Műszaki Élet, 1969. július-december (24. évfolyam, 14-26. szám)
1969-07-25 / 15. szám
A szövetkezeti ipar ipari termelésünknek egyik igen fontos — és sokszor nem is eléggé értékelt — része az, amellyel a szövekezetek járulnak hozzá ipari termelésünk volumenének növeléséhez. Az utóbbi esztendők egyik jellegzetessége éppen az, hogy a szövetkezeti ipar termelése — az egyetlen 1968-as esztendőt kivéve — igen gyorsan növekszik, és 1968 végén a szövetkezeti ipar 31%-kal termelt többet, mint 1965-ben. Az élen a műszeripar Az egyes ágazatok közül messze kiemelkedő módon növekedett a műszeripar termelése, mégpedig 1965—1968 között 80%/%-kal. Ma már a műszeriparban nemzetközi hírnevű szövetkezetek is vannak, a termelésnek igen jelentős része megy exportra, s egyes szövetkezetek termékeinek műszaki színvonala és a gyártás szervezettsége semmiben sem marad el az állami ipar mögött, sőt egyes esetekben felül is múlja azt. Viszonylag gyorsan, 39%-kal növekedett a gépek és gépi berendezések száma, 26%-kal növelték termelésüket a fémtömegcikkipari és 23%-kal . A legtöbben tehát éppen azokban a konfekcióiparokban dolgoznak, ahol a múlt esztendőben a termelés stagnált, vagy éppen visszaesett, és a legkevesebb termelő abban a műszeriparban van, ahol a termelés a leggyorsabban emelkedett. A szövetkezeti iparban egyébként 1960—1968 között a foglalkoztatottak havi átlagkeresete 1525 Ft-ról 1725 Ft-ra, a termelőké 1495 Ft-ról 1648 Ft-ra emelkedett.A múlt esztendőben a termelők a legtöbbet a műszeriparban kerestek (1965 Ft), de nem maradt messze tőlük a gépel és gépi berendezések gyártása sem (1901 Ft). Nagyjából-egészéből azonos volt a kereset a fafeldolgozó és a fémtömegcikk iparban (1773, illetve 1767 Ft), a következő csoportot a vegyipar és az ún. egyéb ipar alkotta (1623, illetve 1616 Ft), és tőlük elég messze leszakadva következett csak a textilruházati ipar a maga 1466 Ft-jával. A termelékenység és az értékesítés Sajnos, az egy foglalkoztatottra jutó napi átlagos termelés indexe a szövetkezeti iparban sem volt megfelelő, sőt, voltaképpen elmaradt az 1967-es szint mögött. Erőteljes volt a visszaesés a múlt évben az I. és a III. negyedévben, de még a viszonylag jó eredményeket hozó IV. negyedév is elmaradt az 1967-es eredmények mögött. Ilyen körülmények között az egész 68-as évre jellemző mutató szerint az egy foglalkoztatottra jutó napi átlagos termelés 1,9%-kal kisebb volt, mint 1967-ben. Ezt lehet magyarázgatni, s lehet indokolni például a jobb minőségre való törekvéssel, vagy a munkaigényesebb áruk gyártásával, a szövetkezeti ipar egészére vonatkozóan azonban ezek sajnos csak „bizonyítványmagyarázatok’, s az igazság mégis az, hogy a termelékenység romlott és a nagyobb termelést még több termelő beállításával biztosították. Ami az értékesítést illeti, a szövetkezeti ipar belföldre 14,8%-kal több terméket adott át, és ebből 8,7%-kal növekedett a belkereskedelem részére átadott termékek mennyisége. Különösen erőteljes volt a növegyipari szövetkezetek. Viszonylag lassabban (18—1 Szokat) növekedett a termelés a fafeldolgozó, valamint a bőr-és cipőiparban, és a sor végén 15%-kal a textilruházati ipar következett. Azt, hogy a szövetkezeti ipar új ágazatokat is igyekezett meghódítani, mutatja az, hogy az adott időszakban 55%-kal növelte termelését az ún. „egyéb ipar”, vagyis az előbbi csoportokba nem sorolható szövetkezetek. A múlt évet a legjobb eredménnyel a műszeripar zárta, hiszen egyetlen esztendő alatt 41%-kal növelte termelését, tehát rendkívül jó éve volt. Feltűnő ezzel szemben, hogy 13 fokál visszaesett a textilruházati ipar termelése, és ami még megdöbbentőbb, 11%-ra csökkent a termelés a mindenütt a világon élenjáró vegyiparban. 