Műszaki Élet, 1975. július-december (30. évfolyam, 14-26. szám)
1975-07-04 / 14. szám
5. PÉCSI IPARI VÁSÁR q korszerű ragasztóanyagok (OMFB-tanulmány) A MŰSZAKI ÉS TIRMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM ÁRA: 2.50 FT 1975. JÚLiUS 4. Az űrhajózás mozgalmas hetei- Új vonások a szabványosításban A mitroszámilógép teljes ^^»»írfa^M4torl!!!L,ím 5xL területű Zajövezetek Budapesten ~ Hogyan születnek a szakkifejezések? ■TESTRE SZABOTT WÜ B lt !«I°l aUBTi A boripar problémái — A hitel a külkereskedelemben Aki az idei tavaszi BNV-n elálldogált a Számítástechnikai Koordinációs Intézet kiállítópultja előtt, bizonyára felfigyelt arra, hogy a mikroszámítógépcsalád felírat alatt elhelyezett, látszólag teljesen, egyforma készülékek valójában lényegesen különböznek egymástól. Az egyiken rendes alfa-numerikus klaviatúra volt, a másikon különleges feliratokkal ellátott billentyűzet, a harmadikon megint valami különlegesség található. Némelyik gép leemelt előlapja mögül újabb előlap bukkant elő, jelezve, hogy a gépet alakítani lehet a felhasználó kívánsága szerint, még a megvásárlás után is. Deami a legfontosabb, ezek a gépek eleve „testre szabva" készülnek: minden megrendelő olyan mikroszámítógépet kap kézhez, amely pontosan az általa megjelölt feladatra a legalkalmasabb. Hogy mi mindent lehet rendelni? A pénztárgépek központi ellenőrzésétől az automatikus pályaudvari vagonrendezés irányításáig nagyon nagy a választék. Ha visszagondolunk arra, hogy akár csak tíz évvel ezelőtt is a számítógép szóra hatalmas berendezésekkel zsúfolt, óriási terem ötlött eszünkbe, elképesztőnek tűnik a fejlődés, amelyen az emberi agy e sokoldalú segédeszköze keresztülment. Ez mindenekelőtt az integráltáramkör-ipar óriási fejlődésének köszönhető. Még 1968-ban is jó átlagnak számított, ha egy integrált áramkör tokjában 8—10 tranzisztor rejtőzködött. Ma létezik olyan integrált áramkör, amelynek szilíciumlemezén több, mint 5000 tranzisztor helyezkedik el. Mikroszámítógépek Érdemes végignézni a fejlődésnek ezt a folyamatát, amely az 1960-as évek elején kezdődött el. Ekkor kezdtek a gyártó cégek először azzal próbálkozni, hogy egy szilíciumlemezken több tranzisztort és egyéb elemeket — elsősorban ellenállásokat — is kialakítsanak. Ekkor azonban még a kihozatal — a működőpéldányok aránya a gyártott teljes mennyiséghez képest — rendkívül csekély volt, annak ellenére, hogy a gyártó cégek ekkor még csak egészen egyszerű áramkörök integrálásával kísérleteztek. Az eljárás kézenfekvősége és a sok elektronikai cég szoros versenye következtében azonban hamarosan lendületes fejlődés indult meg: évente átlagosan megkétszereződött az integrált áramkörökben található alkatrészek száma. Ma egy 6X® mm-es szilíciumlemezkén húszezernél is több alkatrészt lehet elhelyezni. A tökéletesedő technológia, a lényegesen jobb kihozatal ugyanakkor az árak rohamos csökkenéséhez is vezetett. Ez a fejlődés egyenes vonalban vitt el a mikroszámítógépek kialakításához, amelyek teljes aritmetikai egysége elhelyezhető egyetlen nyomtatott áramköri lemezen, s ez — ha nagyon híjával vagyunk a helynek — összenyomható akár 5X5 cm3 méretre. (1. a címképen). A miikroszámítógép a miniszámítógép egyenes leszármazottja. Ez utóbbiak közül különösen a PDP—8 vált ismertté, elsősorban arról, hogy a mini jelző csak méreteire és nem teljesítőképességére jellemző. A PDP—8 és utánzatai (melyek nagyon hamar megjelentek a kisgép nagy sikere következtében) sokféle olyan alkalmazást lehetővé tettek, amely csak ilyen viszonylag olcsó berendezést segít(* (Folytatás a II. oldalon) Teljes makroszámítógép, távgépíróval, lyukszalagolvasóval BARANYA IPARA Baranya a felszabadulást követően folyamatosan alakult át ipari megyévé. A szénbányászaton kívül néhány kisüzem volt csak a múlt hagyatéka. A megye még 1949-ben is mezőgazdasági jellegű volt, az aktív keresők 60%-a dolgozott a mezőgazdaságban. Az iparban dolgozók száma napjainkban már eléri a 68 ezer főt, ami az 1945 előttinek majdnem háromszorosa és a megyék sorrendjében a 111 000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottakat tekintve a 8-ik helyen áll. Az ipar termelése tízszeresét teszi ki a felszabadulás előttinek. Mintegy tízszeresére nőtt a villamosenergia-termelés; 1,4 millió tonna szén helyett 1974-ben 3,2 millió tonnát hoztak felszínre bányászaink; 17- szer több kesztyűt és tízszer több sört gyártanak Baranyában, mint 20 évvel korábban. 