Műszaki Élet, 1959. január-június (14. évfolyam, 1-13. szám)
1959-03-05 / 5. szám
A műszaki bizottságok munkájának . Termelőüzemeinkben a műszakiak munkáját — mint általában minden dolgozó ember tevékenységét — örömök, gondok, problémák kísérik. A műszakiak különösen az utóbbi esztendőkben mind jobban tapasztalják, hogy műszaki, termelési, bérezési, szociális problémáik megoldásában milyen számottevő segítséget kapnak a szakszervezetektől. Egyes szakszervezeti műszaki bizottságok munkájáról, eredményeiről, hiányosságairól adunk a következőkben rövid áttekintést. A vas- és fémiparban, ahol több mint 300 ezer szervezett munkás dolgozik, sok tízezer műszaki veszi igénybe a szakszervezet segítségét. A szakszervezeti műszaki bizottságok, amelyek az üzemi bizottságok mellett működnek , a műszakiakat érintő minden kérdésben állást foglalnak és a műszakiak érdekvédelmében igen nagy szerepet töltenek be. Az olyan munkaterületeken, ahol többségben műszakiak dolgoznak (szerkesztés, üzemi tervező iroda stb.) a bizalmi rendszerint műszaki beosztású dolgozó. A szakszervezeti műszaki bizottság segít a vállalatokon belüli helyes bérarányok kialakításában és megtartásában oly módon, hogy az üzemi bizottság bérbizottságában képviselteti magát és ott a műszakiakat képviseli. Az üzemi bizottság a műszaki bizottság javaslatainak figyelembe vételével dönt a műszakiak bérkérdéseiben. Vállalataink döntő többségében a műszakiak premizálása is a műszaki bizottság javaslatainak figyelembe vételével történik. A műszaki bizottságok az üzemi bizottságokon keresztül gondoskodnak arról is, hogy a műszakiak — arányuknak megfelelően — részesedjenek üdülésben és egyéb kulturális juttatásokban. Rendelkezés gondoskodik arról, hogy a bizalmiak véleményét vegyék figyelembe a jutalmak, kitüntetések odaítélésekor. Ma már aligha fordul előaz üzemekben, hogy a szakszervezeti műszaki bizottság meghallgatása nélkül döntenének műszakiakkal kapcsolatos kérdésekben. Nézzünk körül néhány üzemben, miként élnek a műszakiak a szakszervezeti műszaki bizottságok nyújtotta lehetőségekkel. A Láng Gépgyárban például a műszaki bizottság a műszakiak érdekvédelmén túlmenően részt vesz a gyár műszaki fejlesztési terveinek kialakításában. Nemrég például a Láng-gyári műszakiak azzal a kéréssel fordultak a kohó- és gépipari miniszterhez, hogy gyáruknak a dieselesítési program végrehajtásában az eddiginél nagyobb szerepet biztosítson. A KGM Kollégiuma meghallgatta kérésüket és ennek eredményeként ismét eredményei és gyártani fogják a korszerűsített Láng-Diesel-motorokat. A Láng-gyár műszaki bizottsága még azzal is magára irányította a figyelmet, hogy tapasztalatcserét szervezett. Lehetővé tették, hogy Tiszapalkonyán és egyéb erőművekben, ahol Láng-gyári gépeket üzemeltetnek, a műszakiak közvetlenül a helyszínen tanulmányozhassák a gépek működését. A DIMÁVAG-ban a szakszervezeti műszaki bizottság a fiatal műszakiak patronálásával ért el jó eredményt. A Győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár szakszervezeti műszaki bizottsága nyújtja az egyik legjobb követendő példát. Ez a műszaki bizottság nemcsak a gyár, hanem az egész megye műszaki tanácsadó központja. A győriek cselekvőkészsége, kezdeményező ereje magával ragadja a megye műszaki társadalmát. A szakszervezeti műszaki bizottságok azonban nem mindenhol váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A hiányosságok rendszerint abból adódnak, hogy a műszakiakkal nem eléggé ismertették a bizottságok jelentőségét, lehetőségeit, feladatait. A Klement Gottwald Villamossági Gyárban, a Fúrógépgyárban, a