Molnárok Lapja, 1928 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-07 / 1. szám
XXXV. évfolyam Budapestt.28. január 7. 1. szám MOLNÁROK LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., PODMANICZKY UTCZA 31. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON KfR. Telefon: 266—C6 Sürgönyczím: Molnárlap. Postatakarékpénztár! checkszámla: 43153. „Gépészek Szaklapja 11 melléklettel egy évre Előfizetés árak: tulajdonosoknak és bérlőknek ........32 pengő félévre —___ alkalmazottaknak. .........16 pengő félévre .......... Negyedévenként is fizethető. . 16 pengő ... 8 pengő Standard-búza — írta: Dr. Gruzl— standard-liszt Ferencz kir. Olvastam, hogy a román kormány programmnyilatkozatot tett és ebben a gabonaneműek standardizálását és a termelőterületek beosztását jelölte meg, mint olyanokat, melyekkel elsősorban foglalkozni akar. Tehát Romániában is felismerték már és pedig előbb, mint nálunk, mennyire fontos kérdés a gabonaneműek, elsősorban természetesen a búzának standardizálása. Belátták ott is, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy ha kimegy a külföldre a búzájuk, akkor avval a jelzővel, hogy »román« búza, ne csak származást, hanem egyúttal minőséget is jelöljenek. A magyar lisztkereskedelem is erősen érzi annak hátrányait, hogy malmaink heterogén minőségű lisztet visznek külföldre. A külföldi pék sohasem tudja előre, milyen minőségű lisztet vesz, ha magyar lisztet vásárol. Ha azonban amerikai márkát szerez be, nem csalódik, mert tudja biztosan, milyen pl. a »cedar patent« és azt is tudja, hogy az ilyen lesz évek múlva is. Azt merem állítani, hogy lisztjeinknek ez a heterogén minőségű volta majdnem akkora baj — különösen külföldi relácziókban — mint magának a minőségnek gyengébbsége. Mert amilyen igaz az, hogy az amerikai minőséglisztek kvalitása igen jó, oly igaz az, is, hogy azok önmagukban más, gyengébb lisztekkel való keverés nélkül sütési czélokra alkalmatlanok. Azt lehetne mondani, hogy az amerikai minőséglisztek tűljék. Ezeket le kell rontani, vagyis más lisztekkel kell keverni, mégpedig lehetőleg olyanokkal, melyekről tudom, hogy bizonyos arányban keverve, a kívánt minőséget kapom. Nem azt akarom mondani, hogy olyan liszteket állítsunk elő, mint az amerikai, szóval, hogy lisztesszenciákat termeljünk, mert ez máról-holnapra nem valósítható meg. Azt sem, hogy egyetlen búzaminőség kitermelésére törekedjünk minden áron. Ezek olyan nagy horderejű és fontosságú kérdések, melyek kiválóan képzett és teljesen elfogulatlan szakembereknek fognak évekre nyúló tanulmányi anyagot adni. Ez az Országos Gabona- és Lisztipari Kísérleti Intézet feladata lesz, mely a következő termelési kampányba már teljes felkészültséggel fog bekapcsolódni. De hogy a búzánk, illetve lisztünk minőségének heterogenitásából keletkező károkat kiküszöbölhessük, állítsunk fel egy lisztkiegyenlítő üzemet, mely addig is, míg ki tudunk termelni , egy-két standard búzaféleséget, el fogja látni a külföldet állandó és jó minőségű olyan áruval, amilyenre annak szüksége van. Nagyon jól tudom, hogy egy ilyen lisztkiegyenlítő üzemet felállítani nem túl könnyű feladat, de egyáltalán nem megvalósíthatatlan. A külföldi piacot hamarosan el fogjuk veszteni, ha nem fogunk tudni minél előbb kiegyensúlyozott minőségű lisztet szállítani. Amíg minálunk a termőterületek beosztása és az ezeknek megfelelően alkalmas búzaféleségek megállapíthatók lesznek, szóval, amíg az u. n. búzakataszter elkészülhet, hosszú évek fognak elmúlni és ha meg is fogjuk ezt csinálhatni, már késő lesz, mert addigra a külföldi piacot elvesztettük. Pedig az sem biztos, hogy a kataszter megállapítását