Molnárok Lapja, 1915 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-25 / 52. szám
Budapest, 1915. deczember 25. MOLNÁROK LAPJA legfeljebb a kelesztés vége felé egy keveset használunk fel belőle. A jó rozskenyér készítésekor szakaszonként kell dagasztani, a frissebb lisztmennyiség bedagasztásakor kemény előtésztákat csinálunk, nehogy a tészta gyorsabban „elhaljon” és nehogy a kenyér túlsavanyú legyen. A kemencze hőfokának meglehetősen magasnak kell lennie. Romlott kukuriczalisztből készült kenyérrel táplálta a főváros a kedvelt közönségét. Nem is olyan régen, talán egy esztendeje. Nagy dolog volt ez, jogosan bosszúért kiáltott mindenki, hiszen egészségünkre ez nem volt közömbös. De hát hogyan is történhetett ez? Ki volt itt a bűnös? Ezt az eddigiekből megítélni nem lehet. Sejteni meg nem szabad, kibékültek a veszekedők, kezet szorítottak egymásnak s az ügy be volt s be van fejezve. A jogi könyvekben és a joggyakorlatban nagy kázust szoktak csinálni ebből, kikutatják, kinyomozzák a legkissebb momentumot is, a bűnös pedig elveszi méltó büntetését. Mert ha az a valaki tudatosan kevergeti és dagasztja a romlott, büdös lisztet, akkor le vele, ha pedig parancsból teszi ezt, akkor nem ember, hanem rabszolga, akkor is le vele. Lesz kukoriczás kenyér. Hát jöjjön, ha muszáj, nem lesz baj. Majd kitalájuk a módját a jó kenyér készítésének. A pékek már iskolát nyitottak, lapunk is majd azon lesz, hogy a kukoriczakenyér is jól sikerüljön. Mert a kukoricza keverékből is lehet ízletes czipót készíteni. Csak érteni kell hozzá. A malomipar technikai a háború alatt kénytelen volt egyszerűsödése bekövetkezni, az erre vonatkozó kormányrendeletek tették ezt. Hiányát az úgynevezett tökéletes őrlésnek nem tapasztaljuk, sőt bizonyos tekintetben itt-ott erősebb liszteket is nyerünk. A múlt évi időjárás olyan volt,hogy a kemény, igazán aczélos szemek száma bizony nagyon hátraszorult s igy a 82 °/cos buzakiőrléssel olyan kenyérlisztet nyerünk, amelynek korpatartalma sem túl magas. Idővel a belterjes búzagazdálkodással, ahol sokat fogunk holdanként arathatni, szükségképen bekövetkezik majd a túlfejlett malomipari megmunkálási módnak egyszerűsítése, egészségesebb és erősebb liszteket nyerünk majd. Ez pedig egyszer be fog következni, akárhogyan is az ellenkezőjét gondolják sokan, talán a legtöbben. A korpakiutalások pár hétig A Korpaközpont eddigelé, minden nehézség ellenére, szünetelni fognak, amellyel meg kellett küzdenie, fennakadás nélkül eleget tett a hozzá érkező rendelkezéseknek, ámbár a kormány nem adta meg neki az egyedül hatásos segédeszközt , a korpaszállítási igazolványok kizárólagos kiállításának jogát-adminisztrációs szervezetének minden erejével azon volt, hogy a mezőgazdaság igényeinek teljes mértékben megfeleljen. Mióta azonban a H. T. és a hatóságok részére az őrlések nyersanyag hiányában majdnem valamennyi malomban fennakadtak, a bejelentések mind gyérebbek lettek és a Korpaközpont már hetek óta csak a legnagyobb nehézségek árán tud a beérkező rendelkezéseknek eleget tenni, amihez járult, hogy a katonai kincstár a B. T. útján létesített első őrlési szerződés korpájának a polgári fogyasztás részére annak idején átengedett 75 %-át most visszaköveteli, ami nem jelent kevesebbet, minthogy mindaddig, amíg ezt a körülbelül 1500 vagyon korpa előállításához szükséges közel 1 millió gabonát a BT.