Műszaki Élet, 1968. január-június (23. évfolyam, 1-13. szám)
1968-05-17 / 10. szám
A könnyűipar a BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vásár ugyan első látszatra a gépipar seregszemléje, mégis nagy erővel készül rá a könnyűipar is, amely most már évről évre itt mutatja be legújabb termékeit. Néhány könnyűipari vállalat terveiről szeretnénk most képet adni. Felkészült a textilipar A Pamutnyomóipari Vállalat a korábbi években itt elért sikereket az idei vásáron fokozni kívánja. Ennek érdekében a BNV-n újszerű és élvonalbeli cikkekkel kíván szerepelni. Kb. 100 féle áru kerül kiállításra, a hagyományos pamutáruktól a vágott és végtelen regenerált cellulóz, valamint szintetikus és mnűselyem alapanyagú és keverékű henger- és filmnyomott textíliákig. Láthatók lesznek a legújabb kísérleti gyártmányok, amelyek közül néhányat a vásári nagydíjra is felterjeszt a vállalat. A PNYV a könnyűipari pavilonban a pamutipar területének felét foglalja el. A szokásos elrendezésen kívül az árukat babákra tűzött ruhákon mutatják be a Divattervező Vállalat tervei alapján. Újszerűvé teszi a kiállítást, hogy élő manökenek a helyszínen tűzik össze a ruhát. A Kender-, Juta- és Textilipari Vállalat hagyományos zsák-, zsákszövet- és zssinegáruin kívül öt újdonsággal jelentkezik a kiállításon. A polipropilén rafia kiválóan alkalmas a hagyományos növényi szőlőkötöző rafia pótlására. 1 kg polipropilén rafiából kb. 4,5—5-szörös kötözőhossz nyerhető a hagyományoshoz képest, és sokkal tartósabb, az időjárás viszontagságainak jobban ellenáll, mint a növényi rafia. A polipropilén zsákszövet az előbbi rafiából készül a hagyományos szövési eljárással, és a szokásos zsákkonfekcionálási módon, polipropilén cérnával lehet belőle zsákot varrni. Ezek a zsákok elsősorban a vegyiparban, az árvízvédelemben, valamint minden olyan helyen, ahol nedvességártalom fordulhat elő, kitűnően alkalmazhatók. A rafiagyártás melléktermékéből, az ún. szélrafiából kitűnő két- vagy több ágú zsineg cérnázható. Így készül a polipropilén zsineg. S végül az ötödik újdonság az a Magyarországon teljesen új szövetfajta, amely aránylag durva, 7—14 mikron vastagságú üvegszálból készül. Az üvegszálakat a gyártó vállalat kötegekben továbbítja a szövödéknek. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyártmányválasztéka ma már sokkal szélesebb körű, mint amit neve kifejez. Az elmúlt évben gyártmányfejlesztésének középpontjában a vállalatnál megteremtett új technológia, a hasított, nyújtott szintetikus fóliaszalag és monofil huzal extrudálásából származó termékek választékának kialakítása állt. A BNV-n a vállalat a polipropilénből és polietilénből készült FOLTEX elnevezésű zsinegek, kötelek, szőnyegek, továbbá redőnyvásznak, monofil rácsszövetek, dekorációs, csomagolóanyagok és zsákok gazdag választékát mutatja be, melyek iránt máris egyre növekvő igények mutatkoznak. Új mintájú cipőfelsőrész-szövetei a cipőipar gyártmányfejlesztését segítik elő. A vállalat most kezdi bevezetni háztartási textiláruit (törlőruhák, törülközők, abroszok stb.), melyeket kiváló nedvszívó képességű, rendkívül tartós, vegyileg feltárt kenderfonalaink felhasználásával állít elő. Figyelemre méltó új terméke a vállalatnak a gumicsónak gyártásához előállított szintetikus szövet, valamint a poliamid-selyem ponyvaszövet, különféle új kikészítési technológiával. A bőr- és cipőipar A Bőripari Vállalat elsőrendű feladata a cipőipar ellátása puha, korszerű, divatos bőrökkel, amelyek nemcsak szemre tetszetősek, hanem jó, kényelmes, tartós, divatos cipőket készíthetnek belőlük. Ennek megfelelően igen sokféle felsőbőrt készít és mutat be a vásáron, részben teljesen új termékeket. A színes nubukbőr pl. a legkiválóbb