Műszaki Élet, 1974. július-december (29. évfolyam, 14-26. szám)

1974-10-25 / 22. szám

1975-ös autók (Folytatás az 1. oldalról) Jós, de modern formatervezéssel is csúszásbiztos, érdes felülettel készült. A műszerek oldalán kiugró konzolok nyúlnak a kormánykerék közelébe, rajtuk a vezetés közben fontos kapcsolókat helyeztek el. A műszerfal vitathatóan sikeres alkotás, nagyítólencse alatt elforduló „digitális” sebesség- és fordulatszámjelző szálakkal. Ezek a műszerek csinosak, de nem pontosabbak, és nincs egy szempillantás alatt tájékoztatást adó mutatójuk: vagy leolvassuk a középen álló számot, vagy nem kapunk semmi információt. Említést érdemel a háromrétegű szélvédő tisztántartására alkalmazott egylapátos ablaktörlő, amelynek motorja két sebességi fokozatra állítható be. Korszerűek a Citroen CX karbantartási jellemzői is: motorolajcsere 5000 km-enként, váltómű olajcsere minden 30 000 km után, alvázkenés nincs, a ■beépített diagnosztikai csatlakozó viszont szériaszerelvény. Citroen szerkezeti elemekkel, de Bertone karosszériával készül az őszi párizsi autószalon egyik legérdekesebb látnivalója, a Maserati Quattroporte II. Mint neve is mutatja, a tervezők a luxuskocsik kényelmét és a sportkocsik gyorsaságát egyesítő híres olasz Limousine-t kívánták új életre kelteni, bár a Maserati önálló márkaként megszűnt és a Citroen érdekeltségébe ment át. A négyajtós, elegáns karosszérián hat halogén fényszórót és öt ablaktörlőt találunk: hármat a hatalmas szélvédőn, és kettőt a fényszórók üvegburkolatán. A kocsiból egyébként nem „spóroltak ki” semmit: nem rozsdásodó acélból készült karosszériaelemek, klímaberendezés, központi ajtózár, kívánságra villamos mozgatású tolótető jelzi a kényelemre való törekvést. Erőforrásként a Citroen SM hathengeres Maserati motorját építik be, de azt nem hozták nyilvánosságra, hogy szintén fronthajtású erőátvitellel kombinálva-e. FIAT Mirafiori Nyolc évi sikeres gyártás és az „Év autója” kitüntető cím elnyerése után a Fiat 124 modell eltűnik a piacról és helyébe az új Mirafiori nevű típus lép. Mivel a Fiat cég a Citroennél kevésbé hajlamos extravagáns megoldásokra, ez a terméke is jellemzőbb a jelenlegi átlagos európai műszaki színvonalra, mint a közeljövőkonstrukciós elgondolásaira, de éppen ezért tarthat számot komoly érdeklődésre. A legnagyobb Fiat gyártelepről elnevezett Mirafiori modell elődjéhez hasonlóan orrmotoros, hátsókerék-meghajtású, elrendezése tehát hagyományos. Nincs semmi különös a karoszszéria vonalvezetésében sem: egyszerű, ízlés és vonalak, kevés krómdísszel. A végükön műanyaggal bevont, erős lökhárítók adják meg a kocsi jellegzetességét. Ami viszont szenzációszámba megy: a gyár közleménye szerint az autó teljesíti a jelenlegi amerikai biztonsági előírásokat! Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy ezt az eredményt ilyen könnyű és kis kocsival el lehessen érni. A karosszériagyártás fejlődése nem a külső megjelenésen mérhető le elsősorban ! Az új típus több változatban kerül forgalomba: három karosszériaforma (két- és négyajtós limousine, ötajtós kombi), két karosszériakivitel (normál és speciál) és kétféle motor (1300 és 1600 cm3) szerepel a programban. A motorok 65 és 75 LE teljesítményűek; egyedülálló jellegzetességük az oldalt elhelyezett, dt fogasszíj hajtású vezértengely. A mindössze 150, illetve 160 km/órás végsebesség a rugalmas motorkarakterisztikára való törekvés eredménye. A Mirafiori 50 kg-mal nehezebb a Fiat 124-nél, ami egyrészt a fokozott biztonsági törekvések, másrészt az alapos korrózióvédelem hátrányos mellékhatása. Igaz, a kocsi külső és belső méretei is nőttek valamit, csak a magasság csökkent. Érdemes egy pillanatra elgondolkozni a Fiat 124 nyolcéves gyártási periódusán. Ez körülbelül az az időtartam, amikor a hatalmas fejlesztési és gyártáselőkészítési költségek ellenére új típussal kell jelentkezni, ha egy gyár nem akar a korszerű műszaki színvonaltól jelentősen elmaradni. A Fiat másik őszi újdonsága egy jól ismert modell, a Fiat 127 finomított változata, 127 Special néven. Az eredeti kivitelhez viszonyítva csak a karosszériát és a belső kiképzést módosították, a többi fődarab változatlan maradt. A lökhárítók szélesebbek lettek és vastag gumicsík fut rajtuk végig. A parkolóhelyi apró sérülések ellen a kocsi két oldalán végigfutó, műanyag