Molnárok Lapja, 1920 (27. évfolyam, 2-52. szám)

1920-08-07 / 32. szám

XXVII. évfolyam Budapest, 1920. augusztus 7. 32. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 30&APSST, V.,­­zéky-Mátew M. Telefon : 66—66. Süirgönyezim : Molnárlap Postatakarékpénztári b­ekkszámla: 43153. POLITIKAI SZAKLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON »Gépészak Szaklapja'* melléklettel Előfizetési Árak: tulajdonosoknak és bérlőknek : eg£sz évre 160'— kor., fél évre 80 — kor. alkalmazottaknak: egész évre 80'— kor., fél évre 40 — kor. ' »­n . Országos molnárgyűlés lesz folyó évi augusztus hónap 14-én (szombaton) délelőtt 9 órakor az Országos Iparegyesület (Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő­ utcza 4.) nagytermében. Felkérjük a vármegyei molnárszövetségek vezetőségeit, hogy a gyűlésen elnökségeik útján hivatalosan vegyenek részt, ezenkívül a szövetségek összes tagjait is meghívjuk az országos molnárgyűlésre. A gyűlés egyetlen tárgya ez: A molnársság állásfoglalása és a rendeletek. Még egyszer és utoljára megpróbáljuk a kormánnyal­­szakemberi szempontokból megértetni, hogy a lisztellátáson csakis mi segíthetünk és olcsóbb liszteket tudunk átadni a fogyasztásnak, ha velünk úgy bánnak, mint tisztességes iparűzőkkel. Külön meghívók nem küldetnek ki a gyűlésre! A hozandó határozatok oly életbevágóik, hogy az önérzetes molnárság megjelenésére számítunk. " Országos Molnáregyesület: Jutassy Ödön Dr. Matta Árpád titkár elnök A termés. A földmivelésü­gyi minisztérium második számszerű termésbecslése szombaton jelent meg. A kedvezőtlenebb idő­járás folytán ezúttal valamivel csekélyebb hozam­becsléseket közöl a miniszteri jelentés. Búzából most 9,068.437 (a múltkor 9,360.204) Mmn.-ra becsülik a hozamot, rozsból 4,558.784 (4,642.961), árpából 4,696.247 (4,734.341) és zabból 3,540.180 (3,570.374) Mmn. a mostani (illetőleg a múltkori) becslés. A jelentés azonban igen kitűnőnek jelzi a tengeri állását. Az egész or­szágban javában folyik már a cséplés, csak az a panasz, hogy sok helyütt szénhiány miatt nem tudták még kellően gyorsítani a munkát. Rész­ben erre is vezethető vissza, hogy az idén a gabonabeszolgáltatás körül ilyen késedelmek mutatkoznak. A gabonagyűjtés. A legutóbbi években ilyenkor már --------------------------- nemcsak jelentős mennyiségű­ ga­bona állott rendelkezésre, hanem már új lisztet is tudtak a közfogyasztásnak átengedni. A háborús évek­ben augusztus 1-től fogva már rendszeres napi vagyon­­rakományokban ment a liszt a frontra, úgy hogy augusztus közepén, illetőleg végén már igen jelentős mennyiségű új liszt jutott a polgári fogyasztásnak is. Az idén annyira el vagyunk maradva, hogy még jó­formán a gabonabeszolgáltatás legelején vagyunk. A gabonagyűjtéssel­­megbízott Áruforgalmi ugyan min­den tőle telhetőt megtesz, de azt a hibát jóvátenni nem tudja, hogy ennyire megkéstek a kormányrendele­tek kiadásával. Most persze igen nehéz a szervezet körül mutatkozó hiányok és hibák gyors orvoslása és bizony már olyan hangok hallhatók, hogy az egész gabonagyűjtési akc­ió súlyos veszélybe került és hogy rövidesen a kormánynak ennél sokkal súlyosabb intéz­kedésekhez kell majd folyamodnia. Ezekkel — t. i. a rekvirálás lehetőségével — más helyen foglalkozunk és itt csak azt jegyezzük meg, hogy értesülésünk sze­rint a hadsereg szükséglete eddig a folyó hónapra, a polgári lakosságé pedig körülbelül a folyó hónap két­harmad részére van biztosítva. Az egész termés lefoglalása. A nemzetgyü­­----------------------------------------------lés