Molnárok Lapja, 1913 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-10 / 19. szám
594 Egy gépház felrobbanása. Egy eszéki gyárban múlt év október hó folyamán súlyos következményekkel járó baleset, robbanás történt, mely a kis telep gépházát teljesen szétrombolta, úgy a tető, mint az oldalfalak teljesen szétrepültek. A robbanás következtében egy munkás meg is halt, tíz ember pedig veszedelmesen megsérült. A gépházban egy 30 lóerős Diesel-motor volt felállítva. A robbanás tulajdonképeni oka kiderítve nincs. Legvalószínűbb az a feltevés volt, hogy az indító légtartány, melyben körülbelül 70 atm.-ig sűrített levegő volt, robbant volna fel. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy a robbanás napján, amikor a motort meg akarták indítani, soká bajlódtak az indítással, a sűrített levegő nagy részét fel is használták; mikor már a tartányban elegendő levegő nem volt, hogy a motort mégis üzembe hozzák, a közelből egy aczélpalackot kerítettek, melyben magasnyomású oxigén volt; a palackot az indítólégtartánnyal összekötötték. Valószínű, hogy a robbanás ekkor történt. Többször fordult már elő hasonló esetekből kifolyólag, éppen Diesel-motoroknál, baleset és robbanás, mindebből az a tanulság, hogy magasnyomású levegővel vagy bárminő gázzal töltött tartányoknál a legnagyobb körültekintéssel és vigyázattal kell eljárnunk és okvetlenül kell, hogy a Diesel-motor kiszolgálására épp oly tanult és intelligens személyzetet tartsunk, mint bárminő más gépnél, gőz- vagy gázgépnél. A legnagyobb völgyzárlat Németországban. A nagy esésingadozásoknak alávetett völgyelzárógátak mellett épült villamoserő szolgáltató központok üzemviszonyai más telepek üzemviszonyaitól lényegesen külömböznek. Ezért az ily telepek előmunkálatai különös gondot igényelnek. Az esseni Ruhrtalsperrenverein építtetett egy nagyszabású ilyen telepet a Möhne-vízelzárógát mellett. Ez a gát jelenleg a legnagyobb Európában, torlasztási köbtartalma 130 millió m3, még ennél is nagyobb űrtartalma lesz az épülőfélben levő Eder-vizelzáró gátnak, t. i. 202 millió m 3. A Möhne-vizelzárógát tervezési, jövedelmezőségi és gazdaságossági számításaiban a legelső német cégek vettek részt. A Ruhrtalsperrenverein végre is a következő elrendezést fogadta el: Négy 1200 KW-03 és percenkint 375 fordulatú forgóáramú dinamót kapcsolnak közvetlenül egy-egy főturbinával, a főturbina szabad oldalára mellékturbinát kapcsolnak. Az 1200 KW-os teljes generátorteljesítménynek megfelelő 1750 LE maximális turbinateljesítményt a főturbina csak 32—26 m. esés magasságig képes egyedül szolgáltatni, ha a hasznos esés magassága tovább csökken, akkor az 1750 LE előállításához a mellékturbinákat is be kell vonni. Megjegyzendő, hogy a két turbina összekapcsolásánál az összhatásfoknak nem szabad csökkenni, daczára, hogy a mellékturbina alacsonyabb hatásfokú. Ebből a czélból a mellékturbinát úgy kellett méretezni, hogy a két turbina a teljes nyitás %—% részével kapcsolva adja a legnagyobb teljesítményt. Ha 26 m.-nél alacsonyabb esés mellett olyan kis teljesítményre van szükség, amennyit a főturbina a teljes nyitás % vagy % részével képes szolgáltatni, akkor kb. 18 m. esésmagasságig kitűnő a turbina hatásfoka. Az 1750 LE maximális teljesítményt a két turbina együttesen még 20 m. esésnél jó hatásfokkal adja. Ennek az elrendezésnek következő előnyei különösen alkalmassá teszik azt a vizelzárógáz üzemekre. A főturbina csak nagy esésmagasság mellett szolgáltatja egyedül a maximális teljesítményt, ezért lehet azt oly kicsinyre méretezni, hogy az áramtermelő korlátolt teljesítőképességére való tekintettel még a legnagyobb esésmagasságnál is olyan nagy töltéssel (nyitással) dolgozik, hogy a hatásfok a legjobb lesz, (tehát Vs—7/8 nyitással). A legmagasabb esések tökéletes kihasználása ezáltal biztosítva van. A főturbina futókerekének a specifikus fordulatszáma a 3ml is aránylag kicsiny lehet, mert kicsiny a természetes fordulatszáma, valamint a