Molnárok Lapja, 1921 (28. évfolyam, 1-53. szám)

1921-01-01 / 1. szám

Budapest, 1921. január 1. max­form lapja biztosa, illetve az alája rendelt magyarországi faérté­­kesitő hivatal hatáskörébe tartozik. Budapest, 1920. évi deczember hó 23-án (megjelent decz. 23.). 1. Tűzifa. Télen nincs tőzegtermelés. A földmivelésügyi m­inisz­­t--------------------------------térium tőzegkirendeltsé­gének az idei nyáron végzett tevékenységéről lapunk 41. számában megemlékeztünk és egyúttal megírtuk, hogy jövő­ nyárig ipari czélokra nem utalnak ki mal­moknak tőzeget. A hozzánk érkező levelekre pedig e helyen azt válaszoljuk, hogy a nyers tőzeg kiszárítása csakis természetes melegben lehetséges, azaz május közepétől szept. közepéig, mert a tőzegnek 80%-a, azaz 4/s­ része víz, aminek mesterséges uton való el­távolítása annyiba kerülne, mint amennyit a tőzeg megér. Ha a munka — és mint jeleztük, az eddiginél jóval nagyobb mértékben — újra megindul, mi magunk fogunk utánajárni annak, hogy a malmok a tőzegből minél nagyobb mennyiségeket kapjanak. Lehet-e malmot Egy fővárosi nagy építővál­­építeni? falat titkárától származik a ------------- czementre vonatkozó alábbi összeállítás (a tégla, mész, vas, fa stb.-ról nem szólunk): A szénhiányra, valamint az emelkedő munkabérekre vezethető vissza a czement állandó drágulása. A Mák (Magyar Általános Kőszénbánya) czementjének ára 1920. évi jan. 1-től .­jan. 1. ab Tata 45'— márcz. 1. ab Tata 74 — máj. 1. ab Bpest 96 — végül aug. 11. ab Bpest 100—, jelenleg az Okáb 15135/920. határozata szerint mindig ab gyár­gyártelep Mák 100, Lábatlan 170, Bélaapátfalva és Nyergesujfalu 200 K 100 kg.-ént; csomagolás 30-36— K papirzsákban. A valuta-differencziák folytán a külföldi czement a hazai árak mellett horribilis. Németországban tízezer­­számra állanak czementvaggonok, a skandináv álla­mokba, a Balkánra és Délamerikába való exportra készen. Prima minőségű Wicking­ és Germánia már­kák ára 46—48 márka mázsánként. Romániában a port­land ára vaggononként 7770 lei; ez Nagyváradra szállítva 15.000 lejre emelkedik. Jugoszláviát a beocsini gyár bőven ellátja 171*— jugoszláv koronás áron. Csehor­szágban szintén nagy kereslet mutatkozik; nem éppen első minőségű áru ad Pozsony 80’— cseh korona mázsánként. Német-Ausztriát a belföldi gyárak abszo­lúte nem tudják kielégíteni, így az ottani 270 osztrák koronás ár nem mérvadó, ellenben nagy tételek érkez­nek Lengyelországból 540—610 K-ás áron mázsánként. Mindezen árak eltörpülnek azonban a magas valutájú Svájcz és Belgium c­ementárai mellett; így a­ svájczi vagy belga határállomás egy nagyon portland 1500 frank, ami például a svájczi tételt átszámítva, nálunk vám, szállítás és illetékek nélkül 82 — kurzuson 1230 K-t tenne ki mázsánként. Tégla- és tetőcserép árak. (Az Országos Központi -------------------------------------— Átvizsgáló Bizottság el­nökének 15569/1920. O. K. A. B. sz. rendelete.) Több budapesti téglagyárban végzett helyszíni szemle és könyvvizsgálat alapján a Budapest székesfőváros és a budapesti m. kir. államrendőrség felügyelete alá tar­tozó területeken előállított kisméretű közönséges fa­lazó téglák gyári árát 1000 drb.-ként 1600 K-ban, az I. oszt. hódfarkú tetőcserepek gyári árát 2600 K ban, az I. oszt. hornyolt tetőcserepek gyári árát 4000 K-ban állapítom meg. Ezen árak a­ gyártelep, kocsiba való felrakással értendők és tetőcserepekért 1920. szeptember hó 1-től, falazó téglákért 1920. november 1-től kezdve vissza­­menőleg is számlázhatók, mindazon esetekben, amikor azok már az eladás alkalmával közöltettek a vevőkkel. Vaggonba való berakásért és csomagolásért 1000 drb.