nyersbőrből készül, 8—10 színváltozatban. A vénuszboxbőr a klasszikus kivitelű borjúboxhoz hasonlóan sima felületű, puha és kellemes fogású készbőr, melyből elegáns, szép lábbelik gyárthatók. Az anilines boxbőrök a vastag fedőréteg hiányában megőrzik a bőr természetes jellegét, puha, kényelmes cipők gyárthatók belőlük, és a legdivatosabb élénk színekben, préselt és fémhatású kivitelben készülnek. Női és férficipőkre egyaránt felhasználhatók. Az említetteken kívül látható lesz a sertés ruházati velúrbőr, sertés cipővelúr, marha hunting-bőr, zsugorított bőrök, „Mella” marhabox-bőrök, zsugorított sertésbőr, kecskesertő és velúrbőrök. A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat új kollekcióval vonul fel a vásáron. A bemutatott retikülök a „grabona” elnevezésű skai, grabolux, graboskin, grabolakk, fémhatású grabolakk anyagokból készülnek, amelyek rugalmas tapintásúak, igen szépek, amellett kezelésük könnyű, jól moshatók, tisztíthatók. Belső kidolgozásukhoz a hagyományos moaré bélést alkalmazzák. Bőröndjeik a fentiekhez hasonló új típusú alapanyagokból, korszerű technológiával készülnek. Egyes modelleket nem bélelnek, ezek rendkívül könnyűek és olcsóbbak a többinél. A női bevásárlótáskák és aktatáskák adják a vállalat bőrdíszmű termékeinek gerincét. Ezek anyaga ugyancsak a könynyű fajsúlyú grabona és egyéb műbőrök, valamint a hagyományos sertés és díszműbőrfélék. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat hagyományos panofix, filmnyomott és irha szőrmésbőr, valamint konfekciótermékein kívül igen nagy súlyt helyezett az utóbbi években a nemes szőrméből készült konfekciógyártmányok fejlesztésére, amelyekből több modellt állít ki a vásáron. A panofixbundák — a barnától a szürkén, fehéren át a borvörösig — kb. 20 színben készülnek. Új és igen divatos gyártmánya a panofix vidrautánzat. Nemes szőrméből készült bundáik közül elsősorban perzsa és nerc készítményeiket emelhetjük ki. Ami a cipőgyárakat illeti, a Bonyhádi Cipőgyárban az idén vezették be a rámán varrott díszrámás technológiát, és így már 80—100 modellből álló kollekcióval rendelkeznek. A Tisza Cipőgyár ugyancsak nagy választékkal jelenik meg a BNV-n, mint ahogy erre törekszik az Alföldi Cipőgyár is. A közönség reméli, hogy a kiállított gyártmányokból mihamarabb kapni is lehet. A gazdag könnyűipari kiállításból csak néhány vállalat termékeiről emlékeztünk meg, így a többi között nem szóltunk a bútoriparról sem. A könnyűipar bemutatója azonban olyan, hogy arról nehéz írni, azt látni kell. A gyógyszeripar a vásáron A világhírű magyar gyógyszeripar az idei BNV-n szintén több új termékkel jelentkezik, ezek közül kettőt szeretnénk most olvasóinknak bemutatni, mivel mindkettő nemzetközi viszonylatban is érdekes és fontos termék. Depersolon A Kőbányai Gyógyszerárugyár új terméke a Depersoloninjekció, valamint orr-, fül- és szemcsepp, amelyet eredeti magyar szabadalom alapján készítenek. Hatóanyaga vízoldékony prednisolon-származék. Széles körű kliniko-farmakológiai vizsgálat igazolta a vegyület antiallergiás, a sokkot ,kivédő hatását. A Depersolont intravénás injekció, illetve infúzió céljára 1964-ben hozták forgalomba. A több mint 3 éves klinikai tapasztalat bizonyította, hogy a készítmény elsősorban olyan heveny kórképek kezelésére alkalmas, melyekben a gyors glycocorticoid hatás életmentő (égési, traumás, műtéti vagy mérgezés következtében fellépő sokk), továbbá súlyos allergiás állapotok, gyógyszertúlérzékenység, heveny mellékvesekéreg-elégtelenség, asztma stb. kezelésére. A Depersolon-injekció előnye más corticosteroid készítményekkel szemben, hogy azonnal alkalmazható, és adagolási módja az adott eset igényeinek megfelelően változtatható. Mellékhatásokat nem