Molnárok Lapja, 1915 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-28 / 35. szám
580 nem is jelentek meg, hanem csak az egyes, hatóságokkal, vagy a közvetetlenül érdekeltekkel közöltettek, de azért a közre érdekkel bírnak. A dr Székely Artur vámközponti főtitkár szakszerű szerkesztésében megjelent kötet nagyon jól kezelhető, gazdag tárgymutatójából kiemeljük a következő fejezeteket: Állami egyedárusági és fogyasztási adóügyek, behozatali, ki és átviteli tilalmak, egyenes adóügyek, fémek és ötvözetek lefoglalása, gyapjúkészletek forgalomba hozatala, hadifoglyok munkára alkalmazása, hadi szolgáltatásokra és hadseregszállításokra vonatkozó rendelkezések, a közélelmezés biztosítása, maximális árak, mezőgazdasági ügyek, moratórium (természetesen a moratórium-feloldó rendelettel), perrendi rendeletek (a moratórium-feloldó rendelettel kapcsolatos perrendi rendelet is), nitrogéntartalmú anyagok és rézgaliör lefoglalása, szabadalmi- és védjegyügyek, szocziálpolitika, tőzsdei ügyek, vámügyi intézkedések stb. stb. A hatóságokra és közgazdasági körökre nézve egyaránt nélkülözhetetlennek mondható, majdnem 500 oldalas kötet 5 K-ért nálunk is kapható. A gyűjtemény I. kötetének, mely az 1915 február 20-ig kiadott idevágó anyagot tartalmazza, szintén 5 K az ára. Tőzsde választott bíró (Budapesti kir. Tábla 4638/1915. ságának illetékessége. P-H. 87 ítélete. 1915 junius ---------------------------- 16.) Ha a pörös felek a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának a háskörét kötötték ki, — habár a választott bírósági eljárástól való eltérést kifejezetten nem is zárták ki, — az egyik fél a megegyezéstől eltérni s a rendes bíróság jogsegélyét igénybe venni nincs jogosítva. Baleset és betegség esetére A kereskedelemügyi m. kir. való bizositás kötelezttsége miniszter 1915. évi julius kiveted nem túr. • hó 16-án kelt 35.460/VI. D. számú elvi jelentőségű határozatával kimondta, miszerint biztosításra kötelezett üzemben alkalmazotti viszonyban állónak biztosítási kötelezettségén nem változtat az a körülmény, hogy az alkalmazottnak iparigazolványa van. Hiány szakképzett molnársegédekben. — Hevenyészve kiképzett munkaerők. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara véleményadásra kérte föl szerkesztőnket alábbi szerint: „Egyes vidéki malmok molnársegédeiknek a népfelkelői szolgálat alól való felmentéséért folyamodtak, azzal az indokolással, hogy szakképzett molnársegédek ez idő szerint a munkáspiacon egyáltalán nem kaphatók. Van szerencsénk ez ügyben felkérni, méltóztassék bennünket tájékoztatni arról, hogy ez idő szerint molnársegédekben tényleg olyan nagy hiány van-e, hogy egyes vidéki malmok üzeme komolyan veszélyeztetve lenne az esetben, ha szakképzett molnársegédek katonai szolgálatra vonulnának be ? Egyben tisztelettel kérjük szíves tájékoztatását az irányban is, hogy újonnan kiképzett munkaerőkkel lehet-e a bevonuló molnársegédeket pótolni?“ Elfogulatlan válaszunk (amelyben állított tények megfelel a valóságnak) ez volt: A 14.821/ 1915. sz. becses megkeresésükben foglalt kérdésekre válaszunk ez. A malomiparban foglalkoztatott szakképzett munkaerők elvonása folytán még a legautomatikusabb rendszer szerint épült malmokban is nagyobbodik a tűzveszély, továbbá az üzemi akadályok megsokasodnak, maga az üzem nehezebbé és nehézkesebbé válik, a malom munkaképessége érzékenyen csökken. Hevenyészve kiképzett munkások a tudás máza által elkapatva alkalmaztatásukban még több kárt okoznak úgy a malomnak, ennek folytán a közélelmezésnek, mint a közönséges napszámosok, akik egy-egy kisebb munkakörben csakis azt teszik, amit a munkafelügyelők (tisztesek , Chargen) nekik előírnak és akik ezen munkájukban állandóan ellenőrzés alatt vannak. Fentiek alapján nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a szakképzett molnársegédek, különösen pedig a fő- és álmolnárok, lisztosztályozók, kő- és hengerőrök, szitálók fölmentése a katonai szolgálat alól annál inkább ajánlatos, mert különben a malmok kénytelenek