Molnárok Lapja, 1919 (26. évfolyam, 1-41. szám)

1919-11-08 / 36. szám

Budapest, 1919. november 15. MOLNÁROK LAPJA borsókorpára stb.), minden olajgyári mellékter­mékre (pogácsára, pogácsalisztre és olajmaghéjra), továbbá a keményítő-, szesz-, élesztő- és sör­gyárak szárított moslékjára. Ezeket a cikkeket másként, mint a Korpaközpont közvetítésével forgalomba hozni nem szabad. Ezenfelül kiterjed a Korpaközpont ügyköre a mesterséges takar­mány gyártásának központi lebonyolítására és végül mindazon egyéb ügyek elintézésére, ame­lyeket a földmivelésügyi miniszter esetről-esetre hozzáutal. A cukortermeléssel nyert melléktermékek (melasse, szárított és kilúgozatlan répaszelet) tekintetében a 3.932/1919. M. E. számú rendelet alapján kibocsátott 1919. évi 56.130. sz. pénzügyminiszteri rendelet 9. §-ának 2. bekezdésében foglaltak irányadók azzal a hozzáadás­sal, hogy a szóbanforgó melléktermékeket a pénzügy­­miniszternek a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg teendő rendelkezései szerint a Korpaközpont fogja a Czukorközponttal egyetértve forgalomba hozni. 2. §. Az 1. §. 1. bekezdésében megnevezett ipari hulladékokat és termékeket előállító mal­mok és egyéb gyári vállalatok ezen hulladé­kokat és termékeket sem elvermelés vagy el­raktározás útján, sem bármi más módon vissza nem tarthatják, hanem kötelesek a náluk kész­letben levő, valamint az általuk ezentúl előállí­tandó akár saját számlájukra, akár más szám­lájára végzett őrlésből, illetőlg feldolgozásból származó ilynemű anyagokat a Korpaközpont­nak bejelenteni és annak alapján forgalomba hozni. Nem esik az előbbi bekezdés rendelkezése alá a 3. §. szerint az őröltető félnek vámőrlés esetén visszaadott korpa, valamint az 1. §. 1. bekezdésében felsorolt hulladékokból és termé­kekből az a mennyiség, amelyet az előállító gyári vállalat saját czéljaira a 8. §-ban foglal­tak alapján visszatarthat. 3. §. A malomvállalat annak, aki szabály­szerűen kiállított őrlési tanúsítvány alapján kizárólag saját házi és gazdasági szükségletére őröltet, az abból az őrlésből származó korpát kiszolgáltatni, ha pedig azt az őröltető átvenni nem kívánja, a Korpaközpontnak bejelenteni s annak rendelkezésére kiadni, illetve szállítani köteles. Az előbbi bekezdés alapján átvett korpát azonban az átvevő csak saját állatainak takar­mányozására használhatja fel s ha bármily okból ily c­élra fel nem használhatja, azt szin­tén csak a Korpaközpont útján hozhatja for­galomba. Az 1. §. 1. bekezdésében felsorolt ipari hulladékok és termékek eladására vonatkozó minden szerződés vagy kötés a jelen rendelet hatályának tartamára erejét veszti. Kivétezik az olajmagtermelők szerződésszerű járandósága, amelynek alapján a termelőket a beszállított olajmag 40°/o-a a 4. §-ban felsorolt árakon mint u. n. pogácsakompetenczia megilleti. 4. §. Az 1. §. 1. bekezdésében felsorolt ipari hulladékokért és termékekért követelhető legmagasabb ár rendes minőség mellett méter­mázsánként (100 kgr.) tiszta súlyra, továbbá e hulladékok és termékek előállításánál kötelező leggyengébb minőség, végül a Korpaközpont jutaléka a következőkben állapíttatik meg: Ezeket a legmagasabb árakat, melyek magukban foglalják a rakodóállomáshoz való szállításnak és be­rakodásnak költségeit is, zsák, illetőleg hordók és ponyva nélkül, készpénzfizetés mellett történő eladás esetére kell érteni s ezek az árak egyaránt vonatkoz­nak úgy a belföldi, mint a