okoz, a terápiás adag többszöröse sem toxikus. A Depersolon orr-, fülcsepp és szemcsepp különös előnye, hogy e készítmények valódi oldat formájában kerülnek forgalomba, így ellentétben a közismert mikrokristály szuszpenziókkal, nem okoznak lokális irritatív hatást a nyálkahártyákon, illetve a kötőhártyán. A készítmények nem kívánatos mellékhatásokat nem okoznak, hatásuk gyors, megbízható. Halidor Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár terméke, a Halidor eredeti új magyar vegyület; szabadalmát 22 országban jelentették be. A Halidor görcsoldó szer, amely érgörcsöket is old, ezért orvosi alkalmazása igen széles körű. A Halidor-kutatás 1962 decemberében kezdődött, amikor az előállító laboratórium az első 5 g-nyi anyagot a farmakológiai kutatás céljára átadta. Az anyag alapfarmakológiai kutatása 1963 szeptemberében fejeződött be, de a biztató előjelek alapján akkor már kezdetét vette a krónikus toxicitási, valamint a szövet-toxicitási vizsgálat. Ezek az alapvető munkák belföldön és külföldön 16, illetve 6 intézetben folytatódtak. A fizikai, fizikaikémiai és gyógyszertechnológiai kutatást 5 intézetben végezték. Az új gyógyszer 1967 novemberében került hazai forgalomba. Az új magyar gyógyszerek bizonyára sok külföldi érdeklődőt, vonzanak a vegyipari pavilonba. dííjakat ekért tudománul . Maguknak tudósoknak külön nyelvük van! Ez az a megjegyzés, amely arra készteti a tudóst, hogy előredőljön székében és megpróbálja megértetni magát. Ilyenkor kifejti, hogy az atomok igazából csak olyan parányi billiárdgolyók, hogy a gének apró gyöngyszemek egy zsinóron, hogy az adenozintrifoszfát voltaképpen pénz a sejtek energia-bankjában. Az ilyen jó szándékú erőfeszítések a természet csodáinak magyarázatára rendszerint utat tévesztenek. A tudományos „népszerűsítés” igazi gátjai nem a hosszú szavak és a szokatlan gondolatok, hanem a kifacsart mondatszerkezet és azok a borzalmas stilisztikai fordulatok, amelyekkel csak a tudományos irodalomban lehet találkozni. Senki sem kifogásolja, ha pl. egy publicista technikai kifejezéseket használ, hát akkor miért kifogásolnánk, ha egy tudományos író teszi ugyanezt? Nincs több okunk arra, hogy kerüljük a polipropilén szót, mint arra, hogy ne beszéljünk a krumpliról. Az ásót ásónak nevezzük, és a dezoxiribonukleinsavat dezoxiribonukleinsavnak. Ami a tudósok és a laikusok közötti megértést akadályozza, nem ez, hanem a stílus, amit a tudósok akkor használnak, amikor tudományos folyóiratokba írnak, vagy szólásra emelkednek egy konferencián, vagy megjelennek a televízióban. A tudományos írók is sokszor hibásak, kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek, hogy kiirtsák írásukból a tudományos kifejezéseket, de nem tisztítják meg azt a hétköznapi beszédtől oly idegen fordulatoktól. Az anyanyelvnek ez a szinte obszcén módon való használata annyira vérébe ivódott a szakterületükről beszélő tudósoknak, hogy érzékeltetésére a legjobb módszer talán az lesz, ha egy mindennapi beszélgetésre adaptáljuk ezt a stílust: — Apu, ma vajaskenyeret szeretnék reggelizni! Muszáj tejbegrizt enni? — Igen. Amint Mami az imént megjegyezte, tekintettel a külvilágban uralkodó hidegre, a tejbegriz elfogyasztása a testhőmérséklet emelkedését eredményezi nálad. Továbbá — a már említett hőmérsékleti meggondolások miatt — kívánatos lesz a Nagymami által kötött kesztyű, valamint gyapjú bélésű, kámzsás kabát viselése is. — Tehetek cukrot a grízre? — A cukor hiányát a szóbanforgó ételen Apu már korábban észrevételezte. Ebből kifolyólag Mami újabb adagot hoz a nevezett anyagból, melyet a konyhában tárol a megfelelő edényben. — Apu, én nem akarok ma iskolába menni. Miért kell iskolába mennem? — Különböző kutatók egymástól függetlenül