223 ezer tag és alkalmazott A szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma 1960—1968 között 160 834-ről 223 524-re, ugyanakkor a termelők száma 137 036-ról 181 697-re emelkedett. Ez utóbbi a következőképpen oszlott meg az egyes ágazatok közöttvekedés az utolsó negyedévben, valamint a belkereskedelemnek való szállításoknál a második negyedévben. Amint ezekből az adatokból láttuk, a szövetkezeti ipar a múlt esztendőben is fokozni igyekezett termelését, és kivette részét a lakosság jobb áruellátásából. Nem megfelelő azonban a termelékenység alakulása, és ezen sürgősen változtatni kell. Gépek és gépi berendezések gyártása 1960 1965 1968 2 245 5 182 6 782 Műszeripar 1 751 2 804 4 376 Fémtömegcikk ipar 7 8,11 8 292 8 694 Vegyipar 3 915 5 515 6 124 Fafeldolgozó Ipar 8 664 12 238 13 398 Kör-, szőrme- és cipőipar 14 223 12 568 16 789 Textilruházati ipar 15 320 15 609 22 185 Egyéb ipar 17 017 14 323 22 075 Ami a Hold-utazást követi Az űrkutatás eseményeit figyelemmel kísérő újságolvasó embernek akarva, nem akarva, egy sereg új fogalommal kell megbarátkoznia. Ilyen a többi között az indítási ablak is, amelyről az első hallásra azt hihetnők, hogy valamiféle nyílászáró szerkezet, pedig valójában ez az elnevezés időpontokat vagy még inkább időintervallumokat jelöl.A mesterséges égitestek többségét bármikor indíthatják, persze a start időponját célszerűen a nappali órákra teszik. A bolygóközi kutatóeszközök indításakor már figyelembe kell venni a vizsgált égitest és a Föld viszonylagos helyzetét, így például a Venus felé tizennégy—tizenöt hónaponként van kedvező alkalom a startra, képiesen szólva: ilyenkor nyílik ki az indítási ablak. A Holdra sem indulhat tetszés szerinti időpontban az űrhajó. Különösen figyelembe kell venni a leszállásra kijelölt terület megvilágítási viszonyait, megfigyelhetőségét. Az Apollo 11. űrhajót a választott leszállótereknek megfelelően júliusban csakis 16-án, esetleg 18-án vagy 21-én indíthatták. Minnt tudjuk, a startra 16-án került sor. A véletlen játéka folytán a legutóbbi Apollo-programok indítási ablaka — következésképpen az űrhajók visszatérése is — mindig úgy esett, hogy lapunkban csak bizonyos késéssel jelenhetett meg beszámoló az űrrepülésről. Az Apollo 11. kimagasló fontosságú útja is azokban az órákban ér véget, amikor ezek a sorok az olvasó kezébe kerülnek. Ezért megfordítva a sorrendet, most arról beszélünk, hogy mi történik az űrhajó remélhetőleg szerencsés visszatérése után. Az űrhajósok fogadása A megelőző amerikai kísérletek befejező fázisáról készült televízióriportokból megszoktuk a repülőgéphordozó hajó fedélzetén a szállító helikopterből mosolyogva kilépő, rendszerint több napos szakállt viselő űrpilóták képét. Most a jelenet kissé más lesz. Az óceánon leszállt űrfülkéből kilépő űrhajósokat azonnal egy tökéletesen záró, légzésvédővel ellátott öltözékbe bújtatják. Ezt a nem túlságosan kényelmes védőruhát csak akkor vethetik le, ha beszálltak a hajó fedélzetén reájuk várakozó, hermetikusan zárható lakókocsiba. Ez utóbbi rendeltetéséről árulkodik elnevezése: Mobile Quarantine Facility, vagyis mozgó vesztegzár. A lakókocsit a benne tartózkodó űrhajósokkal, valamint a kísérő személyzettel együtt a hajó, majd egy szállítórepülőgép juttatja el a Houstonban épült Lunar Receiving Laboratoryba, a holdi fogadó laboratóriumba. Természetesen a kocsit eközben senki sem hagyhatja el. Az óceánra való leszállástól négy-öt nap telik el a Houstonba való megérkezésig. A lakókocsi a körülményekhez képest elegendő kényelmet nyújt az űírpilótáknak és kísérőiknek: a külvilággal telefon és ipari televízió köti össze őket. Különleges légkondícionáló rendszer és biológiai szűrők gondoskodnak a friss levegőről és a távozó levegő megtisztításáról. A lakókocsiból a laboratóriumba egy jól