betétes díszléc nyújt védelmet. Hűtőmaszk, krómozott ablakkeretek és tanksapka, valamint matt fekete ablaktörlők díszítik még a kis autót. A kis módosításoknál érdekesebb, hogy a Special kivitel nemcsak a megszokott kétajtós, hanem háromajtós karosszériával is készül. A hátsó szélvédőt is magába foglaló hatalmas csomagtérajtó kényelmes rakodást tesz lehetővé és nagymértékben fokozza a kocsi kihasználhatóságát. A Fiat 127 Special vonzerejét fokozza az áttervezett műszerfal, a puha fogású volán és a gazdagabb belső kiképzés. Külön kívánságra szivargyújtót, villamos ablakmosót, kétfokozatú ablaktörlőt és más kiegészítő berendezéseket szerelnek fel. A legkisebb Audi A hosszú időn keresztül merev modellpolitikájáról ismert VW konszern mostanában szinte ontja a legkorszerűbb szerkesztési elveknek megfelelő fronthajtású kocsikat. A Golf és a Scirocco modellek még mit sem vesztettek újdonságuk varázsából, és máris itt a következő típus Audi 50 megjelöléssel. Az Audi 50 még rövidebb, mint a Golf; 343 cm-es hosszúsága és 9,6 m átmérőjű fordulóköre kitűnő városi autóvá teszik. A kis külső méretek azonban tágas belső teret határolnak, ami a motor és a többi szerkezet előre való csoportosításának, valamint a rendelkezésre álló hely okos kihasználásának köszönhető. Az autóban négy vagy öt személy foglalhat helyet, vagy pedig kettő, hogy ha a hátsó ülések előredöntésével a hátsó részt egyetlen nagy csomagtérré alakítjuk. Ebben az esetben is a felnyíló hátsó fal teszi lehetővé a pogygyász berakását. A motorkonstrukció megegyezik a Soli L változatával: keresztbenálló négyhengeres, vízhűtéses motor, lapos, fogazott szíjjal hajtott, felülfekvő vezértengely, átellenesen elhelyezkedő szívó- és kipufogó csatornák jelzik a mai legmodernebb színvonalat. Érdekesség, hogy a motorban nincs külön tengely a segédberendezések hajtására, hanem az olajszivattyút közvetlenül a főtengelyre, az elosztófejet pedig a vezértengely végére szerelték fel. A tömör kiskocsinak figyelemre méltó képességei vannak: álló helyzetből 15,4 mp alatt éri el a 100 km/ó sebességet, végsebessége 142 km/ó és üzemanyag-fogyasztása 100 km-en mindössze 7,3 liter. Érdekes, hogy a VW. hu Audi néven is, látszólag saját legutóbbi típusainak csinál konkurenciát, az Audi 50 létrehozását azonban bizonyosan gondos piackutatás előzte meg. KAELOVITZ KRISTÓF Az Audi 50 GL típus szinte összefoglalása a kisautóépítés legmodernebb irányzatainak 20 A1Í SZAKI ÉLET KITÜNTETETTEK A „Munka Érdemrend” arany fokozata kitüntetést kapta: Laborc Pál igazgatóhelyettes — ARTEX Külkereskedelmi Vállalat. A „Munka Érdemrend” ezüst fokozata kitüntetést kapta: Franzem János osztályvezető-helyettes — AFIT IV. sz. Autójavító Vállalat; dr. Kovács István gazdasági igazgató — Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat; Cseriba János művezető — Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár. A „Munka Érdemrend” bronz fokozata kitüntetést kapta: Orbán Ferenc szakosztályvezető — Alumíniumipari Tervező Vállalat. A „Nehézipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta: Ferenczi Tibor és Tóth György szakosztályvezetők, Horváth Endre létesítményi főmérnök, Kutis Árpád osztályvezető — Alumíniumipari Tervező Vállalat, dr. Juhász Ádám vezérigazgató — Magyar Alumíniumipari Tröszt. A ..Külkereskedelem Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta: Mersich Alfréd kereskedelmi főosztályvezető, Mravinácz Ede főosztályvezető, Nedved László, Scháry Gáborné, Vitrai Béláné osztályvezetők, Rózsa László, Mikes Istvánné és Hegedűs Vincéné osztályvezető-helyettesek — Metalimpex Acél- és Fém Külkereskedelmi Vállalat. Czégely István és Rédei Alfréd főosztályvezetők — ARTEX Külkereskedelmi vállalat. Az utóbbi években sok pénzt költünk úthálózatunk javítására, s ez természetes is, hiszen az automobilizáció térhódítása megköveteli a gyors és biztonságos közlekedés előfeltételeinek megteremtését. Vannak azonban még mindig olyan jelenségek, amelyek a legfontosabb útvonalakon hátráltatják a közlekedést, holott egy kis körültekintéssel, jóakarattal megszüntethetők lennének. Nézzük például a Szeged felé vezető, a nemzetközi forgalom szempontjából is jelentős utat. Ez az út tele van sorompóval, vasúti átjárókkal. Azt mindenki megérti, hogy ennyi felüljárónak a megépítése rendkívül költséges, s