Molnárok Lapja, 1915 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-28 / 35. szám

Budapest, 1915. augusztus 28. VOLNAMOK LAP»* fizet a korpáért. A fődolog az, hogy egyáltalán tudjon korpát szerezni. Különben a korpaközpont szervezési munkálatai rövidesen befejeződnek és akkor a korpa­ellátás terén is megszűnik majd minden panasz. Nagyobb lesz a korpatermelés. Korpahiányról az idén már csak azért sem lehet szó, mert tudvalevőleg silányabb minőségű gabona kerül forgalomba nagy számban, mint rendes aratási években és azért az idei gabona kiőrlésénél okvetlenül na­gyobb százalék fog esni a korpára. Ez külön­­ben nemcsak nálunk van így, hanem a kül­földön is. E héten írta meg egy amerikai lap­társunk, hogy az amerikai malmok nem is pa­naszkodnak az idei silányabb gabonaminőségek miatt, hanem inkább tanulmány tárgyává teszik, hogy mikép fordíthatják ezt a körülményt is javukra. Ahol például egyes vidékeken nagyobb a gabona nedvességtartalma, ott eleve kiszámít­ják, hogy mennyivel nagyobb lesz a korpa­­kiőrlés és ennek megfelelően értékelik azután a piaczra kerülő gabonát. De a nagyobb korpa­termelésnek különben is nem kell okvetlenül veszteséget jelentenie a malom kalkulácziójá­­ban, mert ha kisebb lisztkivonatra dolgozik a malom, akkor a korpa minőségileg jobb és ezért értékesebb. Amerikában ez a nagyobb korpa­termelés máris kifejezést nyer az áralakulásban is, mert a korpaárak erősen visszaestek. Íme tehát a korpatermelés kérdése nemcsak nálunk izgatja a malmokat és a gazdákat, hanem a külföldön is. Az angol kormány gabonavásárlása. Csikágói laptársunk, a „Modern Miller“ e héten beérkezős száma érdekes leleplezéssel szolgál. Közli ugyanis, hogy a múlt hó végén a csikágói tőzsdén állandóan tartotta magát az a hír, hogy az angol kor­mány megbízásából a Morgan J. P. & Co. elég óriási mennyiségű búzát vásárol. Természetesen biztos érte­sülést szerezni nem lehetett, mert hisz az ilyen nagy vételeknél sem a megbízó, sem a megbízott nem árul el semmit, nehogy üzleti érdekeit koc­káztassa. Vélet­lenül azonban önmagát leleplezte ugyanakkor az angol kormány, amennyiben annak egyik tagja, Mr. Runciman, aki a kereskedelemügyi miniszter tárc­áját viseli, egy politikai beszédében eldicsekedett azzal, hogy milyen kitűnően járt el a kormány a gabonaárak leszorításánál. Három hónapon át — mondá a miniszter — titkos ke­zek révén vásárolt az angol kormány gabonát, senki sem tudta, kik a kormány megbízottai, csendben, minden feltűnés nélkül történtek a vételek a legalacsonyabb árak mellett. Amire pedig a gabonakereskedők felesz­méltek és az árakat emelni próbálták, a kormány maga lépett fel eladó gyanánt és sikerült neki a gabona ala­csony árnivóját továbbra is fentartani. Az angol kormány komponistája. Ezt a miniszteri öndi­cséretet erős kritika tár­gyává teszi most úgy az angol, mint az amerikai szak­sajtó. Nem kételkednek abban, hogy az angol kormány most Morganék révén Csikágóban folytatja gabonavásár­lásait épp úgy, mint ahogy az idén az év elején londoni titkos ügynökei révén vásárolt óriási mennyiségű gabonát. De felveti egyszersmind azt a kérdést, várjon a kormány­nak illik-e az ilyen erőszakos árbefolyásoló ténykedésben résztvenni. A gabonaárak leszorítása ugyanis kétségte­lenül egyoldalú érdek, amely csakis a fogyasztók érde­keit tartja szem előtt. De amikor titokban vásárol a kor­mány nagymennyiségű gabonát, ugyanakkor megkáro­sítja mindazon kereskedőket is, akik jóhiszeműen vásá­rolnak napi­ áron gabonát abban a reményben, hogy azt haszonnal tudják majd értékesíteni. Azután hirtelen szem­ben találják magukat egy olyan óriási gabonavásárlóval, az államhatalommal, amely