Műszaki Élet, 1980. január-június (35. évfolyam, 1-13. szám)
1980-01-11 / 1. szám
MOZGAL rvg.r- KdzvdEMsfly Gondolatok az MTESZ-munka közművelődési jellegéről Társadalmunk fejlődésének eredményeként a hetvenes évek elejétől a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kaptak a művelődéssel kapcsolatos kérdések. A tudományos-technikás forradalom és a gazdasági élet változása is egyre sürgetőbben követelte és követeli meg a dolgozók széles rétegei általános műveltségének emelését. Az MTESZ-ben a Központi Oktatási Bizottság, majd később az önnállósult Közművelődési Bizottság körvonalazta a teendőket, meghatározta az alapvető feladatokat, világosan felismerve a műszaki, természettudományos és agrár szakemberek felelősségét. Az országos elnökség ennek alapján mozgósította a tagegyesületek és a megyei szerveztek vezetőségét,megfelelő szempontokat állított össze, s — ha kezdetben zökkenőkkel is, de — megindult egy „közművelődési hullám” az MTESZ-ben. Az MTESZ megyei szervezeteinek közművelődéssel foglalkozó tisztségviselői több ízben tanácskoztak a közművelődés kérdéseiről, és — a Bács-Kiskun megyei oktatási bizottság előterjesztése alapján — az MTESZ területi szervezeteiben folyó közművelődési tevékenység fő formáiként a következőket fogadták el: Közművelődési munka az MTESZ-en belül. — A hagyományos előadások, tanfolyamok és egyéb, a szakmai továbbképzést szolgáló rendezvények közművelődési jelentősége különösen nagy a több szakterületet érintő témákban, amikor a szervezést két vagy több egyesület közösen végzi, s természetesen a hallgatóság is több egyesület tagjaiból tevődik öszsze. Az MTESZ kifelé irányuló közművelődési tevékenysége. A közművelődési törvény megjelenése óta növekedett az üzemi csoportok száma, s ezek konkrét feladatokat vállalnak az üzem, vállalat, közművelődési tervének végrehajtásában. Igen fontos területe, illetve módja a közművelődésnek a nagyközönség részére kiállítások, bemutatók, műszaki hetek rendezése, a pályakezdő fiatalok számára pályázatok kiírása, az illető terület gazdasági és műszaki életének múltjára vonatkozó emlékek felkutatása, valamint a különböző tantervek és tankönyvek társadalmi bírálata stb. Az MTESZ más szervekkel közösen végzett közművelődési munkája. Az MTESZ központi és területi szervezetei, a tagegyesületek és azok megyei csoportjai nem elszigetelten, hanem több állami és társadalmi intézménnyel együttműködve fejtik ki tevékenységüket, világos tehát, hogy ezek közművelődési munkájából is részt vállalnak. A területi szervek és a megyei egyesületi csoportok főként a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a KISZ, a TIT és a különböző szintű tanácsok tevékenységét segítik hathatósan. Az MTESZ-tagok más szervezetekben végzett közművelődési munkája. Ez a tevékenységnehezen mérhető, de jelentős hatású. Maga az a tény, hogy az egyesületek számos tagja, sok vezetője, tisztségviselője munkahelyén vezető beosztásban dolgozik, biztosítja az MTESZ közvetett részvételét a kézművelődésben. Ha az említettek párt- és tömegszervezeti funkcióit is figyelembe vesszük, akkor még inkább igazolódik, hogy az MTESZ igen sok tagja vesz részt aktívan a közművelődésben. Az irányító munkából is kiveszik részüket az illetékes párt- és állami testületek tagjaiként. