Műszaki Élet, 1959. január-június (14. évfolyam, 1-13. szám)
1959-06-25 / 13. szám
Mégis gazdasági háború? Stockholmban nemrégiben ülést tartott az Európai Közös Piacból kirekesztett hét nyugat-európai ország: Anglia, Dánia, Norvégia, Svédország, Svájc, Ausztria és Portugália. A tárgyalások eredményeképpen megalakult a „Kis szabad kereskedelmi , övezet”, amely most már egészen nyíltan riválisa kíván lenni a Nyugat- Németországot, Franciaországot, Olaszországot és a Benelux-államokat magába foglaló Európai Közös Piacnak. A két állam ugyan azt erősítgeti, hogy a kis szabad kereskedelmi övezetet nem azért hozták létre, „mintha meg akarnák osztani Nyugat- Európát” (Financial Times), a legtöbb kívülmaradt ország azonban úgy érzi, hogy a közös piac révén károsodás éri őket és ezért egyrészt minimálisra akarják csökkenteni veszteségeiket, másrészt pedig az egyesülés adta erővel megadásra akarják kényszeríteni az Európai Közös Piac országait. Anglia és a másik 6 Az új csoportosulás mögötti Anglia áll. A szigetország már az Európai Közös Piac tervének felvetése idején egy, az OEEC mind a tizenhét országát magába foglaló európai szabad kereskedelmi övezet mellett kardoskodott, terve azonban elsősorban Franciaország ellenállásán megbukott. Franciaország ugyanis félt az övezeten belüli kettős harctól, tudniillik, hogy a nyugatnémeten kívül az angol iparral is konkurrálni Ez a táblázat mindenesetre azt is mutatja, hogy a kis szabad kereskedelmi övezet tagjai az egymás közötti forgalmat még jelentősen növelhetik. Ezt bizonyítja egyébként a Neue Zürcher Zeitung jelentése is, amely szerint az egyes országok importjában a tömörülés tagjai a következőképpen szerepelnek: Dánia 39,6, Norvégia 37,8, Svédország 24,5, Svájc 10,8, Ausztria 11,2, Anglia 9,7, Portugália 21,6%, s körülbelül hasonló számokkal szerepelnek az övezet államai egymás exportjában is. Persze éppen ez a növekedési lehetőség az, amely izgatja a többi államokat. Nem is vitás ugyanis, hogy például a skandináv államok importjában erősen növelhető Anglia részesedése Nyugat-Németország rovására és Anglia bevitelében Svájc és Ausztria részesedése akár Franciaország, akár Nyugat- Németország kárára. A kis szabad kereskedelmi övezet mindenesetre gyorsabban igyekezne egymás között a vámokat megszüntetni, mint az Európai Közös Piac országai. A terv szerint ugyanis a jövő évben 20 százalékkal csökkentik az iparcikkek vámját, majd a következő nyolc évben 10 százalékos csökkentést irányoznak elő s így tíz év múlva a hét ország között elméletileg szabad lesz a kereskedelem. A két fél ugyan váltig tagadja, hogy a két csoportosulás „megtorló intézkedés”, „diszkrimináció” vagy magyarán valamiféle bosszú lenne, de még a semleges szemlélők szerint is szükség kelljen s azt az Anglia számára elfogadhatatlan követelést terjesztette elő, hogy nyissák meg az övezet tagjai előtt az egész brit birodalmat. A tárgyalások kudarcba fulladtak s az Európai Közös Piac Anglia érdekei és akarata ellenére valósult meg. Anglia tehát igyekezett öszszefogni a hoppon maradtakat. Kétségtelen, hogy az új szövetséget Anglia uralja, hiszen a hét állam 88 millió lakosából 50 millió lakik a szigetországban, s Anglia külkereskedelme nagyobb, mint a többi hat országé együttvéve. Az új szövetség előnye viszont az, hogy Portugáliát kivéve fejlett országokat tömörít, s ezekben az államokban az egy főre eső nemzeti jövedelem messze meghaladja a közös piac tagországainak egy főre eső nemzeti jövedelmét. Az új szövetség erejét mutatja az is, hogy ezek az országok a közös piac államaiból inkább importáltak és ezekkel az országokkal szemben általában deficites külkereskedelmet folytatták. Ez kétségtelenül nyomós ok, s alighanem