Műszaki Élet, 1980. július-december (35. évfolyam, 14-26. szám)

1980-07-11 / 14. szám

A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXXV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM ARA: 4,— FI 1980. JÚLIUS 11. 101 évvel azután, hogy Edison az első gyártható izzólámpákat kifejlesztette, kapott az izzó­lámpa első ízben komoly kon­­kurrenciát. Az utóbbi évek egy­re fokozódó energiaválsága a nagy fényforrásgyártó cégek kö­zül többet is arra ösztönzött, hogy az izzólámpánál lényege­sen jobb hatásfokú fényforrást fejlesszen ki a háztartások szá­mára is. Az izzólámpa — még annak legfejlettebb kivitele, a kripton lámpa is — valójában rossz ha­tásfokú szerkezet. Tulajdonkép­pen elvi felépítése „hibás”. A fehéren izzó wolframszál a be­táplált villamos energiának nem egészen egy ötödét alakítja át fénnyé, az energia többi része hő formájában vész el. A leg­jobb izzólámpa-konstrukciónál mindössze 15 lumen fényáram érhető el wattonként. Ezzel szemben az új, az izzólámpát pótló, azonos foglalatú és az iz­zólámpával csereszabatos fény­források már most elérik a wat­tonként 1­40 lumenes értéket. A laboratóriumokban pedig a hí­rek szerint a kísérleti típusok a mágikus 100 lumen wattonkénti értéket is meghaladják. Izzószál nélkül A különféle fényforrás gyár­tó vállalatok által szinte egyszerre, 1980 tavaszán bemutatott fény­források megegyeznek abban, hogy egyik sem tartalmaz vi­szonylag rövid élettartamú izzó­szálat, hogy lényegesen keve­sebb energiafogyasztással sokkal intenzívebb fényt adnak, és hogy élettartamuk az izzólám­páénak többszöröse. Az Osram az 1. ábrán látható gyűrű alakú fénycsövet fejlesz­tette ki. A hagyományos előtét­gyújtó kapcsolás helyett a gyű­rűt tartó műanyag hídban egy újfajta, gyújtó nélküli hibrid előtét transzformátor van be­építve. Ez biztosítja a fényfor­rás villogás nélküli azonnali gyújtását. A lámpa összsúlya 200 gramm. A Lumilux fénycső 2600 K színhőmérséklete megfe­lel az izzólámpáénak. A lámpa teljesítménye 25 watt, fényára­­ma pedig egy 75 wattos izzó­lámpáénak felel meg. A fény­forrásnak E 27-es feje van, és így bárhová becsavarható, ahol azelőtt közönséges izzólámpát használtak. A Philips is kifejlesztette ha­sonló elven működő, közönséges Edison foglalatba becsavarható ríj fényforrásait (2. ábra). Ebben az évben már üzleti forgalomba kerülnek all. 13, 18 és 25 watt teljesítményűek (8. ábra); ezek megfelelnek 40, 00, 75, illetve 100 wattos hagyományos izzó­lámpa fény teljesítményének. Két, ívalakban meghajlított kis fénycsőből állnak; a miniatüri­zált előtét, gyújtó és kondenzá­tor a fényforrás alsó részében val­. Kis méreténél lógva elfér a fejben. A törékeny, vékony falú üvegcsöveket külön bórával védik; ezek prizmás és opál ki­vitelben készülnek. Az új fényforrás működése elvben azonos a klasszikus gáz­kisülőcsövekével, tehát gáz- és higanyatomok keveréke villa­mos áram hatására láthatatlan ultraibolya sugárzást állít elő. Ez az ultraibolya sugárzás ger­jeszti a fényforrás üvegfalára felvitt fényport látható fénysu­garak kibocsátására. Már 1978-ban bevezették a fénycsöveknél az ún. háromsá­vos fényporok használatát. Ez azt jelenti, hogy három külön­­böző fénypor keverékét használ­ják. Ezek alakítják át az ultra­ibolya sugárzást kék, zöld és vörös fénnyé. Az emberi szem ezeket a színeket szintetizálva látja, és kellemes meleg-fehér színként érzékeli. Ugyanezzel a fényporral készülnek