mellékturbina alkalmazása folytán a teljesítmény (N) viszonya is kicsiny a H n eséshez képest. H n az a normális esésmagasság, amely a futókerék számításihoz alapul szolgál. Az ilyen normál futókeréknek, amelyre nézve n s = 150—200, megvan az a tulajdonsága, hogy állandó a fordulatszám mellett a változóan esés iránt a teljesítményre és a hatásfokra nézve meglehetősen érzéketlen. Ha egyazon lapátnyitáshoz tartozó hatásfokokat a folyton változó esés függvényének tekintjük, akkor az így nyert hatásfok-görbe azt mutatja, hogy a normálisnál nagyobb eséseknél a görbe lassabban halad lefelé, mint az ellenkező irányban. Ezt abból a körülményből lehet magyarázni, hogy a rendkívül magas esésnél, ahol a futókerék viszonylagosan túlságosan lassan halad, a futókerékbe való belépésekor a vízsugár okozta ütés a lapáttot a forgás irányában éri, tehát munkát végez. Ezt tekintetbe véve, a normális esést H n-t meglehetősen alacsonyra kell választani. Gyakran egészen kielégítő eredményt lehet elérni, ha az átkapcsoló esésmagasságot (ahol a mellékturbinát bekapcsolják) és a főturbina normális esését egyenlő nagyra választják ; a mellékturbina normális esését pedig ugyanezen okból szintén aránylag alacsonyra kell választani. A mellékturbina kedvező hatásfoka természetesen annál jobban érvényesül a két gép összhatásfokában, minél nagyobb a hozzájáruló teljesítményrészlet az összteljesítményhez arányítva. Ha kis esésmagasságnál csak kis teljesítményre van szükség, akkor a mellékturbina egyedül is kedvezően működik. Összefoglalva tehát azt lehet mondani, hogy a turbinák ilyen elrendezése nagyon ingadozó eséseknél rendkívül előnyös. A Möhne-völgyelzárógát melletti központ turbinái 32-től 20 m.-ig csökkenő esésmagasságnál 81—82°/o szavatolt hatásfok mellett érik el az 1750 LE maximális teljesítményt; a tényleges hatásfok még 2—3°/o-kal nagyobb. A teljes terhelés “/i részénél a fent említett határok között a hatásfok 79°/o alá nem sülyed. A Möhne-völgyelzáróhoz hasonló telepeken, amelyek t. i. rövid ideig lehetőleg nagy terheléssel dolgoznak, ez az elrendezés különösen alkalmas. A Möhne-telep gépi berendezésének rövid leírását a következőkben adjuk: A négy főturbina kettős spirális turbinának készült kétoldali kiömlésű kettős futókerékkel ; a főturbinák maximális teljesítménye a generátorok rövid időn át tartó túlterhelése mellett 2200 LE. A csavarköpenyek öntöttvasból készültek és aczelékekkel vannak megszilárdítva. A terelőszerkezetnek mozgatása kívülről történik. A generátor tengelye a turbinatengelyével rákovácsolt kapcsoló által mereven van kapcsolva ; a generátor oldalára eső turbinacsapágy elmaradt. A négy mellékturbina egyszerű Francis spirálköpenyturbina a tengelyvégre felerősített futókerékkel, amely állandóan együtt jár a géppel, azonban az üresen járó futókerék okozta veszteségek csekélyek. A két turbina között elhelyezett turbinacsapágy a tengely megfúrt nyúlványán keresztül vízzel hűthető. Az egész gépcsoport tehát csak három csapágyon nyugszik. Mindegyik főturbinához beépített fogaskerék-szivalytyúval fölszerelt olajnyomású sebességszabályozó járul; a szabályozók vízszintes tengelyre szerelt centrifugálingával, tehát közvetlen hajtással járnak ; a szabályozás közvetett (szervomotoros). A mellékturbinát csak kézzel szabályozzák, mert a hirtelen teljesítmény-ingadozásokat a főturbina egyedül is ki tudja egyenlíteni. A nagyturbina főnyílásának a reteszét (főelzárótolattyúját) szivattyúkkal hajtott nyomóolaj mozgatja. A négy retesz és szivattyú közös olajvezeték által függ össze. A retesz első megindítására kézi szivattyú szolgál; a mellékturbinák reteszeit kézzel, szükség esetén elektromotorral hajtják. Ha a szabályozó nem működik, a gépeket egy biztosító szabályozó védi, amely egy bizonyos sebességnövekedés elérésekor a nagy reteszt önműködően bezárja. A négy 1720 KVA teljesítményű forgóáramú generátor a Brown, Boveri & Go. lendítőkerék-típusa szerint készül. A póluskerekekben