Molnárok Lapja, 1916 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1916-01-01 / 1. szám

Budapest, 1916 január 1. MOLNÁMOK LAPJA 9 ország jöhetünk számba, alighanem csalódást fog ered­ményezni, mert tudomásunk szerint a háború által eddig elpusztított malmok száma aránylag oly csekély, hogy ezek az összes malomipari telepek számához arányítva, alig jönnek tekintetbe. Legfeljebb Galicziában és Bukovinában pusztulhattak el néhány vidék malmai, ellenben Magyarországon jelentősebb malomipari telep elpusztítása nem sikerült az oroszok rövid életű itt idő­zésének idején. Az éjjeli munka a sütőiparban. A szaklap több ízben ki­fogásolta a sütőiparosok azon mozgalmát, hogy szüntettessék be az éjjeli sütés. Hogy e tekintetben milyen helyes álláspontra helyezked­tünk, bizonyítják a hozzánk beérkezett helyeslő hozzá­szólások, így egyik vidéki malom igazgatója kérdi, mi­ként tiltakozhatnak a sütőmesterek az éjjeli üzem ellen, amikor a rokon malomipar minden közép- és nagyüzeme rendszerint éjjel-nappal megszakítás nélkül kénytelen dolgozni. Már most milyen zűrzavar lenne abból, ha a malmok kijelentenék, hogy ők éjjel többé nem dolgoznak, mert „az éjjeli munka egészségtelen.“ Hogy a czukor-, szesz-, sör-, hentes-, mészáros-ipar, tehát majd minden élelmezési iparág az éjjeli munkát nem mellőzheti, azt nem látják a sütőiparosok. Pedig a délelőttre elkészülő zsemlye és kifli — bizonyára nem kellene a fogyasztók zömének, mert ha nincs a reggeli kávéhoz apró süte­mény, ilyenre már alig is van szükség. Egy újságíró véleménye. Egy fővárosi újságíró küldi hoz­zánk ezt a tiltakozást. Kajtársaim nevében tiltakozom a sütőipar legújabb okvetetlenkedése, a reggeli péksütemény-akc­ió ellen. Most háború van és értjük, ha ennek folyományakép eltiltják a péksütemény­­készítést, de normális viszonyok között az éjjeli sütő­üzem elengedhetetlen, épp úgy mint az éjjeli újságírás. Csak próbálják meg a pék urak, mi az: minden­ este és éjjel a szerkesztőségekben robotolni, családtól és társa­ságtól távol elkészíteni milliók­ nélkülözhetetlen reggeli olvasmányát, az újságot és^mjjsn mit szólnának ők és az olvasók légiói, ha mi emberi mivoltunkra hivatkozva kijelentenék, hogy többé erre a munkára nem vállal­kozunk és csak reggel fogunk újságot írni ? Az életnek bizonyos bevett és megszokott törvényei ellen hadakozni oktalanság. Piszok a sütödékben. Hozzászólásom jogc­íme pedig ez : Én a minapi pékrazzián részt vet­tem és mondhatom, égnek meredt a hajam. Hogy a pesti pékműhely nem valami tisztasági mintahely, azt tudtuk, de hogy ilyen piszok lehetséges az élelmezési szakma bármely műhelyében, azt nem hittük. A rendőrség erről jelentést is tett a belügyminiszternek, ahol módját fog­ják ejteni a sütőipar lehetetlen állapotai orvoslásának. Persze akadtak tiszta és kifogástalan üzemek is, de csekély számban. A pékkenyér minősége a zsemlyerendelet életbelép­tetése óta a lehető legsilányabb lett. Oka ennek a munkáshiány. A pékek jobb munká­saikat a műhelyekből szélnek eresztették, zsemlye­sü­tésre nem kínálkozott több alkalom s igy a még nem katonakötelesek, az egészen fiatal tapasztalatlanok da­gasztják a tésztát és sütik a rossz kenyeret. Érdekes, hogy a elbocsájtott munkások nem vállalnak állandó állást, csak kisegíteni ajánlkoznak, némelyik az éjszakai munkájáért 20 koronát is elkér. Ez is a háborúhoz tartozik. A német H. T. és Többször megemlékeztünk a malomipar­ azon támadásokról, amelye­ket a német H. T. ellen in­téztek az ottani malomipar foglalkoztatása miatt. Hogy ezek a panaszok jogosultak, bizonyítja a kimutatás, amelyet most adott ki a német kor­mány. Eszerint összesen 286 malommal kötött őrlési szerződést a német H. T. Az üzemek nagyságát véve alapul 46 olyan nagymalom kapott