záró, műanyagból készült harmonikaszerű folyosón lépnek át. Miért ez a nagy óvatosság? Ismereteink szerint a Hold felszínén uralkodó viszonyok, szélsőséges, mínusz 150 foktól plusz 150 fokig terjedő hőmérsékletek, a földi értelemben vett légkör és a víz hiánya, az égitestet a Napról akadály nélkül érő ibolyántúli sugárzás hatása nagyon valószínűtlenné teszi, hogy ott valamilyen élő szervezetek létezhetnének. De mint mondani szokták, az ördög sohasem alszik, és nem lehet teljesen kizárni annak lehetősségét, hogy már néhány centiméterrel a felszín alatt a szélsőséges hatásoktól és a sugárzásoktól védve, mikroorganizmusok vannak. A világhírű Nobel-díjas kémikus, Urey professzor — aki egyébként az amerikai űrhatóság tanácsadója — azt az elméletet vallja, hogy évmilliárdokkal ezelőtt a Föld befogta az addig „önálló” Holdat, s a befogáskor fellépett hatalmas szökőár vizet és vele kezdetleges élő szervezeteket juttatott az égitestre. Véleménye szerint lehetséges, hogy a felszín alatt víz van, mely módot ad a mikroorganizmusok fennmaradására. Nyilvánvaló, hogy az elképzelhető legnagyobb gonddal kell vigyázni arra, hogy ne juthassanak a Földre vagy ne terjedhessenek el a Földön olyan primitív szervezetek, amelyek veszélyeztetnék a velük szemben nem immunizált élővilágot A veszély megelőzését egyébként az 1967. januári ENSZ-űregyezmény is előírja. A visszatérő űrhajósok három hétig vannak vesztegzár alatt Az orvosok tapasztalata szerint ugyanis három hétnél hosszabb idő után az esetleges mikroorganizmusok nem okoznak járványokat, ha mégis patogének, betegségokozók lennének, könynyebb a védekezés ellenük. A laboratórium munkája A laboratórium azonban nem, csak a földi életet védi a holdi eredetű fertőzés lehetősége ellen hanem a Holdról hozott, tudományos feldolgozásra váró mintákat is a földi eredetű beszennyeződéstől. Elvégzi azokat az előzetes vizsgálatokat, amelyek nem tűrnek halasztást A szóban forgó minták egy része állandóan a laboratóriumban marad, más részüket két-három hónap után adják át a kijelölt egyetemeknek, kutatóintézeteknek. Magától , értetődik, hogy ezeket az anyagokat is ellenőrzik a holdi mikroorganizmusok szempontjából Ezekben a kísértetekben a fertőzés iránt igen érzékeny csirkeembriókat és császármetszéssel világra hozott egereket használnak. Vizsgálják a növények fertőződésének lehetőségét is. A környezet szennyeződésének és fertőződésének megakadályozására a laboratóriumban a környezetnél kisebb légnyomást tartanak fenn, hogy a levegő mindig kívülről befelé áramolják. Az anyagok kezelésében sokszor a magfizikai meleglaboratóriumok manipulációs módszereihez folyamodnak. A személyzet lövet-menet zuhanyozik és tetőtől-talpig átöltözik; a laboratóriumból semmilyen személyi tárgyat, szemüveget, hallókészüléket, karórát, töltőtollat nem vihet magával. Mivel a teljesen lezárt laboratóriumból a kinti feldolgozásra váró feljegyzéseket sem vihetik ki, ezek továbbítását igen szellemes módon olyas xerox-készülékkel végzik, amelynek felvevő és másoló részét a laboratórium elválasztó falába hermetikusan beépített üvegablak határolja el. Reméljük, hogy az Apollo 11. űrpilótái nem hoznak magukkal hívatlan vendégeket a Földre. A laboratórium kutatómunkája a holdi mintákkal kapcsolatban a további űrrepülések alkalmával is megmarad, s valószínűleg még jó néhány holdexpedíció visszatérte után kerülnek vesztegzárba az űrhajósok. A következő nyolc-tíz Apollo-kísérletben a tervek szerint a holdexpedíció más-más helyen száll le. Ha most nem is találnak mikroorganizmusokat, nem lehet tudni, vajon valamelyik másik leszállótér környezetében nem akadnak-e mégis a földi életet veszélyeztető szervezetekre. NAGY ISTVÁN GYÖRGY Új lehetőségek a licencia és a know-how vásárlásokban Ma