Műszaki Élet, 1968. január-június (23. évfolyam, 1-13. szám)

1968-05-17 / 10. szám

­ A könnyűipar a BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vá­sár ugyan első látszatra a gép­ipar seregszemléje, mégis nagy erővel készül rá a könnyűipar is, amely most már évről évre itt mutatja be legújabb termé­keit. Néhány könnyűipari vál­lalat terveiről szeretnénk most képet adni. Felkészült a textilipar A Pamutnyomóipari Vállalat a korábbi években itt elért si­kereket az idei vásáron fokozni kívánja. Ennek érdekében a BNV-n újszerű és élvonalbeli cikkekkel kíván szerepelni. Kb. 100 féle áru kerül kiállításra, a hagyományos pamutáruktól a vágott és végtelen regenerált cellulóz, valamint szintetikus és mnűselyem alapanyagú és keve­­rékű henger- és filmnyomott textíliákig. Láthatók lesznek a legújabb kísérleti gyártmányok, amelyek közül néhányat a vá­sári nagydíjra is felterjeszt a vállalat. A PNYV a könnyűipari pavi­lonban a pamutipar területének felét foglalja el. A szokásos el­rendezésen kívül az árukat ba­bákra tűzött ruhákon mutatják be a Divattervező Vállalat ter­vei alapján. Újszerűvé teszi a kiállítást, hogy élő manöke­­nek a helyszínen tűzik össze a ruhát. A Kender-, Juta- és Textil­ipari Vállalat hagyományos zsák-, zsákszövet- és zssineg­­áruin kívül öt újdonsággal je­lentkezik a kiállításon. A polipropilén rafia kiválóan alkalmas a hagyományos növé­nyi szőlőkötöző rafia pótlására. 1 kg polipropilén rafiából kb. 4,5—5-szörös kötözőhossz nyer­hető a hagyományoshoz képest, és sokkal tartósabb, az időjárás viszontagságainak jobban ellen­áll, mint a növényi rafia. A polipropilén zsákszövet az előbbi rafiából készül a hagyományos szövési el­járással, és a szokásos zsákkonfekcionálási módon, po­lipropilén cérnával lehet belőle zsákot varrni. Ezek a zsákok el­sősorban a vegyiparban, az ár­­vízvédelemben, valamint min­den olyan helyen, ahol nedves­ségártalom fordulhat elő, kitű­nően alkalmazhatók. A rafiagyártás melléktermé­kéből, az ún. szélrafiából kitűnő két- vagy több ágú zsineg cér­­názható. Így készül a polipropi­lén zsineg. S végül az ötödik újdonság az a Magyarországon teljesen új szövetfajta, amely aránylag durva, 7—14 mikron vastagságú üvegszálból készül. Az üvegszálakat a gyártó válla­lat kötegekben továbbítja a szö­­vödéknek. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyártmányválasztéka ma már sokkal szélesebb körű, mint amit neve kifejez. Az el­múlt évben gyártmányfejleszté­sének középpontjában a válla­latnál megteremtett új techno­lógia, a hasított, nyújtott szin­tetikus fóliaszalag és monofil huzal extrudálásából származó termékek választékának kiala­kítása állt. A BNV-n a vállalat a poli­propilénből és polietilénből ké­szült FOLTEX elnevezésű zsi­negek, kötelek, szőnyegek, to­vábbá redőnyvásznak, monofil rácsszövetek, dekorációs, cso­magolóanyagok és zsákok gaz­dag választékát mutatja be, melyek iránt máris egyre nö­vekvő igények mutatkoznak. Új mintájú cipőfelsőrész-szöve­tei a cipőipar gyártmányfejlesz­tését segítik elő. A vállalat most kezdi beve­zetni háztartási textiláruit (tör­lőruhák, törülközők, abroszok stb.), melyeket kiváló nedvszí­vó képességű, rendkívül tartós, vegyileg feltárt kenderfona­laink felhasználásával állít elő. Figyelemre méltó új terméke a vállalatnak a gumicsónak gyártásához előállított szinteti­kus szövet, valamint a polia­­mid-selyem ponyvaszövet, kü­lönféle új kikészítési technoló­giával. A bőr- és cipőipar A Bőripari Vállalat elsőrendű feladata a cipőipar ellátása pu­ha, korszerű, divatos bőrökkel, amelyek nemcsak szemre tet­­szetősek, hanem jó, kényelmes, tartós, divatos cipőket készít­hetnek belőlük. Ennek megfele­lően igen sokféle felsőbőrt ké­szít és mutat be a vásáron, rész­ben teljesen új termékeket. A színes nubukbőr pl. a legkivá­lóbb