Műcsarnok, 1898 (1. évfolyam, 1-21. szám)

1898-05-01 / 1. szám

Amint a tervek elkészülnek és a művészeti bizottság jóváhagyását megnyerik, az igaz­gatóság azonnal átteszi a városhoz konkrét javaslatát s amennyiben az építés részletes programját, valamint az igazgatóságnak az építési költségek miként leendő födezésére vo­natkozó javaslatát a válaszmány, illetve a közgyűlés a magáévá teszi, az építést még a nyár folyamán megkezdik, s az épület már 1899. május hó 1-én átadható lesz rendeltetésének. A nagyfontosságú ügy további fejleményeiről e lap legközelebbi számában fogjuk olvasóin­kat tájékoztatni. 3 Pályázat plakátra. Az »Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat« igazgatósága április hó 21-ikén tartott ülésén egyhangúlag kimondotta, hogy ezentúl minden kiállítását más és más plakáton óhajtja hirdetni, s ezért már a legközelebbi napokban fölhívást fog intézni az összes magyar művészekhez, hogy évről évre a tavaszi nemzetközi kiállítás és a téli kiállítás megnyitása előtt három hónappal, tehát június 15-ikéig és szeptember 1 -éig plakáttervezeteiket küldjék be, melyek közül a társulat művészeti bizottsága fogja a legalkal­masabbat kiválasztani. Az elfogadott tervezet szerzője 500 korona tiszteletdíjban részesül, amelyért azonban tartozik a plakát végleges kiviteli rajzát is elkészíteni. A 63 95 cm. méretű plakátra a társulat eddigi plakátjainak, a körülményekhez képest módosítandó szövege alkalmazandó. Az Országos­­Magyar Képzőművészeti Társulat 1898. évi rendes közgyűlése. Az »Orsz. Magyar Képzőművészeti Társu­­at« gróf Andrássy Tivadar elnöklése mellett március 27-ikén tartotta ez évi rendes közgyűlését a városligeti új műcsarnok tanácstermében. Az elnök konstatálván a közgyűlés szabály­szerű összehívását, rövid szavakkal üdvözölte a megjelenteket s az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Pets Samu és Kam­merer Ernő társulati tagokat kérte föl. Ezután a titkár felolvasta a választmánynak a társulat múlt évi működéséről szóló jelenté­sét, melynek kapcsán Hock János társulati tag bővebben foglalkozott a társulat szervezetével, céljaival és feladataival, s miután beterjesztendő indítványait elmulasztotta az alapszabályok értelmében nyolc nappal a közgyűlés előtt írásban bejelenteni, előterjeszti, hogy legköze­­lebbre, az alapszabályok 24. §-ára támaszkodva, 25 tag aláírásával rendkívüli közgyűlés össze­hívását fogja kérni s indítványait egyelőre leteszi az elnökség kezébe. A három indítvány, amelyet az egybehívandó rendkívüli közgyűlés fog tárgyalni a következő : I. Indítvány. 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy az alapszabályok átdolgozásának szükségét látja oly irányban, hogy a Képzőművészeti Társulat összes művészi ügyeinek vezetését kizárólag a képzőművészeti egyesület auto­nómiája által kijelölt és e társulat közgyűlésén meg­erősítendő művészekre bízza, akik azonban csak e társulat művésztagjai közül választhatók. 2. Bízzon meg a közgyűlés két társulati tagot, akik a Képzőművészeti Egyesület három megbízottjával az alapszabályok módosításának tervezetét kidolgozzák és egy rendkívüli közgyűlés elé terjeszszék. 3. Utasítsa a közgyűlés a kiküldendő vegyes bizottságot, hogy törekedjék módosításaiban lehetőleg szervezeti egyszerűségre, szakjuryknek fölállítására és a műfelvételi és díjazási juryknek egyesítésére, szóval az egy évre választott és ugyanazokból a tagokból három évig újra nem választható, egyetlen jory teljesítse a képfelvételt, a rendezést és a díj­kiosztást, s viselje a művészi ügyek vezetéséért az évben a teljes erkölcsi felelőséget. 4. Ugyancsak a kiküldött bizottság a képeladás fejlesztésére dolgozzon ki valamely szabályzatot, amelyet az alapszabályok módosításával majd a köz­gyűlésnek mutasson be. 5. Végül mondja ki a közgyűlés, hogy a most megejtendő választás csak az új alapszabályok élet­belépéséig terjed, s ekkor egy új közgyűlésben a Társulat választás alá eső elemeiben újrakonstituálódik. II. Indítvány: 1. Utasítsa a közgyűlés a választmányt, hogy az elemi iskolák számára tűzzön ki oly képekre pályá­zatot, amelyek nem csupán a szemléltető módszert, hanem a szépérzék fejlesztését és a művészi ízlés mel­lett a nemzeti érzés megizmosítását is előmozdíthatják. 2. Utasítja a közgyűlés a választmányt, hogy dol­gozzon ki egy memorandumot, melyben a köz­­oktatásügyi kormányt a társulat fölkéri, hogy e képe­ket az elemi iskolákba vezesse be és a legközelebb revízió alá kerülendő népiskolai és középoktatási tan­tervbe a művészeti oktatás alapelemeit is értékesítse. 3. Tűzzön ki egy pályadíjat a választmány egy sok képpel és vonzó szöveggel megírt magyar mű­vészet­történelemre az ifjúság részére, amelyet esetleg iskoláinkban olvasó könyvnek is lehet használni. 4. A választmány lépjen összeköttetésbe valamely könyvkiadóvállalattal, hogy a művészet népszerűsí­tésére és a műizlés és műpártolás fejlesztésére vonat­kozó füzetes olcsó könyvtárt bocsásson közre, amely­nek felülbírálatát a társulat magának tartja fenn. 5. A választmány a társulat nevében keresse meg a kiválóbb magyar esztétikusokat és műtörténészeket, hogy a téli estékben tartsanak a közönség számára múzeumi és képtári szabad előadásokat és egy vetítő készülékkel mutassák be a művészet fejlődését, a magyar művészet történelmét, a művészi szép elemeit, akár a modern művészi termékeknek fényképben vetített másolataiban. III. Indítvány. Mondja ki a közgyűlés, hogy elhunyt jeleseinknek, a magyar modern festőművészet úttörőjének, Barabás­nak műveiből kollektív kiállítást rendez, s a befolyt díjakból megveti alapját egy emlékszobornak, amely­nek gyűjtését hírlapok útján a magyar társadalomban is megindítja. A számvizsgáló bizottság jelentésének tudo­másul vétele és a fölmentvény megadása, vala­mint az 1898. évi költségelőirányzat elfogadása után az elnök bejelentette, hogy dr. Harkányi

Next