nyugtalanítani fogja a különben is eladási nehézségekkel küzdő közös piaci államokat. Ami az egymásközti forgalmat illeti, az OEEC most kiadott jelentése szerint az utolsó években Svédország, Svájc és Anglia kiviteli fölösleget mutatott ki, míg Dánia, Norvégia, Ausztria és Portugália behozatali fölösleget. Az OEEC által a múlt évre vonatkozó összeállítás a havi átlagban és millió dollárban a következőképpen alakul: szerű a gazdasági háború a két ellenérdekű csoportosulás között. Az ilyen gazdasági háborúk persze csak ritkán szoktak kíméletesek lenni s már előre megjósolható, hogy a két csoport tagjai ott igyekeznek borsot törni egymás orra alá, ahol csak lehet. A 7 között sincs minden rendben Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a kis szabad kereskedelmi övezet létrehozása sem problémamentes. Mint Nyugat-Európában általában, a nehézségek most is először a mezőgazdasági cikkeknél jelentkeztek. A két állam elhatározta ugyanis, hogy a vámcsökkentés nem vonatkozik a mezőgazdasági termékekre és ez éles ellentétben áll Dánia érdekeivel. Anglia ugyanis így akarja biztosítani piacát a birodalom mezőgazdasági fölöslegekkel rendelkező tagjai számára, kétséges azonban, hogy Dánia számára megéri-e az el sem nyert angol piac a nyugatnémet export esetleges elmaradását. Ez a kérdés sok fejtörést okoz, s az övezet tagjai most azt kutatják, miként lehet Dániát kárpótolni. Problematikus Portugália szerepe is. Ez az ország ugyanis termelését tekintve lényegében gyarmati színvonalon áll és a szabad kereskedelmi övezetben védtelenül van kiszolgáltatva az erősebb partnereknek. Portugália számára most bizonyos angol segítséget helyeztek kilátásba. Ausztria a közös piaci exportját félti, s csak elég vonakodva lépett be az övezetbe. Aligha lehet azt mondani, hogy a kis szabad kereskedelmi övezet létrehozása valami hatalmas előnyökkel járna tagjai számára. A cél inkább az, hogy a gazdasági hadviselés eszközeivel megadásra kényszerítsék és felbomlasszák az Európai Közös Piacot, amelynek megalakulása kétségtelenül sok hátránnyal jár az OEEC másik hét tagja számára. Anglia tehát, miután elgondolása a tárgyalásokon megbukott, most gazdasági háborúval szeretné tervét keresztülvinni. S ha közben a legszebb kijelentéseket is teszik az angol miniszterek, akkor is kétségtelen, hogy a kis szabad kereskedelmi övezet igenis a megtorlás szellemében jött létre és hogy a gazdasági háború Nyugat- Európában elkerülhetetlen. DR. ABA IVAN Import honnan hova Dánia Norvégia Svéd Svájc Ausztria Anglia Portugália Export honnan hova Dánia Norvégia Svéd Svájc Ausztria Anglia Portugália Dán. Norv. Svéd Svájc Ausztr. Angi Port. 1 4,00 4.84 7.89 1.38 0.62 27,02 0,31 6.53 0,63 0,45 13,00 0,43 11,27 17,34 2,06 1,04 31,45 1,10 2,47 1,51 4,18 8,68 1,29 0,62 9,46 1,41 2,97 1,90 0,34 25,46 16,86 27,64 8,04 383 5,15 0,37 0,21 0,60 0,31 0,21 3,45 Össz. 44,19 41,22 48,25 15,41 10.01 85,50 8,62 Dán. Norv. Svéd Svájc Ausztr. Angl. Port. 44,95 3,84 10,29 2,10 0,63 18,08 0,27 7,62 6,06 3,90 1,49 24,34 1,51 0,59 1,93 3,18 7,84 18,26 1,47 0,56 15,25 0,18 0,35 0,31 0,12 2,72 0,49 0,37 1,02 3,93 3,65 26,88 11,98 28,41 7,23 1,85 0,30 0,34 1,95 1,35 0,29 5,30 253,20 Össz. 41,78 23,18 60,69 20,07 8,00 74 16 4,15 232,33 Az egyik legtermékenyebb feltaláló, Thomas Alva Edison megállapítása szerint a feltalálás csupán 1 százalékban inspiráció, s 99 százalékban verejtékes munka. E verejtékes munka során a kísérletezőket gyakran meglepetés éri. Más eredményt várnak, mint ami bekövetkezik, és a váratlan eredményből új találmány is születhet. Tallózzunk egy kicsit e „tévedésből” született találmányok között. Az alchimista tévedése Kínában már évszázadok óta ismerték a porcelán készítésének