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közművelődés most ismertetett formái minden szervezetben megtalálhatók, tehát ezek alapján viszonylag egységesen tárgyalható egy-egy megyei vagy városi szervezet tevékenysége. Azonban a tudatos és következetes közművelődési munka elengedhetetlen feltétele a helyzet pontos feltárása és ezek alapján a feladatok meghatározásai. A helyi tapasztalatok között célszerű felfigyelni néhány olyan — a közművelődés szempontjából is fontos — jelenségre, amely az utóbbi évek változásait jelzi. Az egyik ilyen jelenség a lakosság területi megoszlásában mutatkozik meg. Míg korábban a munkásság szinte kizárólag a városokban (főként a nagyvárosokban) tömörült, ma közel 50%-a falun él. Ez pedig arra figyelmeztet, hogy többet kell foglalkozni a falusi lakossággal. Fel kell figyelni pl. arra is, hogy a falvak anyagi fejlődését nem tudta követni a kultúra, a művelődés erősödése, s hogy az anyagi jólét igen sokszor a népi hagyományok, a népművészet elsorvadásához vezetett. Más jellegű — de szintén negatív — jelenség tapasztalható a városi lakosság rétegeződéséban. Bánlaky Pál: A vidékiség tünetei c. tanulmányában (Bánlaky P.—Varga Cs.: Azon túlz ott a tág világ — Gyorsuló idő, Magvető, 1979.) a következőiket állapítja meg: „A „vidéki,ség” magatartás-modelljének, úgy látom, két alapmotívuma van. Az egyik: minél konfliktusmentesebben, békésen, nyugodtan élni. Elvégezni a munkát, legyen az tanítás, gyógyítás vagy gépszerkesztés, ahogyan elő van írva, pontosan végrehajtani a kisebb-nagyobb felsőbbségek utasításait, nem kilógni a sorból se fölfelé, se lefelé. A másik: kapcsolatokat építeni és ápolni, kapcsolatokat, melyek — mert megfelelő módon elhelyezik az egyént a város viszonyrendszerében — ilyen vagy olyan előnyökkel járnak... Az ezeken a motívumokon alapuló életmodellnek, szemléletmódnak fő jellemzői: a bezártság és a lezártság.” Nos, az MTESZ tagegyesületeinek éppen ezt a lezártságot kell feloldaniuk, s ez nyilván nemcsak szakmai, hanem közművelődési, sőt művelődéspolitikai feladat is. A helyben élő és dolgozó műszaki és agrárszakemberek munkája, társadalmi tevékenysége és személyes példamutatása lehet csak eredményes. Igen fontos, hogy az egyesületek keressenek és találjanak konkrét, helyi célokat, tennivalókat a közművelődésben is. Pl. egy tér esztétikus kialakításának a megtervezése (társadalmi munkában) elismerést és rangot ad az egyesületnek. Többet kell törődni az alakulófélben levő lakótelepi közösségekkel is. (pl. hobbiklubok támogatása, szakmai tanácsadás stb.) A közművelődési feladatok elemzése felvet néhány olyan problémát is, melynek megoldása további erőfeszítéseket igényel. Ilyenek pl. a következőkérdések: Az MTESZ területi szervezetei és helyi egyesületi csoportjai hogyan tudnak a jelenleginél jobban, eredményesebben támogatni az államilag szervezett felnőttoktatást? Azoknál a kis- és középüzemeknél, amelyekben egy-egy egyesületet egy, két vagy három szakember képvisel, tehát üzemi egyesületi csoportot nem lehet létrehozni, célszerű és lehetséges-e több egyesület tagjaiból „üzemi MTESZ-csoportot” szervezni, s ha igen, az hogyan működjön ? A tudományok integrációja, a csoportos munkaszervezés, a tudományok határterületein jelentkező problémák sokasodása idején szükségszerű és biztosan jó-e, hogy egy-egy szakma képviselői külön-külön egyesületekbe tömörüljenek? Hogyan lehetne"a rokon területeken dolgozóikat közelebb hozni egymáshoz,az átfogó jellegű, sokoldalú szemléletet kialakítani és erősíteni? Ezek a problémák is azt jelzik, hogy a közművelődés az MTESZ-munka szerves része volt eddig, s marad ezután is. Az egyesületeknek és tagjaiknak tehát mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy „egész népünk részt vehessen a kultúra elsajátításában, létrehozásában és ápolásában”. (Közművelődési törvény.) DR. SÁRKÁNY ERNŐ 2 MŰSZAKI ÉLET Az MTESZ-oktatás egységesítésének néhány kérdése Dr. Horváth Imre „Gondolatok a tanfolyami