Gheorghiu-Dej Hajógyárban, és több üzemben sem az üzemi bizottság, sem a műszaki bizottság tagjai nem fordítottak elég gondot a műszaki aktíva-hálózat megszervezésére, kiépítésére. Azokban a gyárakban, amelyekben műszaki klubok működnek, a műszaki bizottságok munkája is eleve hiányosságai nebbé válik. A Ganz-MÁVAG Gyár műszaki klubja például a gyár műszaki-szellemi életének a középpontja. A klub szinte naponta gondoskodik a szakszervezeti műszaki bizottságok tagjaival egyetértésben olyan műszaki előadásokról, vitákról, amelyek a műszakiakat a klubba vonzzák, hogy ott üzemük problémáit közösen oldják meg. A Vasas Szakszervezet mérnök-technikus tanácsa messzemenő segítséget nyújt az üzemi műszaki bizottságoknak. Budapesten 50 legnagyobb üzem műszaki bizottságának elnökeivel kéthavonta megbeszélést tartanak. Ez év első felében 10 nagyüzemben megvizsgálják a vasipari műszakiak helyzetét, termelési problémáikat; előkészítik az 1959. évben végző mérnökök és technikusok üzemi fogadtatását; hazai és külföldi tanulmányutakat szerveznek.. Az üzemi bizottságokra és a mellettük működő szakszervezeti műszaki bizottságokra vár az a feladat, hogy — ahol ezek a bizottságok még nem működnek megfelelően — kialakítsák a szakszervezet irányításával a gyárak műszakijainak kollektíváit. A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az üzemekben, ahol a szakszervezeti műszaki bizottság jól működik, ott a mérnökök és a technikusok a műszaki-gazdasági kérdések megoldásában, az újítások, találmányok elbírálásában, a műszaki oktatás megszervezésében és a műszaki propaganda kibontakoztatásában egyaránt érvényesíthetik elképzeléseiket. T. Iparunk fejlődésének egyre gyorsuló üteme mögött jelentékenyen lemaradt cellulóz- és papírgyártásunk fejlesztése. Az a téves szemlélet gátolta ennek a fontos s egész népgazdaságunk szempontjából bizonyos fokig alapvető iparágnak a továbbfejlesztését, hogy hazai nyersanyagbázisunk kicsi, és rendszeres importra kell berendezkednünk. Ez azzal járt, hogy papíriparunk korszerűsítését mellőzték, komoly beruházások sem voltak. Ez a lemaradás igen sok irányú kellemetlen következménnyel járt. Papír- és papírárubehozatalárak 1958-ban mintegy 120 millió devizaforint, de óvatos becsléssel is megállapíthatjuk, hogy ha a papírfogyasztást több vonatkozásban nem korlátoznánk, akkor az import értéke elérné a 200 millió devizaforintot is. Ezen felül a cellulózbehozatalunk is komoly összegeket igényel, így az 1957-es adatok szerint már közel 100 millió devizaforintot kellett kiadnunk cellulóz, faköszörület, papírfa importjára. Azt is meg kell mondani, hogy nemcsak a mennyiségi A hároméves terv, illetve a második ötéves terv során Cellulóz és papíriparunk fejlesztésének új lehetőségei termelés terén maradtunk visz ezen a téren lényeges változásra, hanem a cellulóz- és pa sok következnek be. A távlati pírgyártó berendezéseink, az tervek szerint 1965-ig cellulózalkalmazott technológiák, sominpaesésünk megháromszorokorszerűsís. Péklául a csepeli,. zóllósát, . papír.termelésünk cellulózéi '^irjtóttfenyőból ^.mégkétszerezseét tűztük ki. Ez egy tonna fehérítetlen cellu-ógyászt igen jelentős új berulóit összesen 140—145 dollár átszámított önköltséggel termel, míg a világpiaci önköltség 100 dollár körül van. Másik példa: az osztrák papírgyárak — amelyek pedig el vannak látva hazai fenyőanyaggal is — szívesen vásárolnak Magyarországon nyártűzifából kiválogatni, papírgyártásra alkalmas anyagot, míg a mi iparunk ugyani ezt a nyáranyagot visszautasítja, mert a meglevő berendezéseken nem tudja feldolgozni, húzásokat