Molnárok Lapja, 1921 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1921-01-01 / 1. szám
Budapest, 1921. január 1. maxform lapja biztosa, illetve az alája rendelt magyarországi faértékesitő hivatal hatáskörébe tartozik. Budapest, 1920. évi deczember hó 23-án (megjelent decz. 23.). 1. Tűzifa. Télen nincs tőzegtermelés. A földmivelésügyi miniszt--------------------------------térium tőzegkirendeltségének az idei nyáron végzett tevékenységéről lapunk 41. számában megemlékeztünk és egyúttal megírtuk, hogy jövő nyárig ipari czélokra nem utalnak ki malmoknak tőzeget. A hozzánk érkező levelekre pedig e helyen azt válaszoljuk, hogy a nyers tőzeg kiszárítása csakis természetes melegben lehetséges, azaz május közepétől szept. közepéig, mert a tőzegnek 80%-a, azaz 4/s része víz, aminek mesterséges uton való eltávolítása annyiba kerülne, mint amennyit a tőzeg megér. Ha a munka — és mint jeleztük, az eddiginél jóval nagyobb mértékben — újra megindul, mi magunk fogunk utánajárni annak, hogy a malmok a tőzegből minél nagyobb mennyiségeket kapjanak. Lehet-e malmot Egy fővárosi nagy építőválépíteni? falat titkárától származik a ------------- czementre vonatkozó alábbi összeállítás (a tégla, mész, vas, fa stb.-ról nem szólunk): A szénhiányra, valamint az emelkedő munkabérekre vezethető vissza a czement állandó drágulása. A Mák (Magyar Általános Kőszénbánya) czementjének ára 1920. évi jan. 1-től .jan. 1. ab Tata 45'— márcz. 1. ab Tata 74 — máj. 1. ab Bpest 96 — végül aug. 11. ab Bpest 100—, jelenleg az Okáb 15135/920. határozata szerint mindig ab gyárgyártelep Mák 100, Lábatlan 170, Bélaapátfalva és Nyergesujfalu 200 K 100 kg.-ént; csomagolás 30-36— K papirzsákban. A valuta-differencziák folytán a külföldi czement a hazai árak mellett horribilis. Németországban tízezerszámra állanak czementvaggonok, a skandináv államokba, a Balkánra és Délamerikába való exportra készen. Prima minőségű Wicking és Germánia márkák ára 46—48 márka mázsánként. Romániában a portland ára vaggononként 7770 lei; ez Nagyváradra szállítva 15.000 lejre emelkedik. Jugoszláviát a beocsini gyár bőven ellátja 171*— jugoszláv koronás áron. Csehországban szintén nagy kereslet mutatkozik; nem éppen első minőségű áru ad Pozsony 80’— cseh korona mázsánként. Német-Ausztriát a belföldi gyárak abszolúte nem tudják kielégíteni, így az ottani 270 osztrák koronás ár nem mérvadó, ellenben nagy tételek érkeznek Lengyelországból 540—610 K-ás áron mázsánként. Mindezen árak eltörpülnek azonban a magas valutájú Svájcz és Belgium cementárai mellett; így a svájczi vagy belga határállomás egy nagyon portland 1500 frank, ami például a svájczi tételt átszámítva, nálunk vám, szállítás és illetékek nélkül 82 — kurzuson 1230 K-t tenne ki mázsánként. Tégla- és tetőcserép árak. (Az Országos Központi -------------------------------------— Átvizsgáló Bizottság elnökének 15569/1920. O. K. A. B. sz. rendelete.) Több budapesti téglagyárban végzett helyszíni szemle és könyvvizsgálat alapján a Budapest székesfőváros és a budapesti m. kir. államrendőrség felügyelete alá tartozó területeken előállított kisméretű közönséges falazó téglák gyári árát 1000 drb.-ként 1600 K-ban, az I. oszt. hódfarkú tetőcserepek gyári árát 2600 K ban, az I. oszt. hornyolt tetőcserepek gyári árát 4000 K-ban állapítom meg. Ezen árak a gyártelep, kocsiba való felrakással értendők és tetőcserepekért 1920. szeptember hó 1-től, falazó téglákért 1920. november 1-től kezdve visszamenőleg is számlázhatók, mindazon esetekben, amikor azok már az eladás alkalmával közöltettek a vevőkkel. Vaggonba való berakásért és csomagolásért 1000 drb.