Műszaki Élet, 1960. január-június (15. évfolyam, 1-13. szám)
1960-01-07 / 1. szám
KV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, ÁRA: 2.54 . 1945. JANUÁR 1. A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA A szerveskémia érdekes új ága — Az ásványbányászat problémái Készül a távlati kutatási terv - Új gyártmányok 1960-ban Mit javasol a textilipar — Mire ösztönöznek az új szénárak? A gyógyászat műszaki fejlesztése Az öltözködés az a téma, amelyről nyugodtan így kezdhetnénk a cikket..s.ember... Mégis, bár ."Öitézködés valóban ősi és alapi élő szükséglete az embernek, először a mi századunkban fordult .A vég-, őszek, fizikusok és mérnökök érdeklődése a ruházkodás problémái felé, csak néhány évtizede hogy tudományosan foglalkozó«» ruházkodásunk legfontosabb alai".Jog.víával, a textiliákaé. azok megséges előállítás z fintözködés esztétikája, a szabása, a divat mindig az ülés előterében állt, de utolsó fél évszázadban tudta, hogy nemcsak újakat állítottunk elő a szárt, hanem jobl tettük az öltözke Hidegben Hidegebb éghajlat alatt a ruha elsősorban hőszigetelő, amelynek teláciai a hőveszteségek csökkentése, az emberiest hőháztartásának a javítása. A textilszál jobb hővezető, mint a levegő, ezért a kelme annál jobb hőszigetelő, minél több a rostok közé befogott levegő. A lágy gyapjútakaróban a szálanyag mennyisége nem több, mint a térfogat 6 százaléka, a többi levegő. A tömörebb ruhaszövetekben az arány persze más, de a szokásos anyagokban is a térfogatnak körülbelül a kétharmadát a levegő teszi ki. A hőszigetelés hatásossága szempontjából lényeges, hogy a szálak közé befogott levegő nyugalomban legyen. Ezért a szeles időjárásra szánt ruházatot úgy kell megkonstruálni, hogy a szél kívül rekedjen. Elveszti a ruha hőszigetelő képességét, ha a levegőt vízzel helyettesítjük, ami egy jó megázás alkalmával bármelyikünkkel előfordulhat. Esős, szeles éghajlatra vagy évszakra tehát a ruhától megkívánjuk, hogy szélálló és vízálló legyen, ugyanakkor a test kipárolgásait áteressze, a külső védőréteg alatt pedig bőséges mennyiségű nyugvó levegő biztosítsa a szükséges hőszigetelést. Testünk nemcsak konvekcióval, hanem a távolabbi infravörös tartományban sugárzással is ad át hőt a környezetnek. Mindenféle textilanyag, bármilyen is a színe, lényegében nagy sugárzóképességű fekete testnek tekinthető, legalább tízszer akkora emisszióval, mint egy fémfelület. Jelentős mértékben csökkenti a sugárzási veszteséget — mint erről kísérletileg is meggyőződtek —, ha a ruhát kívülről vékony alumíniumfóliával borítják. Ha a fóliát porózussá teszik, akkor nincs baj a vízpárák áteresztésével sem. Arra kell még csak megoldást találni, hogy a fémbevonat elveszítse kellemetlen merevségét és ez a hőgazdálkodási szempontból egyébként kitűnő megoldás megszokott anyagainkhoz hasonló viseletet adjon. Melegben Meleg időben és meleg éghajlat alatt a ruházat feladata, hogy minél jobban verje vissza a napsugárzást és ugyanakkor segítse a test lehűlését az izzadság elpárologtatásával. A sugárzás visszaverését nyilvánvalóan a ruha színe határozza meg: minél világosabb a szín, annál jobban visszaveri a napsugarakat. A fehér ruha a ráeső sugárzásnak körülbelül kétharmadát visszaveri, a fekete mintegy a tizedét. A vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy az azonos színű ruhák visszaverő képességében is nagy különbségek tapasztalhatók. Ennek a jelenségnek az oka abban rejlik, hogy számunkra a színt az alkalmazott festékanyagoknak a látható spektrumban való viselkedése szabja meg, a hővisszaverés szempontjából viszont legalább annyira, vagy még inkább mértékadó az infratartományban tapasztalható visszaverőképesség. Az alumínium-bevonat természetesen ilyen szempontból is kitűnő és ha ezt egyszer sikerül kielégítően megoldani, akkor versenyen kívül fog állni, mint trópusi viselet. A test felületére simuló alsó ruhának ugyanakkor jó nedvszívónak észellősnek kell lennie, hogy a hűtés másik feladatát, az izzadság elpárologtatását kielégítően ellássa. A korszerű ruházkodással szemben a kényelmen kívül sok egyéb követelményt is támasztunk. Amellett, hogy esztétikailag kielégítőnek, tetszetősnek kell lennie, gyakran egészen különleges kívánságaink vannak: legyen tűzálló, vagy fényes, vagy mélyálló, vagy vízhatlan. Megjelenését