Molnárok Lapja, 1932 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1932-01-30 / 5. szám
Budapest, 1932 január 30. MOLNÁROK LAPJA 47 A hazai szenek és a magyar közgazdaság tízzel a címmel előadássorozatot kezdett a Magyar Kémikusok Egyesülete a külföldi szenek behozatalának korlátozásával kapcsolatban a hazai szenek okszerű felhasználása érdekében. Az első előadás január 22 én volt s ezen a bevezetőt Pfeifer Ignác műegyetemi tanár, az értekezést Vida Jenő, a MÁK vezérigazgatója tartotta. A két előadás vázlatos tartalmát alább adjuk. Ií * Pfeifer Ignác bevezetője: Magyarország területének korlátozása következtében természeti kincseinek túlnyomó részét elveszítette, nincs sója, nincsen aranya-ezüstje, csak jelentéktelen vasérctelepekkel rendelkezik, erdőinek nagyrészétől megfosztatott, kiépíthető vízierői, folyamaink felső és legalsó szakaszai jelen határain kívül esnek. Egyedül csak szénkincsünk az, amelyből viszonylag kevesebbet veszítettünk el, mint amekkora területünk csökkentésének aránya. Természetes következménye ennek az, hogy a megmaradott kevésnek fokozottabb az értéke most, mint amikor még bérc-völgy változtak hazánk gazdag ölében és téréit országos négy folyam árra szegte. A magyar szénkincs értékesítése nemzetgazdaságunknak minden időkben jelentékeny tényezője volt, habár sok nehézséggel és gátlással kellett megküzdenie. Ezen gátlások legfontosabbika mindenkor a külföldi szenek versenye volt. A külföldi szenek behozatalának korlátozása szénbányáink kitartó nagy küzdelmébe került. Bányászati viszonyaink sokkal nehezebbek, tehát termelési költségeink jóval többek, mint az úm porosz szeneké, úgy hogy bizonyos körzetekben hazai szeneink az árversenyt is nehezen bírták, de még sokkal nehezebb volt a hazai szenek ellen való előítéleteket leküzdeni. Amíg kazán- és gépiparunk a külföldi behozatalra volt utalva, az ipari tüzelőberendezések is külföldi szenekre voltak szabványosítva, sőt sok időn át még a vasútüzemben is megvolt az az előítélet, hogy gyorsvonatokat csak külföldi szenekkel lehet megfelelően továbbítani, a legnagyobb küzdelemmel azonban hazai szeneinknek a házitüzelés terén való elterjesztése járt. Szénbányáink azonban felvették ezt a küzdelmet, mégpedig jelentékeny sikerrel és habár még ma is nagyon messze állunk attól az elérendő céltól, hogy külföldi szenek csak akkor és ott használtassanak, ahol hazai szenekkel nem pótolhatók, mégis nevezetes eredményekre tekinthetünk vissza. Nagy szénbányáink évtizedeken keresztül jelentékeny anyagi áldozatokat is hoztak, hogy a magyar szénnek megillető helyét kiküzdjék, de segítségükre voltak gépgyáraink is, amelyek magyar szenekre alkalmas tüzelőberendezések teremtésével a belföldi szenek térfoglalását biztosították az iparnak és az utóbbi 20—30 év alatt kályhaszerkesztőink is dicséretes módon vették ki részüket abból a munkából, amely a magyar szénnek szobafűtésre való széleskörű, használatát biztosította. Szénbányáink termékeiknek gondos osztályozása, szénmosók létesítése, brikettgyárak építése a szénnek egyéb módon való nemesítése útján igen jelentékenyen javították a nyers szenet. Legjobb mérnökeink minden tudásuk latbavetésével segédkeztek ebben a munkában. Elmondhatjuk, hogy nagyobb szénbányáink ma mintaszerű berendezéseikkel, modern képzettségű, minden kategóriába tartozó műszaki erőkkel legkorszerűbb külföldi bányákkal állják az összehasonlítást. Szénbányáink mindig sok megértést