-ként 120 K díj számlázható. Minthogy a fenti árak az 1920. évi tényleges költségek — tehát utókalkuláczió alapján számíttattak ki, azok mindama mennyiségekre érvényesek, amelyek az 1920. évben gyártattak, még az esetben is, ha égetésük még az 1921. naptári évre marad. Mindezen árakra újabb — magasabb — ármegállapításnak helye nincsen. A munkás helyzete és a munkaidő. (Z?ezár Sándor műegyetemi rektor megnyitó beszédébéből.) A tőke összes hatalmi eszközeivel azon fáradozik, hogy lehető legnagyobb haszonra tegyen szert. Czélja elérésében az emberi munka olcsó kihasználását is igénybe veszi, mégpedig a munkabér csökkentésével, a munkaidő megioszabbításával, a fiatalkorúak és a nők munkaerejének igénybevételével. Minél nagyobb a tőke, annál kiméletlenebbül tör czélja felé. A nagytőke eme inhumánus eljárásával a közelmúltban akkora nyomorba sodorta a munkásokat, hogy helyzetük tűrhetetlenné vált. Hogy kínos helyzetüket javíthassák, a kapitalizmus eljárását követték, tömörültek. Ügyeik intézését — a kartellekhez hasonlóan — központokra bízták. Kezdetben csak nyomoruk enyhítését tűzték ki czélul, de amint e téren némi eredményt értek el, a tőke hatalmának gyengítésére s végre a tőke közkinccsé tételére törekedtek , törekvésük folytán azonban a munkásszervezetek a nemzet életére éppen oly káros hatást fejtettek ki, mint az önző nagytőke. Kétségtelen, hogy a munkásoknak az a törekvése, hogy a 12 órai munkaidőt 10-re szállítsuk le, igen jogosult volt, de annak 8 órára való apasztása, amint azt az alábbiakban kimutatom, túlmegy az észszerűség határán. A 10 órai munkaidőt, ha testünk elegendő táplálékot kap, egészségünk rovása nélkül elbírjuk,ennyit a szellemi munkás is dolgozik. A 8 órai munkaidő ellenben azért káros, mert ezzel az idő hasznosítása 209k-kal csökken és mert a 8 órai szórakozáshoz a munkásnak fölösleges pénzre van szüksége. Ha ezt a fölösleget munkabérének fölemelése útján kapja meg, a gyártmányok előállítási költségei oly rohamosan növekednek, hogy az ételmczikkek árai is emelkedni kénytelenek, ha pedig a szórakozásra szükséges pénz nem áll a munkás rendelkezésére, elkeseredetté válik , mert az elkeseredett ember a közállapotokkal soha sincs megelégedve, a szélsőség felé hajlik. A 8 órai munkaidőnek most közölt kihatása nálunk máris érvényesült: az ipari czikkek árai rohamosan emelkedtek. Ennek következtében a mezőgazdák terményeiknek árát szintén emelték, mégpedig nemcsak az ipari termékek drágulása és a mezőgazdasági munkások béremelése arányában, hanem — előrelátásból — még nagyobb mértékben. Az élelmiczikkek árának rohamos emelkedése most már visszahatólag az ipari munkást sújtja. Ma ugyanis a munkás azon panaszkodik, hogy nagy óradíja ellenére is nyomorog. Balesetbiztosításnál a javadalmazás határának felemelése és járadékpótlékoknak megállapítása. (A m. kir. minisztérium 10.62411920. M. E. számú rendelete.) Az 5400/1919. M. E. és 6250/1919. M. E. számú rendeletek módosításául, illetve kiévi I. törvényczikk 10 egészítéséül az 1920. .. ---------.................. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. 1907. évi XIX. t. cz. és az azt kiegészítő, illetve módosító törvényes rendelkezések alapján az Országos Munkásbiztosító Pénztárnál baleset esetére biztosított baleseti sérülteknek, úgyszintén a baleset következtében elhalt sérültek igényjogosult hozzátartozóinak kártalanítása, valamint a balesetbiztosítási költségfelosztás és kirovás tekintetében a biztosítottak javadalmazása 1921. év január 1-től kezdődőleg évi 9600 korona összegig veendő számításba. Az 1921. évi január hó 1-je előtt történt balesetekből származó kártalanítási igényekre ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást. 2. § Az 5400/1919. M. E. számú rendelet 14. §-a értelmében az ötnél több alkalmazottat rendszerint nem foglalkoztató kézműves iparosok, valamint az ötnél több háztartási alkalmazottat rendszerint nem foglalkoztató munkaadók által minden egyes alkalmazott után fizetendő balesetbiztosítási dij az 1921. évi január hó 3-ától kezdődőleg heti 50 fillér. 