külföldi származású nyers­anyagok feldolgozásánál előálló termékekre és hulla­dékokra. Olyan pogácsáért, amely többféle mag préseléséből állíttatott elő, csak az abban található magvakból elő­állítható legolcsóbb pogácsa ára követelhető. Az itt megállapított árak nem vonatkoznak arra az esetre, ha a felsorolt termékek és hulladékok ipari czélokra utaltatnak ki. Ily czélokra kiutalt termékek és hulladékok árát, valamint a jelen §-ban fel nem sorolt takarmányczikkek árát a földmivelésügyi miniszter esetenként állapítja meg. Az ipari czélokra történő kiutalásnál esetleg felmerülő ártöbblet a Korpaköz­pontot illeti meg. 5. §. A jelen rendelet 1. §á­nak 1. bekezdése szerint a Korpaközpont útján forgalomba hozandó termékek és hulladékok a vevő kívánsága szerint ömlesztve vagy az általa küldött zsákokban, illetőleg hordókban szállí­­tandók. Ha az illető termékeket és hulladékokat elő­állító ipari vállalat a vevő kívánságára a szállításhoz zsákokat, hordókat, ponyvákat vagy más fedőanyagot ad, ezek beszerzési költségei vagy kölcsöndíjai a vevőt terhelik. 6. §. Az 1. §. 1. bekezdésében megnevezett ipari takarmányczikkeket és hulladékokat a 4. §-ban foglalt táblázat szerint megszabott minőségnél gyengébb össze­tételben (rosszabb minőségben) előállítani tilos. 7. §. A Korpaközpont a 4. §-ban foglalt táblázatban feltüntetett jutalékokból és a jelen rendeletén alapuló egyéb bevételeiből fedezi irodájának személyi és do­logi kiadásait. A Korpaközpont felszámolása után fen­­maradó vagyonfelesleg az államkincstárt illeti. Amenny­­nyiben a Korpaközpont bevételei az iroda személyi és dologi kiadásait netán nem fedeznék, az esetleg mutatkozó hiány fedezéséről a földmivelésügyi minisz­ter gondoskodik. 8. §. Az 1. §. 1. bekezdésében felsorolt hul­ladékokat és termékeket előállító minden ipari vállalat köteles a felsorolt hulladékokból és ter­mékekből meglevő készletét, valamint az ezentúl előállítandó mennyiségeket a Korpaközpont által megállapított módozatok mellett a Korpaközpont­nak bejelenteni és a Korpaközpont által kiutalt mennyiségeket a Korpaközpont rendelkezése sze­rint készpénzfizetés ellenében halladéktalanul szállítani. A bejelentési kötelezettség teljesítését, valamint a jelen rendelet egyéb rendelkezéseinek pontos megtartását a Korpaközpont kiküldöttei útján ellenőrizteti, akiknek az illető ipari vállalatok az ellenőrzéshez szükséges minden adatot rendel­kezésükre bocsátani kötelesek. Saját czéljaira az ipari vállalat az általa előállított és az 1. §. 1. bekezdésében felsorolt hulladékok­ból és termékekből csak annyit tarthat vissza, amennyit a fuvarozás czéljából tartott állatainak takarmányozására a Korpaközpont az illetékes helyi hatóság véleménye alapján kiutal. 9. §. A vámkülföldről bárki által behozott korpa és egyéb takarmányczikkek az ország területén csak a Korpa­központ által hozhatók forgalomba és azokra nézve az eladási árakat és feltételeket a földmivelésügyi miniszter a melassera, valamint a szárított és kilúgozatlan répa­szeletre vonatkozólag pedig a földmivelésügyi miniszter­rel egyetértőleg a pénzügyminiszter állapítja meg. 10. §. Mindama melléktermékek és hulladékok felett, melyeket a Korpaközpont a jelen rendelet 1. §-ának 1. bekezdése alapján forgalomba hoz, a földmivelésügyi miniszter rendelkezik és a Korpaközpont az általa for­galomba hozandó termékeket és hulladékokat a föld­mivelésügyi miniszter utasítása szerint