Műszaki Élet, 1975. július-december (30. évfolyam, 14-26. szám)

1975-07-04 / 14. szám

5. PÉCSI IPARI VÁSÁR q korszerű ragasztóanyagok (OMFB-tanulmány) A MŰSZAKI ÉS TIRMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM ÁRA: 2.50 FT 1975. JÚLiUS 4. Az űrhajózás mozgalmas hetei- Új vonások a szabványosításban A mitroszámilógép teljes ^^»»írfa^M4torl!!!L,ím­ 5xL területű Zajövezetek Budapesten ~ Hogyan születnek a szakkifejezések? ■TESTRE SZABOTT WÜ B lt !«I°l aUBTi A boripar problémái — A hitel a külkereskedelemben Aki az idei tavaszi BNV-n elálldogált a Számítástechnikai Koordinációs Intézet kiállító­­­pultja előtt, bizonyára felfigyelt arra, hogy a mikroszámítógép­­család felírat alatt elhelyezett, látszólag teljesen, egyforma ké­szülékek valójában lényegesen különböznek egymástól. Az egyiken rendes alfa-numerikus klaviatúra volt, a másikon kü­lönleges feliratokkal ellátott billentyűzet, a harmadikon megint valami különlegesség található. Némelyik gép le­emelt előlapja mögül újabb előlap bukkant elő, jelezve, hogy a gépet alakítani lehet a felhasz­náló kívánsága szerint, még a megvásárlás után is. De­­ami a legfontosabb, ezek a gépek ele­ve „testre szabva" készülnek: minden megrendelő olyan mik­roszámítógépet kap kézhez, amely pontosan az általa meg­jelölt feladatra a legalkalma­sabb. Hogy mi mindent lehet rendelni? A pénztárgépek köz­ponti ellenőrzésétől az automa­tikus pályaudvari vagonrende­zés irányításáig nagyon nagy a választék. Ha visszagondolunk arra, hogy akár csak tíz évvel ezelőtt is a számítógép szóra hatalmas be­rendezésekkel zsúfolt, óriási te­rem ötlött eszünkbe, elképesz­tőnek tűnik a fejlődés, amelyen az emberi agy e sokoldalú se­gédeszköze keresztülment. Ez mindenekelőtt az integráltáram­­kör-ipa­r óriási fejlődésének kö­szönhető. Még 1968-ban is jó át­lagnak számított, ha egy integ­rált áramkör tokjában 8—10 tranzisztor rejtőzködött. Ma lé­tezik olyan integrált áramkör, amelynek szilíciumlemezén több, mint 5000 tranzisztor helyezke­dik el. Mikroszámítógépek Érdemes végignézni a fejlő­désnek ezt a folyamatát, amely az 1960-as évek elején kezdő­dött el. Ekkor kezdtek a gyártó cégek először azzal próbálkozni, hogy egy szilíciumlemezken több tranzisztort és egyéb elemeket — elsősorban ellenállásokat — is kialakítsanak. Ekkor azonban még a kihozatal — a működő­­példányok aránya a gyártott teljes mennyiséghez képest — rendkívül csekély volt, annak ellenére, hogy a gyártó cégek ekkor még csak egészen egysze­rű áramkörök integrálásával kí­sérleteztek. Az eljárás kézen­­fekvősége és a sok elektronikai cég szoros versenye következté­ben azonban hamarosan lendü­letes fejlődés indult meg: éven­te átlagosan megkétszereződött az integrált áramkörökben talál­ható alkatrészek száma. Ma egy 6X® mm­-­es szilíciumlemezkén húszezernél is több alkatrészt le­het elhelyezni. A tökéletesedő technológia, a lényegesen jobb kihozatal ugyanakkor az árak rohamos csökkenéséhez is veze­tett. Ez a fejlődés egyenes vonal­ban vitt el a mikroszámítógépek kialakításához, amelyek teljes aritmetikai egysége elhelyezhe­tő egyetlen nyomtatott áramkö­ri lemezen, s ez — ha nagyon híjával vagyunk a helynek — összenyomható akár 5X5 cm3 méretre. (1. a címképen). A miikroszámítógép a mini­­számítógép egyenes leszárma­zottja. Ez utóbbiak közül külö­nösen a PDP—8 vált ismertté, elsősorban arról, hogy a mini jelző csak méreteire és nem tel­jesítőképességére jellemző. A PDP—8 és utánzatai (melyek na­gyon hamar megjelentek a kis­gép nagy sikere következtében) sokféle olyan alkalmazást lehető­vé tettek, amely csak­ ilyen­ vi­szonylag olcsó berendezés­t segít(* (Folytatás a II. oldalon) Teljes makroszámítógép, távgépíróval, ly­ukszalagolvasóval BARANYA IPARA Baranya a felszabadulást kö­vetően folyamatosan alakult át ipari megyévé. A szénbányásza­ton kívül néhány kisüzem volt csak a múlt hagyatéka. A me­gye még 1949-ben is mezőgazda­­sági jellegű volt, az aktív ke­resők 60%-a dolgozott a mező­­gazdaságban. Az iparban dolgo­zók száma napjainkban már el­éri a 68 ezer főt, ami az 1945 előttinek majdnem háromszoro­sa és a megyék sorrendjében a 111 000 lakosra jutó ipari foglal­koztatottakat tekintve a 8-ik he­lyen áll. Az ipar termelése tíz­szeresét teszi ki a felszabadulás előttinek. Mintegy tízszeresére nőtt a villamosenergia-terme­­lés; 1,4 millió tonna szén helyett 1974-ben 3,2 millió tonnát hoz­tak felszínre bányászaink; 17- szer több kesztyűt és tízszer több sört gyártanak Baranyában, mint 20 évvel korábban. 