elhelyezett 40.000 kg/m,a lendítőtömeg percenkint 375 fordulat mellett a turbinaszabályozók pontos járását biztosítja. (ez megfelel a Gt—10 kg. LE-nek a 30 m. kerületi sebességgel járó átmérőnél.) Az áramtermelők póluskerekeinek a turbina megfutamodás miatt 700 fordulatot is ki kell bírni. A gerjesztést négy hozzáépített gerjesztőgép végzi, amelyek mindegyike két generátort bír gerjeszteni. Tartalékul még egy transzformátorcsoportot is állítanak fel. Az új központot 1914. év elején fogják üzembe helyezni. Modern hydroelektromos telepek berendezése. A vízerővel hajtott újabb erőátviteli telepek csaknem kivétel nélkül forgóáramot termelnek; Amerikában az általánosan használt periódusszám 60 (motorikus czélokra 25), Európában pedig 50. Hosszú átviteleknél rendesen 500 voltot számítanak a vezeték 1 kilométerjére ; a legmagasabb feszültség, amit alkalmazni szoktak, 150,000 volt. A telep berendezése legyen lehetőleg egyszerű és üzembiztos, tekintettel kell lenni esetleges későbbi bővítésekre is. A generátorokat és a nagy feszültségű készülékeket rendesen külön épületekben helyezik el, a kapcsolótáblát pedig lehetőleg a gépek fölött levő folyosón kell fölszerelni. A transzformátorokat és az összes nagyfeszültségű készülékeket a cella -rendszer szerint kell beépíteni, csak a nagyfeszültségű áramot gyűjtő sínek és a villámhárító-készülékek maradhatnak szabadon. A generátoregységek száma legalább kettő legyen, de négy még előnyösebb ; az egységek teljesítményét úgy kell megválasztani, hogy a turbinák hatásfoka a lehető legnagyobb legyen, tekintettel kell lenni arra is, hogy a generátorok hőmérséklet emelkedése 25% túlterhelés mellett se lépjen túl egy bizonyos általánosan megállapított határt. Gépfeszültségnek Amerikában 60 fordulatszám mellett 11,000 voltot, 25 fordulatszám mellett 13,200 voltot alkalmaznak. A transzformátorfajta megválasztásánál az erőátviteli telep létesítési költségei mérvadók. A felléphető rövidzárási áramok esetén szükséges belső visszahatásra való tekintettel az üresjárás és teljes megterhelés közötti feszültségszabályozást megfelelően tágas határok közt kell tartani; nem indukált terhelésnél ez a határ 6—8%, de nagy generátoroknál még nagyobb is lehet. Kis vízeséseknél és magas rekesztőgátak használata mellett a vízszintes egységek használata előnyös. A gépek felépítése olyan legyen, amely az alkatrészek gyors kicserélését és javítását lehetővé teszi; a gépek dielektrikai és mechanikai szempontból elég szilárdak legyenek ahhoz, hogy átütésnek és rövidzárlatnak ellenálljanak. A pólussarkokat rendszerint hornyokkal erősítik meg a pólusgyűrűn ; nagy fordulatszám esetén a pólussarkokat, valamint a mágnestekercselést is nyomógyűrükkel biztosítják helyükben. Az állórész tekercselését a röviden zárt áramok mechanikai behatása ellen megfelelő berendezésekkel védelmezik meg. A gerjesztőgépeket a generátorok 25%-os túlterhelésének megfelelően kell méretezni; előnyös egy tartalékegységet készenlétben tartani; a feszültség kis egységeknél 125, nagyobbaknál 250 volt. Közvetlenül kapcsolt gerjesztőket csakis kisebb generátoregységeknél lehet alkalmazni; nagyobb telepeken legalább három egymástól független és önállóan hajtott gerjesztőről kell gondoskodni. A harmadik (tartalék-)egységet motorgenerátorral is lehet hajtani ; néhány új telepen a gerjesztőket saját generátoraik táplálják. Sok esetben battériát alkalmaznak tartalékul a gerjesztőkhöz és más segítő czélokra. („The Engine Magazine“ 1913.) □OU ELEKTROTECHNIKA □ÓD MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1913. május 10. Bármilyen szakkönyv megrendelhető a „MOLNÁROK LAPJA“ kiadóhivatalában. Beisinger Aurél oki. gépészmérnök villamossági vállalata. Villamos falapok építése és paproléco. Műhely és iroda: Budapest, VII., Városligeti-fasor 33/B. Ki „LLOYD“ elektromotorok csökkentik az áramfogyasztást. Eladási központ és raktár Magyarország részére: Schvarcz József és Társa Szelázsa.