nyersbőrből készül, 8—10 színváltozatban. A vénuszbox­­bőr a klasszikus kivitelű borjú­­boxhoz hasonlóan sima felületű, puha és kellemes fogású kész­bőr, melyből elegáns, szép láb­belik gyárthatók. Az anilines boxbőrök a vastag fedőréteg hiányában megőrzik a bőr ter­mészetes jellegét, puha, kényel­mes cipők gyárthatók belőlük, és a legdivatosabb élénk színek­ben, préselt és fémhatású kivi­telben készülnek. Női és férfi­­cipőkre egyaránt felhasználha­tók. Az említetteken kívül lát­ható lesz a sertés ruházati ve­lúrbőr, sertés cipővelúr, marha hunting-bőr, zsugorított bőrök, „Mella” marhabox-bőrök, zsu­gorított sertésbőr, kecskesertő és velúrbőrök. A Rákospalotai Bőr- és Mű­anyagfeldolgozó Vállalat új kol­lekcióval vonul fel a vásáron. A bemutatott retikülök a „gra­­bona” elnevezésű skai, grabo­­lux, graboskin, grabolakk, fém­hatású grabolakk anyagokból ké­szülnek, amelyek rugalmas ta­pintásúak, igen szép­ek, amellett kezelésük könnyű, jól moshatók, tisztíthatók. Belső kidolgozásuk­hoz a hagyományos moaré bé­lést alkalmazzák. Bőröndjeik a fentiekhez ha­sonló új típusú alapanyagokból, korszerű technológiával készül­nek. Egyes modelleket nem bé­lelnek, ezek rendkívül könnyű­ek és olcsóbbak a többinél. A női bevásárlótáskák és ak­tatáskák adják a vállalat bőr­díszmű termékeinek gerincét. Ezek anyaga ugyancsak a köny­­nyű fajsúlyú grabona és egyéb műbőrök, valamint a hagyomá­nyos sertés és díszműbőrfélék. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat ha­gyományos panofix, filmnyo­mott és irha szőrmésbőr, vala­mint konfekciótermékein kívül igen nagy súlyt helyezett az utóbbi években a nemes szőr­méből készült konfekciógyárt­mányok fejlesztésére, amelyek­ből több modellt állít ki a vá­sáron. A panofixbundák — a barnától a szürkén, fehéren át a borvörösig — kb. 20 szín­ben készülnek. Új és igen diva­tos gyártmánya a panofix vid­rautánzat. Nemes szőrméből ké­szült bundáik közül elsősorban perzsa és nerc készítményeiket emelhetjük ki. Ami a cipőgyárakat illeti, a Bonyhádi Cipőgyárban az idén vezették be a rámán varrott díszrámás technológiát, és így már 80—100 modellből álló kol­lekcióval rendelkeznek. A Ti­sza Cipőgyár ugyancsak nagy választékkal jelenik meg a BNV-n, mint ahogy erre törek­­­szik az Alföldi Cipőgyár is. A közönség reméli, hogy a kiállí­tott gyártmányokból mihama­rabb kapni is lehet. A gazdag könnyűipari kiállí­tásból csak néhány vállalat ter­mékeiről emlékeztünk meg, így a többi között nem szóltunk a bútoriparról sem. A könnyű­ipar bemutatója azonban olyan, hogy arról nehéz írni, azt lát­ni kell. A gyógyszeripar a vásáron A világhírű magyar gyógy­szeripar az idei BNV-n szintén több új termékkel jelentkezik, ezek közül kettőt szeretnénk most olvasóinknak bemutatni, mivel mindkettő nemzetközi vi­szonylatban is érdekes és fon­tos termék. Depersolon A Kőbányai Gyógyszeráru­­gyár új terméke a Depersolon­­injekció, valamint orr-, fül- és szemcsepp, amelyet eredeti ma­gyar szabadalom alapján készí­tenek. Hatóanyaga vízoldékony prednisolon-származék. Széles körű kliniko-farmakológiai vizs­gálat igazolta a vegyület antial­­lergiás, a sokkot ,kivédő hatá­sát. A Depersolont intravénás in­jekció, illetve infúzió céljára 1964-ben hozták forgalomba. A több mint 3 éves klinikai ta­pasztalat bizonyította, hogy a készítmény elsősorban olyan he­veny kórképek kezelésére alkal­mas, melyekben a gyors glyco­­corticoid hatás életmentő (égési, traumás, műtéti vagy mérgezés következtében fellépő sokk), to­vábbá súlyos allergiás állapotok, gyógyszertúlérzékenység, heveny mellékvesekéreg-elégtelenség, asztma stb. kezelésére. A Depersolon-injekció előnye más corticosteroid készítmé­nyekkel szemben, hogy azonnal alkalmazható, és adagolási mód­ja az adott eset igényeinek meg­felelően változtatható. Mellék­hatásokat