A Műiparos, 1935 (21. évfolyam, 11-24. szám)

1935-06-01 / 11-12. szám

2 oldal minden minőségben, eutánozva is, kiváló előállításban legolcsóbban kaphatók . Schweizer József lőszőrfonó gyárban BI/C­JPESI Városi iroda, V. BÁTHORY­ UTCA 7 Telefon: 262-94. 632-02 Kárpitos vatta Amikor a lőszőrt és egyéb állati szőrt bevezették a párnázási anyagok közé, gondoskodni kellet egy takaró anyagról is, mert a szőr a szöveten keresz­tül elő­bújik és szúr. Eleinte gyapjút használtak ami nemcsak drágának bizonyult, hanem sok zsírt is tartalmazott. Tovább kutatva rájöttek, hogy egyes növény pehely nemesítés, illetve tisztítás után tel­jesen megfelel a célnak­­és jutányos is, így érkez­tünk el a nemesített »napokhoz«, ami finomsága mellett még rugalmas is. Ezt használták Európa kárpitosai egészen századunk első évéig. Majd a folytonos kutatás és fejlődés folytán, ami mindig munkaidő megtakarítást is céloz, feleslegesnek tar­tották azt az időt, amit a napok felrakása igé­nyel, nem is szólva, ha a felrakás gömbölyű vagy részben függőleges részen történik, így jutottak el a vattáig amit csak teríteni kell. Természetesen a kezdet nehezen ment. Vattáink ha finomak is, de darabosak voltak. De mert ez uj vatta fogyasztásra adott alkalmat, vatta gyáro­saink (nem magyar gyárosok) igyekeztek ezt az uj piacot is a legmesszebbmenően kiszolgálni. Ki­szál­lak a műhelyekbe, hogy meggyőződjenek mi módon lehetne alkalmasabbá tenni ezen akkor még uj kárpitos anyagot. Így jutottak el először az enyvezéshez, ez viszont megmerevítette, míg végre sikerült a finom vattát minden merevítés nélkül egyenletes táblákba lefektetni, amit ha vékonyabb rétegre van szükségünk (spainteil) ketté hasítjuk ami az egyenletesen rétegelt lerakás következtében könnyen megy. Továbbá, mert a kárpitosok meghatá­rozott méretekben használják általánosságban (dí­ván és karszék ülés) ennek megfelelő méretűvé rakták le, vagyis laponkint­­ díván illetve két karszék ülés nagyságúra szabták. Végezetül, mert a vatta a tömőanyagjaink legkényesebb részét ké­­pezi, miután közvetlen a huzat alá jön, ezeket a lapokat hosszába összehajtva, majd felgöngyölve pa­pírba csomagolják, hogy minden szeméttől men­tesen bocs­áj­thassák piacra- Ez dominál már 36 éve az egész nyugat Európában és Angliában. A ma­gyar vatta gyárosok is tudomást szereztek erről a többlet kereseti lehetőségről de az ezzel járó gondos kiszolgálás, a fent említett célnak megfe­lelő kidolgozás elhagyásával. Ők egy terűen bálá­ban küldik csomókban amit imáig hasítani sem le­­het, mert szerintük az felesleges munka többletet jelent részükre gondolván: a kárpitosoknak ugy kell elfogadni, ahogy ők a mindenható gyá­szos urak azt szállítani kegyeskednek. Nagyon tévednek az urak! Mert ha az indokolatlanul drága vattát nem nekünk megfelelő adjuntákistem kapjuk, módot fogunk ta­lálni arra, higgy megfe­lő vatta álljon rendelkezé­sünkre, MŰIPAROS Kar­társainkhoz pedig, akik a fenti módon el­készített vattát nem ismerik a következőket­, a vatta bevezetésével a pikk­ozási eljárás is megváltozott­: Mindazon bútorokat, melyeket nem raktárra (fe­hérbe) hanem azonnali bevonáshoz készítünk, a vat­tát a pikirvászon fölé, közvetlen a huzat alá tesz­­szük, ami, a pikir vászon feszítést nem szenvedve egy nagyon kellemes tapintást nyújt a párnázásunknak. Ez vonatkozik a tűzött (sjeftelt) munkadarabokra is, sőt különösen ennél, mert a szabad vatta a kárókat jobban megtölti. Továbbá a tűzött pályá­zásokhoz, h a az nem egy egészen vékony szövet (Da­masz, Brocál) valtázás esetében a pikirvásznat tel­jesen elhagyjuk, mert így a kárók felszabadulva a pikirvászon keretvarrásaitól eggyé olvadva nagyon kellemes felületté válik és a pikérvásznat valamint az azzal járó munka megtakarítását eredményezi. Ilage: Kárpitosok, paplanosok figyelmébe kézzel szőtt ragasztóbort­i géptárban, valamint rojtok bojtok, zsinórok, paplanrózsák állandó raktáron. Schwa­rz­enfeld paszományosnál VI., Kmetty­ u. 14. — Telefon: 141—83 Minta utáni rendelések 1—2 nap alatt készülnek Az ifjú Mesterek és Mesterifjak szakosztálya megalakult május 2-án­­az ipartestület helyiségében. Schwarz Bertalan nyitotta­­meg az alakuló ülést az össze­hívók nevében üdvözölte a megjelenteket és fel­kérte Balla Artur ipartestületi elnököt, hogy sze­repeljen korelnökként. Az ipartestület elnöke me­leg szavakkal üdvözli az ifjúm­esterek szervezkedni akarását és átadja a szót Balassa György­nek, aki az alapítók­­nevében indítványozza, hogy mondják ki a megjelentek a megalakulást és elfogadásra ajánlja az alábbi tisztikart: Elnök: Kendi László. Ügyvezető alelnök: Schwarz Bertalan. Alelnök: Farkas László, Kaiser Lajos és Schwartz Hermann. Titkárok: Balassa­­ György és Singer György. Jegyzők: Flesch Antal és Schiff Endre. Pénz­táros: Schacht­­Alfréd. Háznagyok: Grosz Rezső és Kendi István.