Műszaki Élet, 1964. július-december (19. évfolyam, 14-27. szám)
1964-07-02 / 14. szám
NAPIRENDEN: AZ A Népgazdaságunknak ma k központi problémája a munkaerőmérleg egyensúlyának biztosítása. Minden szerv kutatja, hol lehetne feltárni újabb munkaerőtartalékokat. Az iparban '’■‘évente sok millió tonnányi anyagot kell megmozgatni, ezért e munka gazdaságos, korszerű megszervezése a népgazdaság valamennyi ágazatában rendkívül nagy munkaerőtartalékot szabadíthat fel. Az MTESZ vezetősége a több tagegyesületben folyó anyagmozgatással kapcsolatos tevékenység összefogására anyagmozgatási központi bizottságot szervez. Megkértük Sasfi Imrét, a bizottság szervezésével megbízott titkárt, adjon tájékoztatást feladataikról. Anyagmozgatási központi bizottság szervező bizottság megjelentette az „MTESZ Anyagmozgatási Közlemények” 1. számát. mozgatási Közlemények” — A III. anyagmozgatási kiadása hozzájárulhat a konferencia — kezdte tájéfelesleges munkák megkoztatóját Győrfi Endre — szüntetéséhez azzal, hogy ezúttal sem kívánt az a szakemberekkel mégis anyagmozgatás valamennyi merteti az egyes szakágak összefüggésével foglalkozni, zatokban elért eredménye- hanem munkáját határokét és a felmerülő problézottabban körvonalazott témákat. — A most megjelent 1. szám — mondotta Pósa István — tájékoztat a tagegyesületekben, így a Gépipari Tudományos Egyesületben, a Magyar Kémikusok Egyesületében, valamint a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületben folyó anyagmozgatási munkáról. Foglalkozik továbbá a lap az OMFB keretében alakult ruletre korlátozta. A fő téma, és egyben a konferencia címe: technológiai folyamatok anyagmozgatásának gépesítése és szervezése. Ez a megfogalmazás egyrészt azt szándékozta hangsúlyozni, hogy a problémát folyamatában kell vizsgálni, másrészt viszont azt, hogy csak technológiailag is összefüggő, azaz rövidebb, egy-egy üzem, sőt többnyire csak műhely Anyagmozgatási Állandó vagy műhelyrész munkáját feladataival és magában folyama-Bizottság munkamódszereivel. Az állandó bizottság az anyagmozgatás népgazdasági vertékát kíván tárgyalni. A „technológiai folyamat” kifejezést természetesen a tikális folyamatára való te- legtágabb értelemben kell itt használni, ideértve nemcsak a megmunkálási technológiákat, hanem például a raktári és a rakodási munka technológiáját is. — Kik vettek részt a konferencián? A konfernciának sikerült még az előző konferenciáknál is nagyobb mértékben mozgósítani a társadalmi erőket, és ezen belül különösen örvendetes, hogy növekedett a konferencia rendezésében közreműködő társegyesületek száma. Sőt, a konferencia rendezősége igyekezett még olyan ágazat szakembereinek is teret adni, akik eddig még társadalmi egyesületben nem tömörültek a raktározás szakembereinek. Nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy a konferencia előadásainak közel a felét külföldi szakemberek tartották. — A konferencia fő témája az anyagmozgatás gépesítése és szervezése volt. Gépesíteni, szervezni az önkintettel különös figyelmet — A bizottság legfontos fag fordítani az üzemi és jabb feladata lesz az raktári belső anyagmozgó- MTESZ tagegyesületeiben tásra, valamint a külső folyó anyagmozgatási tévé- anyagmozgatással való öszkenység koordinálása, azszefüggésekre. Anyagmozgatási Közemények tapasztalataa konferenegyesületekben dolgozó A közlemények 1. száma anyagmozgatási szakember már tükrözi azt a műnvek együttműködésének hát, amelyet társadalmi és megteremtése. Ezt a szere- gazdasági szerveink az pet eddig a Gépipari Tv- anyagmozgatás területén dományos Egyesület emelő-, már elindítottak. Több beszálltó és arrtógép sok- sim jó foglalkozik azokban osztálya igyekezett betolkai a