lesznek a hadvezetőségtől kikérni más szakképzett molnárokat, amely kérelmeik hadi érdekből sem tagadhatók meg. Azon állítás, hogy a munkapiacon egyáltalán nincsen molnársegéd, az nem felel meg a valóságnak, mert a megélhetési standardot megadó vállalatok igenis kaphatnak még ma is szakképzett segédeket. Rossz búzaminőségek. Temérdek panasz érkezik hozzánk malmok részéről amiatt, hogy milyen rendkívül silány állapotban kerül mostanában a búza a malmokhoz. Ha pedig az átvevő malmok a tőzsdei expertizbizottsághoz fordulnak megfelelő minőségi értékkevesebblet megállapítása czéljából, akkor alacsony bonifikácziókat ítél meg a bizottság. A malmok joggal kérdik: mikép lehet vizes gabonából jó őrleményt készíteni és úgyszólván mostanában minden malomnak előbb mesterséges gabonaszárítást kell végeznie, mielőtt a beszállított gabonát egyáltalán felhasználhatja. Joggal kérdik azt is a malmok, várjon ez a munka miért tartozik rájuk, amikor a termelő kötelessége volna kifogástalan minőségű, egészséges gabonát leszállítani. A gabonaszárítás problémája évek óta foglalkoztatja a mi termelőinket is ; két évvel ezelőtt a budapesti kukoricakiállítás alkalmával egyik gépgyárunk kiállított egy újfajta gabonaszárító készülék mintáját és azóta a gabonaszárítás technikája nagyot haladt. Ma már a legjobb szárítógépeket készítik, úgy, hogy semmiféle vegyi elváltozás a mag belső összetételében nem történik. Az ilyen szárítókészülékek beszerzése azonban a termelők érdeke és kötelessége volna, márpedig alig hisszük, hogy nálunk sok ilyen berendezést alkalmaznának modern és gyakorlati érzékkel bíró gazdák. A kapásnövények termése. A földmivelésügyi miniszter szombati termésbecslése nem adott számadatokat a négy főkalászos tekintetében. Megbízható cséplési eredmények még hiányzanak, ezek nélkül pedig újabb becslésnek nem lett volna értelme, így a miniszteri jelentés csak általánosságban felemlíti, hogy a négy főkalászos hozama a kedvezőtlen időjárás folytán minőségileg tetemesen megcsappant, sőt talán helyenként kisebb lett a mennyiségi hozam is. Ezúttal első ízben becsülte fel azonban a miniszter a tengeri, burgonya és czukorrépa hozamát és ezekben kedvező terméshozamot ígér. Tengeriből ugyanis 49 12, burgonyából 59*38, czukorrépából pedig 25-50 millió g. hozamot vár a miniszter, míg a tavalyi hozam ezen terményekben 43'76, 53'14, illetőleg 4014 millió q. volt. A tengeri és burgonya hozama tehát kb. 6 millió q-val volna nagyobb, mint tavaly. Ellenben erős visszaesés mutatkozik czukorrépánál, ami a kisebb bevetett területre vezethető vissza. A tengeri termés esélyei most az időjárástól függnek: meleg, napos időjárásra van szükség, hogy a tengeri beérhessen, különben a hozam csökkenhet. A múlt hét óta az időjárás kedvezőbb és ezért reméljük, hogy a tengeri terméshez fűzött remények tényleg beválnak. Alaptalan rémhírek Az idei termés esélyeiről szólva, a gabonatermésről nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy ----------------------- teljesen hasból milyen alacsony hozamokról írnak egyes könnyelmű lapok és hogy milyen légből kapott rémhíreket terjesztenek egyesek az idei gabonatermés silányságáról. Hallottunk olyan „véleményt“ is, hogy gabonatermésünk legalább 25—30%-kal fog a végeredményben csekélyebbnek mutatkozni, mint ahogy a földmivelésügyi miniszter termésbecslése azt feltüntette. Az ilyen alaptalan rémhírek terjesztőivel kurtán kellene elbánni: azokat épp úgy fülön kellene csípni és a hűvösre küldeni, mint ahogy azt mestették a háborús rémhírek kitalálóival, a „Kávéházi Konrád“ urakkal. Mi egyformán súlyos hazafiatlan cselekedetet látunk abban, ha valaki hősiesen küzdő csapataink egy nem létező vereségéről terjeszt dajkameséket, avagy alapos és megbízható adatok hijján gabonatermésünknek az aratás alatt szenedett katasztrófájáról regél. Senkinek, még a földmivelésügyi miniszterünk sem állhatnak rendelkezésére olyan, az egész országra kiterjedő adatok, amelyek egy ilyen hozamcsökkenést indokoltnak feltüntethetnének. Ha