köteles felosztani, illetve kiutalni. A rendelkezésre álló mennyiség szétosztása végett az egyes termelők (gazdaságok) és állattartók a jelen rendelet alá eső czikkek kiutalására vonatkozó igé­nyeiket az igény alapjául szolgáló és a községi elöl­járóság, illetőleg a városi hatóság által igazolt adatok­kal együtt az il­etékes vármegyei gazdasági felügyelő­ségnek bejelentik. A gazdasági felügyelőségek a hozzájuk érkezett bejelentéseket pontosan vezetett kimutatásokba foglalják és a kimutatások másolatait hetenként egyszer a Korpaközpontnak megküldik. A vármegyénként mutatkozó szükségletről a gazdasági felügyelőségek javaslatai alapján a Korpaközpont a készletek és gyártási viszonyok, valamint egyéb szük­ségletek tekintetbe vételével elosztási tervet készít, azt a földmivelésügyi miniszter elé terjeszti és a készleteket a földmivelésügyi miniszter rendelkezése szerint a legközelebbi gyártási helyről vagy a fél által megjelölt gyártási helyről a Korpaközpont szétosztja. A földművelésügyi miniszter a jelen rendelet 1. §-ának első bekezdése alá eső czikkek tekintetében az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőségek javas­latainak bevárása nélkül is intézkedhetik és egyes üzemeket, (vállalatokat, ipartelepeket), ipari góc­ponto­­kat, nagyobb városokat, ezek közelében fekvő közsé­geket, tejgazdaságokat és beszerzési csoportokat köz­vetlenül is elláthat. A földmivelésügyi miniszter felhatalmazhatja a Korpa­­központot, hogy a rendelkezésére álló takarmány­­neműek bizonyos hányadát hatóságok, szövetkezetek vagy kereskedők útján ossza szét, illetőleg árusítsa. Ezeknek a Korpaközpont jutalékát részben átengedheti. 11. §. A czukortermelésnél nyert melléktermékek árának, eladási feltételeinek és felosztásának kérdésé­ben — a 3.932/1919. M. E. számú kormányrendelet, illetőleg az ennek alapján kiadott 1919. évi 56.130. számú pénzügyminiszteri rendelet 9. §-ának 2. bekez­dése értelmében — a pénzügyminiszter a földmivelés­ügyi miniszterrel és a közélelmezési miniszterrel egyetértőleg külön rendelettel fog intézkedni. 12. §. Az 1. §, 1., 2. bekezdéseiben megjelölt takar­­mányneműeket, valamint az ezeknek egymással vagy más anyagokkal való keveréséből származó czikkeket nem postai polgári forgalomban, közforgalmú vasúton, hajón vagy gépkocsin a város vagy község területén kívül eső helyre csak a gabonaneműek vagy őrremé­­nyek szállításához megállapított minta szerinti hivatalos szállítási igazolvánnyal szabad szállítani, amelyeket a Hadi Termény rt. bocsát a Korpaközpont rendelkezésére­ Közforgalmú vasúti és hajózási vállalatoknak ehhez képest az előbbi bekezdésben felsorolt czikkeket fuva­rozás vagy tárolás végett csak úgy szabad elfogadniuk vagy átvenniök, ha a feladó a fuvarlevéllel együtt a szállítási igazolványt is beszolgáltatja. 13. §. A Hadi Termény r.-t., valamint a Magyar Olaj- és Zsiripari Központ r.-t. köteles a Korpaközponttal esetről-esetre, de legalább hónaponként egyszer mind­azoknak a nyersanyagoknak mennyiségét közölni, ame­lyeket azoknak a vállalatoknak utal ki, amelyek az 1. §-ban felsorolt czikkeket akár fő-, akár melléktermék gyanánt előállítják. 