igényel, de egyidejűleg azt is, hogy cellulóz- és papírgyártásunk alapanyagellátásának súlypontját az importanyagokról a hazai alapanyagok felé tárjuk át. Ha ezeket megvalósítjuk, akkor a papírgazdálkodási devizaterhet gyakorlatilag megszüntethetjük, mert bizonyos papírfajtákban már exportképesek is lehető rác. A kérdés ugrópontja tehát a hazai alapanyagellátás. A klasszikus alapanyag az utolsó évtizedekben elsősorban a lucfenyő volt. Ma már azonban a lombosfák felhasználása is megoldott gyártástechnikai probléma, és például Franciamég erdőgazdaságunkban nem ismert problémát kell megoldani, hogy 1962-től az erdőgazdaság piár kellő mennyiségű nyersanyaggal támogathassa a cellulóz- és papíripar gyors fejlesztését. Bár a nyárfélék, amelyek elsősorban jönnek számításba a hazai nyersanyagbázis kialakításában, úgynevezett gyorsan növő faországban csaknem negyedrészben már lombosfát, főleg nyarat használnak a papírgyártáshoz. Olaszországban pe . .. . . . . ...__. dig - ahol a nyárgazdálkodásra& “fp a nyaraljonra Lesz elég hazai alapanyag is igen szép eredményeket tud felmutatni — a nyáranyag papíripari felhasználásának aránya eléri a 60 százalékot is, nyolc vágásérett, kora 30 esztendő körül van. Jelenleg erdőgazdaságunk 20—25 ezer köbméter papírfát termel, a tervek szerint viszont 1962- ben 100 ezer köbméter, 1965- ben 125 ezer köbméter cellulóz-alapanyagot kell az ipar számára erdőgazdasági üzemeinknek biztosítani. A probléma világos. Ennek érdekében 1959-től 1965-ig 68 ezer hektár új nyárállományt kell létesítenünk. Az erdőgazdaságok kötelessége a saját nagyarányú telepítéseiken kívül — amelynek során csak 1960-ig 23 ezer hektár nyárast telepítenek, és további 13 ezer hektáron nyárelőhasználati állományokat alakítanak ki —, hogy a szükséges nagy mennyiségű és jó j minőségű nyár telepítési anyag megtereeléséről gondoskodjanak. A telepített nyárfasorok, ifi nyárcsoportok helyes’ kezeléseinek és védelmének biztosításaérdekében széleskörű társadalomi propagandára lesz szük®ség, hiszen ezer és ezer kiloosztotta lei, ’Sigmond Elek am-ö1 méter fasorról van szó. Feltétlek érmet munkája Holló János, az egyesület /ő-i szükséges erdészeti szemponttitkára és Kosutány Tamás em- ~. ületve általános nepgazlékérmet az egyesületben ki-® ?‘a '5. , , . , ®gasfordulok felülvizsgalata. Uj fejtett társadalmi munkájáért®nyártelepítóseinfcnél› ha kell, Altomare Iván. Ezenkívül az időben biztosítani akarjuk a egyesület 26 tagja kapott még papír- és cellulózgyártás alappénzjutalmat, illetve ajándék- ganyagát, felül kell vizsgáltárgyakat. írunk a vágásfordulókat. Mint A jubileumi ünnepséget ma-ahogy a nyár kedvező esetben veszi műsor és reggelig tartó,már 10 éves korától kezdve kapott tudományoslenül szükséges a védelemnek elismeréséül dr.hatósági szabályozása is. Végül A távlati tervek Felvetődik tehát a kérdés, hogy milyen mértékben tudja erdőgazdaságunk az átalakuló cellulóz- és papírgyártásunk hazai alapanyagszükségletét fedezni. Felkerestük ezért Madas Andrást, az Országos Tervhivatal helyettes főosztályvezetőjét, aki tájékoztatásul a következőket mondotta: — Valóban cellulóz- és papíriparunk gyorsütemű fejlesztése erdőgazdálkodásunkat is rendkívüli feladatok elé állítja. Teljesen újszerű és eddig Kik jártak külföldön az ipar vezetői közül?II A kölcsönös gazdasági segítség-® nyújtás keretében a Lengyel Nép-S köztársaságban a radiológiai mód- s köztársaságban a radiológiai módszerekkel történő ásványi nyers- faj anyagi kutatást tanulmányozta Tatári János, az Eötvös Lóránd Geofizii- kai Kutatóintézet tudományos ® munkatársa. A cellulóz- és papír-® ipari műszerek alkalmazását ta- t t talulmányozta Pásztor Jenő, a Pagíripari Kutató Intézet tudomány , ka társa. ® Február 28-án tartotta Kínában a béripari üzemeket ta- jubileumi ünnepségét anulmányozta Faludi Endre, a Bél-® . . 