ezért radikális javulásra rövid időn belül nem is lehet számítani. Azt azonban már nehéz megérteni, hogy miért van vasúti megállóhely magán a nemzetközi főútvonalon, s miért kell hosszú autósoroknak várakozni addig, amíg az úttesten álló vonatról leszállnak, felszállnak. Az utasoknak semmiféle problémát nem okozna az egyébként elég néptelen környéken, ha a megállóhelyet 100 méterrel arrébb vinnék, s ebben az esetben nem kellene a sorompót lezárva tartani, amikor a vonat már elhagyta a kereszteződést. Az sem nagyon érthető, hogy miért kell éppen ilyen fontos útvonalon tolatni, és ezáltal ismét csak feltartani a forgalmat. A sínek áthelyezése nem jelenthet olyan költséget, amelyet ne lehetne vállalni a forgalom ésszerű gyorsítása érdekében. Mindehhez persze még hozzátehetnénk azt is, hogy a szükségesnél és biztonságosnál sokkal tovább maradnak lezárva a sorom,ók, nemcsak a vonat érkezte előtt, hanem távozása után is fölöslegesen idegesítve ezáltal azokat a gépkocsivezetőket, akiknek inkább nyugalomra volna szükségük. Úgy véljük, helyes lenne a most kialakult rendszer felül- C vizsgálata úgy, hogy a biztonsági szabályok megsértése nélkül jobban figyelembe vegyük a közlekedés érdekeit. __________________________________| Mikroszkópok az iparban (Folytatás az 1. oldalról) elektronsugár kevesebb kárt tesz a mintában. Legalábbis a kutatók ezt feltételezték. Míg az előbbi elképzelés bevált, az utóbbi feltételezés túlzottan optimistának bizonyult. Sőt, a nagyfeszültségű mikroszkópok elsőrendű eszközökké váltak a besugárzás által okozott károsodások vizsgálatára. Nagy hátrányuk még a nagyfeszültségű készülékeknek, hogy rendkívül nagy méretűek, így külön épületet kell számukra emelni. Célszerű lenne elsősorban a generátorgyorsító elrendezést olyan formában kidolgozni, hogy a készülék beférjen az eredeti laboratóriumokba. Ezen az is segítene, ha gyorsítófeszültségként megelégednének a mintegy félmillió volttal, amely érték felett a nehézségek rohamosan növekednek Az elektror,forrás: wolfiam egykristály Éppen a vastagabb a realitáshoz sokkal közelebb álló minták használhatósága az egyik fő vonzereje a letapogató-transzmissziós elektronmikroszkópoknak. Elméletileg a készülék egyesíti a hagyományos transzmissziós elektronmikroszkóp kitűnő felbontóképességét (10—9 m és 2x10—10 m között a letapogató elektronmikroszkópok nagy fényerejével és térhatásával. Az első használható készüléket Crewe professzor építette munkatársaival a Chicago Egyetemen 1969-ben. Sikerüket elsősorban a különlegesen nagy fényerejű elektronforrásnak köszönhették. Erre a célra a hagyományosan használt meghajlított wolfraamhuzal helyett wolfram egykristályt használtak, amelyen néhányszor 100 mm sugarú csúcsot alakítottak ki. Az elektronok a csúcson nem hevítés hatására lépnek ki, hanem elegendően erős elektromos tér segítségével, amely képes legyőzni a tértöltési telítési hatást (ez az egyik meghatározó tényezője a transzmissziós elektronmikroszkóp fényességének). Nagy hátránya ennek a készüléknek, hogy a hidegkatód miatt rendkívül jó vákuumot igényel, kb. 10—10 torr-nyi értéket, szemben a hagyományos elektronmikroszkópok 10— torr értékével. Ennek következtében a készülék munkaigényesebb, és egyben lényegesen drágább is. Bár ezt a berendezést tartják általában az elsőnek, amelyben egy atomot sikerült leképezni, a valóság az, hogy már évekkel ezelőtt előállítottak atomok képét az úgynevezett térionmikroszkópban. Ez utóbbinak azonban nagy hátránya, hogy egyik atom pontosan olyan, mint a másik, és nincs lehetőség az összetétel meghatározására. Pedig egyes esetekben ez döntő lehet. Ezért jelentős az a legújabb fejlesztési lépés, hogy a terionmikroszkópot tömegspektrométerrel kapcsolták össze, amely a repülési idő alapján határozza meg az adott atom milyenségét, és így azonosítani lehet a leképezett atomokat. Még ennél is beljebb hatolt az atomok világába a Michigan Egyetem két kutatója, akik azt állítják, hogy képet nyertek egyes atomok L-héjának elektronfelhőjéről. Ezt két lépésben érték el; az elsőben holografikus elektronképet állítottak elő, majd ezt tették láthatóvá. A készülék nagyítása elméletileg 500 milliószoros, felbontását 0,1 angströmre becsülik. Természetesen ennek még a megközelítése is távoli cél. EGYED LÁSZLÓ HIRDESSEN A MŰSZAKI ÉLETBEN!