-vel szerződött malmok fel nem dolgoztak, a Korpaközpontnak újabb kiutalni való anyag nem fog rendelkezésre állni. Ha a kormány nem fog módot találni annak kieszközlésére, hogy a hadügyi, kincstár ezt a mennyiséget legalább részben ne követelje vissza a malmoktól, másfelől a gabonahozatalok általában nem fognak megjavulni, úgy a mezőgazdák és állattartók korpaszükségletének, ami hetenként kb. 5—600 vagyont tesz ki, kielégítése a legnagyobb akadályokba fog ütközni. A beállott körülmények első következménye, hogy a Korpaközpont néhány hétig kénytelen lesz a korpakiutalásokat szüneteltetni és felkérni a gazdaközönséget arra, hogy igényeit a jelenleginél is jobban mérsékelje, mert a mai viszonyok mellett a kilátások igen sivárak, annyival inkább, mert azokból az ipari takarmányczikkekből, amelyek forgalombahozatalát a legutóbbi miniszteri rendelet a Korpaközpontra ruházta, a kereslethez képest szintén olyan csekély gyártásra lehet számítani, amely távolról sem elég nemcsak a hiányzó korpamennyiség pótlására, hanem az ezekben a czikkekben mutatkozó kereslet fedezésére sem. Nevezetesen a czukoripari melléktermékektől, a melassze- és a szárított répaszelettől nem várhatunk sokat, egyrészt a répatermés gyenge volta, másrészt amiatt, mert főkép az utak járhatlansága miatt a czukorgyárak üzeme is csak korlátolt mértékben és nehézségek árán tartható fenn. A Korpaközpont eddigi Beérkezett gazdasági felügyelőségi munkája számokban, utalvány közel 2 millió Mm, korpára és hulladékra, ebből kiutalt jóval többet, mint 1 millió Mm-t. Közel 1000 megbízott van az országban, kb. 700 malommal dolgozik. Ügyiratforgalma máris jóval meghaladja a 100.000-et, 50 hivatalnok és szolga dolgozik az irodákban, ezenkívül egy vezérigazgató, 2 igazgató, titkár stb. Előadás a csutkaliszt és A m. kir. Technológiai szalmaliszt gyártásáról Iparmúzeum géptermében előkelő szakközönség előtt tartotta meg lapunk szerkesztője a szaklap mai számának más helyén egész terjedelmében olvasható fölolvasását, amelynek végeztével bemutatta az elektromotorral meghajtott aprítógépet, amelyen először egész csutkákat őrölt borsószemnagyságú darává, azután a finom búzakorpához hasonló lisztre, végül szecskát szalmalisztre. A bemutatáson nagybirtokosokon, malmi vezetőkön kívül a hadbiztosságok is képviseltették magukat, valamint a bpesti nagybankok, gabona- és lisztkereskedők, technikusok nem várt számban jelentek meg és az előadónak tapssal köszönték meg fáradozásait. Az érdekes őrlőpróbákról a mintákat szétvitték az országba. Aki olvasóink közül érdeklődik, azoknak küldhetünk még belőlük. A megjelentek közül alábbi urak neveit tudtuk hamarosan följegyezni: Gaál Károly kir. tanácsos igazgató, Mezey Bertalan h. igazgató (aki a vendégeket üdvözölte és az erőfogyasztást is volt szives lemérni), Ordódy János tanár, György Endre v. k. t. t. volt földmivelésügyi miniszter, Koppélg Géza az Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület igazgatósági tagja, Jálics Ferencz és Gyürky Béla a Pestvármegyei Gazd. Egy. kiküldöttei, Lázár L. Pál udv. tan., műegyetemi tanár, Karkovány Ákos, a műegyetem mechanika-technológiai laboratóriuma részéről, Lelkin Ferencz alezredes, a bpesti honvéd élelmezési raktár parancsnoka, dr. Weiler Ernő és dr. Budai Kálmán főhadnagyok, Maier Ottó, az Első budapesti gőzmalom műszaki igazgatója, Kubics Gusztáv vezérigazgató és Kell Izsó műszaki igazgató (Hungáriamalom), Löwenstein igazgató (Királymalom), Luby cégvezető és Lamper főmolnár (Pesti Hengermalom), Kelemen Lajos műszaki igazgató (Victoria), dr. Holländer József (Borsod-miskolczi gőzmalmok), Goldschmied igazgató (Dettai Hengermalom r.