4 . ipari vállalat h. igazgatója, a®zoguzudsugi és Elebiriszenpa-Tudományos Egyesület. Tíz éves a és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület megyetimföldgyártást tanulmányozta Ju-gj-j .Juhász Ádám, az Almásfüzitői Tim-ji. . . , földgyár főmérnöke. fennállásának 10 éves évfor-A Német Demokratikus Köztáradulója alkalmából. A jubi- mA %.iumi ülésen képviseltették osztályvezető, Kurucz János és^magukat a baráti országok Papp Lajos főosztályvezetőhelyet-® t ■ .inneni tesek, dr. Mosonyi Tibor főelőadó, ^ettyesu*€Vei is. az est ünnepi Némethy László főrevizor, az Épi-gj beszédét dr. Dabronaky Gyula, tésügyi Minisztérium munkatársai, a „r7,„ továbbá Eperjesi László, az Orszá-20, Központi Népi Ellenőrző Bigoa Tervhivatal munkatársa. A kis-i zottság első elnöke mondotta hajógyártást tanulmányozta Készé- S . .. minjd átlagá kénét 11 András és Farkas Kálmán, a Ko-®et, aKl rovlatarjogo Kepei hó- és Gépipari Minisztérium osz-Sódott az egyesület megakatályvezetői, Boros András, a Dunáig kulcsának körülményeiről és Hajógyár csoportvezető mérnöke,a „ .. . , valamint Wagner Imre, a Balaton-® eddigi működéséről. Az egyesüledi Hajógyár főkonstruktőre, Ali snitet ebben az idén decentügyi Minisztérium főelőadója és®” , . . .Szerecz László, a Kaposvári Cu-® összefogása, továbbképzése, és börgyár főműszakvezetője. A le-® általában, a műszaki promez- és bútorgyártást tanulmá-® , terén Az eauesanyozta Strobl Kalman az Orszá-® Poganna teren, az egyesügos Erdészeti Főigazgatóság faipari® létnek 6700 tagja van, azaz főosztályának vezetője. Avar Ká-ügy 26 százalékkal több, mint az roly, a városi Falemezművek ® élelmniszeriparban műszaki aligazgatója és Amadi László, a®_ . . ^ , Szegedi Falemezgyár főmérnöke. A rományban dolgozok letsza- A papírfeldolgozóipart tanúimé puma. A múlt évben az egyesanyozta Gabányi András, az Oza-^ret 260 előadást rendezett ld Papírfeldolgozó Vállalat igaz-^minterm 14 000 hallgató előttgatója és Bíró József, a gyár fő- ^mintegy^ mérnöke. Az utóbbi időben megnövekedett az egyesület nemzetközi tekintélye is; jó kapcsolatok épültek ki a baráti országok élelmiszeripari tudományos egyesületeivel, s előadók, szaklapok és szakcikkek cseréje teszi gazdaggá az egyesületi munkát. Nagy segítséget adott a Szovjetunió élelmiszeripari tudományos egyesülete, amikor az elmúlt évben 50 szakember számára tette lehetővé a legmodernebb szovjet üzemek megtekintését. Dobronaky elvtárs az eredmények elismerése mellett felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig nem kielégítő az egyesület munkája a szakmai és politikai színvonal emelése terén; az egyesületnek meg kell valósítania azt a feladatát, hogy tagjait a jövőben sokkal jobban aktivizálja, s fegyelmezettebb társadalmi munkára ösztönözze. A jubileumi ülésen számos kormány- és egyesületi kitüntetést osztottak ki a kiváló munkát végző, aktívaknak. Krinizs Károlynénak a „Szocialista Munkáért" és dr. Hunkár Bélának, Szende Lászlónak és Lugosi Jenőnek a „Munkaérdemérem” kitüntetést nyújtotta át. Kovács Imre miniszter, s az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója" kitüntetésben részesítette Kárpáti Györgyöt, Gyönes Károlyt, Csaba Józsefet, dr. Némethy Lászlót, Vajda Ödönt, Szenes Endrénét, Zöld Antalt, Gulyás Józsefet, Major Bertalannét és Czibor Jánosnét. Az egyesület alapítványi díjait dr. Telegdy Kováts László bál zárta le. MŰSZAKI ÉLET A Bólyai János Matematikai Társulat ifjúsági matematikai körében március 6-án feladatokat ismertetnek. — 14-én Lőrincz Pál tart előadást „Körsorok alkalmazásai”’ címmel. A Bőripari Tudományos Egyesületben március 6-án Hegedűs Lóránt a bélésbőrökről, 12-én dr. Bender György az egészséges gyermekcipőkről tart előadást. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat március 16-i ülésén Domokos Gábor ad elő „Megjegyzések az elemi részek szerkezetének kérdéséhez” címmel. Az építőipari Tudományos Egyesület „Városrendezési Köré”-ben március 9-én Pogány Frigyes tart előadást francia városokról és tájakról. A Gépipari Tudományos Egyesület februárra meghirdetett Bánki Donát centenáriumi ünnepségét és választmányi ülését március 1-én tartja. A Technika Házában hangzanak el a szakelőadások, a választmányi ülést pedig a Magyar Tudományos Akadémián rendezik meg. — Az egyesület további programja: március 6-án Kántor Tibor előadása: ,,A váltóáramú ívben, mint spektroszkópiai fényforrásban a leívelés alatt végbemenő folyamatok tanulmányozása”. — Ugyancsak 6-án Zerkovitz Béla: „Fővonali diesel-mozdonyok”. — 13-án Losonczy Pál: „A Láng-féle feltöltő berendezés”. — 18-án tanulmányi kirándulás az EMAG-ba. A Közlekedés- és Közlekedésépítéstudományi Egyesület hajózási szakcsoportja március 16-án tartja alakuló ülését, amelyen Almási János számol be lengyelországi útjáról. A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület fiziko-kémiai szakosztálya március 9-én klubestet rendez Fraknóy József fizikus 70. születésnapja alkalmából. Március 11-én Vámos Tibor és Nagy István számol be az automatizálási szakosztályban az NDK-ban tett tanulmányútról. — 17-én az egyesület röntgen- és finomszerkezeti szakcsoportja rendez klubestet. Az Optikai és Kinotechnikai Tudományos Egyesület március 5-i ülésén Horváth Gyula tart előadást „Stúdióerősítő berendezések fejlesztési irányai” címmel. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Misztótfalusi Kis Miklós Társaságában március 5-én Sütő László tart előadást „Tallózás hazai nyomtatványok között” címmel. Március 18-án az egyesület vitaestet rendez a borítás problémáiról; a vitát Lackenbach Artur vezeti. — Ugyancsak 18-án tart előadást Katona Kálmán a korszerű vékonypapír-gépekről. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület programja: március 5-én Gyimesi János: „Ifjatok gyapjúipari laboratóriumi műszerek és vizsgálati módszerek”. — Lengyel István, Kóródi István és Hubai Zsigmondné beszámolója a központi minőségi bizottságban svédországi és dániai útjuk tatapasztalatairól. — 6-án a selyem szakosztály tanulmányi látogatása a Kistext új szövőgépeinek megtekintésére. — László György, Vasadi Pál, Nándory György és Ceglédi Gyula tájékoztatója a külföldi lapokban megjelent cérnázó tárgyú cikkekről. — 11-én Szabó Viktor és Földi Mihály: „Az újító és kiváló dolgozók II. országos konferenciájának célkitűzései és azok megvalósítása a len- és kenderiparban”. — Gáspár Antal: „Szintetikus harisnyák kötése és kikészítése” (Budapesti Harisnyagyár). — 12-én ankét a Rövidáru Technika című folyóiratról; előadó: Diera Tibor. — A kötszövő szakosztály tanulmányútja a Szegedi Ruhagyárba és a Szegedi Textilművekbe. — 13-án Szajbély Mihály: „Az új 46 000 orsó létesítési terveinek társadalmi vitája”. — 17-én Rudolf László: „A fésűsfonal szabvány tervezet vitája”. —■ 17-én a gyapjúvegyész alosztály klubnapja. — 18-án ankét a lenkenderiparban dolgozó fiatal műszakiak és közgazdászok problémáiról. Előadó: Farkas Károly. — Keresztessy Sándor: „Kreppszövetek előállítása. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének műszaki tanácsa megvitatta a szilikózis elleni védekezés időszerű kérdéseit és elkészítette avédekezés távlati terveinek irányelveit. A védekezés továbbfejlesztése érdekében szorgalmazzák a KGST országain belül egy szilikózis bizottság létrehozását, amely elősegítené a tapasztalatok gyors kicserélését. A Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának műszaki tanácsa és a TIT előadássorozatot indít Székesfehérvárott „A műszaki tudomány és technika mai helyzete** címmel. A SZOT Mérnök-Technikus Tanács fogadóóráit március 11-én Lerch József, 18-án pedig Wiedner Károly tartja a Technika Házában (V., Szabadság tér 17. I. em. 161.), délután 4-től 6 óráig. Mindenkit Érdekel ki. Az elmúlt két hétben a következő, az ipart érintő rendelkezések jelentek meg: NEHÉZIPARI ÉRTESÍTŐ: Az átlagbér- és béralapellenőrzés a bányászati ágazatban tárggyal jelent meg a 10/1959. N. I. M. számú utasítás. Az illetményszén elszámolásáról intézkedik a 15/1959. N. I. M. számú utasítás. MŰVELŐDÉSÜGYI KÖZLÖNY: A munkavédelmi vizsgáztatásról rendelkezik a 8/1959. (M. K. I.) M. M. számú utasítás. KÖNNYŰIPARI ÉRTESÍTŐ: A könnyűipari beruházások gazdálkodásának rendszeréről szóló miniszteri utasítást módosítja a 12/1959. (Kip. E. 8.) Kip. M. számú utasítás. Az új termelői árak bevezetésével kapcsolatos teendőket szabályozza az újítási és találmányi ügyek tekintetében a 10/1959. (Kip. E. 7.) Kip. M. számú utasítás. KOHO- ÉS GÉPIPARI KÖZLÖNY: A vállalati utókalkulációról intézkedik a 9048/1959. K. G. M. számú utasítás. ERDÉSZETI ÉRTESÍTŐ: Egyes munkakörök képesítéshez, illetőleg szakképesítéshez való kötéséről intézkedik a 11/1959. (Erd. E. M.) OEF számú utasítás. ÉPÍTÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ: A nem állandó jelleggel beépített gépeket igénylő termelőberuházások tervezési feladatának egyszerűsítéséről rendelkezik a 13/1959. (Bp. Ért. 8.) É. M. — O. T. számú együttes utasítás. Kibernetikai módszerek alkalmazása a közlekedésben és a A Közlekedés- és Közlekedésépítéstudományi Egyesület március 10-én, 11-én és 12-én nemzetközi ankétot rendez, amelynek tárgya: a kibernetikai módszerek alkalmazása a közlekedésben és a közlekedésépítésben. Az ankétom dr. Kádas Kálmán, dr. Aczél István, Sándor Ferenc, Szabó János, Turányi István, Márfai Tibor, dr. Krekó Béla, Réczey Gusztáv és Jándy Géza tart előadást a kibernetika vasúti, közlekedésépítési, forgalmi, szállítási, gazdasági, számviteli , alkalmas papírgyártási célokéra, a vágásforduló átmeneti ® leszállításával a kérdést megis tudjuk oldani. ® — Az iparnak viszont meg ® kell oldala, hogy a fiatal nyár,® állományok anyagából termelt szervezési problémáiról és le-TMb anyagot' lá, telhetőségeiről. A magyar elő-l,d?lgozza? Az, technológiák adókon kívül a külföldi ven-i ^o^ozasavtó be kell rendezdégek közül I. Ja. Axonov, a®kednj a vékony nyaranyag es Szovjetunió Tudományos Akalf, i1??3.1 ..€1 .?,^.a?.dasaga *..rrnf.~ démiája mellett működő Komp-s]081?03 kikerülő összes nyarfailex Közlekedési Problémákig 1?an feldolgozásának mod- Intézetének igazgatóhelyettese®8zel£re . , f°SÍalta össze Ma„A kibernetika alkalmazásé- Arlas Andrasnak perspektívája a Szovjet-® ÁKOS LÁSZLÓ unió közlekedésében” címmel, |_____________________________ és Prof. Dr. Ing. Gershart Pott-® hof (Drezda) „A vezérlés a vasúti üzemben” címmel tart előadást. véletlen és aj Kína iparának össztermelése vasútlaim'TM.,’1 fel '■armárban 93 százalékkal múlta vasúti üzem pentelül a tavaly januári termelést. (Új Kína)