egyes ár­nyalatai nincsenek megelégedve a fejadag meg­állapításával. Követelik azt, hogy havonként és fejenként 12 kgr. legyen a fejadag, továbbá nem elégszenek meg azzal, hogy csak a lakos­ság egy részét lássák el hatóságilag liszttel, hanem követelik, úgy mint eddig is, az általá­nos ellátást. Miután a kormány is kénytelen volt tudomást venni ezen mozgalomról és komolyan tárgyalják a teljes hatósági lisztellá­tást, most már ennek módozatairól is tárgyal­nak. Egy általános hatósági ellátás csak úgy volna elképzelhető, ha az ország egész gabona­­termését lefoglalják, tehát általános rekvirálást rendelnek el és azután kenyérjegyek alapján, úgy mint eddig, a hatóság szolgáltatja ki az ellátatlanoknak lisztszükségletüket. Hir szerint az általános rekvirálás eszméje a gazdák köré­ben is kívánatos és pedig azért, mert akkor megszűnne a jelenlegi részleges rekvirálás, illetőleg beszolgáltatás mellett elkerülhetetlen részrehajlás. Tagadhatatlan ugyanis, hogy a kontingensek kivetése körül nagyban érvényesül sok helyütt a protekc­ió, másrészt hamisan informálták a hatósági közegeket a termésered­ményekről és egyes termelők jogtalan előnyök­höz jutottak. Ha azonban elrendelnék az álta­lános rekvirálást, akkor a gabonabeszolgáltatást illetőleg mindenki egyforma elbánásban része­sül. Mondják, hogy a kormány az általános gabonarekvirálást már rövidesen el is rendeli. Ennek a hírnek a hatása már a gabonaárak alakulásában is mutatkozik: míg múlt héten még 1200—1100 koronát kértek kis- és nagy­termelők egyaránt a búzáért, most már 900 koronás kötésekről tudunk. Az ármérséklés ter­mészetesen annak az aggálynak a következ­ménye, hogy a rekvirálási árak még sokkal alacsonyabbak lesznek. Tekintve azt, hogy a keresztényszoczialista párt ismert követelése szerint a búzáért 300, a rozsért 200 koronát kellene a kormánynak fizetnie, ez a félelem éppenséggel nem mondható teljesen alaptalan­nak. Ezek után a termelők érdekei szempont­jából kívánatosnak látszik, hogy az arany középútra lépjenek és valamely józan áron ön­ként ajánlják fel összkészleteiket. Nem hisszük, hogy az Áruforgalmi vonakodnék megadni most 600—650 koronát egy Mm. búzáért. A közszükségleti gabona- Egyre-másra kap­hoz nem szabad nyúlni. juA­ , kérdezés~ ----------­----------------------------- kedéseket, hogy szabad-e a vámgabonából, illetve kereskedelmi malmok által leadandó 20% gabonából bizo­nyos mennyiségeket, pl. a részes molnár járan­dóságát, vagy a malomtulajdonos és alkalma­zottai háziszükségletét visszatartani. Erre nézve ugyan elég volna a rendeletekre utalni, amelyek nem tartalmaznak idevonatkozó engedélyt, ha csak egészen különleges, külön kérvényben előterjesztendő esetekről nincs szó. De minden­esetre érdeklődtünk illetékes helyen s ott azt az értesülést nyertük, hogy a vámgabonából és a kereskedelmi malmok 20°/0-ából semmiféle elvonásnak nincs helye. Nagy kellemetlenségek­nek teszi ki magát az, aki ez ellen cselekszik. Az új lisztárak. Egy másik ürügyet is találnak az ár- *­s drágítók az általános áremelésre. Azzal érvelnek, hogy tetemesen megdrágult a kormány rendelete értelmében a liszt és a kenyér. A szaklap múlt számában közölte a minisztérium rendeletét az új őrleményárakról. Eszerint a közfogyasztás czéljaira igénybevett gabonából előállított kenyérliszt kilója 4 korona lesz, persze csak a nagykereskedelemben. A kiskereskedelemben ára 5 korona, ez azonban csak a rekvirált gabona lisztjére vonatkozik. Ezzel szemben a szabad forgalomban vásárolt gabona illetőleg liszt ára még nincs is megállapítva. Ez természetesen jóval magasabb lesz és így érthető, hogy máris a lakosság széles rétegeiben mozgalom indult meg a bérek és fizetések arányos felemelése érdekében. (Itt a crenzura 23 sort törölt.) A hatósági liszt ára Budapesten. Az új lisztárak Buda­— ------------------------------------——— pesten a következők: Búza dara ......................... 