nem okoz, a terápiás adag többszöröse sem toxikus. A Depersolon orr-, fülcsepp és szemcsepp különös előnye, hogy e készítmények valódi oldat for­májában kerülnek forgalomba, így ellentétben a közismert mik­­rokristály szuszpenziókkal, nem okoznak lokális irritatív hatást a nyálkahártyákon, illetve a kö­tőhártyán. A készítmények nem kívánatos mellékhatásokat nem okoznak, hatásuk gyors, megbíz­ható. Halid­or Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár terméke, a Halidor eredeti új magyar vegyület; sza­badalmát 22 országban jelentet­ték be. A Halidor görcsoldó szer, amely érgörcsöket is old, ezért orvosi alkalmazása igen széles körű. A Halidor-kutatás 1962 de­cemberében kezdődött, amikor az előállító laboratórium az első 5 g-nyi anyagot a farmakológiai kutatás céljára átadta. Az anyag alapfarmakológiai kutatása 1963 szeptemberében fejeződött be, de a biztató előjelek alapján ak­kor már kezdetét vette a króni­kus toxicitási, valamint a szö­­vet-toxicitási vizsgálat. Ezek az alapvető munkák belföldön és külföldön 16, illetve 6 intézetben folytatódtak. A fizikai, fizikai­kémiai és gyógyszertechnológiai kutatást 5 intézetben végezték. Az új gyógyszer 1967 novem­berében került hazai forgalom­ba. Az új magyar gyógyszerek bi­zonyára sok külföldi érdeklődőt, vonzanak a vegyipari pavilonba. dí­­íjakat ekért tudománu­l . Maguknak tudósoknak kü­lön nyelvük van! Ez az a megjegyzés, amely arra készteti a tudóst, hogy elő­redőljön székében és megpró­bálja megértetni magát. Ilyen­kor kifejti, hogy az atomok iga­zából csak olyan parányi bil­­liárdgolyók, hogy a gének apró gyöngyszemek egy zsinóron, hogy az adenozintrifoszfát vol­taképpen pénz a sejtek ener­gia-bankjában. Az ilyen jó szándékú erőfe­szítések a természet csodáinak magyarázatára rendszerint utat tévesztenek. A tudományos „népszerűsítés” igazi gátjai nem a hosszú szavak és a szokatlan gondolatok, hanem a kifacsart mondatszerkezet és azok a bor­zalmas stilisztikai fordulatok, amelyekkel csak a tudományos irodalomban lehet találkozni. Senki sem kifogásolja, ha pl. egy publicista technikai kife­jezéseket használ, hát akkor mi­ért kifogásolnánk, ha egy tudo­mányos író teszi ugyanezt? Nincs több okunk arra, hogy kerüljük a polipropilén szót, mint arra, hogy ne beszéljünk a krumpliról. Az ásót ásónak nevezzük, és a dezoxiribonuk­­leinsavat dezoxiribonukleinsav­­nak. Ami a tudósok és a laiku­sok közötti megértést akadá­lyozza, nem ez, hanem a stílus, amit a tudósok akkor használ­nak, amikor tudományos folyó­iratokba írnak, vagy szólásra emelkednek egy konferencián, vagy megjelennek a televízió­ban. A tudományos írók is sok­szor hibásak, kétségbeesett erő­feszítéseket tesznek, hogy kiirt­sák írásukból a tudományos ki­fejezéseket, de nem tisztítják meg azt a hétköznapi beszéd­től oly idegen fordulatoktól. Az anyanyelvnek ez a szinte obsz­­cén módon való használata annyira vérébe ivódott a szak­területükről beszélő tudósoknak, hogy érzékeltetésére a legjobb módszer talán az lesz, ha egy mindennapi beszélgetésre adap­táljuk ezt a stílust: — Apu, ma vajaskenyeret sze­retnék reggelizni! Muszáj tejbe­­grizt enni? — Igen. Amint Mami az imént megjegyezte, tekintettel a kül­világban uralkodó hidegre, a tej­­begriz elfogyasztása a testhő­mérséklet emelkedését eredmé­nyezi nálad. Továbbá — a már említett hőmérsékleti meggon­dolások miatt — kívánatos lesz a Nagymami által kötött kesz­tyű, valamint gyapjú bélésű, kámzsás kabát viselése is. — Tehetek cukrot a grízre? — A cukor hiányát a szóban­­forgó ételen Apu már korábban észrevételezte. Ebből kifolyólag Mami újabb adagot hoz a neve­zett anyagból, melyet a konyhá­ban tárol a megfelelő edény­ben. — Apu, én nem akarok ma iskolába menni. Miért kell is­kolába mennem? — Különböző kutatók egymás­tól függetlenül