őrlést, amelyeknek napi teljesítésképes­­sége 500 q-nál nagyobb. Ezenkívül 103 közép­üzem (napi 100—500 g őrlési képesség) és 137 kis üzem (napi egy nagyonnál kisebb telje­sítménnyel) jutott őrlési szerződéshez. A jelen­tés azzal okadatolja azt a feltűnő körülményt, hogy aránylag ily kevés malommal történt meg­állapodás, miszerint csak így volt lehetséges az őrlési díjak leszorítása, és üzemköltség természetszerűleg csak akkor lehet alacsony, ha a szerződéses malmok állandóan és lehetőleg egész teljesítőképességük erejéig vannak foglal­koztatva. Az olcsó őrlés czélját el is érték, mert tényleg sikerült tavalyhoz képest lenyomni az őrlésdíjakat és így le is szállíthatták a liszt­árakat. A mellőzött malmok. Ez az érem egyik oldala. Hogy a másik hogyan fest, azt a német parlament minapi ülésén panaszolta el egy haladópárti képviselő. Kimutatta, hogy Németország malmainak zöme hónapok óta üzemen kívül áll, mert nincs őrlésük. Sok ezer malom teljesen szünetel sok, ezerben csakis a legkisebb mérvű üzemet bírják fenntartani. Mint elszo­morító tényt említette fel a szónok, hogy csak alig 200 kis- és középmalom kapott őrlést a H. T. részéről, a malomüzlet zöme ezúttal is a nagymalmoknak jutott. Kifogást emelt a szónok az óriási költségek ellen is, amelyek a gabona- és lisztértékesítések körül felmerül­nek, szóval a német gabona- és lisztellátás rendszere ellen is sok panasz merül fel. Pedig a kormány részéről igen meg vannak elégedve azon eredményekkel, amelyeket az erélyes intézkedések révén értek el a népélelmezés terén. Mi innen csak azt az egyet látjuk, hogy a német kormány nagy szigorral őrködik a kormány rendeleteinek legszigorúbb betartása felett és hogy a kihágások ellen a legsúlyosabb bírságokat alkalmazzák. Egy hét büntetés­ listája. Egy berlini laptársunk jelenti, „­­ hogy a múlt héten a következő malomiparosokat büntették meg: Egy volgtlandi malom 6000 márka pénzbírságra ítéltetett, mert állandóan a maximális áron felül árusított korpát és egyéb malmi termékeket, azonkívül a korpát krétával hamisította. Sziléziában újabban ismét két malmot zártak be, mert a tulajdonosok olyan őrlést vállaltak, amelyet a kormány­rendeletek tiltanak. Landeshut város körzetében a hatóság elrendelte az összes gazdasági malmok bezárását és az őrlőjáratok hatósági lepecsételését, miután környékbeli gazdáknak végeztek itt takarmánydarálást.­­ Végül el­fogták egyik mecklenburgi malom igazgatóját és az általa vezetett malmot szintén bezárták, mert a malom tiltott üzérkedést vitt véghez rozsliszttel. Akárhogy vélekedjünk a németországi háborús gabona- és lisztforgalmi intéz­kedésekről, tény az, hogy az ottani kormány közegei vasszigorral hajtják végre a kormányrendeletek ellen­őrzését. Molnárnak megítélt Az osnabrücki bíróság egy utazási költség, malommunkás perét tár­gyalta egy ottani malom ellen. A panasz tárgyát 25 márka utazási költ­ség képezte, melyet az illető munkás azon a czimen költött, hogy a malom kívánságára oda­utazott bemutatkozni. A malom vezetősége ugyanis hirdetést tett közzé, amelyben főmolnárt kere­sett. A pályázók között szerepelt a panaszos is, ajánlata tetszett is a malom tulajdonosának, aki nyomban táviratilag szólította fel a bemu­tatkozásra. Utóbb a fizetés miatt nézeteltérés merült fel és a szerződtetés elmaradt. A 25 márka utazási költség megtérítéséről a malom tudni nem akart. Perre kerülvén a sor, a bíróság most az utazási költség megfizetésében marasz­talta a malmot, úgy érvelve, hogy ilyen esetben a pályázó nem köteles magát költségbe verni a malomtulajdonos kedvéért. „Malomipari aktualitások/ Egy külömben jól szerkesz­­tett közgazdasági hetilap a minap a malomipar aktualitásairól czikkezett. E közle­ményben fordul elő szó szerint a következő szenzácziós felfedezés: „ . . . mert azt a malmok maguk sem tagad­hatják, hogy az őrlési forgalmon olyan sokat kerestek, hogy az minden más elmaradt üzletért bőven kárpó­tolta őket.