15 évvel ezelőtt az ipar gépi hajtóereje nem érte el a 170 millió kW-ot, a jelenleg alkalmazott gépek már 450 millió kW hajtóerőt képviselnek. Az ipar fejlődését az 50-es években az országos átlagnál nagyobb beruházási tevékenység kísérte. Szükségessé tette ezt a kőszénvagyon feltárása és az uránércbányászat megteremtése. A nagyberuházások „melléktermékeként” azonban eléggé egyoldalú iparszerkezet alakult ki, amely a közelmúltban sok gond és probléma forrása volt. Baranya a fejlett ipari megyék közé tartozik. Néhány terméke — a termelés mennyisége alapján — országos jelentőségű. A megyéből származik a feketeszén, az urán, és a farostlemez teljes egésze, s a porcelánszigetelők túlnyomó hányada. Nagy a részesedése a műszaki és háztartási finomkerámia és dísztárgy, a kemény- és puhabőr, a bőrkeztyű és a füstszűrös cigaretta országosan termelt menynyiségéből is. Cementből a teljes termelés közel egynegyedét a Beremendi Cementgyár adja. Az élen: a bányászat Az ipar ágazati szerkezete a foglalkoztatottak száma alapján a következők szerint alakult. A bányászat 38,4%-os részesedésével ma is a legjelentősebb iparág, amely két vállalatba tömörülve — Mecseki Szénbányák, Mecseki Ércbányászati Vállalat — a legkoncentráltabb is. A feketeszén termelése a tervidőszakban 24,4%-kal, több mint 800 ezer tonnával csökkent. — A mecseki szénbányászat jövője az utóbbi időben ho■j zott kormány- és párthatároza►4* tok következtében bíztató. A termelés csökkenő tendenciájának megállapítása azonban sok bonyolult, összetett feladat megoldását kívánja. Az első ezek közül a bányák állapotának és a termelés biztonságának javítása, a szénvagyon-pótló és rekonstrukciós beruházások, valamint a műszaki fejlesztés gyorsítása. Az uránbányászat fejlesztését a népgazdasági tervben elhatározott V. üzem létesítése (egyedi beruházásként indult 1975-ben) jelenti. A villamosenergiaipart a pécsi Hőerőmű és a DÉDÁSZ képviseli 3,9%-kal. Az olcsó hulladékszén felhasználásában kiváló eredményeket felmutató erőmű és a példás szervezettségű áramszolgáltatás a jövőben nagyjelentőségű marad. A nehéziparon belül a legkisebb részarányt — 2,6% — a vegyipar reprezentálja. Ide tartozik a Déldunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, amely benzinbontással városi gázt termel, a Budapesti Vegyiművek hidasi üzeme, amely enyvet gyárt, és a Sellyei Agrokémiai Kft., amely különféle növényvédő szerek csomagolásával foglalkozik. A 9,1%-os részarányú építőanyagipar termelésén a BCM, a komlói Kőbánya Vállalat, a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat, a Zsolnay porcelángyár, egy tanácsi vállalat és egy szövetkezet osztozik. A BCM korszerű berendezéseivel ez évben már 1 millió tonna cementet gyárt. A Zsolnay gyár exportképességének növelésére jelentős rekonstrukciót végez. A megye iparának gyengéje a 10,4%-os részesedésű gépipar. Ezt az arányt is csak az utolsó 3 évben sikerült feltornászni 6%-ról a Mechanikai Laboratórium pécsi gyárának, a MOM komlói gyáregységének és az Egyesült Izzó RT jelenleg is fejlesztés alatt álló Sopiana gyárának telepítésével. Mindhárom gyár korszerű termékeket állít elő: stúdió-magnetofonokat, fékrendszereket, vákuumtechnikai gépeket. Az ágazatban működik még az öntödei Vállalat mohácsi üzeme, a MEZŐGÉP Tröszt cserkúti vállalata, és néhány tanácsi vállalat, valamint ipari szövetkezet. Ettől az ágazattól várjuk elsősorban az ipari szerkezet változását. A könnyűipar A könnyűipar részaránya 25,9%. Jelentőségét a Pécsi (Folytatás a 18. oldalon)