világosan bebi­zonyították, hogy az iskolázott­ság hiánya a későbbiek során az egyén jövedelmében beálló romlást von maga után. Továb­bá egyéb szülők beszámoltak ar­ról a tapasztalatukról, hogy az a bizonyos iskola, amelynek a szóban forgó apa a tandíjat fi­zeti, igen jónak minősíthető. Egy másik tényező, amelyet ugyan­csak figyelembe kell venni, az a viszonylagos szabadság, amelynek Mami örvend a nap­nak azon időszakában, amikor — tekintve a te távollétedet — számára csak öcsivel és önma­gával törődni szükséges. — De­­miért kell nekem min­den nap iskolába menni? — A tárgyban tett előbbi megállapítást teljes mértékben tekinteten kívül hagytad. Való­színűnek látszik, hogy figyelme­det nem összpontosítottad a megfelelő pillanatban apád ér­velésére. A felszólaló vélemé­nye az, hogy az említett tanin­tézet látogatása folytán felhal­mozódó tudásanyag hiánya egy későbbi időpontban egyrészt boldogtalanságot eredményez­het, másrészt a pénzügyi alapok korlátozott rendelkezésre állá­sát vonja maga után. — Apu, öcsi sír! — mindig sír. — Igen. Hangsúlyoznom kell, hogy a mi csecsemőnk különös­képpen érzékeny ebben a tekin­tetben. A te megfigyelésed össz­hangban van a Mami és Vili bá­csi által előadottakkal. Több más látogató azonban, akik a szóbanforgó jelenséget egyéb csecsemőknél tanulmányozták, vita tárgyává tették a mi cse­csemőnk egyedi viselkedési módjának különlegességét eb­ben a tekintetben. — Én szeretem Vili bácsit. Mikor jön el megint? — Számos lényeges tényező figyelembe vételével valószínű­nek látszik, hogy Apu az elkö­vetkező nap folyamán vizuális kapcsolatba kerül Vili bácsival. Ezt a dolgot akkor indokolt lesz fontolóra venni. — Apu, hogyan megy az autó? — Ezt egészen egyszerű sza­vakkal megmagyarázva... És így folyik tovább ez a szörnyű beszélgetés. — Ön til­takozhat, hogy nincs a világon olyan ember, aki így beszél. Bi­zonyára nincs — a reggeliző asztalnál. De sok tudós auto­matikusan átcsúszik ebbe a passzív mondatszerkezetű, ki­facsart stílusba abban a pilla­natban, ahogy elkezd beszélni mondjuk a fotonokról, vagy a genetikus kódról. Bár erre nincs szükség és csúnya is, nemigen veszik észre egy tudományos ta­nácskozáson, hiszen ott minden­ki ugyanarra a frekvenciára van hangolva, s így nem érzik a stílus különös komikumát. Ám egy népszerű tudományos cikk­ben, vagy a képernyőn, vagy a rádióban éppen ez az, ami el­riasztja az érdeklődőket. Nagyobb gátja ez a megértés­nek, mint a tudományos szak­­kifejezések nem ismerése. Azok az emberek, akik érdeklődnek a téma iránt, készséggel hajlan­dók megjegyezni néhány tech­nikai vagy tudományos szakki­fejezést, a nehezebben érthető szavakat, fogalmakat pedig „zá­rójelben” mindig meg lehet ma­gyarázni. Hogy miért használnak mégis a tudósok ilyen groteszk nyel­vet? Részben szokásból, mivel az iskolában így tanulták és az egyetemen még inkább beléjük rögzítették ezt a nyelvet, rész­ben pedig annak a kétségbeesett erőlködésnek a következménye­ként, hogy személytelenek le­gyenek és megóvják a tudomá­nyos közlemények mesterkélt objektivitását. Olykor az előadó attól fél, hogy ha túl közvetlen­né válik, a laikusok rájönnek: nincs is semmi különös abban a fene nagy tudományban. Egy bizonyos: az a mód, aho­gyan a tudósok — tisztelet a kivételnek — írnak és beszél­nek, elriaszthatja azokat is, akik egyelőre a természettudományos és a humán tárgyak között „le­begnek”. Lehet, hogy a „két kul­túra” kettéhasadásában na­gyobb szerepe van a nyelvnek, mint gondolnánk ... (Dr. Bernard Dixonnak a New Scientist-ben megjelent cikke nyomán) Y­uSSqroph ROZSDAMENTES ACÉLBÓL KÉSZÜL NYOLCFÉLE VASTAGSÁGBAN. HASZNÁLATA ÁLTAL MUNKÁJA LÉNYEGESEN MEGGYORSUL! TISZTÍTÁSA RENDKÍVÜL EGYSZERŰ! Készítő: VERŐ MIHÁLY Budapest V., Tanács krt. 8. Telefon: 185—675 MŰSZAKI ÉLET !»

Next