Műszaki Élet, 1967. január-június (22. évfolyam, 1-13. szám)
1967-04-20 / 8. szám
/ A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. ARA: 8 50 Ft 1967. ÁPRILIS 20. Anyagmozgatás — Ki lehet újító? — Giccs a technikában A besorolási rendszer módosítása — A vezető állásúak összes havi jövedelme — Technika és műemlékvédelem A GÉPIPARI TERMELÉS TÖMEGSZERŰSÉGÉNEK VIZSGÁLATA (OMFB ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY) Öntött alumíniumlapok alkalmazása egy düsseldorfi áruház homlokzatán 1966-ban a Föld országaiban hozzávetőlegesen 7 millió tonna alumíniumot bocsátottak ki a kohók, és ez átlagosan 8—10%kal haladja meg az előző évnek megfelelő adatot. Ilyen jelentős emelkedést szinte egyetlen fém esetében sem tapasztalhatunk. S ez nem is véletlen; az alumínium és ötvözetei ma már nemcsak az acél (vagy más fémek) pótlására alkalmasak, hanem számos esetben jobbak, mint más fémek. Nemcsak a termelés (és a fogyasztás) növekedett, bővült a felhasználási lehetőségek skálája is. Változatlanul vezet az építőipar; egyes országokban a fogyasztott alumínium egynegyedét az építőipar használta fel. (Sajnos, ez az értékhányad nálunk még jóval kisebb.) Vezet az építőipar Az építőipari alkalmazásokra jellemző az ún. kombinált szerkezetek megjelenése, így mindenekelőtt az alumínium ás a kombinált szerkezeteké. Korábban az a felfogás uralkodott, hogy a fából készült nyílászáró szerkezetek minden további nélkül helyettesíthetők alumíniummal. Ez az esetek bizonyos hányadában így is van, azonban a kombinált megoldások előnyeit sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mit várunk ugyanis a korszerű nyílászáró szerkezetektől, ablakoktól, ajtóktól? Mindenekelőtt azt, hogy megakadályozzák az épületek belsejéből télen a hő kiáramlását, nyáron pedig a külső, magasabb hőmérsékletű levegő beáramlását. Röviden: a nyílászáró szerkezet legyen hőhídmentes! Az alumínium nyílászáró szerkezetek, mint tapasztalhatjuk, sok területen kiszorítják a hagyományos fa szerkezeteket, mivel azok nem tudják kielégíteni a korszerű funkcionális igényeket — vagy ez a legtöbb esetben csak bonyolult szerkezeti megoldással lehetséges —, csekély az ellenállásuk a külső atmoszférával szemben, vetemednek, karbantartásuk igényes és költséges stb. E hátrányokkal szemben természetesen felsorolható, hogy a fa nyílászáró szerkezetek költsége lényegesen alacsonyabb, nincs hőszigetelési — hőhíd — (Folytatása a 20. oldalon.) A hegesztési varratok ellenőrzése a Deep Quest mélytengerkutató alumíniumhajón Aluminium válaszfal tusolyban A HOLD Függetlenül attól, hogy energetikai szempontból egyszerűbb feladat egy holdszputnyik pályára állítása, mint a zökkenőmentes, sima holdleszállás végrehajtása, az eddig felbocsátott három szovjet holdszputnyik (Luna —10,—11,—12) és három amerikai holdszputnyik (Lunar Orbiter —1,—2 és —3) már csak azért is fontos volt, mert olyan kérdéseket válaszolhatott meg, amelyekre, a Hold felszínén leszállt űrlaboratórium egyelőre még nem képes válaszolni. Ma még nincs lehetőség olyan finom, érzékeny szeizmográfiai megfigyelések végrehajtására, amelyek a dinamikus geodézia módszereivel közelítik meg a Hold nehézségi erőterének finomszerkezetét. Holdszputnyikok A Hold körül keringő mesterséges Hold-hold rendkívül érzékeny észlelési eszköz, pályájának pontos megfigyelése igen értékes adatok birtokába juttatja a kutatókat. Ha a Hold nehézségi erőtere pontosan centrális lenne, akkor a holdszputnyik szabályos Kepler-pályán (ellipszis-, vagy köralakú pályán) keringene a Hold körül, és e pálya alakja és méretei az abszolút térben (az állócsillagokhoz képest) változatlanok maradnának. Ám a Hold saját nehézségi erőterének nem-centrális jellege, nemkülönben az egyéb égitestek, köztük is elsősorban a Föld és a Nap zavaró (perturbáló) hatása eltorzítja a pályát, és a pálya fokozatos módosulása (evolúciója) éppen a keresett adatforrás. Az égi mechanika és a belőlekinőtt asztrodinamika művelői régóta kiszámították a holdszputnyik pályáját perturbáló Föld- és Nap-hatást. Ezek ismeretében a tényleges pályaadatok lehetővé teszik, hogy a Hold nehézségi erőterének nem centrális jellegéből adódó rendellenességeket és ezek alapján a Hold alakját is megállapíthassuk. Ahhoz, hogy a Luna—10 és az ezt követő holdszputnyikok pávyáját a kívánt pontossággal meg lehessen állapítani, megfelelő méréstechnikai eszközökről is kellett gondoskodni. Amióta a Kozmosz—97 mesterséges holdon először próbálták ki stabil vezéroszcillátorként az ammónia-mézért, a Doppler-hatást fel lehet használni holdrakéták, köztük a holdszputnyikok sebességének cm/s nagyságrendű pontossággal valómeghatározására, amiből egyszerű idő szerinti integrálással magát a pályát is megkaphatjuk. Kb. egy évvel ezelőtt, 1966. április 3. és május 30 között — a Luna—10 aktív élettartama idején — mérték a pályaelemeket, majd statisztikai elemzéssel meghatározták a gravitációs ALAKJA tér adatait. Lidov, Jegorov, Ohocimszkij elméleti munkássága nyomán E. L. Akim végezte el a kísérleti adatok értékelését és tette közzé az eredményeket a Koszmicseszkie Iszszledovanyija 1966. évi utolsó számában. Feltételezték, hogy a Hold saját tengelye körüli forgása Cassini törvényei szerint, a Hold tömegközéppontjának a geoekvatoriális rendszerben való mozgása pe-A Luna—10 pályaméréseiből megállapított Hold-alak három főmetészete: a) ekvatoriális metszet, b) 0°-os meridionális és c) 90°-os, meridionális metszet. Az X-tengely a Föld középpontja felé mutat, az Y-tengely az egyenlítői síkban erre merőleges, a Z-tengely az előbbi kettőre merőleges („függőleges”) tengely, mig a Braun-féle elmélet szerint megy végbe. A Hold gravitációs erőtere A Hold gravitációs erőterének nem centrális jellege — vagy ami ezzel végeredményben egyenértékű, a Hold alakjának a gömbtől való eltérése — többféle hatást vált ki. Főleg két jellemző tartható erősen karakterisztikusnak: a felszálló csomópont hosszúságának, valamint a periszelénium (perilunium) e csomóponttól vett szögtávolságának a változása. A holdszputnyik 460 körülfordulása során a felszálló csomópont hosszúsága 7,7 fokkal, a peri(Folytatása a 20. oldalon.)