A Műiparos, 1935 (21. évfolyam, 11-24. szám)
1935-07-01 / 13-14. szám
XXI- évfolyam Budapest 1935 július 1. 13 — 14 szám - LAKÁS BELSŐ-ÉPÍTŐ ASZTALOS, DÍSZÍTŐ-BERENDEZŐ KÁRPITOS IPARÁGAK ÉS ROKONSZAKMÁK SZAKLAPJA -Megjelenik havonkint kétszer Főszerkesztő: BARTA ARTUR Kiadótulajdonos : Szerkesztőség és kiadóhivatal : V, Vilmos császár út 72. II. emelet. Szerkesztésért és kiadásért felelős : BARTA ARTUR Telefon : 228—26. KENDI LÁSZLÓ Előfizetési dij évenkint 10— P. Az 1935 évi mester tanfolyam tanító munkájából. Beszámolás Barta Artúrtól a lakásberendezés művészetének alkotó tudományáról tartott előadásáról. Az idei mesterképző tanfolyam — amit a népjárulásával, valamint Dr. Babarcy István báró tanácsnok közbenjárásával a Klauzál utcai tanonciskolában tartottunk — első szemeszterének végére járunk. Tananyagai közül az én feladatom volt ismertetni jó ma már rendszerbe foglalt alkotó tudományok tárgyait: széptan, tértan, anyagisme és szerkezeti tan törvényeit. Hallgatóim előtt sikerült ismertetnem, hogy milyen fontos szerepet játszik a szép megítélésénél a forma, szín, diszítés összhang törvényeinek ismerete. A formánál rámutattam a szabályosság, változó szabályosság és a szabálytalanságok törvényszerűségére ugyanúgy, mint az arányosságra és annak tagozódására. A föld vonzóerejének törvényére és a tömeg elosztására. A színnél, az alapszínekre, ezekből keverhető másodlagos és harmadlagos színek hatására, ha azokat színben, vagy ellentétes színűen alkalmazzuk. Ismertettem a színek szervességét a formában. Külön hangsúlyoztam a színek díszítő hatását is. Rámutattam a díszítés feladatára, amely lehet szerkezeti — amikor egy forma összetartozandóságát akarjuk hangsúlyozni —, vagy szórakoztató, amivel egy-egy unalmas felületet akarunk benépesíteni a növényi, állati, a természet, vagy az emberi alkotólélek képzeltéével. Utaltam arra az összhangra is, amelynek érvényesülni kell a legkisebb emberi alkotástól kezdve addig a keretig, amelybe azokat felhalmozzuk. Hangsúlyoztam, hogy a szép megítélésénél nagy szerepet játszik: a szem mint felfogó és továbbilóg eszköz, a fénysugár, amely lehet természetes, vagy mesterséges világítás, továbbá a mindennemű természetadta anyag, amiből az emberi alkotó vágy, találékonyság célszerű, szükségszerű a magasabb emberi igényeket szolgáló eszközöket készít. A tértan tudományában ismertettem mind a keret tényezőit. A padlózatot, mint alapfelületet, a menyezetet, mint behatároló, a fő és választó falakat, mint keretező tényezőket. Nem felejtkeztem el az oszlopok, a dobogók, lépcsők, a gerenda és támasztókarok felhasználásának okairól, és úgy, mint ahogy utaltam a nyílásokra, az ablak, be- és átjáró nyílásokra, amelyeknek mindig meg kell felelniük a célnak. A világítás szükségét — amit részben a nyílások, részben a mesterséges világítással érünk el, valamint a helyiségek fűtési alkalmatosságai mind-mind olyan tényezők, amelyek a lakásberendező kárpitosnak törődni kell. Mindezeknek a tényezőknek összhangban kell lenni egymással és az alapterülettel, amelyen a tótömegsúly törvényeinek megfelelően kell a célszerűség elve szerint a berendezés szükségleti tárgyait elhelyezni. Hogy ezek különböző korokban különböző népeknél milyen megoldást nyertek ezt a második szemeszterben a stílusok történetében, fogom kifejteni. Az anyagismeret és szerkesztéstan tudományánál kitértem a természetben felelhető növényi, állati és ásványi világ ama anyagaira, amelyeket az ember eleinte ösztönösen, később tudatosan vett birtokba, azzal a céllal, hogy magasabbrendű életét elősegítse. Az anyagismeretet a fika és vegytantudománya megkönnyítették, ezzel én nem foglalkoztam, erre dr. Árkossy tanár vállalkozott. Az én feladatom arra szorítkozott, hogy a különböző nemű anyagokat fizikai és vegytani tulajdonságaik figyelembe vételével úgy csoportosítsam ahogy az a célszerűségnek és a feldolgozásnak legjobban megfelel. Beszéltem a textíliákról, amelynek anyaga a növényi, állati