15 év­vel ezelőtt az ipar­ gépi hajtó­ereje nem érte el a 170 millió kW-ot, a jelenleg alkalmazott gépek már 450 millió kW hajtó­erőt képviselnek. Az ipar fejlődését az 50-es években az országos átlagnál nagyobb beruházási tevékeny­ség kísérte. Szükségessé tette ezt a kőszénvagyon feltárása és az uránércbányászat megteremtése. A nagyberuházások „mellékter­mékeként” azonban eléggé egy­oldalú iparszerkezet alakult ki, amely a közelmúltban sok gond és probléma forrása volt. Baranya a fejlett ipari me­gyék közé tartozik. Néhány ter­méke — a termelés mennyisége alapján — országos jelentőségű. A megyéből származik a feke­teszén, az urán, és a farostle­mez teljes egésze, s a porcelán­­szigetelők túlnyomó hányada. Nagy a részesedése a műszaki és háztartási finomkerámia és dísz­tárgy, a kemény- és puhabőr, a bőrkeztyű és a füstszűrös ciga­retta országosan termelt meny­­nyiségéből is. Cementből a tel­jes termelés közel egynegyedét a Beremendi Cementgyár adja. Az élen: a bányászat Az ipar ágazati szerkezete a foglalkoztatottak száma alapján a következők szerint alakult. A bányászat 38,4%-os részese­désével ma is a legjelentősebb iparág, amely két vállalatba tö­mörülve — Mecseki Szénbá­nyák, Mecseki Ércbányászati Vállalat — a legkoncentráltabb is. A feketeszén termelése a tervidőszakban 24,4%-kal, több min­t 800 ezer tonnával csök­kent. — A mecseki szénbányá­szat jövője az utóbbi időben ho­­■j zott kormány- és párthatároza­­►4* tok következtében bíztató. A termelés csökkenő tendenciájá­nak megállapítása azonban sok bonyolult, összetett feladat meg­oldását kívánja. Az első ezek közül a bányák állapotának és a termelés biztonságának javítá­sa, a szénvagyon-pótló és re­konstrukciós beruházások, vala­mint a műszaki fejlesztés gyor­sítása. Az uránbányászat fejlesz­tését a népgazdasági tervben el­határozott V. üzem létesítése (egyedi beruházásként indult 1975-ben) jelenti. A villamosenergiaipart a pé­csi Hőerőmű és a DÉDÁSZ képviseli 3,9%-kal. Az olcsó hul­ladékszén felhasználásában ki­váló eredményeket felmutató erőmű és a példás szervezettsé­gű áramszolgáltatás a jövőben­­ nagyjelentőségű marad. A nehéziparon belül a legki­sebb részarányt — 2,6% — a vegyipar reprezentálja. Ide tar­tozik a Déldunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, amely benzinbontással városi gázt ter­mel, a Budapesti Vegyiművek hidasi üzeme, amely enyvet gyárt, és a Sellyei Agrokémiai Kft., amely különféle növény­védő szerek csomagolásával fog­lalkozik. A 9,1%-os részarányú építő­­anyagipar termelésén a BCM, a komlói Kőbánya Vállalat, a Ba­ranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat, a Zsolnay porcelán­­gyár, egy tanácsi vállalat és egy szövetkezet osztozik. A BCM korszerű berendezéseivel ez év­ben már 1 millió tonna cemen­tet gyárt. A Zsolnay gyár ex­portképességének növelésére je­lentős rekonstrukciót végez. A megye iparának gyengéje a 10,4%-os részesedésű gépipar. Ezt az arányt is csak az utolsó 3 évben sikerült feltornászni 6%-ról a Mechanikai Laborató­rium pécsi gyárának, a MOM komlói gyáregységének és az Egyesült Izzó RT jelenleg is fej­lesztés alatt álló Sopiana gyárá­nak telepítésével. Mindhárom gyár korszerű termékeket állít elő: stúdió-magnetofonokat, fékrendszereket, vákuumtechni­kai gépeket. Az ágazatban mű­ködik még az öntödei Vállalat mohácsi üzeme, a MEZŐGÉP Tröszt cserkúti vállalata, és né­hány tanácsi vállalat, valamint ipari szövetkezet. Ettől az ága­zattól várjuk elsősorban az ipa­ri szerkezet változását. A könnyűipar A könnyűipar részaránya 25,9%. Jelentőségét a Pécsi (Folytatás a 18. oldalon)

Next