továbbképzésről”c. cikke (a Műszaki Élet 1979. dec. 14-i számában) véleményem szerint vitaanyagnak tekintendő (ő maga is utal erre), és ennek alapján kívánok állást foglalni néhány megállapításával kapcsolatban. Megítélésem szerint a VI. ötéves terv időszakától kezdve a szakmai oktatás központi helyet fog elfoglalni ,mind az MTESZ, mind tagegyesületei munkájában. Ezt a megállapítást arra alapozom, hogy a fokozódó követelményeket azonos — esetenként csökkenő — létszám-a mal, a piaci igények fokozott figyelembevételével kell kielégítenünk. A piaci orientáció alapján való dinamikus „utánállást” viszont csak folytonos továbbképzéssel, oktatással lehet biztosítani. A GTE-ben továbbképző munkánkat 1978 elejétől fokozatosan átalakítottuk. A GTE cselekvési programja alapján elsősorban az élő vállalati feladatokra koncentráltunk, ennek megfelelően mélyítettük vállalati orientációjú tanfolyamainkat. (A GTE évente mintegy 200— 250 tanfolyamot rendez, ebből 80—100 vállalati orientációjú.) A vállalati oktatáson belül a hagyományos tanfolyamoknál a vizsga- illetve beszámolóköteles tanfolyamokat helyeztük előtérbe (1981-től tanfolyamainknak legalább 50%-a lesz vizsgaköteles), illetve kialakítottuk az ún. „egyéni tanulás” feltételrendszerét. Ennek a lényege az, hogy ha egy adott témára csak néhányan jelentkeznek — a specializáció miatt —, mi a képzést levelező, ill. „egyéni” módszerrel elindítjuk, biztosítva a konzultációt és a laboratóriumi gyakorlatokat. A hallgatót ezzel segítjük ahhoz, hogy előírt vizsgájára megfelelően fel tudjon készülni. A cikkben említett új tanfolyami szabályzat módot ad arra, hogy a központilag segített egyéni és kiscsoportos oktatást megvalósíthassuk. Érdekes és nagyon időszerű a cikkben az MTESZ „kisüzemű” oktatásának bírálata. . A közelmúltban kibővített GTE—KÖR ülést tartottunk a KGMTI Vendel utcai székházában, és láthattuk a „nagyüzemi” oktatás feltételeit. Az ott bemutatott technikai eszközöket hosszú távon sem tudjuk az oktatásban alkalmazni, de ez nem lehet ok arra, hogy leragadjunk a jelenlegi tábla-kréta technika mellett. A tanfolyamok koordinációjával kapcsolatban jó GTE tapasztalatokról számolhatunk be. A KGM rendelete a MEO II. és III. tanfolyamok megrendezését a GTE-re bízza. Mi beláttuk, hogy a tárcához tartozó szakegyesületek (HTE, MATE, OMBKE, MEE, GTE) csak együttes, koordinált munkával tudják a nagy létszámokat érintő továbbképzést lebonyolítani. 1979 júniusában koordinációs megbeszélést tartottunk a KGM oktatási osztályvezetőjének és a KGMTI illetékes osztályvezetőjének bevonásával, és megállapodtunk a közös, koordinált MEO tanfolyam szervezésében. 1979 decemberében a MATE-val a teljes tanfolyami oktatási munka koordinációjában egyeztünk meg, 1980 második félévétől. Meggyőződésem, hogy az MTESZ vagy egy-egy egyesület koordinációjával ezt az utat kell követni, mert a megnövekedett feladatokat ezen a területen is csak szervezettebb tevékenységgel lehet elvégezni. MÁTAY LÁSZLÓ a GTE KÖB titkára Választmányi ülés Debrecenben Az MTESZ Hajdú-Bihar megyei szervezete december 13-án választmányi ülést tartott. Dr. Letényi Árpádnak, a szervezet alelnökének megnyitó szavai után Gyüre László, a szervezet titkára az 1979. évi munkáról készült beszámoló szóbeli kiegészítéseként értékelte a megyei szervezetben folyó munkát. Megelégedéssel állapította meg, hogy a több mint 4700 fős tagság egyharmada igen aktívan és nagy felelősségérzettel vesz részt a feladatok megoldásában. Örvendetes, hogy az 1979-ben tartott közel 600 előadáson, szakmai rendezvényen mintegy 25 ezren vettek részt, ami a munka eredményességének egyik