tanúsítottak a tudományos kutató munka iránt is és anyagilag is hatalmasan támogatták, még akkor is, ha az nemcsak egyéni érdekeik, hanem az általános haladás szolgálatára vállalkozott. Nevezetes jelenség, hogy a belföldi szenek propagálására a gazdaságilag súlyos idők mutatkoztak alkalmasaknak; a háború utolsó és követő évei, amikor külföldi szenekhez csak nagyon nehezen juthattunk, de alkalmat adtak a belföldi szeneknek olyan területeken való elterjesztésére is, amelyek addig elérhetetleneknek látszottak és habár a nyomás megszűntével sok helyütt újra visszatértek a korábban használt külföldi szenekre, mégis a meghódított területeknek jó részét állandóan meg lehetett tartaniuk. Most újra válságos időket élünk, vámok, devizakorlátozások és a gazdasági életnek sok egyéb nyomorúsága ismét megnehezíti a külföldi szenek behozatalát, a magyar szénbányászatnak az iparral és tudománnyal karöltve fel kell használni ezt az időt, hogy ismét tért hódítson, de térhódítása olyan legyen, hogy a meghódított területet jobb időkre is biztosítsa magának. Ezért tartottuk időszerűnek, hogy mi is felajánljuk erőnket és tehetségünket arra a küzdelemre, hogy mi is alkalmat adjunk a felvilágosító és tanító munkára, amely a magyar szenek elterjesztésének talaját termékenyíteni hivatott. Vida Jenő előadása: Először a hazai szénbányászat fejlődését vázolva, szemléltetően domborította ki azt a kölcsönhatást, mely az ország iparosodása és a hazai széntermelés fejlődése között a kiegyezéstől a millenniumig fennállt. Ezekben az időkben az ipar szénszükségletét nagyrészt magyar bányák fedezték. Így pl. 1898-ban a hazai ipar szénfogyasztása 34 millió mázsa volt, mely mennyiségből 30 milliót a hazai bányák szállítottak, tehát az összfogyasztásnak csupán mintegy 11%-át tette ki a külföldi szén. Két évvel későbben, 1900-ban, 74,5 millió méter mázsára felszökött összes szénfogyasztásnak már 20%-át, 15,7 millió mázsát kellett importálnunk, hogy az ország szénszükséglete fedezve legyen. A magyar bányák ezalatt szintén rohamosan fejlődtek, amennyiben termelésük 1900-tól 1913-ig 66 millió métermázsáról 103 millió métermázsára, tehát 13 évalatt kb. 60%-kal emelkedett, annak ellenére, hogy a szénbehozatal ugyanezen időszakban 15,7 millió mázsáról 48,4 millió mázsára emelkedett, tehát 208%-os emelkedést mutat. A háború után szénbányáink az ország szénszükségletét teljes mértékben ellátni képesek. Most, mikor a pénzügyi válság okozta kötött devizagazdálkodással kapcsolatos szénbehozatali korlátozások az ipart majdnem teljesen hazai szénre utalják, az ipar súlyos helyzete szénfogyasztásának folytonos csökkenését okozza, melyért sokat támadott bányavállalataink egyáltalán nem találhattak kárpótlást a háztartási szén emelkedett fogyasztása révén. A mai helyzet legkézzelfoghatóbban bizonyítja azt, hogy — egyes egészen különleges esetektől eltekintve — a magyar szén nélkülözhetővé teszi a külföldi szeneket, úgy hogy eddig is vétek volt kereskedelmi mérlegünket a háború utáni években immár feleslegesen, csupán a jellemző magyar konzervativizmusból és a hazai termékek iránti bizalmatlanságból rosszabbítani és ezzel az országot sokmillió értékű devizától megfosztani. 