mindjárt a gabonakínálat csökkent is mostanában, ez csak helyi vagy spekulatív okokra vezethető vissza, semmiesetre sem a terméshozam ilyen óriási csökkenésére. Ismételjük tehát, hogy alaptalan rémhírekről van szó, amelyeknek felülni avagy ezek miatt nyugtalankodni igazán nem érdemes. Galicziai malomképviselők Több ízben hírt admozgalmatunk a malomképviselők azon mozgalmáról, hogy őket a malmok a változott lisztüzleti viszonyok daczára valamikép foglalkoztassák. Megírtuk azt is, hogy eredetileg ezt illetőleg a malmokban meg volt a kellő jóakarat, de hogy mérvadó helyen ellenkezésre találtak a felmerült tervek és így ezt a fogas kérdést megoldani nem lehetett. Most úgy értesülünk, hogy a minap Wienben összegyűltek agalicziai malomképviselők és hosszasan megtárgyalták szomorú helyzetüket, főképpen pedig elpanaszolták, hogy mennyire meg vannak fosztva minden kereseti lehetőségtől. Végül abban állapodtak meg, hogy küldöttséget menesztenek Budapestre és itt érintkezésbe lépnek a malomegyesületek vezetőségeivel, kérve igazságos ügyüknek valamely irányban való jóakaratú pártfogását. Liszthiány a vidéken gibina- Egy olvasónk panaszolja uzsora folytán. Esztergom vidékéről, hogy hogy ott óriási liszthiány mutatkozik és a malmok szívesen őrölnének, ha nem ütötte volna fel fejét Esztergomban és vidékén a gabonauzsora. Ezt igazolja különben egy esztergomi helyi lap folyó hát án megjelent czikke, amely közli, hogy a megállapított maximális árak kijátszásával egyesek az idei gabonát uzsoraáron, 30—40 °/o-kal drágábban adják a megengedett árnál. A czikk erélyes intézkedéseket követel a termelők ezen uzsorája ellen és joggal hivatkozik arra, hogy a mai óriási árak mellett minden termelő megtalálja tisztes polgári hasznát, ha akármilyen termékét a piacra hozza. Aki tehát ilyen uzsorát követ el, azt minden teketória nélkül a vádlottak padjára kellene hurczolni. Sajnos azonban Esztergomban is csak papiroson adminisztrálnak és daczára annak, hogy már tiszta búza- vagy rozskenyeret kellene ennie a lakosságnak és apró péksütemény is kerülhetne az asztalra, a lakosság még mindig kukoricakenyérrel kénytelen élni. Kortársunk ezek után azt kérdi, hogy a malmok honnan szerezzenek őrlésre való gabonát, hova menjenek panaszra? Mi azt hisszük, hogy az ilyen esetekben, amikor a visszaélés annyira szembeötlő — vagy a polgármestereknek vagy az alispán uraknak volna kötelességük a legsürgősebb intézkedés és nem is kétkedünk abban, hogy az ilyen mérvadó helyre eljuttatott panaszok nyomban orvoslást is találnak. Panaszok a korpabeszerzés körül. Panaszos levelet kaptunk egy nagyváradi malomtól is, amely kikel az ellen, hogy milyen zaklatásoknak van kitéve a korpa miatt. Naponként ostromolják a malmot korpa miatt a termelők és hozzák halomszámra az illető gazdasági felügyelők utalványát, a malom azonban nem adhat korpát, mert hisz az egész korpatermelés a földmivelésügyi miniszter, illetőleg a Korpaközpont számára van lefoglalva, így a termelők hiába fordulnak az egyes malmokhoz, azok őket kiszolgálni nem tudják. A korpahiány miatt különben már a nagyváradi helyi lapokban is megindult a malmok elleni támadás. Azt rójják fel a malmoknak, hogy náluk nem lehet korpát kapni, ellenben a viszontelárusító kiskereskedőknél mindenütt van korpa, de aki ott akar vásárolni, az már drágább árat kénytelen fizetni. Ezt szabálytalanságnak nevezi egyik lap és az ellen orvoslást követel. Pedig ez a panasz teljesen alaptalan. A miniszteri rendelet értelmében a korpaviszontelárusító magasabb árat követelhet, ha kicsinyben árusítja a korpát. Az pedig a mai óriási tejáraknál igazán nem játszik szerepet, hogy a gazda néhány fillérrel magasabb árat MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1915. augusztus 28. Kender-gabonazsákok Felvonó-hevederek Transzmisszió - kenderkötelek, zsineghevederek, zsákmadzagok, fapeczkes kévekötők és minden egyéb e szakmába vágó czikkre a legolcsóbb és legszolidabb beszerzési forrása: HONI FONÓ és KÖTÉSVERÖGYAR R.-T., HÓDSÁG (Bácska).