az izzó­lámpát pótló új fényforrások is. Egy fontos elvi eltérés mégis van a hagyományos gázkisülő­lámpák és az új fényforrások között, mégpedig az, hogy míg azok a hálózati 50 frekvenciás váltakozó árammal működnek, az új fényforrások 50 000 frek­venciával üzemelnek. Ezt a nagy frekvenciát egy, a fényforrásban elhelyezett, miniatürizált elekt­ronikus átalakító állítja elő. Az igen nagy frekvencia még jobb hatásfokot és egyenletes fényki­bocsátást biztosít. Nagynyomású gázkisülő lámpa Azonos célt, az energiatakaré­kos világítást valósította meg, az eddig említettektől eltérő megoldással, a General Electric és a­ Sylvania. A Halarc (halo­génív) és a Miniarc fantáziané­ven kihozott típusok hasonló elven működnek. Lényegük egy nagynyomású gázkisülő lámpa. A különleges kvarcüvegből ké­szült edénykének 5000—6000 ° C hőmérsékletet kell elviselnie, tehát közel olyant, mint amilyen a Nap felszínén észlelhető. A működés elve: két vezető között egy apró ív keletkezik. Ez az ív a nemesgázzal töltött kvarcedényben egyfajta kémiai (Folytatás a 18. oldalon) 1. ábra. 25 W-os körfénycső, E 27 fejjel, beépített előtéttel, 75 wattos izzólámpának megfelelő fényáram­mal (Osram). 2. ábra. E 27 foglalatba becsavarha­tó fénycsőlámpa (Philips) : 1 — üveg­­­bura, 2 — kisüdlőcső, 5 — f­ényporré­­tteg, 4 — előtét, 5 — elektród, 6 — ikerfém, 7 — gyújtó, 8 — szerelőlap, 9 — műanyagház, 10 — hőbiztosító, 11 — kondenzátor, 12 — fej, 3. ábra. Fénycsői­­ámpa - soroza­t: 11 W, 13 W, 18 W, 25 W. Megfelelnek 40 W, 60 W, 75 W, 100 W izzólámpák fény­áramának (Philips). Kiosz­tották „Az MTESZ az energiatakarékosságért” pályázat első fordulójának díjait Az MTESZ energiatakaré­kossági pályázatára az első határidőig — 1980. május 15-ig — 176 pályázati munka érkezett. A bíráló bizottság még a határidő lejárta előtt megkezdte munkáját. Az érté­keléshez ügyrend készült, ame­lyet az MTESZ is jóváhagyott. Az egységes elbírálás szem­pontjait a bizottság megvitatta és írásban rögzítette. Az érté­kelés megkönnyítésére ponto­zási táblázatot is készítettek, fenntartva az egyedi megíté­lés lehetőségét is. A pályázatok értékelése A bizottság a pályázatokat — tárgyuk szerint — tagjai között szétosztotta, és az ér­tékelést a bírálók az egysé­ges bírálati szempontok sze­rint végezték el. Az értékelés a következő alapelvek szerint folyt: Elsősorban a pályázati fel­hívásban szereplő feltételek­nek megfelelő pályázatokat értékelték. Egyes pályázatok csak ki­egészítéssel értékelhetők, de miután a pályázat folyamatos, a kiegészítés beérkezése után elbírálják azokat. A pályázó­kat ilyen esetben felszólítják a kiegészítés beküldésére. Az értékelhető és elbírált pályázatokat a bizottság sor­rendben megvizsgálta, és ja­vaslatot tett a díjazásra vagy jutalmazásra. A nyertesek Az 7. díjat (50 000,— Ft) a bíráló bizottság nem javasolta kiadni. A 77. díjat (30 000,— Ft) Uirri László: Energiatakaré­kossági javaslatok a hőellátás területén lakossági, közületi és ipari épületek fűtésénél című pályamunkája kapta. A 777. díjat (20 000,­ Ft) három pályázó nyerte el: dr. Dömötör Zoltán és társai: Központi melegvíz-ellátó rend­szer korszerű kialakítása; Budai Gyula és társai: A BKV ammónia üzemében a rézlúgmosásos gáztisztítási technológiai lépcsőben eddig fáklyázásra kerülő hulladék­gáz technológiai hasznosí­tása. Turán György: Energia­­megtakarítás kisfeszültségű villamos berendezések rend­szeres