-t.), Tober Nándor (Nagykikindai gőzmalom rt.), Fern Sándor malomtulajdonos (Bogasztgyörgy), Heller Dávid malomtulajdonos (Nagybecskerek), Herodek István titkár, a Korpaközpont képviseletében, Bőzsényi Iván, a fővárosi élelmiszervizsgáló állomás főnöke, dr. Varsányi Emil műegyetemi magántanár, malomipari szakértő, Rajner Kálmán, a főváros szakelőadója, Poor Jakab üdv. tan., vezérigazgató, dr. Kopper Adolf vegyészmérnök, Molnár Lajos oki. mérnök, részvénytárs, igazgató, Jaulusz J. János, gazdasági szaktanáros, Fehér Zoltán, a Gazdasági Lapok, Steiner Gyula, a Magyar Sütők Lapja, Markstein Ignácz, az „Ung. Mühlennachrichten“ szerkesztője, Dukesz és Berczog takarmánygyárak főnökei, Hegedűs Lajos és Bartkó János gépgyárosok, Hajduffi Bertalan, Muzsik Ferencz gazdák, Ehler Antal, a m. kir. Kereskedelmi Múzeum képviseletében, Szarek igazgató (Leipziger-szeszgyár), Holzapfel K. (Győri Hengermalom), Balogh Sándor (Pesti Magyar Keresk. Bank), Káldi Tivadar, Weltzl Károly gépészmérnökök, Strasser és König, Iparkamara, Keresk. Csarnok, Dunagőzhajózási Társaság stb. képviselői, liszt- és takarmány-, valamint gabonakereskedők. ÁsványolajtermékekA m. kir. minisztérium 4451/1915. maximális árai. V- E. számú rendelete.) --------------------1. A finomítók által követelhető legmagasabb árak, ha az eladott mennyisig legalább egy teljes kocsirakomány. 1. Benzin. 640—660 sűrűségi fok között ..............— 80 K 660-670 , , 73 „ 670-690 , , 3 69 „ 690-700 „ „ , 65 , 700-710 , „ 60 , 50 1. 710-720 3 , , 57 , 720-725 3 , 54 3 50 , 725—735 , „ » ... ...................... 49 , 50 , 735—745 , „ 43 „ 50 , 745- 760 » , „ 36 , 760-785 , „ 3 32 „ 2. Világitó kőolaj .................................... 36 , 3. Minden fajtájú gázolaj (motor• hajtóolaj) ........................................... 20 , 4. Vulkánolaj és pedig : a) téli minőség: (lobbanási pont legalább 140 C°, kenőképesség 5—6. 50° E nél, alvadási pont legalább — 10 C°, sav-és olthatlan alkatrészektől mentes) _ 32 , 216)~nyári minőség : (kenőképesség legalább 6—7'50° E-nél, alvadási pont + 0° G, különben mint a) alatt) .................... 30 „ Az alapárak 100 kg. tiszta súlyban, gyöngyölet nélkül, azonnali készpénzfizetés ellenében, levonás nélkül értendők és pedig világító kőolajra a fogyasztási adó netadásával, benzinre és gázolajra fogyasztási adó nélkül. Amenynyiben benzin vagy gázolaj adózottan kerül elszállításra, az 1. és a 3. pontban megállapított alapárhoz 100 kg. tiszta súly után 13 K-t tevő fogyasztási adót kell hozzáadni. Pótlékok: (2. §.) A vevő vasúti állomására való bérmentes szállítás esetében az alapáron felül a következő pótlékokat szabad felszámítani. 1. Tartánykocsikban való szállításnál az alapárhoz az a pótlék adható, amely az illető fogyasztási helyre meg van állapítva. *) A táblázatban külön meg nem jelölt fogyasztási helyre nézve az a pótlék irányadó, amely a hozzá legközelebb eső vasúti állomás helyére van megállapítva. Az így megállapított árhoz, abban az esetben, ha a tartánykocsit az eladó szolgáltatja, ezért megfelelő többlet felszámításának van helye amelynek mértéke szabad egyezkedés tárgya. 2. Hordókban való szállításnál a jelen §. 1. pontjának i1., illetőleg 2. bekezdésében említett pótlék helyett fahordóknál ennek a pótléknak 125°/0-a, vashordóknál pedig 130°/6-a számítható . 3. Ezenfelül felszámítható. a) Az eladó fahordójában való szállításnál az áruval együtt eladott hordó czimén az eladott áru 100 kg. tiszta súlya után legfeljebb 8 K. *) (Ez lapunknak 5 oldalát venné igénybe, amiért nem közölhetjük, ellenben a vasúti- vagy hajóállomás szerint szívesen megadjuk a pontos adatot. — Szerk.) 891 Kezelési czélokra alkalmas:Kender-gabonazsákok Felvonó-hevederek HONI FONÓ éri áss Transzmisszió - kenderkötelek, zsineghevederek, zsákmadzagok, fapeczkes kévekötők és minden egyéb e szakmába vágó czikkre a legolcsóbb és legszolidabb beszerzési forrása.