26'50 K­elyként Nullás liszt ................... ... 24'— „ „ (Amerikai) import fehér liszt 19 — „ „ Főző liszt..................... 13­60 „ , Búza-, árpa-, rozskenyér liszt 5*— „ Tengeri liszt......................... 5 — „ „ (Itt a c­enzúra egy hírünket törölte.) Fejérmegyei Molnárszövetség Székesfehér­■*------------—---------— város f. évi augusztus hó 20-án d. e. 9 órakor a Fejér­megyei Takarékpénztár helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a szövetség tagjait tisz­telettel meghívjuk. Tárgy: Kormányrendeletek megbeszélése. Dr. Kováts Lajos, Dr. Matta Árpád, titkár, elnök. Sopronmegyei Jegyzőkönyv, mely felvé-Molnárszövetség­ tetett julius 29-én -----------------­-------— a soproni kereskedelmi- és iparkamara nagytermében megtartott gyűlésen. Erdős Sándor elnök üdvözli az egybegyűlteket. Napirend előtt felszólalt Spiegel Sigfried, a kereske­delmi- és iparkamara elnöke, szép szavakban fejtette ki, hogy mennyire kell ragaszkodnunk az ezeréves hazához és aki még gondolatban is el akar szakadni, az hazaáruló, a hazaáruló pedig nagyobb bűnös az apagyilkosnál. Szavainak oly hatása volt, hogy Horthy Miklós kormányzóhoz üdvözlő-táviratot küldtek, amely­ben biztosítják a kormányzót, hogy a sopron megyei molnárság rendületlen ragaszkodik az ezeréves hazához. Következett a tisztikar megválasztása. Erdős Sándor elnök lemond. Ajánlja elnökül Kaiser Pál szili malom­tulajdonost, akit egyhangúlag megválasztottak. Alelnö­­­kök lettek: Lovranics György, Rajcs István, Huber■­ Márton, Stephan Ágoston és Veláncsics Mihály. Pénz­tárnoknak Simon István lett megválasztva. Kaiser Pál: Igen tisztelt kartársak! Nagyon köszö­nöm a belém helyezett bizalmukat, kötelességemet azonban csak úgy tudom elvégezni, ha önök támogat­nak. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a molnárság még most sem tud összetartani, amikor már oly szorosra kötötték gúzsba, hogy moczczanni sem bír. Ennek magunk vagyunk oka és hogy őszinte legyek meg­érdemeljük, mert összetartás közöttünk sohasem volt. Bennünket üthet, rúghat mindenki, nekünk százféle kötelességünk van, de jogunk semmihez sincsen, még saját portánkról is akkor zárnak ki, amikor tetszik vagy amikor egy malomellenőrnek nem úgy köszö­nünk, ahogy ő azt szeretné! Ránk fognak mindent, meggazdagodtunk stb. Erre azt mondom, ha valaki megérdemelte a munkabért, úgy a molnárság azt meg­érdemelte. Joggal mondhatom, hogy a molnárság dol­gozott­ az egész háború alatt legtöbbet, a molnárság volt az, aki megmentette az országot az éhségforra­dalomtól, a molnárság volt az, aki a két forradalom alatt megtartotta hidegvérét, amikor minden iparos le­rakta szerszámait és amerikázott, a molnárság dolgo­zott éjjel-nappal. Dolgozott, mert tudatában volt annak, hogy ha egyszer megállnak a malomkerekek, olyan dolog fog történni az országban, ami még sohasem volt. A molnárság ezt nem tette még ma sem, amikor már helyzete elviselhetetlen és oly szoros nyakán a hurok, hogy perczek kérdése és kiszenved. Igenis, ki­szenved Magyarország legrégibb és legnagyobb iparos­sága, mert megfojtanak bennünket. Nincsen az or­szágnak még egy oly iparága, melyet annyira zaklat­

Next