nagyüzemekkel, ahol kell ” tekinteni lem, azonban az anyag- a technológiára épült SazdLink mozgatás ma már minden anyagmozgatási problémát iparágban annyira előtérbe többé-kevésbé megoldották, , nek kell azért tekinteni azt, hogy népgazdaságunk egyik „főpénztárosa”, a merült, hogy az eddiginél mint például az ’Egyesült Magyar Beruházási Bank hatékonyabban lehet a két , m.A gépgyár Dinamó- vozgatója külön eléréssel az MTESZ-en belül, gyárában, vagy a Magyar *., szervezett formában fog Országos Söripari Vállalat .alkotni. nál. — Az anyagmozgatási — Mivel központi bizottság — folykoztató alatja Sasfi Imre — segíteni foglalkozni? kívánja az OMFB Anyagmilyen módon lehetne biztosítani, hogy véges anyagi kíván a tájé- erőforrásainkból az anyagkésőbbiekben gépesítésére forditható eszközöket a leg- Ez évben valószínűleg megfelelőbb helyen és mónozgatási Állandó Bízott- még egy szám jelenik meg, de" felvetettél Sehogy ^-----_________ ohhon c mán »műtőn«!»,. Danielvetexie azt is, hogy biztosíaz egyes vállalatok ^ « « JSE* A" miképpen lehetne biztosímozgatási szervek munka- kívül szó lesz az anyag- , át, továbbá hatékonyan mozgatás tervezéséről, egye- CSJ'm . vdl'l'“u']" ezre kívan működnn az temi tanszékek, kutatóinté- kezvetlen érdekelt anyagmozgatással kapcsozetek, vállalatok fejlesztési *** atos ismeretterjesztés és tevékenységéről, a KGST-n műszaki propaganda terü- belüli anyagmozgatási keretén, s egy anyagmozgó- désekről. Tájékoztatni kíási szakfolyóirat kiadását vánjuk olvasóinkat az is szeretné előmozdítani, anyagmozgatással kapcsol Ennek első lépéseként a Mtos hazai és külföldi eseményekről, az MTESZ-tagegyesületek rendezvényeiről. Az anyagmozgatási központi bizottság szervezésével, és az „MTESZ Anyagmozgatási Közleménye képesítésében. — Milyen kát szerzett cián? — A konferencia határozatai a többi között azt tükrözik, hogy saját munkánk javítása, de az anyagmozgatással foglalkozó minden szerv munkájának előbbremozdítása érdekében is a lehető legszélesebb társadalmi alamegjelenésével egy időben bukta ki,l támaszkodnunk, zajlott le a Gépipar; Tudó- fhez . kerjük valmennyi Erről Kósa Istvántól, az manyos Egyesület emelő-, ^SS^a tfmoStLátTM anyagmozgatás, Köztemé- szállító- és aprítógépek _ problémák haté-vek” szerkesztőjétől két szakosztálya, az Országos , t, , Műszaki Fejlesztési Rtv.Itt kony megoldásához azontali tajekoztatást. Műszaki fejlesztési Bizott . társadalmi eevesít— Az ipar minden áeása, valamint az MTESZ ,an a. társadalmi egyesu az ipar minden aga tauoavMii»*« ill.1 leti erők önmagukban nem Jan az anyagmozgatási tocD tagegyesülete altal ____A ___________ problémák egész tömege rendezett III. anyagmozga jelentkezik, így a legkü- ’■ősi konferencia klönbözőbb munkaterületen elegendőek. A konferencia ezért egyebek között arra kérte fel a megalakulás előtt álló MTESZ Anyagmozgatási Központi Bizottságot, hogy szervezzen valamennyi érintett gazdasági ágazat bevonásával Megkértük Győrfi Endegy felsőszintű ankétot az miatt ez nagyon sok pár rét, a konferencia szervező anyagmozgatás szervezeti huzamos munkával és az titkárát, hogy tájékoztas fejlesztéséről és a gépelláezők szétforgácsolásával son bennünket a konferentás biztosításáról, jár. Az „MTESZ Anyag- dia munkájáról. TELEK ÉVA dolgozó szakemberek kénytelenek rendszeresen foglalkozni anyagmozgatási problémákkal is. A munkaterületek hasonlósága Technológiai folyamatok anyagmozgatásának gyesítése és szervezése Az Építőipari Tudományos Egyesület lakásépítési bizottsága és épületszerkezeti és technológiai szakosztálya ülésén Zoltán László és Hajós György beszámolt június 19-én az Európai Gazdasági Bizottság áprilisban Prágában megtartott „lakásépítés