és ásványi világból kerül ki és alkalmas fonásra, szövésre, olyan anyagok készítésére, amelyek hivatása befödő lepelszerű. Beszéltem hallgatóimnak a különböző nyersanyagok házasításáról is, mellyel a jó fizikai tulajdonságok fokozhatók. E termékek színesítéséről sem felejtkeztem meg, valamint kitértem ezeknek különböző díszítésére, amely eljárások millió és millió embertársunknak nyújtanak megélhetést. A tektonikáról- amelynek alapanyaga a fa és a fémek — is tartottam ismeretfejlesztő előadást. Foglalkoztam a fával mint alapanyaggal külön a fenyőfa csoporttal és a lomblevelűek csoport-jával. Ismertettem a műfát, amely nem csak az asztalosságnak, a butorasztalosságnak, hanem a mnibutor asztalosságnak is anyagát képezi. Felsorakoztattam azt a folyamatos munkálkodást, amelyet el kell végeznünk, ha fából bárminemű tárgyat akarunk készíteni. Érzékeltettem azokat a különböző szerkezeti eljárásokat, amelyekkel hosszabb, vagy rövidebb időtartamra vagyunk képesek egyes tárgyakat elkészíteni. Különösen hangsúlyoztam a tökéletes szerkesztést. Minden textiliát tisztit nélkülözhetetlen a kárpitosoknak és uj kereseti forrást nyújt BURA vegytisztitószer mely szinte újjávarázsol bútort, huzatot, párnázást, tapétát, térítőt, takarót, szőnyeget, a színeket újjáéleszti a felületek kitisztításával. Bura vegyipari és vegytisztító K. F. T. Budapest, V. Csáky u. 36. Tel.: 93-9-91 A szövetség közgyűlése Kárpitos, Kárpitdiszitő, Gombkötő, Paszományos és Paplanosmesterek Országos Szövetsége június 12-én tartotta jól látogatott évi rendes közgyűlését, melyen Szilágyi Aladár elnöki megnyitója után dr. Szőnyi Sándor főjegyző ismertette a Szövetség évi jelentését, mely beszámolt mindarról a közéleti tevékenységről, melyet szakmáink érdekében a letelt esztendő alatt az Országos Szövetség elvégzett. A rendkívül nagy anyagból leközöljük azt a kulturális munkáját a Szövetségnek, amelyaz esztendő folyamán igen illusztris előadók által tartott ismeretterjesztő előadások rendezésében nyilvánult meg. Január 31-én Moór Jenő kamarai titkár tartott előadást ,»Aktuális kisipari problémák’* címen, február 7-én dr. Bányász Jenő kamarai titkár a versenytisztesség és az Ipartestületi Szék intézményének kérdéséről, dr. Bertalan István kamarai titkár „Az új közszállítási szabályrendelet tervezete’* címmel, Pásztor Béla „A szer szabványosítása” címmel, február 28-án Kendi László „Az örvény szélén” címmel, március 2/-én dr. Nádai Pál lakásberendezés egyes problémáiról, május 21-én Füredy Lajos németországi tapasztalatairól, szeptember 12-én Koch Gyula oroszországi tapasztalatairól, október 24-én Gellért Ede a Szabványosításáról és legvégül Moór Jenő kamarai titkár a magyar gombkötő és zsinórverő paszományos szakma megmentéséről tartottak igen nívós és éretekes előadást. Az évi jelentés ismertetése után Heinzelmannn Tivadar, Simon Áron és Schiff Mihály kartársak hozzászólásait követte a tisztújítás, melyen alelnökké választották Seiler Jenőt, főtitkárrá Kendi Lászlót, pénztárossá Schacht Jakabot, számvizsgálók lettek: Rosenbaum Sándor, Schwarcz Hermann és Jakab Károly, jegyzők: Farkas László, Zucker Mór és Balassa György, háznagyok: Springer Dezső és Gyérei Oszkár, könyvtáros: Schacht Alfréd és Bragyova Pál, gazda lett Schwarz Bertalan kartársunk. Választmányi rendes tagokká megválasztották: Diamant Arnold, Bruchsteiner Bernát, Grossmann Ármin, Merk Ferenc, Horváth Gyula, Révai Dávid, Szabó Lajos, Rapp Salamon, Mannswirth Lajos, Schwarz Izidor, Schiff Mihály, Simon Áron, Preisz Márton, Grabinszky Károly, Schwarcz József, Barna András, Somogyi Ede, Szűcs Ábrahám, Főző Sándor, Léderer Rezső kartársainkat. Választmányi póttagok lettek: Merk László, Szemere György, Reitier Zoltán, Allein József, Ilonig József, Puchmann Sándor, Györfi Imre, Balassa Lajos, Singer György és Schiff Endre kortársaink. „BEETEJS" bútorrugó Háború előtti minőségű STAYER-acélból Napi árak: 4010 és 3818 sz. 100 kg. P 95., 347 P 97-50