már mind több külkereskedelmi és ipari vállalat választja a kooperációt a piaci kapcsolatok bővítésére. Rendeződtek azok a problémák, amelyek az ilyen jellegű kapcsolatokat nehezítették. A GB határozata szerint a Kooperációs Tárcaközi Bizottság megteremtette azokat a feltételeket, amelyek a magyar termelővállalatok számára az együttműködési megállapodások hosszú évekre szóló rentabilitását biztosítják. Az új gazdasági mechanizmus feltételei között mind a magyar, mind a külföldi vállalatok részére megnyíltak a lehetőségek az eddigieknél közvetlenebb tárgyalásokra és üzletkötésekre. Önálló üzletkötések A Fűzfői Nitrokémia például a svájci Ciba céggel kötött megállapodás alapján kezdi meg a Dimekron gyártását, melyhez a hatóanyagot a svájci cég szállítja. A Tiszai Vegyikombinát és a nyugatnémet Lesonal Werke — a Chemolimpex és az Intercooperation Rt. közreműködésével — kooperációs szerződést kötött. Ennek alapján a Tiszai Vegyikombinát már az év végén megkezdi az elektroforetikus festékek gyártását. A cél elsősorban a hazai felhasználók igényeinek kielégítése, de ezen felül még exportra is mód nyílik. A Tiszai Vegyikombinát a licencia térítési díja fejében lakkipari műgyantákat — epoxigyantát — és különféle gépipari berendezéseket szállít. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat, valamint a svéd Addo cég is együttműködési megállapodást írt alá. Ennek értelmében három év alatt mintegy 3,5 millió dollár összegű magyar szedőírógép, fénymásoló és sokszorosító exportját kezdheti meg a magyar vállalat, a svéd cég pedig gondoskodik az exportált magyar gépek karbantartásáról. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat az elmúlt időszakban megállapodást kötött az angol Colman céggel. A szerződés szerint az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat számára a külkereskedelem megvásárolta az angol cég gabonaszállító berendezésének gyártási eljárását. A kooperációs megállapodások jelentőségét a hazai vállalatok felismerték, és az elmúlt félévben számos üzletkötést írtak alá, a licencia és a knowhow vásárlások azonban sajnos, még ma sem megoldottak. Ennek a kérdésnek a rendezésére hozott határozatot a közelmúltban a Gazdasági Bizottság. A nem szocialista országok cégeitől 1985-ig igen kevés licenciát vásároltak. 1967—68-ban már néhány jelentősebb megállapodást írtak alá, így például a svéd Ericsson céggel a crossbar-rendszerű telefonközpontok hazai gyártására. A Láng Gépgyár pedig licenciaszerződést írt alá a svájci Brown—Boveri céggel nagy teljesítményű gőzturbinák gyártására. Vám- és letétmentesen A megállapodások elősegítésére született döntés szerint a licenciák és a know-how vám- és letétmentesen vásárolhatók a vállalati műszaki fejlesztési alap terhére. Számos adminisztratív intézkedést is feloldottak: licenciát ma már vállalati döntés alapján lehet vásárolni, és a Külkereskedelmi Minisztérium csak az export- és importszabályozás általános rendszerében engedélyezi a megállapodások létrehozását. A Gazdasági Bizottság legutóbbi határozata értelmében a hasznos licencia és know-how vásárlásokhoz kapcsolódó gépeket és berendezéseket a vállalatok lényegesen könnyebben hozhatják be, mint a sima importból származó termékeket. Egyedi elbírálás alapján a vállalatok kedvezményeket kaphatnak a licenciavásárlásokhoz kapcsolódó gépimportokra is. Ezeket a kedvezményeket az illetékes szerveknél kell kérelmezniük esetenként a vállalatoknak A közeljövőben egyébként szolgáltató-tanácsadó szerv működik majd, amely segítséget nyújt a vállalatoknak a licenciavásárlások intézésében. A jövőben az ipari és a külkereskedelmi vállalatokon múlik, hogyan használják ki a licencia és a know-how vásárlás lehetőségeit, saját exportjuk növelése érdekében. MŰSZAKI ÉLET 3