­­Ellenőrök: Fried László, Grabinszky Károly és Jakab Károly. Választmányi tagok: Al­lein József, Berliner János, Berger Géza, Bra­­gyova Pál, Braun Endre, Braun László, Faragó György, Faragó Mihály, Ginter Dezső, Gyérei Oszkár, Horovitz László, Ilonig József, Kaiser Ár­pád, Merk József, Merk László, Preisz Andor, Révész Lá­szló, Szemere György, Taub Artur és Tauber­ Emil. A felolvasott tisztikart az alakuló ülés egy­hangú lelkesedéssel tette magáévá. Kendi László elnöki bevezető­­szavai után Barta Artúr, Fináli­­ Jenő, Schiff Manó és Schwanz József kartársak, majd dr. Szönyi Sándor jegyző üdvözölte az új­­ alakulatot. Gassner Dávid Fiai kárpitoskellék nagykereskedők Budapest, Teréz-körút 19. Teréz-körút és Aradi-ucca sarok. t­elefon: Automata 227-73 Alapittatott 1847 . hírek CÍMVALOTZAL. A kárpitosiparosokról annak­idején kiadott névsortól kimaradt­­Bokor Manó bejelentette, hogy műhelye Baross u. 6. sz. alól Baross u. gi sz. alá m­ent. BIZALMAT SZAVAZOTT ÉBER ANTALNAK A BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA, május 28-án tartott teljes­­ ülésen. A bizalmi kérdést dr. Éber Antal kamarai elnök, a GyOSz. tagokkal felmerült konfliktusa kapcsán tartotta szükségesnek felvetni.­­ “ 1935 június 1 ARDAI SZÖVŐIPAR Budapest, Vill., Trefort­ u. 7. Telefon: 40-5­ 79. KÉZI SZŐTTES bútorszövetek Modern szőnyegek Függöny anyagok. A FIATAL MESTEREK SZAKOSZTÁLYA má­jus 2­3-án Schwartz Hermann kartársunk elnöklésé­vel tartott ülésén behatóan foglalkozott azokkal a módozatokkal és eszközökkel, amelyek a szakmai mi­nőségi munka értékét a vevőközönséggel szemben megfelelően kidomborítják a gyenge kaliberű olcsó munkákkal szemben. Kollektív propaganda és kollek­tív kiállítás kérdéseivel v­aló foglalkozás után a szervezési kérdésekhez szólt hozzá minden jelenlévő. Pünkösdi kirándulás megrendezését határozták el, m­­ajd megállapodtak abban, hogy minden csütörtö­kön este fél 8 órakor az Ipartestület helyiségében tartanak összejövetelt, melyen minden érdeklődőt szí­vesen látt­ak. OLBRECHT FERENC PASZOMÁNY05 BUDAPEST V., DOROTTYA­ UTCA 11. KÉSZÍT: Bútorpaszomány különlegességeket és paplan paszományokat, csillárzsinórokat, gombokat, átkötőket és mindennemű díszítési külön­legességeket a legizlésesebb kivitelben. EMLÉKTÁBLA LELEPLEZÉS. Lélekemelő szép­ ünnepély folyt le a Budapesti Férfiszalók Ipar­­testülete Soroksáron levő szeretethársában. Egy éve, hogy a szeretetházat megnyitották és most létesítés körül érdemeket szerzett Németh­­Gyula elnök, Kövér József és Rác József alelnökök,­­valamint Kiss László főjegyző munkájának kiemelésével em­léktáblával jelölték meg. Az emléktábla leleplezésénél az ünnepi beszédet de­­báló Kruchina Károly miniszteri tanácsos tar­totta, aki egyúttal a­­kereskedelemügyi miniszter elismerő levelét adta át Németh Gyula ipartes­tületi elnök és Kövér József alelnöknek. Az ün­nepélyen, amelyen az érdekképviseletek kiküldöt­tein kívül a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nevében a szeretetház létesítésének tényét m­agas­­szárnyalású beszédjében Moór Jenő titkár méltatta, úgyszintén a két kitüntetett érdemeit. Az ipar­­testületet az ünnepélyen Barta Artur elnök és dr. Szönyi Sándor jegyző képviselték. Kárpitoskellékeket Legolcsóbban vásárolhat BACK és GERÓ cégnél Főüzlet: Budapest, IV., Hajó­ utca 12-14 Ajánlható szakmabeli beszerzési források PASZOMÁNY: Schwarz József gyárt­hata ruházati és divatpaszományokat. IX., Köztelek u 2. Telefon 857—41. Főszerkesztő: Barta Artur. Felelős szerkesztő és kiadó : KENDI LÁSZLÓ. Sárik Gyula és Géza könyvnyomdai műintézete

Next