Molnárok Lapja, 1920 (27. évfolyam, 2-52. szám)

1920-01-10 / 2. szám

16 urat, a csepeli, solymári és nagykőrösi malmok vezérigazgatóját. Jegyzőkönyvhitelesítőkül: Jer­­mann Béla (Kecskemét) Nagel Adolf (Monor). Az esetleges felszólalások nálam a név és lak­hely bemondásával bejelentendők. Csak a tárgy­hoz lehet szólni és a malmosok saját spec­iá­­lis ügyei most ide nem tartoznak. Csendet, rendet, figyelmet és fegyelmet kérek. A napirend előtt meg kell emlékeznünk Vár­­konyi Bálint dömsödi malomtulajdonos vér­tanúról, akit a Kun Béla pribékjei mint ellen­forradalmárt Budapesten agyonlőttek. Emlékét megőrizzük jegyzőkönyvünkben és szíveinkben. (A gyűlés fölállással fejezi ki tiszteletét az el­hunyt iránt.) Titkárunk: Losonczy Gyula tavaly spanyol­betegségben elhunyt. A lelkes fiatalember csa­ládjával osztozunk a gyászban. — Agilis kar­társra kívánjuk ruházni e tisztséget és a Budapesten lakó Elek Oszkár malomigazgatót van szerencsém javaslatba hozni, akinek rá­termettségéről meggyőződtünk és akit közfel­kiáltással méltóztassanak titkárul választani. (Megtörténik.) A kormány részéről c­élzatosan nem jelent meg senki, hogy határozatainkban ne legyünk befolyásolva. Ezért is mély köszönetünket nyil­vánítjuk. Üdvözlöm a darabokra tépett Esztergom-, Csongrád- és Bács megye molnárkartársait, akik ma a mi Szövetségünk vendégei, a Vidéki Malomiparosok Orsz. Egyesületének és a Magyar Fővárosi Malomegyesületnek tisztelt tagjait, akik az Orsz. Molnáregyesület kezdeményezéséhez pár nap előtt hozzájárultak és akik a közössé­get, a malomipar általános kérdéseit illető munkánkban velünk együtt haladnak. Elnök­társaimat: Monori Sándor dunapataji, Balázs Rezső kecskeméti, Burányi István pándi, Flégner Géza abonyi, Gottlieb Ignácz kiskőrösi, Novák János tápiósülyi, ifj. Molnár Ferencz nagykőrösi, Hever István váczi, és Székely Izsó majsai malomtulajdonosokat fölkérem, hogy az ülés végéig a teremben maradjanak. Isten áldá­sát kérem mindnyájunkra. Dr. Frankl Pál urat, az Orsz. Molnáregye­sület ügyészét fölkérem azon leirat fölolvasá­sára, amely f. hó 2-án a Gabonagyűjtés Orsz. Kormánybiztosától 1/1920. sz. alatt érkezett. Csendet és kettőzött figyelmet kérek. Mészöly László biai malomtulajdonos, a Szö­vetség elnöke átvévén az elnöklést, a leirat fel­olvasása után magas szárnyalású, de a gazda­sági alaphoz szorosan ragaszkodó beszédet mondott. Utána dr. Sió kiskőrösi, Jakus János esztergomi malomtulajdonos szólalt ki,Jutassy Ödön titkár pedig a leirat következményeit világította meg közgazdasági és műszaki szem­pontokból. Több fölszólaló kérdést intézett az elnökség­hez, amelyek után Mészöly elnök föltette a kérdést, hogy a leiratban foglalt pontokat a molnárság elfogadja-e. A gyűlés a leiratot és a hozzáfűződő előterjesztést egyhangúlag elfo­gadta és megkezdődött az erről szóló okiratok egyénenkénti aláírása, ami délután és másnap délelőtt is tartott. Vidéki molnár- Január 8-án (csütörtökön) gyűlések napjai. 9 órakor Komárom­ban (Komárom megye), 12 óra­kor Győr­ben (Győr megye), január 9-én (péntek) Szombathely (Vas megye), „ 10-én (szombat) Alagyardvar(Mosonm.), „ 11-én (vasárnap) Sopron (Sopron megye), „ 15-én (csütörtök)Széles/e/emír(Fejér m.), „ 16-án (péntek) Veszprém (Veszprém m­.), „ 17-én (szombat) Zalaegerszeg (Zalam.), „ 18-án (vasárnap) Kaposvár (Somogym.), „ 19-én (hétfő) Szekszárd (Tolna- és Ba­ranya megye meg nem szállt része), január 22-én (csütörtök­) Miskolcz (Borsod-, Abaúj-, Zemplén- és Gömör megye meg nem­zállt része), január 23-án (péntek) Füzesabony (Heves-, Szolnok- és Nógrád megye meg nem szállt része). Mindezen vármegyei molnárszövetségi