világosan bebizonyították, hogy az iskolázottság hiánya a későbbiek során az egyén jövedelmében beálló romlást von maga után. Továbbá egyéb szülők beszámoltak arról a tapasztalatukról, hogy az a bizonyos iskola, amelynek a szóban forgó apa a tandíjat fizeti, igen jónak minősíthető. Egy másik tényező, amelyet ugyancsak figyelembe kell venni, az a viszonylagos szabadság, amelynek Mami örvend a napnak azon időszakában, amikor — tekintve a te távollétedet — számára csak öcsivel és önmagával törődni szükséges. — Demiért kell nekem minden nap iskolába menni? — A tárgyban tett előbbi megállapítást teljes mértékben tekinteten kívül hagytad. Valószínűnek látszik, hogy figyelmedet nem összpontosítottad a megfelelő pillanatban apád érvelésére. A felszólaló véleménye az, hogy az említett tanintézet látogatása folytán felhalmozódó tudásanyag hiánya egy későbbi időpontban egyrészt boldogtalanságot eredményezhet, másrészt a pénzügyi alapok korlátozott rendelkezésre állását vonja maga után. — Apu, öcsi sír! — mindig sír. — Igen. Hangsúlyoznom kell, hogy a mi csecsemőnk különösképpen érzékeny ebben a tekintetben. A te megfigyelésed összhangban van a Mami és Vili bácsi által előadottakkal. Több más látogató azonban, akik a szóbanforgó jelenséget egyéb csecsemőknél tanulmányozták, vita tárgyává tették a mi csecsemőnk egyedi viselkedési módjának különlegességét ebben a tekintetben. — Én szeretem Vili bácsit. Mikor jön el megint? — Számos lényeges tényező figyelembe vételével valószínűnek látszik, hogy Apu az elkövetkező nap folyamán vizuális kapcsolatba kerül Vili bácsival. Ezt a dolgot akkor indokolt lesz fontolóra venni. — Apu, hogyan megy az autó? — Ezt egészen egyszerű szavakkal megmagyarázva... És így folyik tovább ez a szörnyű beszélgetés. — Ön tiltakozhat, hogy nincs a világon olyan ember, aki így beszél. Bizonyára nincs — a reggeliző asztalnál. De sok tudós automatikusan átcsúszik ebbe a passzív mondatszerkezetű, kifacsart stílusba abban a pillanatban, ahogy elkezd beszélni mondjuk a fotonokról, vagy a genetikus kódról. Bár erre nincs szükség és csúnya is, nemigen veszik észre egy tudományos tanácskozáson, hiszen ott mindenki ugyanarra a frekvenciára van hangolva, s így nem érzik a stílus különös komikumát. Ám egy népszerű tudományos cikkben, vagy a képernyőn, vagy a rádióban éppen ez az, ami elriasztja az érdeklődőket. Nagyobb gátja ez a megértésnek, mint a tudományos szakkifejezések nem ismerése. Azok az emberek, akik érdeklődnek a téma iránt, készséggel hajlandók megjegyezni néhány technikai vagy tudományos szakkifejezést, a nehezebben érthető szavakat, fogalmakat pedig „zárójelben” mindig meg lehet magyarázni. Hogy miért használnak mégis a tudósok ilyen groteszk nyelvet? Részben szokásból, mivel az iskolában így tanulták és az egyetemen még inkább beléjük rögzítették ezt a nyelvet, részben pedig annak a kétségbeesett erőlködésnek a következményeként, hogy személytelenek legyenek és megóvják a tudományos közlemények mesterkélt objektivitását. Olykor az előadó attól fél, hogy ha túl közvetlenné válik, a laikusok rájönnek: nincs is semmi különös abban a fene nagy tudományban. Egy bizonyos: az a mód, ahogyan a tudósok — tisztelet a kivételnek — írnak és beszélnek, elriaszthatja azokat is, akik egyelőre a természettudományos és a humán tárgyak között „lebegnek”. Lehet, hogy a „két kultúra” kettéhasadásában nagyobb szerepe van a nyelvnek, mint gondolnánk ... (Dr. Bernard Dixonnak a New Scientist-ben megjelent cikke nyomán) YuSSqroph ROZSDAMENTES ACÉLBÓL KÉSZÜL NYOLCFÉLE VASTAGSÁGBAN. HASZNÁLATA ÁLTAL MUNKÁJA LÉNYEGESEN MEGGYORSUL! TISZTÍTÁSA RENDKÍVÜL EGYSZERŰ! Készítő: VERŐ MIHÁLY Budapest V., Tanács krt. 8. Telefon: 185—675 MŰSZAKI ÉLET !»