-ként 120 K díj számlázható. Minthogy a fenti árak az 1920. évi tényleges költsé­gek — tehát utókalkuláczió alapján számíttattak ki, azok mindama mennyiségekre érvényesek, amelyek az 1920. évben gyártattak, még az esetben is, ha égeté­sük még az 1921. naptári évre marad. Mindezen árakra újabb — magasabb — ármegálla­pításnak helye nincsen. A munkás helyzete és a munkaidő. (Z?e­zár Sándor mű­egyetemi rektor megnyitó­ beszédébéből.) A tőke összes hatalmi eszkö­zeivel azon fáradozik, hogy lehető legnagyobb haszonra tegyen szert. Czélja elérésében az emberi munka olcsó kihasználását is igénybe veszi, még­pedig a munkabér csökkentésével, a munkaidő megios­zabbításával, a fiatalkorúak és a nők munkaerejének igénybevételével. Minél nagyobb a tőke, annál ki­méletlenebbül tör czélja felé. A nagytőke eme inhumánus eljárásával a közel­múltban akkora nyomorba sodorta a munkásokat, hogy helyzetük tűrhetetlenné vált. Hogy kínos helyzetüket javíthassák, a kapitalizmus eljárását követték, tömörültek. Ügyeik intézését — a kartellekhez hasonlóan — központokra bízták. Kezdet­ben csak nyomoruk enyhítését tűzték ki czélul, de amint e téren némi eredményt értek el, a tőke hatal­mának gyengítésére s végre a tőke közkinccsé tételére törekedtek , törekvésük folytán azonban a munkás­szervezetek a nemzet életére éppen oly káros hatást fejtettek ki, mint az önző nagytőke. Kétségtelen, hogy a munkásoknak az a törekvése, hogy a 12 órai munkaidőt 10-re szállítsuk le, igen jogosult volt, de annak 8 órára való apasztása, amint azt az alábbiakban kimutatom, túlmegy az észszerűség határán. A 10 órai munkaidőt, ha testünk elegendő táplálékot kap, egészségünk rovása nélkül elbírjuk,ennyit a szellemi munkás is dolgozik. A 8 órai munkaidő ellen­ben azért káros, mert ezzel az idő hasznosítása 209k­-kal csökken és mert a 8 órai szórakozáshoz a munkásnak fölösleges pénzre van szüksége. Ha ezt a fölösleget munkabérének fölemelése útján kapja meg, a gyártmá­nyok előállítási költségei oly rohamosan növekednek, hogy az ételm­czikkek árai is emelkedni kénytelenek­, ha pedig a szórakozásra szükséges pénz nem áll a munkás rendelkezésére, elkeseredetté válik , mert az elkeseredett ember a közállapotokkal soha sincs meg­elégedve, a szélsőség felé hajlik. A 8 órai munkaidő­nek most közölt kihatása nálunk máris érvényesült: az ipari czikkek árai rohamosan emelkedtek. Ennek következtében a mezőgazdák terményeiknek árát szin­tén emelték, még­pedig nemcsak az ipari termékek drágulása és a mezőgazdasági munkások béremelése arányában, hanem — előrelátásból — még nagyobb mértékben. Az élelmiczikkek árának rohamos emel­kedése most már visszahatólag az ipari munkást sújtja. Ma ugyanis a munkás azon panaszkodik, hogy nagy óradíja ellenére is nyomorog. Balesetbiztosítás­nál a javadalmazás ha­tárának felemelése és járadékpótlékok­­nak megállapítása. (A m. kir. miniszté­rium 10.62411920. M. E. számú rendelete.) Az 5400/1919. M. E. és 6250/1919. M. E. számú rendeletek mó­dosításául, illetve ki­évi I. törvényczikk 10 egészítéséül az 1920. .. ---------.................. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a követ­kezőket rendeli: 1. §. 1907. évi XIX. t. cz. és az azt kiegészítő, illetve módosító törvényes rendelkezések alapján az Országos Munkásbiztosító­ Pénztárnál baleset esetére biztosított baleseti sérülteknek, úgyszintén a baleset következ­tében elhalt sérültek igényjogosult hozzátartozóinak kártalanítása, valamint a balesetbiztosítási költségfel­osztás és kirovás tekintetében a biztosítottak javadal­mazása 1921. év január 1-től kezdődőleg évi 9600 korona összegig veendő számításba. Az 1921. évi január hó 1-je előtt történt balesetekből származó kártalanítási igényekre ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást. 2. § Az 5400/1919. M. E. számú rendelet 14. §-a értelmében az ötnél több alkalmazottat rendszerint nem foglalkoztató kézműves iparosok, valamint az ötnél több háztartási alkalmazottat rendszerint nem foglalkoztató munkaadók által minden egyes alkalma­zott után fizetendő balesetbiztosítási dij az 1921. évi január hó 3-ától kezdődőleg heti 50 fillér. 