és fontos tulajdonságait sem hordás közben, sem mosásnál vagy tisztításnál ne változtassa. Ruházkodásunkban van ugyan némi szerepe a bőrnek és újabban bizonyos műanyag hártyáknak, ruházatunk zömében azonban ma is elsősorban szövött, vagy kötött textíliákból áll. Itt is döntő szerep a természetes rostoké, bár kétségtelen, hogy a műszálak növekvő mennyiségben és egyre gazdagodó változatosságban és választékban vonulnak be a ruházkodási ipar alapanyagai közé. A fejlődés az egymással versengő műszálak mindegyikénél, az akriloknál, a poliolefineknél, az acetilcellulózoknál egyformán gyors. E műanyagok révén a ruházati anyagok tulajdonságait illetően eddig elérhetetlennek hitt eredmények valósíthatók meg. Például a súlyhoz viszonyítva hihetetlen szilárdság és kopásállóság, vagy alaktartás, ami fölöslegessé teszi a vasalást. A műanyagok versenykihívása a hagyományos anyagok technológiájában is számos olyan újítást kényszerített ki, amelyek révén azok régi önmagukat meszsze felülmúlva sok tekintetben megközelítik az új műanyagok tulajdonságait. A műszálak két nagy csoportba oszthatók: nedvszívók, mint a műselyem és nedvtaszítók, mint a nylon. A műselyemszál szerkezete hasonlít a természetes szálakéhoz, van héja és bele. Ezek aránya a gyártásmenet ellenőrzésével jól befolyásolható és arányuk különböző beállításával néhány figyelemreméltó tulajdonságokkal rendelkező újfajta anyagot sikerült előállítani. Például a csupahéj anyag rendkívül szívós és kopásálló akár szárazon, akár nedvesen, nedves állapotban erősebb,mint a gyapjú. A csupa-bél anyagot ammóniumszulfát oldatból húzzák és a szálat 50—100 százalékkal nyújtják. Ez a szál nedves állapotban nagy szilárdságú és kis nyúlású, ezért a mosásban nem zsugorodik és nem nyúlik. Elő tudnak állítani aszimmetrikus szálakat is, amelyek két oldalukon különböző mértékben duzzadnak és ezért összekunkorodnak. Az anyag a szálhúzás előtt az anyagba beágyazott pigmentekkel úgy festhető, hogy a szín nemcsak mc£ sás- és napálló, hanem a pigmentek magát az anyagot is megvédik a fény, vagy az ipari, szenynyezett levegő agressziójától. A víztaszító fonalak megjelenése nagy lépést jelentett a ruházkodás tudományában és gyakorlatában egyaránt. A jó textilanyag lágy anélkül, hogy nyúlna, valahol az üveg és a gumi között. Inkább rugalmas, mint képlékeny, bár a ruha elkészítésekor és vasalásakor megkívánjuk a képlékenységet is. A természetes anyagok hő és nedvesség hatására válnak képlékennyé. Hő és nedvesség hatásával tehát vasalni lehet őket, de sajnos gyűrni is. A víztaszító anyagok pusztán a hő hatására válnak plasztikussá, meghordás közben jobban megtartják alakjukat. Minden, akár mesterséges, akár természetes szálnak megvannak a maga jellegzetes tulajdonságai, amelyek bizonyos fokig a szálak keverésével is kombinálhatók. Különösen sok lehetőséget rejt magában a vízszívó és víztaszító szálak elegyítése, az így előállított szövet könnyű, erős, jól feldolgozható és egyben kényelmes viselet. Amint az elmondottakból láthatjuk, kifogástalan és célszerű öltözködésünk jövője a fizikusok, vegyészek, ruhatervezők és szabók kezébe van letéve. ^ .. . ’ :;oa.s/.tuit fizikai Krs "•nyék"... és azok kielégítésének helyes módját. Hazai gyártású poliamidból (dánul om) a kopással szemben igen nagy ellenállású kabát készül, amelynek melegtartása kiváló Hőmérsékleteloszlási kép a felöltözött emberen. A hőmérsékletet a kabáton belül nemcsak az anyag hőszigetelése, hanem az újjá és nyaknyílás szellőző hatása is megszabja A ruházati textíliák fontos tulajdonságát, a gyűrődés feloldási képességét Hexameterrel mérik Herbert West Súlyos veszteség érte testvérszervezetünket, a Kammer der Technik-et és az egész szocialista tábor műszaki-társadalmi szervezeteit. Herbert West, a Kammer der Technik első titkára súlyos betegség után elhúnyt. Herbert West egyik kezdeményezője és kiváló szervezője volt a baráti országok mérnök-technikus szervezetei közötti szoros együttműködésnek. Igen sokat tett annak érdekében, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és hazánk műszaki értelmisége között minél gyümölcsözőbb kapcsolat alakuljon ki. Az MTESZ vezetősége kegyelettel emlékezik meg Herbert Westről. Szövetségünk őszinte barátjáról, a szocialista mérnökmozgalom kiváló harcosáról. 1989