iparosítása” szemináriumáról. A Közlekedéstudományi Egyesület július 3-án és 4- én országos vezetőségi tapasztalatcsere értekezletet rendez a Technika Házában. Az értekezlet részvevői megtekinthetik az Erzsébet-híd építését, az Andor utcai garázst, továbbá a Keleti pályaudvaron a korszerű vonóerőpark bemutatóját. A Gépipari Tudományos Egyesület által 1963-ban megrendezett „Sió-kongresszus” eredményeképpen májusban megalakult a „Sió-völgy bizottság”. A bizottság elnöke Breinich Miklós, az OVF igazgatóhelyettese, titkára dr. Szép Andor, az OT főelőadója, ügyvezető titkára pedig Elek Zoltán, a Magyar Beruházási Bank főosztályvezetője. ★ Bukarestben a román textilipari kutatók július elején megrendezendő konferenciáján Lay Márton és Miklovicz Andrásné vesz részt a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület képviseletében. Győrfi Endre, Sasfi Imre és Pósa István az anyagmozgatási konferencián 2 SIIMAKI ÉLEI MŰSZAKI JÜJÜT Az MTESZ „Tudomány és Technika” Filmklubja az IBUSZ-szal kötött megállapodás alapján társasutazást■ szervez Athénba szeptember 19. és 27. között a Nemzetközi Tudományos Filmszövetség XVIII. kongresszusa és a népszerű tudományos filmek XVIII. nemzetközi fesztiválja alkalmából. A RISEM konferenciáján — amelyet az idén Moszkvában rendeznek meg július 5-től 16-ig — az Építőipari Tudományos Egyesület képviseletében dr. Kunst György és Balázs György, a Szilikátipari Tudományos Egyesület képviseletében pedig dr. Tamás Ferenc és Varga Imre vesz részt Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület olajbányászat szakosztálya és a Kőolajipari Tröszt pályázatot hirdet a kőolajbányászat legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozó pályamunkák elkészítésére. A legjobb pályaművek 4000, 2500 és 2 db 1500 forintos díjban részesülnek. A beküldési határidő: 1961. október 31. Felvilágosítást az egyesület olajbányászati szakosztálya ad.★ Az Optikai, Akusztikai, Filmtechnikai Egyesület küldöttjeként Vajda Zoltán, a Magyar Rádió munkatársa Londonba, utazik, a július 6. és 12. között megtartandó mágneses jelrögzítési konferenciára. A Nemzetközi Audio- Vizuális Technikai Központ belgiumi titkársága november 26-tól 29-ig rendezi meg Belgiumban a magyar műszaki-tudományos filmek bemutatóját. A tudományos egyesületek javaslataiból: Főmechanikus tanácskozás A Gépipari Tudományos Egyesület rendezésében 1964. június 5-én megtartott főmechanikus tanácskozás résztvevői örömmel vették tudomásul, hogy a KGM intézkedéseket tett a központi gépjavítás megvalósítására. Ezzel megtörtént az első lépés annak érdekében, hogy a karbantartás megközelíthesse az ipari termékek gyártásának technikai szintjét. A résztvevők messzemenően egyetértettek azzal a törekvéssel és alapelvvel, hogy csak jól megszervezett és garantáltan jó minőségű javítás képes az ipar igényeit kielégíteni. Ennek érdekében szükségesnek tartották, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület Szerszámgép Szakosztályának tmk-szakbizottsága a legmesszebbmenőkig támogassa az állami szervek ilyen irányú munkáit,nyújtson segítséget a speciális szakmai területek kialakításában; véleményezze a központi gépjavítás megvalósítására irányuló terveket és tanulmányokat, és javaslatokkal támogassa ezeket. Központi gépjavító bázisok A főmechanikus tanácskozás résztvevőinek véleménye szerint a központi gépjavító bázisok mielőbbi létrehozása érdekében szükséges a hazai tudományos kutató és fejlesztési intézetek munkájának összehangolása, valamint a szűk keresztmetszetek feloldása, nagy tapasztalatú és gyakorlatú tmk szakemberek bevonásával. Rámutattak arra is, hogy a tmk-rendszerben uralkodó tervszerűtlenség és szervezetlenség