3 §. Az évi 9600 koronát meghaladó javadalmazás­sal bíró s 1920. évi dece­mber hó 31 ét követő időben balesetet szenvedett biztosítottak, illetve azoknak igény­­jogosult hozzátartozói az 1921. évi január hó 1 étől 1921. évi deczember hó 31-éig terjedő időben a jelen rendelet 1. §-a alapján megállapított járadékon felül járadékpótlékban részesülnek. A baleseti sérültek ily járadékpótlékot csak abban az esetben igényelhetnek, ha a baleset következtében munkaképességüknek leg­alább felét elvesztik. 4. §: A 3. §. szerint nyújtandó járadékpótlék a 9600 koronát meghaladó javadalmazás egyharmad részének alapulvételével ugyanazok szerint a szabályok szerint állapítandó meg, mint amelyek a járadék megállapí­­tá­sát illetőleg fennállanak. A javadalmazás 36.000 ko­ronán felüli része e járadékpótlék szempontjából sem vehető tekintetbe. 5. §: A baleset esetére biztosítottak javadalmazásának a 4. §. szerint a járadékpótlék szempontjából számí­tásba jövő része a balesetbiztosítás költségeinek fel­osztásánál és kirovásánál figyelmen kívül marad. 6. §. Azok a baleseti sérültek és a baleset követ­keztében elhaltaknak azok az igényjogosult hozzá­tartozói, akik az 1907. évi XIX. t.-cz. és az azt kiegé­szítő, illetve módosító törvényes rendelkezések alapján az Országos Munkásbizositó Pénztártól 1921. évi január hó 1-je előtt bekövetkezett balesetből kifolyólag részesülnek járadékban, 1921. évi január hó 1-től 1921. évi deczember hó 31-ig terjedő időben ugyancsak járadékpótlékra tarthatnak igényt, hacsak állandóan nem külföldön vagy idegen megszállás, illetve igazgatás alatt álló magyar területen tartózkodnak. A baleseti sérültek ily járadékpótléka tekintetében a 3. §. második bekezdése nyer alkalmazást. 7. §. A 6. §. szerint nyújtandó járadékpótlék az 5400/1919. M. E. számú rendelet 18. § a értelmében már netán élvezett pótlék figyelmen kívül hagyásával számításba vett járadéknak: 300% a, ha a baleset 1914. év végéig történt, 250 %-a, ha a baleset az 1915. vagy 1916. évben történt, 200°/%-a, ha a baleset az 1917. vagy 1918. évben történt, végül 100 %-a, ha a baleset az 1919. vagy 1920. évben történt. Azok, akiknek járadéka az u. n. tanácsköztársaság idején alkalmazásban volt szabályok, illetve az 5400/1919. M. E. sz. rendelet intézkedései szerint állapíttatott meg, tekintet nélkül a baleset bekövetkez­tének idejére, csak 100%-os járadékpótlékban re­burnt... Ha azonban a járadéknak és az ilyképen megszabott pótléknak összege csekélyebb volna, mint az 1918. évben érvényben volt szabályok szerint kiszámított járadéknak s a jelen §. első bekezdése szerint e já­radék alapul vétele mellett kiszámított járadékpótlék­nak összege, a járadékpótlék a különbözet összegével felemelendő. . 8. §. A 6. §. szerint nyújtandó járadékpótlék az igény­jogosultak részére kérelem nélkül hivatalból állapí­tandó meg. Köteles azonban az Országos Munkás­­biztosító Pénztár gondoskodni arról, hogy az e jára­dékpótlékban részesítendő sérültek közül azok, akiknél az a sérülés természetéhez képest indokoltnak látszik, munkaképességük szempontjából felülvizsgálat alá vo­nassanak s annak eredményéhez képest a netán rájuk nézve szükségesnek mutatkozó uj kártalanítási eljárás az 1907. évi XIX. t.-cz. 94. § a értelmében lefolytat­­tassék. Ha az uj kártalanítási eljárás annak megálla­pítására vezetne, hogy a baleseti sérült munkaképessége csökkent vagy gyarapodott, a járadékpótlék az újonnan meghatározandó járadék összegéhez igazodik. Ha pedig annak során az állapíttatnék, meg, hogy a baleseti sérültnél a munkaképesség csökkenésének mérve az 50 °­ C-ot el nem éri, az illető járadékpótlékra tovább igényt nem tarthat. 9. A 3. és 6. § ok szerint nyújtandó s havi össze­gekben megszabandó járadékpótlékokat ugyanazok a szervek állapítják meg, amelyek maguknak az alap­járadékoknak megállapítására is hivatva vannak. Az igénybevehető jogorvoslatok a járadépótlékokra vonat­kozó határozatokat illetőleg igénybevehető jogorvos-­­atokkal 10. §. A járadékpótlék a járadékkal együtt havonként előzetesen folyósítandó. 