ellen hiába próbálnak érvé­nyesülni. A termelők érdekeit is nagyban veszélyezteti az ilyen nagybani állami gabonavásárlás. Szóval az angol kormánynak ugyancsak kijut a támadásokból ezen titkos nagyarányú vásárlások miatt, bennünket persze csak az érdekel, hogy az angol kormány legújabb társa a hírhedt amerikai Morgan czég, Horvátország malmainak őrlése. Horvát-Szlavónországban a malmok nem őrölhetnek saját számlájukra, hanem csakis az Országos Gazdasági Bizottság részére, amely káló czímén métermázsánként 20 fillért, a heti 5 százalékos kamat fejében 15 fillért, zsákok elhasználásáért és törlesztéséért 20 fillért, pony­váért 25 fillért, kövezetvámra 10 fillért, őrlési díj gya­nánt 4.20 K-t, beszerzési jutalékra 1.50 K-t, összesen te­hát 7.35 K-t térít meg. Búzából 15 százalék, méter­mázsánként 77.50 K áron árusítható tésztalisztet, 25 szá­zalék 59.50 K áru­ főzőlisztet, 38 százalék 41.74 K áru kenyérlisztet, 20 százalék 18 K ért árusítható korpát sza­bad kiőrölni, míg 2 százalékot elporlásra számítanak. Az egy métermázsa búzából nyert termékekért tehát ösz­­szesen 45.96 K folyik be, vagyis 7.96 K-val több a 38 K maximális árnál, amiből a fentiek szerint 7,35 K jut a malomnak, míg 61 fillér a Gazdasági Élelmezési Társa­ságnak a központi kezelésért és szétosztásért. A liszt elosztását az Országos Gazdasági Bizottság látja el. A társaság munkájáért a malmok a számlaösszegek 1 szá­zalékát fizetik, 30 zsák lisztnél és 50 zsák korpánál ke­vesebbet egy tételben csak a kereskedők adhatnak el és ezek a megállapított maximális árakon felül 2 százalék jutalékot szedhetnek be a felektől, e kicsinyben való el­adásnál pedig további 8 százalékot üthetnek a kereske­dők az árakhoz. Korpa után minden vevő 1 százalékot fizet a Gazdasági Élelmezési Társaságnak. Agrárius­ ország vagyunk. A minap történt, hogy a fővárosban időzött egy neves német előkelőség, aki nem győzte csodálni azt a nagy drágaságot, amely nálunk szélteben uralkodik. Különösen az volt annyira érthetetlen az illető személyiség előtt, miként egyeztethető össze ezen élelrdiszerdrágaság és az összes fogyasztási czikkek horribilis ára azon ténnyel, hogy Magyarország agrárius állam, tehát nálunk mindenféle mezőgazdasági czikkben óriási bőség mutatkozik. Ezt a talányt mi ma­gunk sem tudjuk megfejteni és így mindazok­nak, akik az illető személyiséggel érintkeztek, nem sikerült megmagyarázni neki ezt a furcsa körülményt. Ha valamikor, úgy most is bebizo­nyult, hogy nálunk csakis a termelőket pártfogol­ják és igyekeznek őket mennél nagyobb haszon­hoz juttatni. Ellenben a fogyasztók millióinak érdekeivel nem törődik senki. A drágaság okát pedig mindig a kereskedőknél keresik, holott bebizonyított tény, hogy az élelmiszerdrágaságot nem a közvetítő-kereskedelem, hanem a ter­melők uzsorája okozza. Keveréklisztek. — Az árpaliszt. Az árpának lisztté való felőrlését tudvalevőleg az idei kormányrendeletek nem írják elő. Egyáltalán mérvadó helyen — úgy látszik — rendkívüli módon takarékoskod­nak az árpakészletekkel, aminek jele, hogy a sörgyártás czéljaira is korlátolt mérvben engedélyezték az árpa­bevásárlást és az engedélyezett mennyiség fele dol­gozható fel egyelőre malátává. Az új árpagyöngy-ren­­delet pedig, melyet a szaklap múlt számának külön mellékleteként közöltünk, tudvalevőleg a kormánynak tartja fenn azt a jogot, hogy esetről-esetre engedélyt adjon az árpagyöngy-gyártás czéljaira beszerezhető és feldolgozható árpagyöngy-mennyiségekre nézve is. (10. és 11. §.) Pedig több, a tavalyi kampányban árpalisztet előállító malom intézett kérdést hozzánk aziránt, várjon a tavaly mint lisztkeverék, oly kitűnően bevált árpaliszt­­gyártást