen az az élesztési eljárás. A légzőorganizmus fizikai ismertetése után a gége­főben végződő idegduszokra ható ingerek legegyszerűbb módjait ismertette. Általában véve az elaléltat hanyatt szokták fektetni és minden felső ruházatától, ha lehet, megszabadítják. Mielőtt a mentési kísérleteket megkez­denék, a szájüreget kell megnyitni, amiről leggyakrabban szoktak megfeledkezni. A hamis fogak eltávolítása után a szájüreg puha kendővel kitörlendő, miután gyakran elő­fordul az, hogy a szájüreg gyomorváladékkal telik meg. Ha erre nem ügyelünk, úgy az élesztés alatt a gégefőre gyakorolt inger csak veszedelmes lehet, mert a kinyúló gégefőbe hatoló gyomornedvek fulladást okozhatnak. Ennek meggátlására Angliában és Amerikában igen gyak­ran hasra fektetik a beteget és csípője fölött a lapos te­nyérrel ritmikus nyomást gyakorolnak a mellkasra, azt összepréselik, majd kitágulni engedik. Ezen módszer leg­nagyobb hibája az, hogy a nyomogatások a máj és a lép­nek igen gyakran súlyos megsérüléseivel (májszakadás) végződhetnek és azért az élesztés ezen módja okvetlenül kerülendő. A legsúlyosabb hibákat az élesztésnél a heves­ség okozza, amennyiben a szerencsétlen beteggel oly sűrű karrángatásokat visznek véghez, hogy a gégefő a foly­tonos ingerek alatt elernyedve, nem képes megnyitni és a tüdőbe levegőt bocsátani. A mentés, amint olvasóink előtt is ismeretes, abból áll, hogy a beteg karjait könyö­keinek összeérintésével gyengéd nyomással a mellére szo­rítjuk ; ez a mozgás igen lassan végzendő. A következő pillanatban a két kart lerántjuk a mellről és a feje mögé hajlítjuk ki, úgy, hogy a felső karok a fej mögött a föl­det érintsék. E kilengés alatt a gégefő megnyílik, levegő jut a tüdőbe, úgy, hogy a karokat ismét a mell fölé hoz­hatjuk és lassan a könyökök érintésével a mellre szorít­hatjuk. Fontos tudni azt, hogy fiziológiai berendezkedésünk olyan, hogy perc­enként legfeljebb k­—16 kilengést sza­bad csak a beteggel végezni. Szükséges ennélfogva, hogy a mozgás véghezvitelére egy jól begyakorolt személyzet álljon rendelkezésre és azért minden villamos telepen időről-időre a mentési műveletek gyakorlandók. Jelanek tanár azt állítja, hogy a legtöbb balsikert az okozza, hogy túlbuzgóságból perc­enkint 30—40 kilengést végeznek a szerencsétlennel. A mentési művelet gyakran hosszú időn át folytatandó és vannak esetek, hogy 2 és­ 3 órai elalélt­­ság után a beteg még magához tért. Ha 3 ember van jelen, akik segédkezhetnek, úgy a kettő végezi a karmoz­gásokat, a harmadik a pihenő időkben ritmikusan a beteg nyelvét megfogva előhúzza azt, miközben minden vissza­­eresztésnél másik kezével a beteg mellére gyengéd nyo­mást gyakorol. A mesterséges mentésnek Jelynek tanár nem híve, szerinte az avval való bánásmód annyi fizio­lógiai ismeretet kíván meg, amelynek elsajátítását a laikus­ról fel nem tételezhetjük és a tapasztalat is azt igazolja, hogy a mentőkészülékkel végzett mentések leggyakrabban sikertelenek. A nagy Möhne-vizelzárógát építéséről. Az épülő­félben levő Möhne-vizelzárógát majdan Európa leg­nagyobb gátja lesz. Köbtartalma 130 millió m 3, a falkoszorú hosszúsága 650 m., a magassága a leg­magasabb helyen 40 m., a talapzat legnagyobb szé­lessége 34­6 m., a koszorú szélessége 6,25 m. A munkálatok kivitelével a dortmundi D. Linsenhoff­­c céget bízták meg. Az építést egy egész évvel a szer­ződésben kitűzött határidő előtt fejezték be, amiért a c­ég 216 000 K jutalmat kapott. A tolózárakat a mannheimi Bopp & Reuther-czég készítette, 22 darab tolózár van egyenként 1400 mm. nyitószélességgel. A völgyzárógáttól lefelé elkezdtek építeni egy 2150 LE középteljesítményű villamos telepet. A telepet azonban 7000 LE teljesítményre fogják kiépíteni, hogy esetleges nagyobb vízállásokat is ki tudjanak hasz­nálni. A gépházzal kapcsolatban egy hatalmas ki­egyenlítő medenc­ét is építenek, amely a telepről egyenlőtlenül kifolyó vízmennyiséget egyenletesen ve­zeti bele a Möhne-folyóba. Terveznek azonkívül egy kis telepet, amely később a kiegyenlítő medenc­e és a folyó közötti esést fogja értékesíteni. A völgyzáró tavat Delecke mellett viadukt hidalja át. A viadukt építését B. Liebold & Co. Holzminden-i czég végzi. A viadukt teljes hossza 700 m., ebből 450 m. esik kőhidra és 250 m. földgátra. A viadukt legnagyobb magassága 35 m., a korlátok közötti távolság 8 m. Ettől a viadukttól néhány kilométernyire a Möhne völgyén át még egy viadukt van, melyet a bremeni Windschild & Langelott-c­ég készített. Az összes épületek terveit Link Regierungsbaumeister (Essen) készítette és a munkálatokra szintén ő ügyelt föl. A völgyelzárógát építési költségei, a mellékberende­­zések és erőművek nélkül, kereken 26.400.000 K. E PITU­LIK KÖZPONTI VIIUMVILÁCITÁSI TELEPET MINDEN RENDSZERBEN RFRFNIFZI­NK MAIMON,IPARTELEPEKET. I­LLIlLlll/LLUIII­ KASTÉLYOKAT.URADALMAKAT/)­­ SAJÁT GÉPTELEPPEL.VILLAMOS ERŐÁTVITEL Jj IvÍCCUMCIÁSOROMillamossági gépekJí is SZERELÉSI CZIKKEK NAGYRAKTÁRA Jj ÁRJEGYZÉK­ és lenérmeentve. //M Akkor a másodperczenként átömlő viz- S­zivattyúk és KQIOnitiuaégl gyári Garvenswerke Központi Igazgatási Béca II., Handelsquai No. 130. Várod mintaraktár: QARVENS W. ■éoa, I, Mmntaasorgstri nun DO □ID cs------­ELEKTROTECHNIKA □ÍD -------jj 1001 SS „LLOYD“ elektromotorok csökkentik az áramfogyasztást. Eladási központ és raktár Magyarország részére: Schvarcz József és Társa vakollása.

Next