bizonyítéka. Ki kell emelni az 1979. évi tudományos ülésszak és az atomenergetikai tudományos ülésszak rendezvényeit, amelyek alkotó módon járultak hozzá a megyei eredményekhez. Jelentősek azok az átfogó tanulmányok is, amelyeket az egyes bizottságok készítettek. Ilyenek a Tiszántúl kiemelt ipari üzemeinek energiagazdálkodását, az üzem- és munkaszervezés feladatainak megyei végrehajtását, a vállalati gazdálkodás hatékonyságát vizsgáló, és a műszaki értelmiség helyzetét elemző tanulmányok. Ezeknek elsősorban az volt a céljuk, hogy a megye gazdasági építőmunkáját segítsék, s hasznos javaslatokkal járuljanak hozzá a feladatok és problémák gyors és eredményes megoldásához. A szóbeli kiegészítést hozzászólások követték, majd a választmány — figyelemmel az 1980. évi sokrétű MTESZ- munka eredményes végrehajtására — határozati javaslatot fogadott el, amelynek egyik lényeges pontja, hogy az MTESZ Hajdú-Bihar megyei szervezete továbbra is nagy figyelmet fordít a helyi gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos intézményekkel, testületekkel való tartalmas együttműködésre. A választmányi ülésen jókívánságaikat fejezték ki dr. Szelényi Ferencnek, az MTESZ megyei szervezete alelnökének, aki ebben az évben „Szocialista Kultúráért” kitüntetésben, és Gyüre Lászlónak, a megyei szervezet titkárának, aki a közelmúltban MTESZ-díj kitüntetésben részesült. Ezt követően került sor a megyei MTESZ-díjak átadására. Hosszú időn át végzett kiemelkedő társadalmi-tudományos tevékenységük elismeréséül „Megyei MTESZ-díj” kitüntetésben részesült: dr. Angyal László, a környezetvédelmi bizottság elnöke, dr. Gyires Béla, a BJMT és az NJSZT elnöke, Kardos Sándor, a GTE debreceni titkára és dr. Nemes Géza, az ÉTE titkára DÁVID ISTVÁN A MEE székesfehérvári csoportja Vezetőségválasztó taggyűlést tartott a MEE helyi csoportja Lechner László elnöki megnyitójában vázolta az egyesület feladatait, céljait, foglalkozott a többi tudományos egyesülethez fűződő kapcsolatával. Maros János titkár a jelenlegi vezetőség ötéves munkájáról, életéről, eredményeiről, gondjairól számolt be. Elmondotta, hogy a tagság az elmúlt öt év alatt megduplázódott A munkában támaszkodtak a központ, a bázisvállalat valamint az MTESZ Fejér megyei szervezete koordinációs tevékenysége által nyújtott segítségre. A két éve megépült Technika Házában modern, tágas előadótermek, vetítési lehetőségek stb. emelik a rendezvények színvonalát. Az előadások a tagságot legjobban érdeklő témákkal, a tudomány és az ipar, a bázisvállalat feladataival, problémáival foglalkoztak. Országos érdeklődést keltett a Szabadbattyánban tartott közvilágítási prototípus-femutató. A KISZ bevonásával munkavédelmi kiállítást, vetélkedőt, fotókiállítást rendeztek, összesen 33 előadást tartottak 1830 résztvevővel. Szakmai, tudományos, munkavédelmi, ismeretterjesztő filmvetítést 20 esetben rendeztek. Kétnapos belföldi tanulmányutat szerveztek a Gagarin Hőerőműbe, a VBKM Kaposvári Gyárába, a Kner Nyomdába, az Elekthermax pápai gyárába, az ikervári vízerőműbe és az ország öt áramszolgáltató vállalatának üzemigazgatóságaira. Székesfehérvár és a megye üzemeinek felkérésére hat tanfolyamot szerveztek. Ezeken 334-en kaptak szakmai bizonyítványt. Kétszer volt elektrikus tanfolyam, kétszer érintésvédelmi, egyszer önálló szerelő tanfolyam. Jelenleg vízlágyító kezelő tanfolyamot tartanak. A beszámolót a vita és válaszadás követte, majd a közgyűlés megválasztotta a 7 tagú új vezetőséget. Az új vezetőség: Lechner László elnök, Maros János titkár. A vezetőség tagjai: Kopcsándi János, Cifrik Imre, Perlaki István, Somogyi Lajos és Baranyai József.