“ Laptársunk rendkívül jártas lehet malomipari ügyek­ben és kitűnő helyről szerezheti informáczióit a malom­ipari „aktualitásokról“, ha az őrlésforgalomnak tulajdo­nítja a malmok által tavaly elért hasznot. Milyen szí­vesen látnák malmaink, ha igaza volna a 1. kollegának és csakugyan ezúttal igazi aktualitást irt volna meg. Ámde az őrlésforgalmat még Bánffy miniszterelnöksége alatt eltörölték és azóta ennek visszaállítása érdekében hiába írtak a malmok mázsaszámra beadványokat. Az őrlésforgalom régen volt és kérdés, vájjon még vissza­kerül-e hozzánk. Laptársunk malomipari aktualitásai között azonban most csak mégis szerepel az őrlési forgalom. Meglepő, milyen gyönyörű tájékozottságot tanúsítanak nálunk még hivatásosan közgazdasággal foglalkozó egyének is malomipari kérdésekben. A nemzetközi kereskedő- A világháború angol szemüvegen sem megnyomorítása. H át nézve eddig egyetlen jelentős Anglia elkobozza a sem- eseményt produkált, Német­séges államok kábeleit, ország külkereskedelmének tel­jes tönkretételét. Ezzel dicse­kednek is, mert hisz ők azzal a rejtett czélzattal sodorták háborúba az egész világot, hogy megszabaduljanak leg­veszedelmesebb versenytársuktól, a német exportőrtől. Igaz, a német kiviteli kereskedelem úgyszólván megszűnt, de hogy ezzel egyszersmind az egész világ kereskedelme milyen mérhetetlen károkat szenved, erre nézve idézzük csikágói laptársunk, a „Modern Miller“ november 13 iki számában megjelent következő jajkiáltást a háború saj­nálatos következményeiről . Kétséges — írja laptársunk — várjon az amerikai molnárok egyáltalán méltányolni tudják-e azon üzleti veszteség mérvét, amelyet az amerikai lisztkivitel igazság­talan megakadályozása révén elszenvedni kénytelenek. A maguk összességében ezek a károk óriási összegre rúgnak és hogy a jövőre nézve félreértésnek ne legyen helye, jó lesz megállapítani azt, hogy a viszonyok nem­csak hogy javulni nem fognak, de ennek ellenkezőjét kell elvárni. Elkobozzák az amerikai postát, amely ily­­kér nem éri el rendeltetésének helyét. Kábelsürgönyöket a papírkosárba dobnak és félretolják az amerikai keres­kedőt. Hollandiával kezdték a dolgot és furfangosan meg­nyugtatták avagy másként leintették az ottani kormányt és különféle hiábavaló kísérlet után odairányuló üzletünk megszűnt. A balti félsziget exportviszonyairól kár egy szót is vesztegetni. A Földközi-tenger országaival a leg­utóbbi időkig jövedelmező forgalmat tartottak fenn, de most ezt az üzletet olyan kábelc­enzúra alá szorítják, hogy ez teljesen megfojtja az üzletet. A következő jelen­tések bizonyítják, hogy a kábelsürgönyöket hogyan do­bálják a papírkosárba és hogy miképen nem jutnak el azok soha rendeltetési helyükre. Amit ezelőtt export­­molnáraink a holland üzletben tapasztaltak, mindaz most napirenden van a balti és Földközi-tengeri üzletben. A jelen panaszok különösen a Szaloniki felé irányuló liszt­kivitelt illetik. Ha bizonyos kábelsürgönyöket, amelyeket amerikai malmok Szalonikibe küldtek nagy lisztrende­lések ügyében, nem tartóztattak volna fel, jelenleg ezen városban az élelmiszerellátás jóval kedvezőbb volna. Jelenleg a szigorú c­enzúra folytán fontos háborús hírek Európából csak ritkán jutnak el hozzánk kereskedelmi levelekben, mégis egyes malmok azt a hírt kapták Sza- Diesel- és nyersolaj motorok­­ részére legkitűnőbb minőségű gép-­ dinamó,­ úgyszintén bel- és külföldi HENGEROLAJOKAT, nemkülönben legfinomabb DIESEL-MOTORHAJTÓOLA­JOKAT szállít szavatolt viscositással és caloriával. UNGÁR ADOLF GÉP- ÉS NYERSOLAJ-NAGYKERESKEDŐ, KASSA.

Next