Műszaki Élet, 1970. július-december (25. évfolyam, 14-26. szám)
1970-09-18 / 19. szám
A MŰSZAKI ÉS TEMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ÁRA: 8,50 Ft 19*0. SZEPTEMBER 18. A beruházások összhangja és a külkereskedelem — Tudósítások a lipcsei és a brnói vásárról — Mennyivel emelkedtek az építőipari árak? — Az ipar és a szolgáltatások — Pályázatunk eredménye — A köszörűszerszámgyártás problémái GYÓGYSZERIPAR A magyar polgári légiforgalmi irányítás távlati műszaki fejlesztésének irányelvei (OMFB koncepció) Az Egyesült Gyógyszergyár új Halidor-üzemének kristályosítója GYÓGYSZERIPARUNK ITTHON ÉS A VILÁGBAN Az 1367-ben alapított első magyar gyógyszergyár kezdeti bátortalan próbálkozásai után a magyar gyógyszeripar a századfordulót követő években indult el a fejlődés napjainkig vezető nehéz, de sikerekben gazdag útján. E több mint száz év legkiemelkedőbb korszakának egyértelműen a harmadik ötéves terv néhány hónap múlva lezáródó időszaka tekinthető. A harmadik ötéves tervben 1970-re kitűzött célokat az iparág már 1969-ben nemcsak elérte, hanem túl is teljesítette. (1. táblázat). A gyógyszeripar a szocialista iparban megtisztelő helyet vívott ki magának, amiről az 1969. évi gazdasági eredmények is tanúskodnak. (2. táblázat). 100 Ft bérre jutó nyereség Ft 83,10 A gyógyszeripar, amely 1969-ben a szocialista ipar termeléséből kereken 2%-kal, összes eszközeiből 1,7%-kal részesedett, a szocialista ipar tőkés exportjának 3°'0-át, szocialista exportjának 6,1 '’%-át, és vállalati nyereségének 3%-át nyújtotta. Mindez azt is alátámasztja, hogy a gyógyszeripar további fejlesztése szervesen illeszkedik a gazdaságirányítás reformjának struktúra változtatási törekvéseibe, miután sajátos népgazdasági viszonyaink között gazdaságilag előnyösen realizálható. A gyógyszeriparban akkumulált, generációról generációra átszálló és folyvást gazdagodó műszaki tradíciók a kutatásban és a műszaki fejlesztés egyéb területein értékes eredmények elérését teszik lehetővé. A legtöbb szabadalom a gyógyszeriparban A hatékony kutatómunka eredményeit nemcsak a gyors ütemű fejlődés és a választék korszerű szinten tartása jellemzi, hanem bizonyos vonatkozásban az Országos Találmányi Hivatal 1969. évi összefoglaló adatai is. Ezek szerint a hazai kutató- és fejlesztőintézetek közül a Gyógyszerkutató Intézet a szabadalmi bejelentések tekintetében a 2., az elnyert szabadalmak tekintetében pedig az 1. helyen állt. A hazai vállalatok közül a szabadalmi bejelentések vonatkozásában az EGYT, a CHINOIN és a Kőbányai Gyógyszerárugyár a 2—4. helyen állt, az elnyert szabadalmak tekintetében pedig a CHINOIN az 1., az EGYT a 3., a Kőbányai Gyógyszerárugyár a 4. helyet foglalta el. A magyar gyógyszerkutatók sikeres működését bizonyítja közvetve az is, hogy 1969-ben a legtöbb magyar, szabadalmat elnyert külföldi vállalatok közül a ranglista 1—7. helyén kizárólag, vagy jelentős mértékben gyógyszergyártással foglalkozó cégeket találunk. (Folytatása a 18. oldalon.) 1. táblázat Növekedés 1970 1965 19691965 terv terv Teljes termelési % % érték 140,5 160,6 Szocialista export Nem szocialista 142,3 151,0 export 159,7 181,7 létszám 1 főre eső termelési 118,6 116,7 érték 112,5 128,8 A termelés növelése termelékenységből % 40,2 63,3 Szocialista ipar 2. táblázat 100 Ft eszközre jutó nyereség Ft 9,64 1. Húsipar 18,38 2. Műszeripar 17,64 3. Híradás- és vákuumtechnika 17,25 4. Bőr-, szőrme- és cipőipar 17,25 5. Gyógyszeripar 15,47 Szocialista ipar 1. Kőolajfeldolgozás 388,61 2. Gyógyszeripar 181,29 3. Söripar 174,78 4. Húsipar 140,33 5. Szerves és szervetlen vegyipar 139,33 A Debreceni Biogál Gyógyszergyár Korszerű járműülőhelyek A járművek mozgása közben az utas számos különféle irányú, jellegű és nagyságú erő hatásának van kitéve. A közlekedés során keletkezett erőhatások: lökések, lassítások, gyorsítások, centrifugális erőhatások stb., legnagyobbrészt a rugózás megfelelő kialakításával csillapíthatók, részben pedig azzal, hogy az ülőhelyeket az anatómiai adottságoknak, valamint a járműosztálynak megfelelően alakítják ki. E cikkben kizárólag a kényelmes közérzet kiváltásában elsődleges szerepet játszó ülőhelyek kialakításának egyes szempontjaival kívánunk foglalkozni. Anatómiai szempontok comb legfeljebb egészen könynyű nyomást viselve pihen. Ez az állapot akkor érhető el, ha az ülések magassága az alsó lábszár hosszával megegyezik. A nemzetközi előírások (UIC- döntvények és KGST-ajánlások) szerint az ülőhelyek ajánlott magassága 406 és 420 mm között van. A régebbi MNOSZ 12 036—54. sz. szabványban ajánlott 440 mm-es ülésmagasság ezektől eltér viszonylag nagy értékével. Nagyon fontos a gerincoszlop ágyékívének kellő alátámasztása, amely konvex hátlámmal biztosítható, ahol a fő hajlásszög a vízszintessel lehetőleg 95°—110°-ot zárjon be. A háttám azonban csak abban az esetben használható az elő.Anatómiai szempontból az az ülés kényelmes, amelyen a (Folytatása a 18. oldalon.) lábra. A lábszár hosszáról készült gyakoriság-görbék, egy svéd felmérés alapján