ellenőrzésével c. pályá­zata. Megosztott 777. díjat (10— 10 000 Ft-ot) kaptak. Kálmán György és társai: Briket­­tezésnél bitumenmegtakarítás technológiai módosítással és dr. Vörös Árpád—Filkor Já­nos: Folyékony öntöttvas elő­állításánál energiamegtakarí­tás, valamint dr. Mélykúti Csaba: Energia- és alkatrész­­felhasználást csökkentő komp­lex gépüzem fenntartás a me­zőgazdaságban és dr. Inczédy Péter­—dr. Bolucs Péter: Költ­ség- és energiamegtakarítói és­zi bú­za-vetőmag csá­vá­zás­i technológiával, valamint Lász­ló István és társai: Beruházá­si költségek csökkentése a meglévő távhőellátási hálóza­tok felülvizsgálásával és Ko­vács Sámuel—Szalai János: Egységrakományos vasúti pa­lackos pb-gáz szállítása cí­mű pályamunkája. A pályázati felhívásban sze­replő díjakon kívül a bizott­ság, 11 pályázat jutalmazását javasolta. Így összesen 21 pályázatot díjaztak, illetve ju­talmaztak. További 23 pályázatot le­hetett a megadott számítás vagy azt kiegészítő reális becslés alapján értékelni. A bíráló bizottság ezek haszno­sítását szükségesnek tartja. A díjazástól, illetve jutalma­zástól függetlenül valamennyi értékelhető pályázat további felhasználásáról gondoskodni kell. Ennek érdekében: azo­kat a pályázatokat, amelyek intézkedésekkel megvalósít­ható energiamegtakarítást tartalmaznak, az érdekelt gazdálkodó szerv és felügye­leti hatóság részére kell meg­küldeni; a vállalati szinten megtérülő beruházásokat tar­talmazó pályázatokat ugyan­csak az illetékeseknek kell megküldeni; a népgazdasági szinten megtérülő beruházáso­kat tartalmazó javaslatokat az energiaracionalizálási beru­házások keretében kell meg­vizsgálni, természetesen az ér­dekelt főhatóságokkal együtt. Mint az eddigiekből is lát­ható, a pályázat olyan sike­res, hogy — noha első díjat nem adtak ki — a kiosztott díjak összege a kiírtnak mint­egy kétszerese. Tudásod teendők Mindezeknek megfelelően kidolgozás alatt áll a továb­bi intézkedések sora, és folya­matosan feldolgoznak minden olyan javaslatot, amelynek bármilyen gyakorlati haszna lehet. A 43 pályázónak —akiknek a munkája nem volt értékel­hető — értesítést küldtek. 44 ugyancsak nem értékel­hető, de alapötletében figye­lemre méltó pályázat volt. Ezeket a szakterület szerinti társegyesületek kapják meg további vizsgálatra, esetleges továbbfejlesztésre. Az értékelés során a bíráló bizottság tagjai — kisebb ki­egészítés, információkérés al­kalmával — találkoztak több pályázóval, akiket elsősorban nem a kitűzött pályadíj ösz­tönzött, hanem az MTESZ- nek a pályázati felhívásban szereplő vállalása, a javasla­­latokkal a díjazás után is foglalkozik, azokat megvaló­sításra vagy továbbfejlesztés­re az érdekelteknek megküldi, a bevezetés eredményéről és nehézségeiről visszajelzést kér. Az MTESZ sajátos társa­dalmi eszközeivel segíti is a javaslatok megvalósítását. A közérdekű javaslatokat cikk formájában a Műszaki Élet és a Fórum c. lapban közzéteszi. A csupán részterü­leteket érintőket a megfelelő egyesületi folyóiratban ismer­teti, folyamatban van egyes javaslatok feldolgozása tv­­műsor céljára is. Egy későbbi alkalommal sor kerül a javaslatok olyan jellegű értékelésére is, amely a várható energiamegtakarí­tásról, illetve a gazdasági ered­ményről tájékoztat. Előzetesen annyi megállapítható, hogy már a részleges bevezetés esetén is évi 100 milliós nagy­ságrendű energia- és anyag­­megtakarítás érhető el. VARGA ISTVÁN, az ETE főtitkára

Next