titkát. E titkot azonban féltékenyen őrizték és európai felfedezése „tévedésből” történt. Johann Friedrich Böttger német patikus, korának alchimista lázában maga is kutatott a „bölcsek köve” előállításán, amelyből aranyat tud csinálni. Megtévesztve környezetét, a próbakísérleten csalással aranyat „állított” elő. E „tudományának” híre eljutott I. Frigyes porosz királyhoz, aki meg akarta szerezni a titkot. Ezzel elkezdődött Böttger kalandos pályafutása, amelynek lényege, hogy a porosz király és a szász választófejedelem, II. Frigyes Ágoston kergették Böttgert „titkáért”. Végül is a königsteini várba járták, hogy a szász fejedelem részére aranyat gyártson A reménytelen alchimista kísérletek éveken át folytak: Böttger minden anyagot végigkísérletezett, de nem tudott belőlük aranyat előállítani. Egyik alkalommal nürnbergi vörös földet kevert könnyen olvadó plaueni anyaggal, amely a tűzben porcelánszerű anyagot eredményezett, a jáspis porcelánt. Egy másik alkalommal pedig az előkelő körök által használt ásványi eredetű parókafehérítőt, hajport égetett, amely kaolin-földből volt, s így jött létre kísérletei során arany helyett fehér porcelán. Az iránytű új irányt mutat Az elektromos áram mágneses hatásának felfedezésére a XIX. század teljesen megérett. Mégis egy téves kísérlet vezetett az elektromosság elméletileg és gyakorlatilag legfontosabb hatásának, a mágneses hatásnak megállapítására. Oersted dán fizikus új galvánelemet szerkeszt, amely az eddigieknél erősebb elektromos áramot szolgáltat. Kísérletei során az elektromos áram segítségével platinadrótot hoz izzásba. Izzás közben észreveszi, hogy az áram bekapcsolásakor a drót közelében levő mágneses tű kitér nyugalmi helyzetéből. Azt véli, hogy az izzó drót eredményezi a mágnes kitérését. Folytatja kísérleteit, aztán rájön, hogy téves következtetéseket vont le, mert a mágneses hatás akkor is fellép, ha a dróton akármilyen gyenge elektromos áram halad keresztül. E felfedezés birtokában Arago és Amper francia kutatók megalkotják a világ első elektromágnesét, amely forradalmasítja a technikát Egy téves kapcsolás A telefon megszületése is téves kapcsolásból született. Alexander Graham Bell amerikai süketnéma oktató Edison találmányát, a kvadruplex távírót akarta tökéletesíteni. Olyan készüléket tervezett, amelynek egyetlen vezetékén 8 távirat közvetíthető egyidőben. Bell szerkezetének lényege egy patkó alakú mágnes volt, amelynek egyik sarkára kis acéllemezt erősített, amely a másik sarok előtt szabadon mozoghatott. Az egyik ilyen szerkezetről a másikra árammal rezgéseket akart előidézni az acéllapon. Az egyik kísérlet alkalmával meglepő kattanást hallott és megállapította, hogy az egyik készüléken téves kapcsolás miatt kattanás lépett fel az acéllemezkén, a hangrezgést átvette az elektromos rezgés, a villanydrót elvitte a hangot az egyik készülékről a másik készülékre, s megszületett a nyolcszoros távíró helyett tévedésből a telefon. Kinin helyett mauvein A textilipar a múlt század végéig azokat a színező anyagokat használta, amelyeket közvetlenül a természet nyújtott Festőanyag tartalmú ásványokat, növényeket, állatokat E természetes festékek azonban nem fedezték a fejlődő textilipar növekvő szükségleteit. A szintetikus festéket ugyancsak tévedés hozta létre. A múlt század közepén W. H. Perkin angol kémikus a malária-betegség fontos gyógyszerét, a kinint akarta kátrányból előállítani. Kísérletei során azt észlelte, hogyha a kátrányból kivont anilint bizonyos vegyszerrel kezeli, sötét színű, fénylő kristályos por keletkezik. A port alkoholban oldotta fel és gyönyörű lilás színű folyadékot kapott E folyadékkal nagyszerűen lehetett festeni a textíliákat, így született meg az első