gyűlé­sen megjelenik lapunk szerkesztője, aki az Orsz. Molnáregyesület titkára és hogy a szükséges felvilágosítást megadja, de főleg azért, hogy az eredeti okmányokat bemutassa, amelyek a mol­nárság jövőjét irányítják. Az őrleményfajok és liszt­ (A magyar kor­árak újabb megállapítása. nifing 6950/919. ------------------------- --------- Af. E. számú rendelete.) A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott tör­vényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: I.1. §. Búzából, árpából és tengeriből csak az alábbi őrleményfajokat szabad előállítani: 1. Az őrlés alá vett, 2 %-nál nem több idegen keveréket tartalmazó, hektoliterenként 76 kgr. súlyminőségű bujamennyiségből: 3°/o darát 37 % egységes minőségű fehérlisztet és 40 % teenyérlisztet­; 2. a 62 kgr. hektolitersúlyú árpából 70% egységes minőségű lisztet és 261/a% korpát; 3. a feldolgozás alá vett tengeri mennyiség­ből 35% kását, 50% lisztet, 6­/*% csirát és 6 % korpát. A tengeri pótlására legfeljebb 272% számítható. 2. §. Az 5267/1919. M. E. számú rendelet 3. §-a a jelen rendelet 1. §. 1. pontjához ké­pest olykép módosul, hogy a 2 %-nál nem több idegen keveréket tartalmazó 76 kgr.-nál nagyobb hektolitersúlyú búzából a hektoliter­­sulykülönbözetnek minden teljes kgr.-ja után az előbbi §. 1. pontjában megállapítottnál Cla­kai több egységes fehérliszt állítandó elő, viszont ennek megfelelően a korpa mennyisége 70 %-kal csökken. Ha pedig a búza hektoliterjének súlya 2%­­nál nem több idegen keverék mellett 76 kgr.­­nál kisebb, a hektolitersúlykülönbözetnek min­den megkezdett kgr.-ja után 72%­*l­ kevesebb fehérliszt és ugyanannyival több kenyérliszt állítandó elő, mint ahogy az az előbbi §. 1. pontjában megállapítást nyert. Ha a búza 2 %-nál több idegen keveréket tartalmaz, a keveréknek minden megkezdett % többlete után az előző §. 1. pontjában a ke­nyérlisztre nézve megállapított %-arány 1—1 %­­kal csökkentendő és ezzel szemben a korpa- és hulladékmennyiség 1 — 1 %-kal növelendő. II. 3. §. A búzából, rozsból, kétszeresből, árpá­ból és tengeriből előállított őrleményekért a közvetlen fogyasztást szolgáló forgalmon kívül követelhető legmagasabb árak métermázsánként a következők: 1. búzadara.................................... 1400 „ 2. tengerikása (dara) .............. ... 600 „ 3. búza fehérliszt ............................ 1000 „ 4. búzakenyérliszt, egységes rozsliszt, egységes árpaliszt, valamint ezen lisztek bármely keveréke ........... 250 „ 5. tengeri liszt .................................. 250 „ 6. tengericsira .................................. 150 „ 7. korpa (beleértve a fenti gabona­neműek minden egyéb őrlési hul­ladékát is, konkoly stb.) ............ 50 „ 8. tengerikorpa................................ 50 „ Ezek a legmagasabb árak nem vonatkoznak az olyan őrleményekre, amelyeket szerződés vagy hatósági intézkedés alapján a jelen ren­delet életbelépte előtt szállítottak (adtak át). 4. §. A 3. §-ban felsorolt őrlemények adás-vétele iránt a jelen rendelet életbelépte előtt kötött, de az áru átadásával csak a jelen rendelet életbelépte után teljesítendő ügyletek alapján a vevő a teljesítést (az áru átadását) csak úgy követelheti, ha jelen rendelettel megállapított legmagasabb árakat megfizeti. Ugyanez áll a részletekben teljesítendő szerződéseknél azokra a részletekre nézve, amelyeket az eladó a jelen ren­delet életbelépte után köteles szállítani (átadni). 