azonnal és kellően ki tudjuk-e használni ? Hogy pl. rendelkezünk-e olyan menynyiségű vetőmaggal, melyet mint legalkalmasabb minőségűt, az illető kerületre legmegfelelőbbnek találtunk? Ez egészen új gazdasági berendezkedés lenne, a régi rendszertelenséget felváltaná a megfontolt szervezettség. Ezen új berendezkedés azokban érdekeket érint, olyan érdekeket, melyek azért létesültek, hogy a rendszertelenséget a saját módszerükkel megszüntessék. Az átmenetnek is simának és gazdaságosnak kell lenni, ez pedig még sokáig el fog tartani, különösen ha azt vesszük tekintetbe, hogy még el sem kezdtük. Ilyen körülmények között mindenki be fogja látni, hogy addig is, míg ez megtörténik, tenni kell valamit, különösen ha — mint fenti propozíczióm — senkinek az érdekeit nem sérti, sőt előmozdítja. Külföldön máris vannak cégek, melyek lisztet egalizálnak, melyek tehát olyan lisztet kevernek, amilyent a megrendelő igényel. Mert mi szükséges egy ilyen lisztkeverő, egalizáló üzemhez? Az exportmalmok állítsanak fel egy czentrálét, ahova minden külföldre szánt liszt befut. Ez a czentrálé valahol egy ausztriai fővonal mellett, de még magyar területen legyen. Ezen üzem laboratóriumokkal, egy hatalmas raktárral és keverő helyiségekkel legyen felszerelve. Az üzem úgy szerepeljen, mint a magyarországi malmok vezérképviselete. Minden áru rajta keresztül menjen. Minden áru, ami külföldre tendál, előbb pihenjen meg az üzem raktárában, azalatt a laboratóriumban megvizsgálják és kiszabják, hogy milyen arányban, milyen lisztekkel keverve, mint ilyen vagy amolyan igényeknek, kívánságoknak megfelelő áru hagyja el az üzemet. Ha ezt felállítjuk, akkor olyan tapasztalatokra fogunk szert tenni, melyek a standard-búzák kiválasztásánál tényleg hasznosak lesznek, visszaszerezzük a külföldi piacot és keresett lesz a magyar áru, még mielőtt standard-búzánk megjelenne a világpiacon. Azt mondtam az előbb, hogy ha nem fogunk kiegyenlített és állandóan ugyanoly minőségű lisztet szállítani tudni, elveszítjük a külföldi piacot. Ennek igazolására be kell kissé élnünk magunkat a pék helyzetébe. Mi a mai pék kívánsága? A liszt nagy vízkötőképességű legyen, nagy térfogatú, lyukacsos, rugalmas és magas kenyeret, illetve süteményt adjon és tésztája gyorsan keljen. Olyan lisztet, mely mindezen követelményeknek egyformán és kiváló mértékben megfelel, bajosan találhat, tehát keveri a liszteket. Gyakorlati úton, a maga primitív fogásaival vizsgálgatja a liszt viselkedését, karakterét, megállapítja annak előnyös és hátrányos oldalait és ezek alapján készít találomra egy keveréket, melyet kipróbál és ízlése szerint esetleg igazít még rajta. Természetesen minden pék bizonyos mértékig másképen dolgozik, vevőkörének igényei, kívánságai is mások lehetnek, így tehát majdnem minden pék készít magának egy receptet, melyhez meglehetősen konzervatívan ragaszkodik. Egyrészt mert a saját vagy öröklött, esetleg ellesett szellemi terméke, másrészt pedig újabbat összeállítani, kipróbálni nem könnyű feladat, így keletkeznek a legváltozatosabbés legfantasztikusabb arányú keverési előírások, receptek, melyeket ha a szakember megnéz, mosolyog rajtuk, különösen ha a magyarázatokat is hallja, hogy miért éppen ezt a keverési arányt használja a pék. Egy szepttulajdonos pék arra törekszik tehát, írása szerint dolgozzék. Képzelhetjük, mennyiik kellemetlen neki, ha pl. a keveréshez használt magyarországi lisztről megállapítja, hogy ma egészen más volt a karaktere, mint tegnap és ezáltal a mai napi egész munkája hibás lett. Ha ez az eset többbször ismétlődik, az anyagi és erkölcsi károk elkerülése érdekében igyekezni fog receptjét