szintetikus festék, amelyet Perkin a mályva és ibolya színére emlékeztető árnyalatról nevezett el mauveinnek. Perkin után a vegyészeknek rövidesen sikerült egymásután újabb és újabb szintetikus festékanyagokat előállítaniuk . De megemlíthetjük még a sorozatban Luigi Galvani olasz orvost, aki az állatok elektromosságát kutatva (békacombkísérlet, légköri elektromosság) tévedésből felfedezte, hogy két különböz fém segítségével elektromogram termelhető. Maxwel elektromos hullámokat kutatva, kísérletei közben jön rá, hogy a fény is elektront hullám, Senefelder kottámsolás helyett a kőnyomást trlálta fel. Folytathatnánk még e sor de talán ennyi is elég anna bizonyítására, hogy az emberi elme kíváncsisága: a kútás, mindenkor meghozza gyümölcsét. Ha nem is mindig azt, amire a kutató számit... PAP JÁNOS Az importcsökkentés érdekében bútoriparunk egyre több kender és len pozdorja lemezt alkalmaz. Ezt a bútorlapot persze takarni kell, s a feldolgozók olyan kényesek, hogy ragaszkodnak a nehéz pénzen beszerezhető ocume gömbfából készült furnérhoz, de még abból sem fogadnak el akármit, csak első és másodosztályú árut. Mivel pedig a pozdorjához más méretű furnér szükséges, jelenleg mintegy 30 000 m2 gyengébb minőségű ocume furnír fekszik a raktárakban. Más bútorokhoz jó a nyár gömbfából készült furnér is. A kérdés: megtakarítunk-e annyit a réven, mind amenynyit kiadunk a vámon! ★ Az Élelmezésügyi Minisztérium behozott négy darab háromszögletű sajtdobozt készítő automatát. Volt rá kerete, megrendelte. Ugyanakkor doboznyári szakemberek azt mondják, hogy az élelmiszeripar igényeit ki tudnák elégíteni, ha megrendelnék tőlük. Vajon az ehhez hasonló esetekben elég gondos mérlegelés alapján hozzák-e a határozatot? • Aki a Margitszigeten sétált, megfigyelhette, hogy a partot szegélyező kőburkolat először csak itt-ott megroskadt, majd később egyes helyeken úgy omlott le, hogy szinte megrázkódott a sziget. Azután megjelentek a javítómunkások, és így jutottunk el a mai képhez: A sziget északi felén szép ívelésű új burkolat védi a partot, a déli felén pedig megfelelő nagyságú növényzet áll rendelkezésre a burkolat helyén azok számára, akik a növényeket jobban szeretik, mint a kőburkolatot. Legfeljebb az rontja a képet, hogy az északi csúcson a burkolatot újra áttörte a dús növényzet, megteremtve alapját a további romlásnak. Úgy gondoljuk, hogy most meg lehetne előzni a Margitszület partbiztosításának további nagyarányú romlását, ha ezekkel a szívós bokrokkal évenként törődne a fenntartására hivatott Fővárosi Tanács. Rövid számítással az előbbi állítás bizonyítható. ■Becslésünk szerint a sziget ■partvédezate 54 ezer m2. Ennek évenként egyszeri gondos megtisztítása a növényektől körülbelül 30 ezer forint. Ha még a kisebb ■javításokat is elvégzik, az évi fenntartási költség nem ■haladhatja meg a 100 ezer forintot. A jelenlegi újjáépítés azonban legalább 6 millió forint. Arról nem is beszélünk, hogy fővárosunkhoz jobban illik a rendezett Margitszigeti art, mint a faluszéli nyárfaliget. ★ A Victor Hugo utcában volt egy bemutató terme a Középgépipari Készletező Vállalatnak. Csak volt. A termet bezárták. A Középgépipari Készletező Vállalat felajánlotta ugyan különböző export vállalatoknak, más tárcáknak, hogy a fenntartás költségei legalább részben megtérüljenek, shogy néhány kiállításuk érdekében ne kelljen a bemutató termet fölöslegesen egész éven át fenntartani. Hiába. Az ajánlatot senki nem vette igénybe. Igaz, a Victor Hugo utca kiesik a forgalomból és a szemben levő toll-nagykereskedés kétségelenül rontja a hatást. "Mégis kár volt érte, mertbemutatótermekkel nem nagyon rendelkezik a magyar ipar s ha már volt egy, inkább propagálni kellett volna, semmit