3 §. Az évi 9600 koronát meghaladó javadalmazással bíró s 1920. évi december hó 31 ét követő időben balesetet szenvedett biztosítottak, illetve azoknak igényjogosult hozzátartozói az 1921. évi január hó 1 étől 1921. évi deczember hó 31-éig terjedő időben a jelen rendelet 1. §-a alapján megállapított járadékon felül járadékpótlékban részesülnek. A baleseti sérültek ily járadékpótlékot csak abban az esetben igényelhetnek, ha a baleset következtében munkaképességüknek legalább felét elvesztik. 4. §: A 3. §. szerint nyújtandó járadékpótlék a 9600 koronát meghaladó javadalmazás egyharmad részének alapulvételével ugyanazok szerint a szabályok szerint állapítandó meg, mint amelyek a járadék megállapítását illetőleg fennállanak. A javadalmazás 36.000 koronán felüli része e járadékpótlék szempontjából sem vehető tekintetbe. 5. §: A baleset esetére biztosítottak javadalmazásának a 4. §. szerint a járadékpótlék szempontjából számításba jövő része a balesetbiztosítás költségeinek felosztásánál és kirovásánál figyelmen kívül marad. 6. §. Azok a baleseti sérültek és a baleset következtében elhaltaknak azok az igényjogosult hozzátartozói, akik az 1907. évi XIX. t.-cz. és az azt kiegészítő, illetve módosító törvényes rendelkezések alapján az Országos Munkásbizositó Pénztártól 1921. évi január hó 1-je előtt bekövetkezett balesetből kifolyólag részesülnek járadékban, 1921. évi január hó 1-től 1921. évi deczember hó 31-ig terjedő időben ugyancsak járadékpótlékra tarthatnak igényt, hacsak állandóan nem külföldön vagy idegen megszállás, illetve igazgatás alatt álló magyar területen tartózkodnak. A baleseti sérültek ily járadékpótléka tekintetében a 3. §. második bekezdése nyer alkalmazást. 7. §. A 6. §. szerint nyújtandó járadékpótlék az 5400/1919. M. E. számú rendelet 18. § a értelmében már netán élvezett pótlék figyelmen kívül hagyásával számításba vett járadéknak: 300% a, ha a baleset 1914. év végéig történt, 250 %-a, ha a baleset az 1915. vagy 1916. évben történt, 200°/%-a, ha a baleset az 1917. vagy 1918. évben történt, végül 100 %-a, ha a baleset az 1919. vagy 1920. évben történt. Azok, akiknek járadéka az u. n. tanácsköztársaság idején alkalmazásban volt szabályok, illetve az 5400/1919. M. E. sz. rendelet intézkedései szerint állapíttatott meg, tekintet nélkül a baleset bekövetkeztének idejére, csak 100%-os járadékpótlékban reburnt... Ha azonban a járadéknak és az ilyképen megszabott pótléknak összege csekélyebb volna, mint az 1918. évben érvényben volt szabályok szerint kiszámított járadéknak s a jelen §. első bekezdése szerint e járadék alapul vétele mellett kiszámított járadékpótléknak összege, a járadékpótlék a különbözet összegével felemelendő. . 8. §. A 6. §. szerint nyújtandó járadékpótlék az igényjogosultak részére kérelem nélkül hivatalból állapítandó meg. Köteles azonban az Országos Munkásbiztosító Pénztár gondoskodni arról, hogy az e járadékpótlékban részesítendő sérültek közül azok, akiknél az a sérülés természetéhez képest indokoltnak látszik, munkaképességük szempontjából felülvizsgálat alá vonassanak s annak eredményéhez képest a netán rájuk nézve szükségesnek mutatkozó uj kártalanítási eljárás az 1907. évi XIX. t.-cz. 94. § a értelmében lefolytattassék. Ha az uj kártalanítási eljárás annak megállapítására vezetne, hogy a baleseti sérült munkaképessége csökkent vagy gyarapodott, a járadékpótlék az újonnan meghatározandó járadék összegéhez igazodik. Ha pedig annak során az állapíttatnék, meg, hogy a baleseti sérültnél a munkaképesség csökkenésének mérve az 50 ° C-ot el nem éri, az illető járadékpótlékra tovább igényt nem tarthat. 9. A 3. és 6. § ok szerint nyújtandó s havi összegekben megszabandó járadékpótlékokat ugyanazok a szervek állapítják meg, amelyek maguknak az alapjáradékoknak megállapítására is hivatva vannak. Az igénybevehető jogorvoslatok a járadépótlékokra vonatkozó határozatokat illetőleg igénybevehető jogorvos-atokkal 10. §. A járadékpótlék a járadékkal együtt havonként előzetesen folyósítandó. 