továbbra is űzhetik-e majd a malmok. Most ezen kérdést eldönti az új kormányrendelet, mert az árpalisztgyártásról egyáltalán nincs is említés téve. Nyilvánvaló tehát, hogy ezt a kormány nem is óhajtja. Eldöntetlen marad azonban az a kérdés, mi történik a még tavalyi kampányból fennmaradt árpalisztkészletekkel ? Igaz ugyan, hogy ezek nem jelentősek, de véletlenül tudunk egy olyan malomról, amelynek éppen árpaliszt­ből maradt jókora tétele eladatlan és pedig egy minő­ségi nézeteltérésből kifolyólag. Már most szabad-e és ha igen, mikép értékesíteni ezt az árut ? Nincs azonban véleményünk szerint kizárva az az eshetőség, hogy esetleg a kampány további folyamán ismét sor kerülhet az árpalisztgyártásra és talán erre vezethető vissza, hogy az árpakészletekkel ennyire takarékoskodnak. Különben arra is történtek megfelelő intézkedések, hogy az árpát takarmányozási czélokra csak kis részben lehessen felhasználni. Deszkafűrészelés, mint jól jőve­ A Standard, a helmező malmi mellékág, fakartell köz­ponti szerve a háború kitörése óta immár több ízben emelte nagyobb tételben legutóbb 30°/o-kal — a fa árát. Erdős vidéken, ahol kellő olcsó erő áll rendel­kezésre, avagy ahol cséplőgépet hajtó lokomo­­bilja van a malomnak, amely fűrészpor-tüze­­lésre könnyű szerrel átalakítható, keretes fűrész felállításával jó haszonhoz jut a malom. Miután a háború kitörése óta új fűrésztelep nem épült, keretes (Gatter-)fűrész meg úgyszólván a háború előtti árakon kapható, miután azokból még je­lentős raktárkészletek felett rendelkeznek a gyá­rak, tehát ott, ahol községek kezében van az erdő, egy-kétezer korona befektetéssel beren­dezhető a deszkagyár, amelylyel egy-egy körzet deszkaszükségletét bőven lehet födözni és a jól szervezett fakereskedők monopóliumát megtörni. A berendezés egynéhány hónap alatt teljesen amortizálódik, azaz törleszti magát. Baromfitenyésztés nagyban. Kedvezően fekvő malmok hul­­ladékanyagaik legnagyobb ré­szét czélszerűen vezetett baromfitenyésztéssel értékesít­hetik legjobban, ez a háború alatt a hústermelés szem­pontjából igen fontos és amellett jövedelmező foglalkozás, amelyet kellő beállítás után esetleg a ház népe is vezet­het. A költőgépek segélyével friss csirkét, fiatal libát akár karácsonyra is lehet nevelni. Részvénytársasági malmok tőkemozgalmai. A folyó 1915. év első felében az alábbi új részvénytársasági malmok alakultak: részvénytőke , Háromalmási Műmalom rt., Háromalmás 40.000 Jánosházai Malom és Villám, rt., Jánosháza 120.000 József-műmalom rt., Székelyhid .................... 70.000 Szolnoki Hungária-gőzm. rt., Szolnok .......... 1,000.000 Alaptőkéjüket emelték K-ról K-ra Concordia-gőzmalom rt., Budapest 1 2,000.000 4,500.000 Ludwig Gottfried gm. rt., Pozsony... 1,000.000 1,200.000 Malom- és Villamművek rt., Szikszó 350.000 400.000 Alaptőkéjüket leszállították K-ról K-ra Kiskunfélegyházai Egyesült Gőzm.rt. 400.000 300.000 Zentai és roskányi egyes. Iparváll., Zenta ........................................... 1,700.000 1,300.000 Felszámolt a Halasi Gazdasági Gőzmalom rt. 180.000 K alaptőkével és magánvállalattá alakult át, amilyen azelőtt is volt (Hofmeister Testvérek). 581 tartánykocsi (cisterna) 600 hordó motorhajtó nyersolaj szállítmányom érkezik és amig ezen készlet tart, jutányos árban szállíthatok. Ugyancsak szállítok: elsőrendű motor- és gépkenőolajat és hengerolajat. komoly vevőknek árajánlattal készséggel szolgál: Csonka Marcel műszaki iroda, Budapest, VI., Eötvös­ u. 48. sz.­­ Ugyanott a legújabb rendszerű JImmiAIX ' -E if______■_______ ■ - a legegyszerűbb szerkezettel, legnagyobb OJ 31*9OS §■ 31­0 C teljesítőképességgel kaphatók.

Next