megszüntetni. S nagyon gyenge az a vigasz, hogy a bemutatóteremhelyén eggyel növekedett a raktárak száma. Az egyik könyvesboltban egy tavaly megjelent műszaki könyv után érdeklődtünk. Kicsit mosolyogtak, s azt felelték, hogy gondoljuk mi azt, hogy ők ilyen hosszú ideig raktáron tartanak egy könyvet. A könyveknek rövid időn belül el kell fogyniuk. Ez a könyvterjesztő vállalat érdeke.Legfeljebb készül egy új kiadás. Ez lenne a népgazdasági érdek is? Nagyon kétséges. •Népszerű laptársunk a Magyar Televízióval közösen tudományos-technikaitotót kezdett el. Adva vanegy kérdés, s rá három felelet, s e három felelet közül kell kiválasztani a totózónak a helyes választ. Ez eddig igen egyszerűnek látszik: fekete-fehér, igen nem. De mit csináljon a tatózóakkor, ha magát a kérdést nem érti. Nem érti pedigazért, mert „tudományostechnikai” műveltsége alapján nem is értheti. Nézzük a példát: „Az atomok néhány százaléka már néhány ezer C-fokos hőmérsékleten ionizált állapotba kerül, a semleges atomok burka egy vagy több elektront veszít el, vagy fog be, a keletkező rendszer pozitív vagy negatív töltésű lesz. Bizonyos hőmérsékleten már egyetle atom sem lehet semleges állpotban. Melyik ez a hőmérsékleti érték?” A kérdésre az egyik akadémikustól kértünk választ, aki azt mondta, hogy ennek a jelenségnek nincs felső hőmérsékleti határa, hanem a hőmérséklet növekedésére csupán a folyamat bekövekezésének valószínűsége növekszik. Tehát nem 1x2, hanem 4. Arra is nehéz lenne felelni, — különösen a kívánalmak szerint „szabatosan” — hogy „mekkora a látszlaták a világ legnagyobb távcsövének?” Arra választ adhat az olvasó, hogy milyen meszsze van az a csillag, amelyet a távcsővel még észlelni lehet, de ugye, ez nem láthatár? Persze arra is nehéz lenne „szabatos” választ adni, hogy „mennyi ideig lehet úton a Lenin atomhajtású jégtörőhajó üzemanyagfelvétel nélkül”. Mert azt már igazán mindenki tudja, hogy nem mindegy, hogy hajszálvékony jégmezőn tör-e keresztül, vagy vastag jégpáncélokatkell-e folyamatosan szétzúznia. Hiszen egy Moszkvicsnak sem mindegy, hogy betonon, vagy kátyús kocsiúton közlekedik-e, arra nem is szólva, hogy a hajó is, meg az autó is „megmegáll, körülnéz”, s csak azután folytatja útját , egy ilyen megállás tarthat egy órahosszat is, egy hónapot is. Ez nem bírálat, csak megjegyzés, mert sajnos ilyen hiba becsúszik a lapba nálunk is. Még nagyobb is! Új igazgatók: Nagy János — Paksi Konzervgyár; Nagy László — Budapesti Konzervgyár; Horváth Andrásné — Dunakeszi Konzervgyár; Mendly Lajos — ÉM Általános Szakipari Vállalat. Új főmérnökök: Kovács István — ÉM Általános Szakipari Vállalat; Hlatky Béla — Dunakeszi Konzervgyár. Új egyetemi tanár: Dr. Geszti P. Ottó — Budapest Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Villamosművek tanszék. Felmentések: Hlatky Bélát, a Paksi Konzervgyár; Kovács Istvánt, a Budapesti Konzervgyár; Nagy Lászlót, a Dunakeszi Konzervgyár igazgatóját felmentették. Nagy Jánost, a Dunakeszi Konzervgyár; Földes Sándort, az Erdeitermék Vállalat; Heverdl Károlyt, az ÉM 2. számú Kőbánya Vállalat; Füzeskéry Józsefet, az ÉM Borsod megyei Mélyépítő Vállalat főmérnökét felmentették. MŰSZAKI ÉLET Szerkesztőségi V., Szabadság tér 17. Telefon: 113—250, 121—544 Felelős szerkesztő: VALKÓ ENDRE Kiadja: a Műszaki Könyvkiadó V. Bajcsy Zsilinszky út 22 Telefon: 113—250. Felelős kiadó: Solt Sándor Kéziratokat nem őrzünk mes nem küldünk vissza. Megjelenik: Minden második héten csütörtökön. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a Posta Közpon Uilanirodájánál. (V., József nádor tér 1, Telefon: ISA-H30.) és bármely postahivatalnál Előfizetési in •1, évre 10.40 F" Nyomatott: Szikra Lapnyomda. V« f»t Kulcsár Mihály.