megszüntetésére a legfontosabb elvi kérdések tudományos tisztázásával új alaprendelet kidolgozására volna szükség, amely megfelel a korszerű iparszervezés feltételeinek is. Helyesnek látszana az is, ha a baráti országok gépexport külkereskedelmi vállalataival — előzetes számítások alapján — olyan megállapodást kötnének, amellyel biztosítani lehet az importált gépek tartalékalkatrész-igényét, bonyolultabb gépek (gépsorok) esetében szerviz-ellátását is. Szükség lenne arra is, hogy kidolgozzák a folyamatos üzemeltetéssel kapcsolatos karbantartási problémák, valamint a gépsorok javításával és felújításával kapcsolatos kérdések megoldásait, figyelembe véve a kohászatban kialakult tapasztalatokat. Elősegíthetné a problémák megoldását, ha a fejlesztő intézetek a szerszámgépekhez hasonlóan más gépekre és berendezésekre is kidolgoznák — elsősorban az emelőgépekre — a központosított javító bázisok létrehozásának feltételeit. Tervek A résztvevők végül hangoztatták, hogy a külföldi tapasztalatcsere érdekében az 1965-ös főmechanikus tanácskozásra külföldi előadókat is meg kell hívni, hogy ismertetnék országuk legfejlettebb szervezési és technológiai eredményeit a karbantartási munka területén. Javasolták azt is, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület a jövő év első felében a karbantartás vezető szakemberei számára továbbképző tanfolyamot szervezzen. Ipari gyógyszertechnológiai konferencia A Magyar Kémikusok Egyesülete és az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Gyógyszerész Szakcsoportja június 15-től 17-ig ipari gyógyszertechnológiai konferenciát tartott a Magyar Tudományos Akadémián. A konferencián gyógyszertechnológiai, gyógyszerstabilitási és egyéb határterületi kérdésekről több mint 60 előadás hangzott el. Az előadók között számos neves külföldi tudós is szerepelt. Egyesületi rendezvények Közöljük olvasóinkkal, hogy mellékletünk, az MTESZ rendezvénynaptár a nyáron megjelenő számainkból, így a jelenléskből is kimarad, mivel az egyesületek általában ez idő alatt kevés előadást tartanak. A rendezvényeket e rovatunk fogja ismertetni. Az Építőipari Tudományos Egyesület m. emelet 336. szám alatti klubszoba lábain július 16-án 16 órakor Hamráse Tamás (Csehszlovákia) tart előadást a nafionanelos építkezéseikről. A Közlekedéstudományi Egyesületben július 9-én 16 órakor dr. Kaián Béla beszámol a római XII. Nemzetközi Útüévi Kongresszusról. Az előadás a m. emelet 343. szám alatti klubszobában lesz. A Papír- és Nyomdaipari Műszak* E*?yesül°t. ttt embet 372. számú szobájában Czimer László tart előadást a papíripar átszervezésének tapasztalatairól, július 9-én, kt óra 30 perckor. Kitüntetések a textilipari műszaki konferencián A XIV. textilipari műszaki konferencián az egyesület legjobb aktivistáinak kormánykitüntettéseket adtak át, valamint kiosztották az 1964. évi „Textilipar fejlesztéséért” érmeket. A Munka Érdemrend ezüstfokozatát Tóth Béla, a Könnyűipari Minisztérium Beruházási főosztályának vezetője, az egyesület pamutfonó szakosztályának elnöke kapta. A Munka Érdemrend bronzfokozatával Bursi Károlyt, a Május 1. Ruhagyár fejlesztési osztályának vezetőjét, az egyesület ruházati szakosztályának titkárát, valamint Reder Ottót, a Pamutnyomóipari Vállalat Szegedi Textilműves üzemgazdasági osztályának vezetőjét, az egyesület szegedi csoportjának titkárát tüntették ki. A „Textilipar fejlesztéséért” érmet Hárskúti László, a Magyar Posztógyár főmérnöke, az egyesület gyapjúszakosztályának titkára, dr. Jakab Erzsébet, az OMFB osztályvezetője, az egyesület elnökségének és intéző bizottságának tagja és dr. Ékés Mihály, a Textilipari Kutató Intézet igazgatója, a kolorista szakosztály elnöke kapta.