Műszaki Élet, 1970. július-december (25. évfolyam, 14-26. szám)

1970-09-18 / 19. szám

A MŰSZAKI ÉS TEMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ÁRA: 8,50 Ft 19*0. SZEPTEMBER 18. A beruházások összhangja és a külkereskedelem — Tudósítások a lipcsei és a brnói vásárról — Mennyivel emelkedtek az építő­ipari árak? — Az ipar és a szolgáltatások — Pályázatunk eredménye — A köszörűszerszámgyártás problémái GYÓGYSZERIPAR A magyar polgári légiforgalmi irányítás távlati műszaki fejlesztésének irányelvei (OMFB koncepció) Az Egyesült Gyógyszergyár új Halidor-üzemének kristályosítója GYÓGYSZERIPARUNK ITTHON ÉS A VILÁGBAN Az 1367-ben alapított első magyar gyógyszergyár kezdeti bátortalan próbálkozásai után a magyar gyógyszeripar a szá­zadfordulót követő években in­dult el a fejlődés napjainkig ve­zető nehéz, de sikerekben gaz­dag útján. E több mint száz év legkiemelkedőbb korszaká­nak egyértelműen a harmadik ötéves terv néhány hónap múl­va lezáródó időszaka tekinthe­tő. A harmadik ötéves tervben 1970-re kitűzött célokat az ipar­ág már 1969-ben nemcsak elér­te, hanem túl is teljesítette. (1. táblázat). A gyógyszeripar a szocialista iparban megtisztelő helyet ví­vott ki magának, amiről az 1969. évi gazdasági eredmények is tanúskodnak. (2. táblázat). 100 Ft bérre jutó nyereség Ft 83,10 A gyógyszeripar, amely 1969-ben a szocialista ipar termelé­séből kereken 2%-kal, összes eszközeiből 1,7%-kal részese­dett, a szocialista ipar tőkés exportjának 3°'0-át, szocialista exportjának 6,1 '’%-át, és válla­lati nyereségének 3%-át nyúj­totta. Mindez azt is alátámasztja, hogy a gyógyszeripar további fejlesztése szervesen illeszkedik a gazdaságirányítás reformjá­nak struktúra változtatási tö­rekvéseibe, miután sajátos nép­­gazdasági viszonyaink között gazdaságilag előnyösen reali­zálható. A gyógyszeriparban akkumu­lált, generációról generációra átszálló és folyvást gazdagodó műszaki tradíciók a kutatásban és a műszaki fejlesztés egyéb területein értékes eredmények elérését teszik lehetővé. A legtöbb szabadalom a gyógyszeriparban A hatékony kutatómunka eredményeit nemcsak a gyors ütemű fejlődés és a választék korszerű szinten tartása jellem­zi, hanem bizonyos vonatkozás­ban az Országos Találmányi Hivatal 1969. évi összefoglaló adatai is. Ezek szerint a hazai kutató- és fejlesztőintézetek kö­zül a Gyógyszerkutató Intézet a szabadalmi bejelentések te­kintetében a 2., az elnyert sza­badalmak tekintetében pedig az 1. helyen állt. A hazai vállala­tok közül a szabadalmi bejelen­tések vonatkozásában az EGYT, a CHINOIN és a Kőbányai Gyógyszerárugyár a 2—4. helyen állt, az elnyert szabadalmak te­kintetében pedig a CHINOIN az 1., az EGYT a 3., a Kőbányai Gyógyszerárugyár a 4. helyet foglalta el. A magyar gyógyszerkutatók sikeres működését bizonyítja közvetve az is, hogy 1969-ben a legtöbb magyar, szabadalmat elnyert külföldi vállalatok kö­zül a ranglista 1—7. helyén ki­zárólag, vagy jelentős mérték­ben gyógyszergyártással fog­lalkozó cégeket találunk. (Folytatása a 18. oldalon.) 1. táblázat Növekedés 1970 1965 1969­­1965 terv terv Teljes termelési % % érték 140,5 160,6 Szocialista export Nem szocialista 142,3 151,0 export 159,7 181,7 létszám 1 főre eső termelési 118,6 116,7 érték 112,5 128,8 A termelés növelése termelékenység­ből % 40,2­­ 63,3 Szocialista ipar 2. táblázat 100 Ft eszközre jutó nyereség Ft 9,64 1. Húsipar 18,38 2. Műszeripar 17,64 3. Híradás- és vákuum­­technika 17,25 4. Bőr-, szőrme- és cipőipar 17,25 5. Gyógyszeripar 15,47 Szocialista ipar 1. Kőolajfeldol­gozás 388,61 2. Gyógyszeripar 181,29 3. Söripar 174,78 4. Húsipar 140,33 5. Szerves és szervetlen vegyipar 139,33 A Debreceni Biogál Gyógyszergyár Korszerű járműülőhelyek A járművek mozgása közben az utas számos különféle irá­nyú, jellegű és nagyságú erő hatásának van kitéve. A közle­kedés során keletkezett erőha­tások: lökések, lassítások, gyor­sítások, centrifugális erőhatások stb., legnagyobbrészt a rugó­zás megfelelő kialakításával csillapíthatók, részben pedig azzal, hogy az ülőhelyeket az anatómiai adottságoknak, vala­mint a járműosztálynak meg­felelően alakítják ki. E cikkben kizárólag a kényelmes közérzet kiváltásában elsődleges szere­pet játszó ülőhelyek kialakítá­sának egyes szempontjaival kí­vánunk foglalkozni. Anatómiai szempontok comb legfeljebb egészen köny­­nyű nyomást viselve pihen. Ez az állapot akkor érhető el, ha az ülések magassága az alsó lábszár hosszával megegyezik. A nemzetközi előírások (UIC- döntvények és KGST-ajánlá­­sok) szerint az ülőhelyek aján­lott magassága 406 és 420 mm között van. A régebbi MNOSZ 12 036—54. sz. szabványban ajánlott 440 mm-es ülésmagas­ság ezektől eltér viszonylag nagy értékével. Nagyon fontos a gerincosz­lop ágyékívének kellő alátá­masztása, amely konvex hát­lámmal biztosítható, ahol a fő hajlásszög a vízszintessel le­hetőleg 95°—110°-ot zárjon be. A háttám azonban csak abban az esetben használható az elő.­Anatómiai szempontból az az ülés kényelmes, amelyen a (Folytatása a 18. oldalon.) l­­ábra. A lábszár hosszáról készült gyakoriság-görbék, egy svéd felmérés alapján

Next