Műszaki Élet, 1967. július-december (22. évfolyam, 14-26. szám)
1967-10-19 / 21. szám
A folyamatok mozgatási elemei gépesítésének műszaki-gazdasági hatásai (OMFB koncepció) • ; & ' t A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGINEK LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁMÁRA: 2.50 Ft 1967. OKTÓBER 19. Mellékletünk: Az anyagmozgatás Padlószint alatti vályúban mozgó lánccal vontatott, négykerekű kocsik egy kétszintes sörraktárban. A megoldás lehetővé teszi a felvonók mellőzését (CFC) is. A tanácsadók szerepe az új mechanizmusban-Sport és technika A 10. európai szerszámgépkiállítás - Gyártmányfejlesztés az új mechanizmusban - Hogyan alakul a gyártási profil? Közlel 450 millió tonna cement Az üzemen belüli anyagmozgatást még fél évszázada, az egész világon a termelési folyamatok „szükséges rossz”-finak tekintették, és egyáltalán nem törekedtek a termeléstől független korszerűsítésére. Ma viszont már a legtöbb országban felismerték, hogy az anyagmozgatás korszerűsítése a termelékenység fokozásának leghatékonyabb eszköze. Az e téren elért gyors haladás főként a fejlett országokban úgyszólván mindenütt tapasztalható munkaerő-hiánynak a következménye. A technikai fejlődés jelenlegi színvonala az anyagmozgatási problémák megoldására számos lehetőséget biztosít. A legsajátosabb és legbonyolultabb feladatok elvégzésére is bőven állnak rendelkezésre megfelelő technikai berendezések és eszközök. Az anyagmozgatás korszerűsítésének napjainkban általában két változatát különböztetjük meg: a térbeli és az időbeli korszerűsítést. A térbeli korszerűsítés az anyagmozgatási utak vonalvezetésére irányul, és fő módszerei: az anyagmozgatási távolságok csökkentése, az egyes anyagmozgatási műveletek egyszerűsítése, az ismételt mozgatások kiküszöbölése stb. Az időbeli korszerűsítés — amenynyiben nem jár együtt térbeli változtatással is, vagyis az üzemi elrendezést adottságnak tekinti — az anyagmozgatási sebességek növelését célozza. Minthogy ez általában új, hatékonyabb anyagmozgató gépek üzembeállításával biztosítható, járulékos hatásként számításba lehet venni az anyagmozgatás körülményeinek más természetű javulását is. A korszerűsítés optimumát nyilván a két említett irányzat együttese adja, és ezért valamelyik korszerűsítési alapirány választása a gyakorlatban rendszerint kényszerítően felvetia másik irányú tökéletesítés révén elérhető eredmények mérlegelését is. Az üzemi belső elrendezés Az üzemi belső elrendezés tervezésének előfeltétele, a termelési folyamat egyes részeinek alapos elemzése révén, az általuk igényelt anyagmozgatási teljesítmények egymástól elhatárolt meghatározása. Ezekre a vizsgálódásokra alapozva lehet az egyes termelési fázisokat úgy helyezni egymás mögé, hogy az anyagáramlás lehetőleg egyenes vonalú, torlódásoktól mentes legyen, és a legkisebb anyagmozgatási teljesítményeket igényelje. Ebbe az elemzésbe, illetve a tervezési munkába a termelési folyamat minden egyes részét bele kell vonni, a nyersanyagok beérkezésétől és raktározásától kezdve az üzemben szükséges mozgásain keresztül egészen a késztermékek és hulladékok végleges elszállításáig. Az üzemi belső elrendezés tervezésének — azon kívül, hogy a leggazdaságosabb megoldásra kell törekedni — nincsenek általános sémái. Minél bonyolultabb az anyagáramlás, annál több nehézsége van a tervezőnek (pl. emeletes épületeknél nehezebb a helyzet, mint a földszinteseknél stb.), és a többi között ezzel is indokolható, hogy napjainkban egyre inkább növekszik a matematikai módszerek alkalmazásának , jelentősége ezen a 'térere ". A korszerű tervezési technika egyre gyakrabban használja fel az üzet(Folytatása a 8. oldalon) Korszerű, kis önsúlyú emelővillás targonca (Schildkröte) Függőkon ve soros anyagmozgatás egy ingraktárban (King) A légi fényképezés új területei A világon az első légifelvételi tábort és erődítményt Tunisz- Nadar készítette Párizsról 1855- ban, a Po és a Rhone völgyében egy léggömb kosarából, a ben stb. légi fotózás technikai alapszabá A háború óta igen nagy fejtélyatt azonban csak 1905-ben désen mentek át a légi kamerák rakta le az osztrák Scheimpflug, különböző gyújtótávolságú op- Századunkban ugrásszerű fejlő tikái, de a filmtechnika egyéb dését jelentős mértékben a két területet is (infravörös eljárás, világháborúnak is köszönheti a nagy érzékenységű filmek, szílégi fotográfia, nes technika). Sok esetben azon-A nagy segítséget nyújtó lé- ban megdöbbentő felfedezésekre gifelvételeket már a két világ- juthat a régész 2—300 méteres háború között is sikerrel hasz- magasságból, közönséges pannáliák fel a térképészetben, út- chromatikus filmmel töltött, elvasútépítésben, vízszabályozás- fő világháborús légi kamera sehoz és még néhány területen.egítségével is. Ezt a sportot szómásodik világháború után a rémos amatőr régész űzi Nyugati fényképezés újabb és újabb Európában, dugattyús sportgéterületekre tört be és nyújtott pékről. Különösen nyáron lehet komoly támpontokat az illető egyszerű technikai eszközökkel tudomány szempontjából. Ig eredményes kutatómunkát folytatni, kisebb, 2—300 méteres Régészek a levegőben magasságból, amikor a növényzet elütő képéből, a kontrasztos A régészek első ízben az el- kontúrokból következtetni lehet múlt háború után kezdtek felni az ősi kultúra nyomaira. Ennek gyelni azokra a lehetőségekre, az a magyarázata, hogy a régi .5 ■ 1 amelyeket a légi fotózás nyújthat számukra. A háború folyamán az angol légierő felderítő gépei sok ezer felvételt készítettek a többi között a Földközitenger mellett fekvő országokról, és ezeknek értékelésekor nemcsak a katonai célpontok mutatkoztak meg, hanem olyan ősi és eddig még felderítetlen kultúrák nyomai is, amelyeknek feltárása e felvételek alapján indult meg a háború utáni években. Ily módon találtak meg a régészek számos, a római időkből származó katonai falmaradványok felett növekvő gabona csenevészebb környezeténél, a régi sírok feletti növényzet viszont üdébb, beéréskor magasabb lesz, mint a gabonatábla többi részén nőtt növényzet. A föld felszínéről ezek az árnyalati különbségek nem látszanak, madártávlatból azonban annál inkább beszél a történelem. Az elmúlt évek folyamán Nyugat-Európában az ilyen sportgépekről készített nyári felvételek sok esetben vezettek (Folytatása a 8. oldalon) A két felvétel a franciaországi Cocquerel felett készült, az egyik áprilisban, a mási ugyanarról a területről és ugyanabból amagasságból júniusban. A körsánc alakú árkolás az ókori gall időkből származik, mint az később az ásatások során kiderült.