11. §. Azok részére, akiknek járadéka, illetőleg járadéka a járadékpótlékkal együtt havi 10 koronát meg nem halad,kártalanításukat január és julius hónapokban megfelelő esedékességi napon félévi előleges részletekben kell kifizetni. 12. § Az 1907. évi XIX. t.-cz 72 § ának ötödik bekezdésében említett végkielégítésnél a jelen rendelet 3. §-a szerint nyújtandó járadékpótlék alapjául szolgáló keresményrész nem vehető figyelembe. Ajáradékra jogosultaknak végkielégítése szempontjából a járadékpótlékot sem lehet számításba venni. 13. §: A baleseti járadékpótlék általában a baleseti járadék jellegével és természetével bír, az alapjáradék sorsában osztozik s nevezetesen a járadékra vonatkozólag fennálló szabályok — amennyiben a jelen rendeletből más nem következik — a járadékpótlékokra is megfelelően alkalmazandók. 14. 1. Az Országos Munkásbiztosító Pénztár a járadékpótlékok nyújtásával kapcsolatos költségeket a balesetbiztosítás egyéb költségeivel együtt fedezi. 15. §. Az alkalmazott által élvezett úgynevezett kedvezményes természetbeni ellátás az 1907. évi XIX. t.-cz. 11. § ának utolsó bekezdésében megjelölt természetbeni járandóságok közé tartozik. Az alkalmazott részéről a kedvezményes ellátásban foglalt czikkekért fizetett pénzbeli ellenszolgáltatás a czikkekre nézve alapszabályszerűleg megszabott pénzbeli egyenértékből levonásba hozandó. 16 §. A jelen rendelet 1921. évi január hó 1. napján lép hatályba. Ugyanekkor az 5400/1919. M. E. számú rendelet 18. §a hirályát veszti. A rendelet végrehajtásával a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter bizatik meg. Budapest, 1920. decz. 17-én (megjelent decz. 23.) Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. a) Kemény lombfa. Ürkilométer 100 Min. Hasáb .............................................. 475 9500 K Vegyes ................................ 450 9300 „ Dorong.................................................. 435 9200 » Vékony dorong .................................. 400 8900 , b) Lágy lombfa. Hasáb .............................. 360 8350 . Vegyes ........................................... 345 8260 , Dorong.................................................. 330 8160 . Vékony dorong .................................. 320 8100 „ c) Lucz- és jegenyefenyő. Hasáb .................................................. 390 — „ Vegyes .................................................. 380 — „ Dorong.................................................. 370 — , Vékony dorong .................................. 360 — „ d) Egyéb fenyőfajta. Hasáb .................................................. 400 10165 „ Vegyes....................................... 390 10000 » Dorong... ..............................L„ 380 9900 , Vékony dorong .................................. 370 9800 , e) Hántolt vargafa. Kereskedelmi szokvány..................... 335 8300 „ A nyersfa ára 10 ° fo-kal olcsóbb. 11. Faszén. Tájékoztató ár Mm.-ként Darabos retortaszén......................................... 610 K Darabos boksaszén bükk- vagy gyertyánfából 620 „ Ugyanaz más fanemből................................... 610 „ Perszen bármely fanemből és bármely módon előállítva ........................ .. . .............. 580 „ 5 GANZ Is TÁRSA-DANUBIUS GÉP-, WAGGON- és HAJÓGYÁR R.-T. BUDAPEST, X., KŐBÁNYAI UT 31. Épít küülönlegességképen ||CMI!CDC9£lfElfET már négy évtited ót* nEnyEKIJjbEIVEnEI kiváló, felülmúlhatatlan kéregöntőnű hengerekkel, eddig 85.000 drb szállítva, továbbá T I I IQ IS | Bkl Krk R# V vízimalmok hajtására, kézi- vagy Een- Hfe O I is® km I működő szabályozással, teljes hydraulikus és hydroelektromos telepek gépi berendezését. ■ Továbbá építünk : mútorokat nyersolaj-, benzin- és gázüzemre, téglagyári berendezéseket, mindenféle vasúti kocsikat, közekéket, motoros- ekéket, úti-hengereket stb.