11. §. Azok részére, akiknek járadéka, illetőleg já­radéka a járadékpótlékkal együtt havi 10 koronát meg nem halad,kártalanításukat január és julius hónapok­ban megfelelő esedékességi napon félévi előleges rész­letekben kell kifizetni. 12. § Az 1907. évi XIX. t.-cz 72 § ának ötödik bekezdésében említett végkielégítésnél a jelen rendelet 3. §-a szerint nyújtandó járadékpótlék alapjául szolgáló keresményrész nem vehető figyelembe. A­­járadékra jogosultaknak végkielégítése szempontjából a járadék­pótlékot sem lehet számításba venni. 13. §: A baleseti járadékpótlék általában a baleseti járadék jellegével és természetével bír, az alapjáradék sorsában osztozik s nevezetesen a járadékra vonat­kozólag fennálló szabályok — amennyiben a jelen rendeletből más nem következik — a járadékpótlékokra is megfelelően alkalmazandók. 14. 1. Az Országos Munkásbiztosító Pénztár a jára­dékpótlékok nyújtásával kapcsolatos költségeket a balesetbiztosítás egyéb költségeivel együtt fedezi. 15. §. Az alkalmazott által élvezett úgynevezett ked­vezményes természetbeni ellátás az 1907. évi XIX. t.-cz. 11. § ának utolsó bekezdésében megjelölt természet­beni járandóságok közé tartozik. Az alkalmazott ré­széről a kedvezményes ellátásban foglalt czikkekért fizetett pénzbeli ellenszolgáltatás a czikkekre nézve alapszabályszerűleg megszabott pénzbeli egyenérték­­ből levonásba hozandó. 16 §. A jelen rendelet 1921. évi január hó 1. napján lép hatályba. Ugyanekkor az 5400/1919. M. E. számú rendelet 18. §a hirályát veszti. A rendelet végrehajtásával a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter bizatik meg. Budapest, 1920. decz. 17-én (megjelent decz. 23.) Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. a) Kemény lombfa. Ürk­ilométer 100 Min. Hasáb .............................................. 475 9500 K Vegyes ................................ 450 9300 „ Dorong.................................................. 435 9200 » Vékony dorong .................................. 400 8900 , b) Lágy lombfa. Hasáb .............................. 360 8350 . Vegyes ........................................... 345 8260 , Dorong.................................................. 330 8160 . Vékony dorong .................................. 320 8100 „ c) Lucz- és jegenyefenyő. Hasáb .................................................. 390 — „ Vegyes .................................................. 380 — „ Dorong.................................................. 370 — , Vékony dorong .................................. 360 — „ d) Egyéb fenyőfajta. Hasáb .................................................. 400 10165 „ Vegyes....................................... 390 10000 » Dorong... ..............................L„ 380 9900 , Vékony dorong .................................. 370 9800 , e) Hántolt vargafa. Kereskedelmi szokvány..................... 335 8300 „ A nyersfa ára 10 ° fo-kal olcsóbb. 11. Faszén. Tájékoztató ár Mm.-ként Darabos retortaszén......................................... 610 K Darabos boksaszén bükk- vagy gyertyánfából 620 „ Ugyanaz más fanemből................................... 610 „ Perszen bármely fanemből és bármely módon előállítva ........................ .. . .............. 580 „ 5 GANZ Is TÁRSA-DANUBIUS GÉP-, WAGGON- és HAJÓGYÁR R.-T. BUDAPEST, X., KŐBÁNYAI­ UT 31. Épít küülönlegességképen ||CMI!CDC9£lfElfET már négy évtited ót* nEnyEKIJjbEIVEnEI kiváló, felülmúlhatatlan kéregöntőnű hengerekkel, eddig 85.000 drb szállítva, továbbá T I I IQ IS | Bkl Krk R# V vízimalmok hajtására, kézi- vagy Een- Hfe O I is® k­m I működő szabályozással, teljes hydrau­likus és hydroelektromos telepek gépi berendezését. ■ Továbbá építünk : mútorokat nyersolaj-, benzin- és gázüzemre, téglagyári berendezé­s­eket, mindenféle vasúti kocsikat, közekéket, motoros- ekéket, úti-hengereket stb.

Next