magyar liszt nélkül összeállítani. Szerencsére a külföld sem szállít még kiegyensúlyozott minőségű lisztet, de a törekvések már megindultak. A kikristályosodott karakterű amerikai minőséglisztek pedig önmagukban alig használhatók, mert tésztájuk túlságosan rugalmas, szívós és nagy ellenállású lévén, lassan kel és kis térfogatú süteményt, kenyeret ad. Ha tehát beleképzeltük magunkat a külföldi pék munkamenetébe, nagyon természetesnek fogjuk találni, hogy az a pék örömmel vásárolna olyan márkát, melyről garancziát kap, hogy minősége állandó. Ezenkívül azonban elő lehetne állítani már olyan kész keveréket is, melyeknek pékipari receptjét mellékelve, azok szívesen vásárolnák, hiszen a keverés terhes és kelletlen eshetőségeitől megszabadulnánk, nem is beszélve arról, hogy a drága amerikai lisztről lemondhatnának. Ezen üzem munkájának bázisa a laboratóriumban volna. Az ott alkalmazott vegyészek fogják megmondani, hogy milyen az az ára, mely ma vagy tegnap megérkezett, melyik lisztből mennyit kell keverni a másikhoz és harmadikhoz, hogy azt a minőséget érjük el, amely minőséget pl. a zsemlyekészítéshez mint kívánatos típust felállítottunk. Ez a típus természetesen aszerint fog változni, amilyen czélra az illető lisztet fel akarják a megrendelők használni, így egész típussorozat lesz birtokunkban, ez azonban nem a korpatartalmat fogja limitálni, hanem a liszt karakterét, minőségét rögzíteni. És ha ez a keverőüzem tényleg elő tudja állítani azokat a liszteket, amiket az egyes megrendelők (pékek, czukrászok, tésztagyárak stb.) kivannak, akkor bizonyos, hogy szívesebben fognak itt vásárolni, mint ott, ahol az árut nem tudják annyira garantálni. És hogy ezeket az igényelt minőségeket elő lehet állítani, ahhoz kétség nem fér, mert csak azokat a vizsgálati metódusokat kell leszögezni, amikre a megbízható eredmény érdekében szükség van. Szerencsére ma már ott tartunk, hogy vannak ilyen metódusok. Sőt azt állíthatjuk, hogy a vizsgálati módszerek kidolgozottságát illetően nem vagyunk a külföldtől elmaradva. Ellenkezőleg, igen sok vonatkozásban előbbre vagyunk. Érdekünk, hogy szellemi fölényünket a külföldi relácziókban eszközlendő kereskedelemben is értékesíteni tudjuk. *' Ily*n TI?I-AijUÜNAifogy. -3 vegyész — ig. .. . # Ki-ki a saját posztján! Újabb időben sok panaszt hallunk amiatt, hogy irodai emberek a malomban dolgozó szakembereket felelősségre vonják — és pedig sűrűen — olyan dolgokban, amikhez ők nem értenek, de úgy tüntetik fel, mintha értenének. Ez persze súrlódásokra ad okot, aminek csak az üzem vallhatja a kárát. Mert amikor tanácsokat adnak, az önérzetes szakember sokszor megbicsakolja magát és jobb meggyőződése és tudása ellenére úgy csinálja, ahogy a tanács szól. Mikor aztán a következmények mutatkoznak, egyik a másikra tolja a felelősséget. Nem jól van ez így, erről le kell szokni Maradjon mindenki a maga posztján és azt töltse be, de nem aztán becsülettel. HOFHERR - SCHRANTZ - CLAYTON Budapest, VI., Vilmos császár-út 57. - SHUTTLEWORTH Malomosztály. Felbontógépünk IX1 új szabadalmazott őrlési eljárásunkal kapcsolatosan alkalmazva a következő előnyökkel bír: emeli a teljesítményt, anélkül, hogy nagyobb erőszükségletet igényelne, az őrlési folyamatot megrövidíti, legmagasabb kiőrlés, a tökéletes felbontás következtében jobbak a lisztek, több és gyorsabb vízfelvevőképesség, fokozottabb sütőképesség nagyobb sikértartalom által, rövidebb erjedés, nagyobb sütemény-terjedelem. Minden teljesítményű búza- és rozsmalomban egyaránt előnyösen alkalmazható. Bel- és külföldi malmokban a legjobb eredménnyel nagy számban van üzemben. Kérjen prospektust és referenciát is