1929-ben a behozott szén és koksz értéke 72 millió pengő, 1930-ban 49millió pengő volt. Még az 1931. év első 11 hónapjában is 8 millió mázsa szenet és kokszot hoztunk be a külföldről. Ha ennek csak a felét, 4 millió mázsát számítjuk olyannak, mely minden további nélkül magyar szénnel pótolható lett volna, úgy ez nem jelent kevesebbet, mint hogy kereken kb. 2600 magyar bányászcsaládot fosztott meg kenyerétől és az országot 14—15 millió pengő értékű külföldi devizától azért, mert a hazai termékekkel szemben indokolatlanul előnyt adtunk a külföldieknek. Mikor devizakészleteink kímélésére van szükség, nem a hazai bányák privilegizálását célozzák a szénexportot megkötő jelenlegi kormányintézkedések, hanem azt mutatják, hogy saját nyomorunknak kellett ily rettenetes módon kimélyülnie azért, hogy a viszonyok által rákényszeríttessünk saját előnyeink kihasználására. Végül utalt az előadó azon kísérletek közgazdasági jelentőségére, amelyek olajnak és benzinnek hazai szénből való előállítására irányulnak. Óriási kazántelep Oroszország részére. A witkowitzi Bánya- és Kohóművek mürisch-ostraui telepén két darab nagynyomású Löffler-kazánt rendelt a moszkvai melegtechnikai intézet, melyek rendesen 130, hosszantartó erőltetett üzemben 150, rövid időre pedig 160 tonna óra gőzteljesítmény leadására lesznek képesek, 130 légkörnyomás és 500 C° mellett. A megbízást megelőzően az orosz mérnökök több hetet töltöttek a vállalat erőtelepén, ahol jelenleg már két 50 t/óra és két 75 t/óra teljesítményű Löffler-kazán van üzemben és a megrendelést csak az azokon megejtett vizsgálatok után foganatosították. A tápvizet csak vegyi úton tisztítják és közbenső gőzelvétellel táplált előmelegítőkben 210°-ra hevítik. Ezután füstgázzal fűtött előmelegítő következik, melyből a tápvíz most már 250°-kal kerül az elgőzölögtető edényekbe. A szivattyúval mozgásban tartott telített gőz ezután U-alakú csövekből összeállított túlhevítők rendszerébe kerül, mely a tüzelőterek (kettő van egymás mellett) falait teljesen beborítja és a sugárzóhőt értékesíti. Eleinte Doneckeszenet (6800 kalória), később a moszkvai szénterületről származó szeneket (2715 kal.) óhajtanak tüzelésre használni. A szeneket előzetes szárításnak vetik alá és portüzeléssel égetik el. Az elégető kamrák (tüzelőterek) felett elhelyezendő bunkerból a szénpor két sorban elhelyezett, összesen 16 égőbe jut, ahol a 250°-ra előmelegített levegővel keveredik. A kamrák mindegyike 600 ml űrtartalmú, a benne elhelyezett túlhevítő fűtőfelülete 290 m. A tüzelőtér terhelése 140 tonna óránkénti gőztermeléssel kereken 200.000 kcal/m/ óra, beleértve az előmelegített levegővel bejutott melegmennyiséget is. Az elégetőkamra elhagyása után a füstgázok kettéosztott áramban először a két, egyenként 1000 m2 fűtőfelületű utó-túlhevítőt érintik, felettük a 640 m2 fűtőfelületű közbenső-túlhevítőket, melyek a 26 atm. nyomású gőzt 280°-ról 400-ra hevítik. Ezek felett a közbenső-túlhevítők felett van elhelyezve a két economiser , 565 m2 fűtőfelület és felettük végül a Witkowitz-Thermorex rendszerű légelőmelegítők. Ezek mindegyike 12 tagból áll, melyeknek fűtőfelülete egyenként 250 m2, úgyhogy az egészé 6000 m. A légmelegítő felett van a két szívóhuzam-exhaustor, melyek egyenként 3970 m2 210°-os füstgázt tudnak elszívni percenként. Mindegyik kazánban 5 elgőzölögtető dob lesz 1100 mm belvilággal és 8000 mm hosszal, továbbá egy iszapdob ugyanilyen belvilággal, de csupán 2000 mm hosszban. A gőzt mindegyik kazánnál egy-egy gőzturbina által hajtott egyfokú szivattyú tartja haladó mozgásban, melynek csúcsteljesítménye 500 t/óra. V' 1 ‘ ■' (—s. —n.) Gépészmulatság Budapesten. A Gépészek Országos Szövetsége