Mosó- és Tisztítótechnika, 1935 (2. évfolyam, 4-12. szám)

1935-07-01 / 7. szám

2 oldal Már ezen adatokból kitűnik, hogy a chloro­­zás a gyapjúáruk qualitását lerontja. A pikkelyek elvesztésével a rostok mechanikai és kémiai ellen­állóképessége csökken, azonkívül magánál a chlo­­rozásnál a gyapjúanyag egy töredéke fel is oldódik. Az összemenés és a nemezesedés (fiszesődés) két különböző tulajdonságai a gyapjúárunak. A mosásnál beálló zsugorodást, összemenést a gyap­­júrostok pikkelyrétegének megsértése, illetőleg eltá­volítása nélkül is ki lehet küszöbölni, viszont a ne­­mezelődés (filzesedés) minden jel szerint csak akkor kerülhető el, ha a gyapjúrostok a pikkelyrétegeinek bizonyos százaléka a chlorozásnál megfelelően megváltozott. Lehetséges tehát a chlorozást úgy keresztül vinni, hogy a rostok pikkelyrétege csak minimálisan sérüljön meg és így az áru a közön­séges szappanos mosásnál nem megy össze, viszont még nemezelődik (fiszelődik). A chlorozásnál rendkívüli fontosságai­bír a chloroldat hydrogénion-koncentrációja. A külön­böző vizsgálatok azt mutatják, hogy a chlorozás a gyapjú számára akkor a legkevésbé káros, ha az oldat hydrogénion-koncentrációja 10-6 (pH=6), tehát majdnem neutrális és ahol ennek megfelelően a chlor mint HOCI van az oldatban jelen. Ezt a pH-t a hypoklorit-oldatok exakt neutralizálása útján lehet elérni. A helyes pH betartása a gyap­júnál, mint fehérje anyagnál, egyébként is fontos. Valószínű ugyanis, hogy a chlorozásnál a gyapjú — keratinamino — (NH2) csoportjai lépnek reakcióba. Mivel a gyapjú izoelektromos pontja Prof. Előd szerint pH 4,95-nél van (5), az aktív aminocsoportok száma ennek megfelelően pH 6-nál aránylag alacsony és így érthető, hogy a chlorozásnál a reaktiv mérsékelten folyik le és ezáltal a gyapjúrostok sérülése is mérsékelt marad. Az óvatos, gyenge chlorozás a festésnél a fes­­tékfelvétel növelését eredményezi, a túlerős chloro­zás viszont ismét csökkenti a gyapjurostok felvevő­­képességét a festékekkel szemben. A festésnél meg kell különbözetni a festési folyamat gyorsaságát és a maximálisan felvett festékmenynyiséget. A festési folyamat gyorsasága a festékoldatnak a rostokba való diffúziójától függ. A chlorozás növeli a diffúzió­­képességet, valószínűleg a chlorozással egybekö­tött hydrolízis által. Ennek megfelelően a chlorozott gyapjú erősebben duzzad, mint a chlorozatlan és ezáltal magyarázható meg a chlorozott gyapjúnak könnyebben, illetőleg gyorsabban való megfesthe­­tősége. Az erősen chlorozott gyapjú már közön­séges hőfoknál is megfestődik. A maximálisan fel­vett festékmennyiség egyrészt a fürdő pH-jától és a fürdőben levő festék és sómennyiségétől, más­részt a gyapjúkeratin aktív aminocsoportjainak számától függ. (6) A jelenlegi tudományos vizs­gálatok alapján még nem állapítható meg, hogy a dhlorozott gyapjú melyik okból vesz fel az egyensúlyban több festéket, mint a chlorozatlan. A chlorozott gyapjú affinitásának növelése vala­mennyi festékcsoportra vonatkozik. A szakszerűtlen chlorozás ennek következtében egyenetlen festés­ben mutatkozhatik, amennyiben az erősebben chlorozott szálak intenzívebben festődnek meg, mint a kevésbé erősen chlorozottak. A chlorozott gyapjú jelenléte természetesen rendkívül kellemet­len kihatással lehet a műgyapjú (mungo, shyddy stb.) festésénél is, ahol a néha mutatkozó szokat­lan m­éretű egyenetlenségnek ez a legvalószínűbb oka. Ennek következtében a chlorozott gyapjúáru festésénél az egalizáló anyagok használata külö­nösen célszerű. A chlorozott gyapjú alkalikus közegben erősen duzzad és részben fel is oldódik. Ha az erősen chlorozott gyapjúáruk mosása alkalikus közegben történik, akkor a gyapjú nem nemezelődik (fisze­lődik) ugyan és nem is megy össze, viszont a­­ mikroszkopikus vizsgálat szerint (7) az alkalikus mosásnál a gyapjúrostok pikkelyei mechanikus behatás nélkül is leválnak és a gyapjúrostok ellenállóképessége ezáltal legyengül. Ha ezzel szemben a mosás neutrális közegben, tehát zsir­­alkohol-szulfonátokkal történik, úgy a chlorozott gyapjúrostoknak e sérülése nem állhat be. A­­ zsiralkohol-szulfonátok használata a chlorozott gyapjuáru mosásához azonban nemcsak ezen sérülések elkerülésére céljából ajánlatos. A zsíral­kohol-szulfonátok tudvalevőleg a közönséges, nem chlorozott gyapjú nemezelődését (filzelődését) is megakadályozzák. (8) Általános használatuk ennél­fogva megengedné a gyapjúáru oly csekély mértékű chlorozását, amelynél a fentiek értelmében a gyap­júáruk a közönséges szappanos mosásnál nem mennek ugyan össze, de még nemezelődnek (fisze­­lődnek), viszont a zsiralkohol-szulfonátokkal való mosásnál már nem is fiszelődnek. Mivel a zsir­­alkohol szulfonátok térhódítása a mosodák terén is mindinkább észlelhető, remélni lehet, hogy a gyapjúáruk chlorozásánál sem lesz már sokáig szükség az eddigi intenzív, a rostok pikkelyréte­gének megsértésével egybekötött chlorozásra. Szakirodalom. 1. ) S. R. Trotman, J. Soc. Chem, Ind. 41, 219 T, 1922 2. ) C. Rimington, J. Text. Inst. 21, T 237, 1930: S. R. Trotman, H. S. Bell és H. Saunderson, J. Soc. Chem. Ine. 53, 267 T, 1934. 3. 4.) S. R. Trotman, J. Soc. Chem. Ind. 50, 463 T, 1931. 5. ) E. Előd, Z. angew. Chem. 38, 199, 1925. 6. ) E. Előd, Trans. Farad. Soc. 29, 327, 1933. 7. ) J. B. Sp akman és A. C. Goodings, J. Text. Inst. 17, T 607, 1926. 8) H. Reumuth, Mell. Tcxüelber. 14, 23, 1933. Mosó- és Festőtechnika V HUMAN FERENC cipész, bőr- és fatalpúcipő készítő Budapest, VII., Dembinszky ucca 50. Facipőim kizárólag leg­jobb anyagból készülnek rendes méret szerint. Vidéki megrendelések Utánvét mellett eszközöltetnek.

Next