14. §: Kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető: 1. az, aki az 1. §-ban felsorolt ipari termékeket és hulladékokat, akár magukban, akár állati táplálkozásra alkalmas más anyaggal keverve vagy takarmányozásra alkalmas módon feldolgozva a jelen rendelet ellenére másként, mint a Korpaközpont útján forgalomba hoz; 2. az, aki az 1. §-ban felsorolt termékeket és hulla­dékokat a 8. §. ellenére a Korpaközpontnak be nem jelenti, hamis adatokat jelent be vagy a készletből a Korpaközpont utalványára a megrendelőnek nem szállít; 3. az, aki az 1. §-ban felsorolt ipari termékekért és hulladékokért a 4. §-ban megállapított vagy a jelen rendelet alapján megállapítandó legmagasabb árnál magasabb árt követel vagy elfogad, továbbá, aki e czikkekért továbbeladás czéljára történő vásárlás ese­tében a megállapított vagy a jelen rendelet alapján megállapítandó legmagasabb árnál magasabb árt ígér vagy szolgáltat; 4. az, aki az 1. §-ban felsorolt ipari takarmány­czikkeket és hulladékokat a 6. §. tilalma ellenére a megszabott minőségnél gyengébb összetételben (rosz­­szabb minőségben) állítja elő; 5. az, aki az 1. §. rendelkezése alá eső czikkeket a jelen rendelet ellenére közforgalmú vasúton szállí­tási igazolvány nélkül fuvarozásra felad, vagy hajón vagy gépkocsin igazolvány nélkül szállít vagy szállíttat, valamint az, aki oly szállítási igazolványt használ az áru feladásánál, melynek ellenőrző szelvényén foglalt adatok nem egyeznek a szállítási igazolvány megfelelő rovatain feltüntetett adatokkal; 6. az, aki a jelen rendelet egyéb rendelkezéseit meg­szegi vagy kijátssza, avagy megszegésükben vagy ki­játszásukban bármi módon­ közreműködik. Ha megállapítható annak a nyereségnek összege, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapítandó nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a fel­jelentőt, a többi része a felmerült költségek levonásá­val a Hadirokkantak Segélyalapját illeti. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási ható­ságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, az állam­rendőrség működési területén pedig az államrendőr­­ségnek hatáskörébe tartozik. 15. §. A jelen rendelet életbeléptetésével a jövőre nézve hatályát veszti a korpa és takarmányozási czé­lokra szolgáló egyéb ipari termékek és hulladékok forgalomba hozásának szabályozásáról szóló 3139/1918. M. E. számú rendelet. 16. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi november hó 5-én. (Megjelent november 8.) Új rendelet a szén- (A magyar kormány ------------------------------ 495311919. M. E. sz. rendelete.) 1. §. A szénellátás ügyeit a minisztérium újabb intézkedéséig a jelen rendelettel meg­állapított hatáskörben a Szénügyek Kormány­biztosa intézi. A kormánybiztos a hatáskörébe tartozó ügyek­ben a kereskedelemügyi miniszter felügyelete alatt önállóan intézkedik. ügyekről Az ipari termékek vagy hulladékok Megnevezése Megengedett leg­nagyobb rosttar­­talom •-SS U O M— -n• © O «* — mu a SSS* .►a N« áC-O N bJ3£) ssl OJ U Ul N g U»'© Oi Méta-mázsán­ként követelhető ár koronákban Ehhez a Korpa­­központ jutaléka Mm-ként teme­tőknek nem terme­lőknek Korpa .......................— — — 80 4*— Kölestakarmányliszt ... 10— — 100 5 — Köleshéj........................ 28— — 25 1-50 Tökmagpogácsa ..........— 47 90 130 6-50 Tengericsirapogácsa ...— 17 110 5­ Napraforgómagpogácsa— 40 80 120 6'­Lenmagpogácsa ..........— 40 85 125 5-50 Gomborkamagpogá­csa...— 38 70 110 5-50 Tengericsiraliszt ........— 14— 110 5-50 Repcepogácsa ........ 38 80 100 5*— Vadrepcepogácsa......... 33 50 80 4 — Kandermagpogácsa— 31 50 *0 4'­Tökmaghéj .................— — — 50 2­50 Napraforgóhéj................— — — ti 21* 341

Next