5. §. Aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy megszegésénél bármely módon közre­működik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyi­sége, melyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a kihágási eljárás során a törvény értel­mében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a fel­merült költségek levonásával a Hadirokkantak Segély­alapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost a fennálló rendeletek értelmében saját házi és gazda­sági szükséglet czímén megilleti. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási ható­ságnak mint rendőri büntető bíróságnak, az állam­rendőrség működési területén pedig az államrendőr­ség hatáskörébe tartozik. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (megjelent a hivatalos lap 1920. jan. 4-iki szá­mában) lép életbe. A jelen rendelet életbe­lépésével a benne foglalt rendelkezésekkel ellen­tétes összes korábbi rendelkezések hatályukat vesztik. Budapest, 1919. deczember 31. Huszár Károly s. k. miniszterelnök. Az 1919. évi termésű gabona- A magyar bor­készletek után fizetendő szál- Tvány6953/919. ----------------------------------------------M. E. számú lrtási prémiumról, rendelete.) A magyar kor­mány a közszükséglet sürgős biztosítása érde­kében a háború esetére szóló kivételes intéz­kedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. Azoknak, akik az 1919. évi termésből származó búza-, rozs-, kétszeres- és árpa­készleteiket 1920. évi február hó 15-ig a gabonagyüjtés országos kormánybiztosának, illetve a terményátvétellel általa megbízott szer­veknek vagy közegeknek megvételre felajánlják és leszállítják, ezen készletek után az 5269/919. M. E. sz. rendeletben megállapított legmagasabb árakon felül métermázsánként 100 korona szállítási prémiumra van igényük. Azok a készletbirtokosok, akik az előbbi be­kezdésben felsorolt terményekből készleteiket csak 1920. február hó 15-ike után, de még márczius hó 15-ike előtt szállítják le, 50 korona szállítási prémiumot igényelhetnek. 2. §. A gabonagyűjtés országos kormánybiztosának, illetve a terményátvétellel általa megbízott szervnek vagy közegnek megvételre felajánlott és 1920. márczius hó 15-ig átadott zabkészletek után a készletbirtokos métermázsánként az 5269/1919. M. E. sz. rendeletben megállapított legmagasabb áron felül 50 korona szállí­tási prémiumot igényelhet. 3. §. Ha a fél az 1. és 2. §-ban az említett termény­készleteit az ott megállapított határidőkön belül jelenti be szállításra, magára a szállításra azonban csak a jelzett határidők letelte után kerül a sor, a bejelentés időpontjának megfelelő prémiumot igényelheti, ha be­igazolja, hogy a késedelmet nem ő okozta. 4. §: Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. (Megjelent a hivatalos lap 1920. jan. 4-iki számában.) Budapest, 1919. deczember hó 31. Huszár Károly s. k. miniszterelnök. A gabona- és liszt- E héten bekövetkezett, árak felemelése, az­ a"h­í mi és­ vel­­nk --------------------------a malomipar beavatott köreiben a szakemberek már régen vártak: a kormány felemelte a gabona- és lisztárakat. Az emelés igen tetemes, ami kitűnik a korábbi és a jelenleg érvényes maximális árak össze­hasonlítása alkalmával. Amíg ugyanis eddig a nullásliszt és dara a nagybani kereskedelemben kilogrammonként 9.50 K-ba került, addig az új rendelet a dara árát 14.— koronában, a finom lisztet 10.— koronában állapítja meg. A korábbi rendelet értelmében még egy olcsóbb fajta tésztaliszt is készült, amely most megszűnik és csak egyféle fehérliszt készül 10.a koronás alapáron. A kenyérliszt kilogrammja eddig 1.05 K volt, ezután 2.50 K lesz a malmi alapra, úgy, hogy az emelés körülbelül 140%. Kerek 50 %-kal emelték a gabona árát és pedig szál­lítási prémium révén, melyek a f. év február MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1920. január 10.

Next