székházalapja javára február 6-án, este 8 órai kezdettel a Ferencvárosi Kaszinó, IX., Üllői út 115/a sz. alatti összes helyiségében Kiss György szövetségi elnök rendezésében, műsorral és tánccal egybekötött társasvacsorát rendez. Belépő díj nincs, a műsor megváltása személyenként 50 fillérben kötelező. Villamos ívláng-hegesztő tanfolyam. A budapesti m. kir. áll. felső-ipariskolában február hó 8-án ívlánghegesztő-tanfolyamnyílik meg. A tanfolyam résztvevői 18 elméleti és 54 gyakorlati órában a vasanyagok ívlánghegesztését sajátíthatják el. Tandíj 70 P. Beiratkozni az intézet igazgatósági irodájában (VIII., Népszínház u. 8, II. em. 25), hétköznap délelőtt 10—12 között lehet. Ecetmestereket képző tanfolyam kezdődik február 22-én a m. kir. Erjedéstani Állomáson (Budapest, II., Herman Ottó út 15). A tíznapos tanfolyam előképzettséget nem kíván, s tananyagában úgy az ecetgyártulajdonosok, mint az ecetgyárvezetők tudnivalóit felöleli, beleértve a borecetkészítést is. A hallgatók a tanfolyam bevégzése után bizonyítványt kapnak. Jelentkezés február 17-ig 1000 tan- és laboratóriumi díj beküldése mellett az intézet fentebbi címén. Gépészszakembereknek ajánlható továbbképzési alkalom. Gépészeti találmányok. (Bejelentések.) A. 3547. Ve/2. Arcisz Julia mérnök özvegye (Wilno): Eljárás és berendezés szennyeződéseknek gőzkazánból való eltávolítására és kazánkő képződésének megakadályozására. — G. 7059. Vd/2. Dr. Güldner Hugó mérnök (Graz): Előkamrás Diesel-motor. Melegen felhúzás helyett hidegen beillesztés. Lapunkban futólag megemlékeztünk arról, hogy újabban gépelemek egymásbaillesztésénél a külső rész felmelegítése helyett (mely azután kihűlve rázsugorodik a belsőre) inkább a belső részt hűtik le erősen, úgy hogy a rendes hőmérsékleten beletágul a külsőbe. Az Egyesült Államokban erre a célra folyékony levegőt használnak éspedig két olyan főszempont van, amely alkalmazását indokolja. Először, ha a ráhúzandó külső rész aránylag nagyterjedelmű és így felhevítése jóval költségesebb volna, mint a kisebb tömegű belső rész lehűtése. Másodszor, ha a külső rész olyan anyagból van, mely a magas hőmérsékletet nem bírja, mint pl. a keménygumi, vagy a mesterséges szerkezeti anyagok (aszbeszttel vagy más szálas anyagokkal összesajtolt tömítőanyagok, Durcoton, bakelit stb.). Az összehúzódás mértéke +15°-ról—160°-ra való lehűtés esetén acélnál 0.05, sárgaréznél 0.075, alumíniumnál 0.1 mm 25 mm-enként. Egyes esetekben a két eljárást együtt alkalmazzák, amikor is a belső részt hűtik, a külsőt felmelegítik. Ilyenkor rendszerint elegendő a külső részt a víz forrási fokáig, azaz vízfürdőben hevíteni. /—s —n.) Felelős szerkesztő és tantlajdonos: Jutassy Ödön HEINICKE H. R. Gyárkéményépítés. Kazánbefalazás. Sütőkemenceépítés. BUDAPEST, V., Wekerle Sándor u.24. Telefon: Aut. 226—20. Feltalálóknak nélkülözhetetlen a TALÁLMÁNYI SZABADALOM címü könyv. Ára ajánlott postai megküldéssel 9 pengő Dr. Török László okl. gépészmérnök, hites szabadalmi ügyvivő, kir. törvényszéki hites szakértő. Budapest, IV., Bécsi utca 5 Csak világhírűfif ORL” MAGASNYOMÁSÚ TÖMITŐLEMEZT HASZNÁLJON! Kapható minden műszaki üzletben. Pénzpocsékolás, ha silány utánzatokkal kísérletezik. Autó- és szántó géphengerek és sótengelyek köszörülése, Tractorabhiatrássfel gydrídsa. WEISZ A. Fogaskerékgyár, Bpest, Vili, Nagytemplom u. 34. _ Hitel 388-05 és 455-85 Cormick-traktor összes alkatrészeit raktárról azonnal szállítom.